Fórum témák
» Több friss téma |
Az rendben van, hogy nem lehet megállapítani, akkor lehet ni-cd-t is használni, de tényleg a használandó napalemet kéne lefixálni, és mindjárt okosabbak lennénk, ha annak a terheletlen kapocsfeszültsége csak mondjuk 5,2V akkor nincs is miről beszélni jó lesz, ha nagyobb akkor érdemes variálni...
Viszont kevesebb akkuról 3*1,5=4,5V meg nem töltődik valószínűleg a cucc, vagy ott lehet akkor csak egy fesz növelőt használni... mondjuk 34063-as IC-vel, de ahhoz meg nyák kell, szóval egy első projektnek nem biztos, hogy a legjobb... bár nem tudom, hogy a kérdező szívesen készítene-e nyákot... (amit ha pénzért gyártat, akkor lehet majdnem ott van, mintha venne egy kész cuccot, az összköltséggel, vagy ha magának maratja, akkor oké lehet, de erről meg nem tudunk semmit, hogy tud-e ilyet csinálni)
Szerintem inkább egy li-ion cellát vagy kettőt kéne használni. Ha nem töltöd csak kb 0,1C-vel, illetve sütöd 0,5C-vel, akkor még hőmérséklet figyelés se nagyon kell, csak nagyon lemerülni, meg 4,2V fölé menni nem szabad hagyni. Ha tartósságra törekedsz, akkor 4-4,1V max.
Hát persze viszont olvasd el a legelső, témaindító hozzászólást... nem hiszem, hogy valaki az első projektjei között a tűz- és robbanásveszélyes lítiumakksik töltését szeretné kipróbálni szóval én azt gondolom, hogy valami egyszerű megoldás kellene...
Szerintem az ehhez vezető út, az a megfelelő napelemcella megtalálása, akár 4db kerti lámpa ezeknek a celláit sorba kötni, mivel ezekben 1db akku szokott lenni(? legalábbis én szerintem olyat láttam, ha 2 akkor 2 cella is elég értelemszerűen), és ezeknek a feszültségét leejteni soros diódával és készen is van! A töltési idő az lehet kérdéses, hogy mennyire gyors, viszont egy ilyen szinte "filléres" projektnél (láttam ilyen lámpát 499Ft-ért szerintem már többször is), talán nem ez a legfőbb szempont, hanem az alkotás öröme... de akár azt is lehet a kész projektnél, hogy a akkukkal is sorba kötni egy-két diódát és akkor normál töltővel feltöltve az akksikat is lehet nyugodt szívvel használni a PSP-hez nem kap túl nagy feszültséget az akksikból... jó lenne megtudni a PSP fesz tűrését... Illetve még egy dolog eszembe jutott, hogy bár a töltés befejeztét a feszültségből ha nem is lehet megállapítani, a töltőáram esetleg olyan kicsi (ezt a napelemes kerti lámpák egyszerűsége alapján valószínűsítem, gondolom nincs bennük bonyolult töltőáramkör), hogy a 0,1C -s töltésbe (2100mAh-nál 210mA) bővel beleférhet, amit állítólag (valami régi GP adatlapról dereng a dolog) az akku akár 1évig a kapacitásának a 95%-ra csökkenésének árán de folytonosan is elvisel... olyan túl sokáig meg nem lesz rajta valószínűleg...
A csak nepelemes töltés nemhiszem, hogy jó lenne, hacsak nem tudod előteremteni az 1500mA-t 5V-on, különben sztem nem fog töltődni. Ha túlságosan leesik a bemeneti feszültség, a töltő áramkör újraindul, a napelem meg nem kis belső ellenállású valami.
Az ni-cd-t meg sajnos el kell felejteni, mert kisebb a kapacitása, komoly memória effektusa van, arról nem is beszélve, hogy a kadmium mérgező (persze nem bontatlan akksinál, de akkor is). Az ni-mh akksival is az gond, hogy hiába van feltöltve teljesen, ha elkezded kisütni, akkor a kapocsfeszültsége 10% kapacitás kivétele után (még 90% van az akksiban), leesik 1,2-1,3V-ra, ami már 4 cellánál is 0,8-1,2V.
Ezt az utolsó mondatodat szerintem gondold végig mégegyszer ha 4 cella van akkor az feszültségben mért lenne kevesebb cellánként mint egyesével?
