Kicsit bajban vagyok a témában. A korábbi tanulmányaim szerint egy háromfázisú fogyasztó hatásos teljesítménye a P=gyök3*Uv*Iv*cos fi. A mellékelt adattábla egyikén ( HOYER ) az olvasható, hogy 230V-os ( delta ) bekötés esetén az áramfelvétel 1,45A és 0,76 a cos fi. Ha kiszámolom az általam ismert képlettel, akkor 1,73*230*1,45*0,76=438W. Ha csillag kapcsolással veszem az esetet, akkor 1,73*400*0,75*0,76= 394W. Az adattáblán feltüntetett motorteljesítmény 250W. Hol van az eb elhantolva? Rosszul számolok? Miért nem kell az 1,73-as szorzó?

Szia!

de kell az a gyök3 X csak az adattábla a hálózatból felvett teljeitményhez adja meg az n A , viszont a leadott teljeistményt meg a tengelyen .Még bonyolultabb a cos FI miatti áram öszetevők miatti "látszólagos" maximum . mert az S=P+Q.. ---- a különbség a hatásfok miatt melegként távozik. ezért vannak szép nagy hűtőbordái.-
az 50-58% hatásfok ebben a méretben normális .

S=P+Q ?????
Nem inkább: S^2= P^2 +Q^2 ?

Azért kapsz többet mert te a látszólagos teljesítményt számoltad.
Aminek két összetevője van a hatásos teljesítmény+a meddő teljesítmény.

A meddő teljesítményt vagy induktív vagy kapacitív tag okozza melyet kompenzálni kell.

S=P+Q
Va=W+Var mértékegységek

A meddő teljesítményt a készülék elfűti fölöslegesen szóval igazából az a helyes amit te számoltál mert a hálózatból azt veszi fel, hacsak nem végzünk fázisjavítást,melynél kompenzáljuk a meddő teljesítményt.

Mért írtok P=Q+S -t???
Mikor ezek vektorok és egy derékszögű háromszög et alkotnak, ahol a szárak a P [W], Q [VAr] (nem "var" hanem volt amper reaktív!)
és az átfogó S[VA].
Tehát négyzetösszegelni (pitagorasz tétel) kell, ahogy Elektroman is írta.

A meddő teljesítményt az egy olyan teljesítmény összetevő, amit a motor először felvesz a hálózatból majd azt visszatolja, hasznos munkát eközben nem végez, csak a generátort (mert ő adja ki, és a visszatolt energiát neki is kell elfűteni) és a hálózatot terheli, ezért büntetik (keményen) ..

A meddő teljesítmény oda-vissza vándorol a hálózaton, de nem fűti el a generátor. A nagyobb áram okoz nagyobb hőveszteséget a vezetékekben, de nem fűti el semmi közvetlenül a meddő teljesítményt. A vezetékeken keletkező plusz veszteséget valóban elő kell állítani a generátorban, és emiatt fizettetik meg a meddő teljesítményt is. Drágán számlázzák, mivel helyben kompenzálható, de ez nem büntetés. Vagy ezzel az erővel a hatásos fogyasztásról szóló számla is büntetés...

Szerintem az S=P+jQ képletre emlékeznek itt többen, csak felületesen tanulták meg, és a j betű lemaradt már náluk

Ha már magyarázol valamit, akkor legalább helyesen tennéd...

Nem kell kompenzálni a meddő teljesítményt, csak célszerű.

Nem Va, W és Var a mértékegység, hanem voltamper, watt és voltamper-reaktív. A voltamper rövidítése VA (nagy V, nagy A), a voltamper-reaktív rövidítése VAr (nagy V, nagy A, kis r). A watt rövidítését is csak azért találhattad el, mert egy betűből áll...

Ha a készülék elfűtené a meddő teljesítményt, akkor kívülről hiába végeznénk fázisjavítást, az a készüléket nem befolyásolja, tehát ugyanúgy elfűtené. Illetve ha elfűtené, akkor az már nem meddő teljesítmény, mert a meddő teljesítmény közvetlenül nem végez munkát (a melegítés is munka). Csak közvetve okoz melegedést, az áram hőhatása (Joule veszteség) révén.