Ha megnézed az eredeti rajzot a napelemmel sorban van egy dióda és úgy jön az akku, így az akkuból nem folyik áram (na jó a pA-es záróirányú áramot hanyagoljuk el) a napelem felé! Az ni-cd pedig nem rossz dolog, pl a nemzetközi űrállomás orosz moduljában is állítólag ilyen akkuk teljesítenek szolgálatot, a hideget elvileg még pl mindig ezek bírják a legjobban, illetve az ni-mh-tól jóval nagyobb áramot tudnak leadni, pl ahogy olvastam több helyen fotósok vakuba ezeket ezért szeretik használni... Az önkisülés az meg egy másik dolog, itt tényleg az ni-cd-nek van a legnagyobb, viszont ez meg a töltés szempontjából igénytelen... A hagyományos Ni-Mh-ra lehet igaz is amit mondassz, viszont már kb 5 éve léteznek "kis önkisülésű" ni-mh akksik is, lásd: Eneloop(sanyo), Ready2use(Varta), Recyko(GP), és még gondolom lehetne folytatni a sort... ezeknek pont az a lényege, hogy az önkisülésük eléggé kicsi... de hát akkor meg minek is lenne a napelem, ha nem azért, hogy folyamatosan töltse... Ja meg még egy gondolatod, ezt majdnem el is felejtettem, azt honnan tudod, hogy a töltéshez kell 1500mA-es áram folyamatosan? Bár nem tudom, hogy ez a konkrét készülék milyen, azaz, hogy tervezték-e, hogy usb-ről is lehessen tölteni, mert ha igen, akkor nyilván 500mA-rel is megelégszik, de gondolom még kevesebbel is... Nyilván akkor kell a készülékhez csatlakoztatni ezt az akkus szerkezetet, ha az akkuk benne fel vannak töltve és akkor nem adódik ilyen gond, az ni-cd akksik akár 40A-t is le tudnak adni, nem véletlen, hogy a legtöbb akkus csavarhúzóban is ilyen akksik vannak és nem ni-mh-k, az újabbakban meg lítiumosak...
Szerintem jól írtam, csak maximum kicsit ugrálok az egy cella és a sorbakötött cellák között .
Szóval a feltöltött ni-mh cella feszültsége kb 1,5V, ami a kapacitása 10%-ának kivételével 1,2-1,3V-ra esik. 4db cellát sorba kapcsolva ez 4*0,2-0,3V=0,8-1,2V. Ha a 4db cellát vesszük, akkor 1,5V-al számolva ez 6V, 1,2V-al számolva pedig 4,8V. Innen a 0,8-1,2V. Lehet igazad van én akkor sem szeretem az ni-cd-t Igen, azoknak kicsit kevesebb a kapacitásuk, ennek ellenére gondolom jók lennének azok is erre a feladatra is. Valószínűleg nem kell 1500mA, de abban szinte biztos vagyok, hogy 1000mA felett kell, különben nem tettek volna mellé ekkora tápot. Az usb-ről tölthetőség problémáját úgy oldják meg, hogy a készülék felismeri, hogy van-e usb host-hoz csatlakoztatva és annak megfelelően korlátozza a töltőáramot, legalábbis már láttam ilyen készüléket.
Úgy érted,hogy egy 8v-os akksit betenni?Gyárilag nem csinálnak ilyen töltőt,ha arra gondolsz.Kínait nem akarok(merek)rátenni.
Nem,egy BE-KI-BE kapcsoló lesz rajta:1.:elemek töltése napelemmel
2.:ki 3.: PSP töltése az elemekről
Igen,igen.Micro USB-ről táplálkozik.Bár fogalmam sincs hány mA jön az USB-ből.
Ja így már oké, hogy a "veszteség" annyi
De akkor ezt a kis önkisülésű akksi, vagy az állandóan töltött ni-cd(Ni-Mh) megoldaná... Bár a sony egy "érdekes" cég (pl olyan mp3 lejátszójuk is volt, nem is olcsóért, ami nem tudott mp3-at lejátszani, meg hasonlóan flancos kinézetű de tudásban nem feltétlenül jó cuccokat is csináltak, szóval bármit el lehet képzelni az ügyben), de azért talán, ha azt vesszük, hogy pl egy Nokia telefont hányféle töltőről lehet tölteni --> van egész lassú 200mA körüli, lehet pc-ről (USB, max 500mA) meg van gyorstöltő 800mA, sőt vannak 220V/USB adapterek ezekből létezik 1000, meg 1500mA-s is, pl utóbbi adapterrel ipod2 is töltődik csak kicsit melegebb a hátulja, szóval szerintem annyira nem korlátozzák ezekben az áramot, a saját maguk dolgát minek bonyolítanák... (valami nagyon max korlátozás talán van bennük) szóval talán itt is elég rugalmasan akár 100mA-val is lehetne tölteni... Mondjuk azt, hogy mit érzékel töltésnek és mit nem az érdekes dolog, lehet inkább a feszültségből állapítja meg, ami meg a feltöltött akkuk mellett nem kéne, hogy leessen... bár lehet ha nagyon kicsi az áram is történik vele valami... ha meg csak az a baja, hogy usb host-ot akar érezni akkor ahhoz 2db ellenállás kell, ha jól emlékszek 15kOhm*2db és a 2 adatvonalat kell vagy tápra vagy földre(most nem tudom pontosan, de egy konkrét mód van előírva) kötni és host lesz a töltőnk kimenete
Ezt a hozzászólást inkább a másik segítő "kollégának" címeztem, de röviden megpróbálom elmondani miről ment ott a téma:
-létezik olyan áramkör ami a bemenetére adott feszültséget képes megnövelni, meg létezik ilyen típusúból olyan is ami csökkenteni tudja, de az egyik csak az egyiket a másik meg csak a másikat tudja... -ezekből a kettőt kombinálva lehetne olyan áramkört csinálni, ami akkor is pont 5V-ot állít elő, ha az akku feszültsége nagyobb, mint 5V (teli töltve 6V), meg akkor is ha már lemerültek annyira, hogy kevesebb a feszültségük, mint 5V -ezt úgy lehet csinálni, hogy először az akkuk feszültségét a fesz. növelő áramkörre kell kötni, ez végzi a dolgát, és előállít mondjuk 8V-ot, akármi van, ezután az így létrejövő 8V-ot pedig rákötni a fesz csökkentő áramkör bemenetére, ami pedig ha megkapja a neki szükséges több mint 5V-ot, akkor abból 5V-ot állít elő -ilyen egyszerű... De amit később direkt neked címezve ajánlottam, szerintem egyszerűbben kivitelezhető, és talán pont jó is lehet ide! Olvasd vissza... valahol ekörül a hozzászólás körül volt, amire válaszoltál... Amúgy meg a kínai töltőre visszatérve, abban is nagy valószínűséggel ilyen áramkör van, amit fentebb leírtam, akár pont 34063-as típusú IC-vel... pl kocsitöltőkben is láttam már ilyet... pedig ráadásul, ha megnézed, hogy mennyi usb-sen tölthető cucc van, és ahhoz mennyi töltőt eladnak, azért arról nem lehet hallani, hogy emiatt sorra mennének tönkre az eszközök... persze kínaiból is van jó meg nem annyira jó, olyat kell venni, amit sok helyen árulnak... Meg talán azt érdemes megnézni, ha megnézed az ilyen cuccokat és azt találod, hogy a legtöbb helyen 3eFt vagy drágább egy ilyen, és látsz egyet valahol 1590Ft ért, hogy akkor nem azt veszed meg, valamiért az tényleg olcsóbb... (nem nehéz kitalálni miért mert valamit kispóroltak belőle valószínű)
Ez is inkább a kollégának ment, az usb-ből kivehető áram maximumát szabvány határozza meg, mégis pl bizonyos laptopok (még akár drágák is, pl macbook pro), nem feltétlenül tudnak leadni annyit, amennyit a szabvány előírna maxként... pl kis asus eeepc701 ről még usb-s floppy sem működött... pedig amúgy ugyanolyan usb portja van, mint bármi másnak...
Elvileg usb1=100mA (?ez nem biztos), usb2=500mA, usb3=700mA(ez se tuti, hogy pont ennyi) Szóval ezzel nem kell szerintem foglalkozni... ha ezekre a szabványos áramokra építenének egy töltőt, akkor egy csomó cuccról nem lehetne egy ilyen egyszerű áramkört sem üzemeltetni mint egy töltő, az akksi ugyanúgy feltöltődik kisebb áramról is csak lassabban, szóval szerintem a gyártók nem szívóznak azzal, hogy kiszúrnának azokkal az emberekkel, akik kisebb áramról töltenének, hogy ilyenkor letiltják a töltést... persze minden előfordulhat, különösen a sony-nál... Mivel a projekt összköltsége nem túl nagy (pár kerti lámpa, pár akksi, utóbbit talán venned sem kell, pár dióda és kész), így egy próbát esetleg érdemes tenni...
Egyszer próbálkoztam azzal, hogy egy nokia e60 töltésére átalakítok egy régi, trafós töltőt, úgy, hogy plusz ellenállással lecsökkentem az áramot, de úgy meg nem töltődött fel rendesen. Szerintem időkorlátos lehetett. Amúgy ez a típus úgy kapcsolgatja a töltőt az akksira, a töltés közben (elején) kb 95%-os kitöltéssel, a végén meg kb 10%-ossal, hogy a periódusidő 1s (!) körüli.