Nos még mindig nem tiszta ez a dolog számomra, de Atis57 válasza hihető számomra a leginkább. Ha jól gondolom, akkor az alkalmazott kapcsolás esetén ( delta vagy csillag ) a kötésponton alkalmazható feszültségértékhez tartozó adott vezetéken mérhető áramot adják meg. Delta kapcsolás esetén a 230V vonali feszültség ( ami egyben fázisfeszültség is ) alkalmazható és ekkor a vonali áram van megadva, ami a Hoyer motorom esetén 1,45A illetve csillag kapcsolás esetén a vonali feszültséget adják meg, ami 400V és a fázisáramot ( és ez egyben a vonali áram is ), ami 0,75A.
Mert ha így értelmezem az adatokat, akkor a delta kapcsolás esetén a fázisáramok 1,45 / gyök3 = 0,84A és a fázisteljesítmény 230V*0,84A*0,76=147W és hát három fázis van, így az összteljesítmény (-felvétel? ) 3*147=441W.
Csillag kapcsolásnál a szimmetria miatt a fázisfeszültségek úgy alakulnak, hogy 400 / gyök3 = 231V és ez alapján a fázisteljesítmény 231V*0,75A*0,76=132W és a három fázison összesen 3*132W=396W
Az adattábla pedig a motortengelyről levehető mechanikai teljesítményt adja meg.
E szerint az okoskodásom szerint akkor a 400V-os csillagkapcsolás esetén jobb a motor hatásfoka?

Szerintem ez a motor nem járt főiskolára, ezért nem tudja a leckét. A valóságos motorok ennyiben különböznek az ideálistól. Ezeket a képletek alapján megtekercselik, majd a kész motort megmérik. Névleges terhelésnél ezek az adatok jönnek ki. Ezen - szerintem - kár ennyit filózni, egy másik gépnél lehet, pont fordított eredményre jutnál. :nemtudom:

A hatásfok nem is annyira lényeges abból a szempontból, amiért ezt a témát felvetettem, inkább méretezés miatt jöttem a fórumra. Készítettem egy frekvenciaváltót, aminél az áramkorlátot kellene valahogyan beállítani egy jól elfogadható értékre. A frekvenciaváltó egyfázisú hálózatról üzemel és háromfázisú motort hajt meg. A mellékelt adattábla azokról a motorokról származik, amiket meg kellene hajtani, nem véletlen tehát hogy mindkettő 250W-os. Van még egy harmadik tipus is. Eddig jól is működött, de ezzel a Hoyer motorral ( legutóbbi beszerzés ) valamiért meggyűlt a bajom, pedig teljesítményre "ugyanaz", mint a korábban alkalmazott motorok. Mostanra már sikerült simítani az algoritmuson, és ott tartok, hogy akkor mekkora is legyen a betápon a biztosíték, illetve, hogy az elektronikus áramhatárolás hol szólaljon meg. Mivel nem foglalkoztam korábban ennyire alaposan az aszinkron motorokkal, ezért tartottam valószínűtlennek azt, hogy ilyen kicsi hatásfokkal üzemelhet. Az is tévútra vezetett, hogy véletlen egybeesés miatt, ha a gyök3-as szorzót elhagyom, akkor a számítás közelebb esik az adattáblán közölt tengelyteljesítményhez. Egyébként köszönöm a hozzászólásokat, tanultam valamennyiből.

Így azért már érthető, hogy miért akarod ennyire alaposan ismerni a dolgokat. Való igaz, egyszerű háromfázisú hálózatról való üzemeltetés sokkal egyszerűbb.

Hogy leoltottak
Ezt megkaptam, de amit írtam nem hülyeség csak a j maradt le mivel én komplex teljesítményre gondoltam.
Köszönöm, hogy kijavítottatok

Ha jól tudom a cos fi értéke terhelésfüggő.Az adattáblán megadott érték milyen terhelésre vonatkozik?