Van olyan alaplap, ami nem kínlódik az usb power managementjével, hanem a táp 5V-os ága megy az usb-re. Na, ott több amper is kijön az USB-n
Egyszer jártam úgy, hogy egy gépnek el volt törve az előlapi usb csatlakozója, érintkezők széthajligatva és nem indult a gép. Előlapi usb lehúzása után meg indult. Mint kiderült, az alaplap az 5Vsb-t kiküldte a porta, az meg rövidre zárta, így nem volt 5Vsb. Így természetesen nem indult a gép USB és USB között is vannak különbségek
Hát igen ez gond lehet, mert lehet a táp többet bír, mint az alaplapon az 5V-ot vezető vezetősáv és ilyenkor füstjelenség is előfordulhat...
A telefon pedig a sima trafós töltővel is feltölthető, nálunk a családban van aki használ is ilyet, a nokia gyárt átalakítót nagy dugóról kis dugóra de létezik talán utángyártottban is, egy sima vezeték és kész... (a régi töltőnek az üresjárási feszültsége lehet nagyobb, de a telefon ezek szerint nem foglalkozik vele...meg terhelve lehet az is 5V körüli, ilyet nem mértem még meg, csak üresjárást) Bár ez már nagyon off, de ha megnézed itt: Bővebben: Link van egy töltési görbe lítiumos akksikhoz, itt látszik is, hogy a töltés végén kevesebb áram kell, talán ez a magyarázat
Persze, mielőtt mindent mindennel összekötsz, az még mindig kérdés, hogy egy ilyen kerti lámpás, vagy egyéb elérhető napalemből, mekkora feszültségűeket lehet kapni!
Multimétered van? Anélkül nem igazán érdemes még ilyen egyszerű áramkört sem építeni!
Úgy látom elég késő van...
Ezt a kérdést biztos, hogy jó embernek tetted fel?
Értelek.Nekem ez totál Kínai.Kb. háromszor olvastam vissza,mire valamit megértettem beőle.A Kínai cuccok már nagyon sokszor káromra váltak már,de lehet hogy az lesz.
Ott amire írod, hogy bonyolult csak válaszoltam arra amit nem értettél de amúgy se neked írtam, annyi az egész amit ott leírtam (4..6V-ig bármilyen fesz)-->(fesz növelő áramkör)-->(8V v. tetszőleges, a tervező által kiválasztott és beállított érték)-->(fesz csökkentő áramkör)-->(stabil 5V-os táp a cuccnak)
Na de ez itt fentebb nem neked szólt! Neked ez szólt: Bővebben: Link mondjuk a kollégának fogalmaztam, mivel még nem kész ötlet, mivel a napelem ismeretlen rész még - nem tudjuk az általa leadott feszültséget! Viszont ez, amiről itt írtam, ugyanaz az áramkör, mint amit te linkeltél, csak annyi, hogy 1-2 diódával több, ez a napelem típusától (feszültségétől) függ, hogy mennyi dióda kell még bele, hogy biztonsággal lehessen használni, és ezzel a plusz diódás módszerrel az is megoldható, hogyha nincs kedved kivárni, hogy a napelem feltöltse az akksikat, akkor sima töltőben feltöltöd őket, visszarakod a cuccba és akkor is biztosan használhatod őket... Ha találsz napelemet, és szerzel multimétert akkor tudunk miről tovább beszélni Vagy ha valaki talál megfelelő napelemet...
Aha hát ha ő akar építeni, akkor nála kell lenni multiméternek! Anélkül bármi apró gond van se túl könnyen derül ki, csak ha már füstöl vagy forró valami...
Az akksi töltésére ezt a kapcsolást tudnám ajánlani, esetleg még a dalington egyik tranzisztorát még el lehetne hagyni, de akkor csökken a körerősítés.
Jha, igen, a V1, ami most 10V, a bemenet (napelem), a V2 meg a kimenet (töltendő akksi).
Ezt a kapcsolást akár légszerelve is össze tudod építeni, nyomtatott áramkör se kell hozzá, persze a szigetelésre figyelni kell, hogy ne legyen zárlat. Ha a shottky diódát kihagyod, akkor csökken a kimeneti feszültség kb 0,4V-al.
Sziasztok!
Abszolút nem értek az elektronikához, ezért kérem a segítségeteket. van nekem egy 20 W-os polikristályos napelemem a következő paraméterekkel: Maximális munkaponti feszültség: 18V Maximális munkaponti áram: 1,13A Üresjárati feszültség: 21V Rövidzárási áram: 1,299A Van egy töltésvezérlőm is a következő paraméterekkel: Maximális kimeneti egyenáram: 4A 3/6/12 V csatlakozó bekötés (max.500mA) Akku kisütési határfeszültség: 10,5V (az akku csatlakozópontjain mérve) Akku töltési végfeszültség: 15V (az akku csatlakozópontjain mérve) Áramkör saját áramfelvétele: Tápegység KI: 4mA; BE: 9mA Napelem terheletlen feszültsége: 21 – 24 V Akkumulátor javasolt kapacitása: 10 – 40 Ah (zárt rendszerű, ólom-sav akku) Majd kérlek Titeket nézzétek meg az alábbi címen lévő terméket: http://www.allpowers.net/product_detail.php?id=306 Nos szerintetek lehet-e ezt az "MP-S23000 solar laptop charger" kütyüt a napelememmel tölteni? Válaszotokat előre is köszönöm.
Szerintem minden gond nélkül .
A solárnak az adatai Input:: DC 15V-20V 1.2A Capacity:: 23000mah 85wh Battery Type:: Li-polymer Battery Ennek tudatában a töltés vezérlőd megfelelő a töltésre , de ez az MP -S23000 solar laptop changer ez elve napelemmel van ellátva ,és most az a kérdés , hogy lehet e tölteni a benne lévő aksit külön külső töltővel amit leírtál , akkor igen. Csak a Li - polymer aksikat nem úgy töltjük mint a savas ólom akkumulátorokat , mert ott az Ah tizedével töltünk a Li- polymer aksiknál nem, erre kell figyelni.
Kedves Eyess!
Éppen ez a gondom, hogy a napelem+töltésvezérlőm az ólom aksihoz van kitalálva. Azt én is hallottam, hogy a lítiumos aksikat máshogyan kell tölteni. Viszont úgy gondolom, minthogy a kütyü napelemmel van ellátva, valahol a belsejében van egy töltésvezérlő is ami megfelelően tölti a lítiumos aksikat. Ha ez így lenne, akkor csak az input értékhatáraira kell ügyelni, és tényleg lehet egy külső energiaforrással (pl. külön napelemmel) tölteni... vagy rosszul gondolkodom?
Nem gondolod rosszul , de minek neked külön még egy napelem töltésre ,amikor az említett kütyün is van.
De ettől eltekintve töltheted a töltőddel. Meg méred az aksira jutó ma/h töltést , és ugyan annyival töltheted a benne lévő aksit .Vagy a napelemről a feltételezett töltésvezérlőre menő feszültség , és amper adatokat lemérni , és máris lehet külső töltővel is tölteni .Persze megfelelő leválasztás után , erre szokás szerint egy dióda meg szokott felelni.Remélem tudtam segíteni.Üdv.
1. "Nem gondolod rosszul , de minek neked külön még egy napelem töltésre ,amikor az említett kütyün is van."
-én ezt a kütyüt kerékpáron, túrázásra használom. (tehát nem tudom a 220-as töltőt bedugni sehova) Egész nap megy a gps, folyamatosan töltődik, no meg ott van még a telefon, s aksik töltése is. A kütyün lévő napelem nem hiszem, hogy elég lenne a 23 Ah-s aksi feltöltésére, még ha egész nap is süti a nap, ezért gondoltam kiegészítésre. 2. Viszont azon gondolkodom, ha bedugom az inputba a külső napelemet, akkor a belső napelem nem tölti, hanem csak a külső. Válaszod előre is köszönöm
Hát arról nem volt szó , hogy a kütyün kívül mást is akarsz tölteni ez eddig nem volt benne a gondolat menetbe, csak a kütyü.
Egy 23 Ah ás aksi már már más kategóriába tartozik. Ha bedugod a külső napelemet , csak abban az esetben nem fog tölteni a belső napelem, ha az aljzat ahová bedugod leválasztja a belső napelemet , de szerintem ez nem ilyen , illetve nem tudni .A másik az input ahová a hálózati töltőt kell bedugni eben ,azért nem vagyok biztos , hogy az úgy jó lesz , mert nem tudni belül milyen további a hálózatról való töltéshez szükséges áramkörökön keresztül megy ,csak a belső akkumulátorhoz.Ez csak úgy tuti , ha ahová belülre megy a belső napelem oda csatlakozni a külsővel , de úgy hogy amikor bedugod leválassza belsőt , és csak a külső töltsön.És persze ugyan olyan teljesítményű napelem is kell, mint ami a készülékben van , mert akkor nem úgy fog tölteni , ha nem olyan kb. Remélem nem volt bonyolult. |
Bejelentkezés
Hirdetés |