A mellette megadott névleges teljesítményre.

Sziasztok!

Van egy 3 fázisú villanymotorom, aminek teljesen el van kopva a firmatáblája. Nem látszik rajta semmi adat. Én ezt a mocit 230V ról szeretném használni, de nem tudom mekkora kondit tegyek be a segédfázishoz állandó kondinak?

Sziasztok. Van egy kétsebességű Dahnlande motor és szeretnénk rátenni egy frekvencia váltót. Kérdés hogy lehet e. Lágyindítót lehet de ez nem garancia. Köszi a választ.

Szia!
Miért ne lehetne? Aszinkron motor az akkor is, ha Dahlanderbe van tekercselve.

"Aszinkron motor az akkor is" Ez így igaz. De mégsem szeretik a frekiváltós üzemet. Néhány éve kicseréltem a tekercselőgépemen a régi motort egy dahlander motorra, és tettem rá egy frekiváltót. 10-ből 3-4-szer leállt a frekiváltó túláram hibával, pedig a motor csak fele akkora teljesítményű volt mint a frekiváltó. A hiba leggyakrabban az alacsonyabb fordulatszámra kapcsolt állapotban fordult elő. Hozzáteszem: a motor hálózatról, a frekiváltó sima motorral kiválóan működött. Nem kerestem az okot, a motort visszacserélve normál kivitelűre a frekiváltó azóta is hiba nélkül teszi a dolgát. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem annyira biztos hogy a dahlander motorok is ugyanúgy viselkednek a módosított szinusz táppal mint a valós színusz hullámformájú hálózati tápról.

Köszi a kimerítő választ. Első ránézésre logikus az a válasz hogy lehet, de tapasztalat az hogy a motor tekercsei működés közben furcsa dolgokat tudnak produkálni, és még ott van az a rengeteg kapacitív feszültség amit a freki gerjeszt. Ezért is merült fel az aggodalmam. A programban lehet simítani a szinusz görbét a vivőfrekvencia növeléssel. Nem tudom ez javítana e stabilitáson.

Próbáld ki és majd számolj ba a tapasztalataidról.

Ok. Mindenképpen.

Csak olvasgattam, tapasztalatom nincsen. Azt írták, hogy a fordulatszám csökkentésekor növekszik a motoráram, ezért a tekercselés jobban melegszik, viszont az alacsonyabb fordulatszám miatt a tengelyen levő ventilátor kevésbé hűt. Lehet, hogy ez a gond?

Minden aszinkron motornak van egy optimális kapcsolási frekvencia amit a frekiváltón be kell állítani. Nem lehet azt mondani, hogy az optimális kapcsolási frekvencia 2 kHz, vagy 16kHz,mert ez kizárólag a motor mágneses paramétereitől függ. Előfordult,hogy pl. egy 0,75kW 1440 1/min fordulatú motor 12kHz kapcsolási frekvenciára beállított frekiváltóval 10Hz alatt nem akart menni. Amikor a kapcsolási frekvenciát visszavettem 2,44kHz-re(Siemens frekiváltó)akár 3Hz-en is szépen járt a motor. A magas kapcsolási frekvencia még azzal a "mellékhatással"is jár,hogy hosszabb árnyékolt motorkábelnél komoly kapacitív áramot produkál, ami akár a frekiváltó tiltásához is vezet.Tehát az optimális beállítás sok tényezőtől függ,de leginkább a motor mágneses tulajdonságaitól, és a motort tápláló kábel impedanciájától hosszú(25-30m-nél hosszabb)kábel esetén. Ha a szabályozott motor távol van, akkor mindenképpen érdemes a frekiváltó után egy felülvágó szűrőt beépíteni, ami valójában a motor áramára méretezett 3 fázisú soros fojtó. Bár pénzbe kerül,de sok bosszúságtól megkímél az alkalmazása.