Ööö...pontosítanék.Mégiscsak van egy kis gond.A bal oldal teljesen rendben.A jobb oldal tápjában a negatív "sínen" lévő 0,33 Ohm viszont forró már pár másodperc múlva.Ennek a sarkain 5,6V-ot mérek,míg a többin csak 260mV-ot.Az egyik kondi rossz lenne?

... és biztosan nem fordított a polaritása az elvárthoz képest?

Biztos.Ha a GND összekötést kiveszem és úgy kapcsolom be (természetesen a panel nélkül)minden rendben,nincs melegedés .A GND-t és a panelt visszakötve vígan megy.Tegnap este is így tettem de a ma reggeli bekapcsoláskor újra jött a forróság.
Azt hittem sokáig nem voltak a kondik feltöltve és ez okozza,de a másik oldallal minden OK,ezért nem értem.

Cseréld meg a 2 kondit.

A DC- betápnál lévőkre gondolsz?(alsó kettő)

Én egyesével megnézném az összes kondit a problémás oldalon egy soros ellenállással természetesen.

Köszi,átnézem majd délután.Most aludnom kell.

Ha az erősítő le van választva a tápról, akkor mit tapasztalsz? Ilyenkor is melegszik az ellenállás (nem kellene neki)?

Igen,akkor is melegszik.

Hu akkor nem volna szabad neki melegednie , a kondikat nem nézted beépités előtt ?

De igen.Sorban leformáztam mindet.Ám súlyos gondjaim vannak a földeléssel.Minden sípol mindennel.Szétszedem az egészet,majdcsak rájövök mi a gebasz.

A hűtőborda mennyire melegszik ?

0,7A mellett kb.40 fokos lehet.De!Lehet hogy megvan minden bajom okozója!Ha ezeket szigetelten szerelem be(kép),asszem minden jóra fordul.Álmomban se gondoltam volna...Nem dolgoztam még ilyen rögzítésű kondikkal.

Óvatosan megjegyszem, szerintem nagyon sokan estek (estem) ilyen hibába valaha, valamikor, nem gondolva arra, hogy a negatív fegyverzet a kondin a fém házán is ott van...
Kiszigetelő közgyűrűk megoldják a gondot...
Nem most volt, de elszaladt az a néhány évtized.

Régebben az ilyen elkókra rá volt írva, hogy nincs elszigetelve a házuk. Amelyik meg el volt szigetelve, annak a fefogató csavarjába bele volt préselve a földelés jel.

Végeztem az egyik oldal szigetelt beszerelésével.Méregettem, meghallgattam... - szerencsére minden alkatrész megúszta a malőrt.

Sziaztok!
A hiragának nincs véletlenül Ab osztályú változata, mint a Linsley hoodnak a 75W-os?
Keresgéltem a guglival, de leginkább a super class A kivitelt találja.
Ha esetleg valaki tud AB-ról kérem ossza meg velem! Köszönöm.

Szia! Állíts be alacsonyabb (10-30mA) nyugalmi áramot a Hiragának.

Szia! És akkor 75w-os lesz?

És még AB-s is

Csak mivel AB lesz, így kap egy kis keresztezési torzítást is, ha jól gondolom. A tranzisztorok nyitása miatt. Vagy nem ?

A keresztezési torzítás akkor lépne fel, ha nem lenne nyugalmi áram, azaz B osztályban üzemelne az erősítő.
A torzítás növekedése azért várható, mert a tranzisztorok nagyobb áramváltozás mellett, kevésbé lineárisan dolgoznak mint tiszta A osztályban. Azért ennek a hibának jelentős részét csillapítja a visszacsatolás, érdemes vele próbát tenni.

"A" osztályban kétszer akkorát változik az áram, mint tiszta B-ben, hiszen egy tranyó teljesen nyitva van, ha ő szolgáltatja a kimeneti áramot és ha a végfok a másik irányú áramot kezdi el szolgáltatni a hangszórónak, akkor kezd az árama a maximális értékének a feléről lecsökkenni. Lezárni akkor fog teljesen, ha a másik tranyó szolgáltatja a teljes kimeneti áramot. ( Ez egyben a határolást is jelenti.)

Na asszem én erre gondoltam, valami emlékek maradtak az elektronika órákból.. : )

A osztályban a tranyó munkapontja a lineáris szakasz közepén szokott lenni, semmiképpen se teljesen nyitva.

Azér írtam, hogy a határolások kezdetén van a teljes kivezérlés, akkor az egyik tranyó közel teljesen lezár, a másik pedig teljesen kinyit. ( ideális esetben, a gyakorlatban egy-két V marad a teljesen kinyitott tranyón, a másik pedig ugyanannyival elmarad a tápfesztől. ) A linearitásról a negatív visszacsatolás gondoskodik, ha nincs akkor meg jó nagy torzítások lesznek. Egyébként,a tranyónak nincs olyan, hogy lineáris szakasz, legfeljebb közelít a lineárishoz egy kis tartományban ( jó nagy hibával... ) Ha meg csak kis kivezérlésekkel járatjuk, akkor még rosszabb lesz a hatásfoka.

Az a legnagyobb baj, hogy legtöbben feszültséget akarnak erősireni a tranyóval arra a könyök karakterisztika miatt alkalmatlan, de áramot viszonylag lineárisan erősit. De ahhoz kicsit más kapcsolastechnikát kell alkalmazni, nem a csöves kapcsolásokat átportolni tranyósra.

Szia! Ettől pedig nehéz lenne eltéríteni a tranzisztoros erősítőt építőket. Ha feszültségerősítés közben nem változik jelentősen a tranzisztoron folyó áram és kellően alacsony impedanciáról kap a bázis meghajtást el lehet vele boldogulni.
A tranzisztor áramerősítésének linearitása épp ilyen aggasztó. Nem elég, hogy áram függő, még a félvezető hőmérséklete is befolyásolja, mely egyes leírások szerint igen szapora ütemben tud változni. Talán ez utóbbi miatt favorizálják a téma címében jelzett, bűn rossz hatásfokú topológiát.
Elég tanácstalan vagyok mi az igazi műszaki indoka az A-osztály népszerűségének.

Az A osztályban is változik a tranyók árama, ennek megfelelően a réteghőmérsékletük is, tehát ez a fajta hőtorzítás ugyanúgy megvan. A lényeges különbség ott van, hogy nincs keresztezési torzítás, mert A osztályban egy tranyó nem egy félperiódust állít elő a (mondjuk ) bejövő színuszból, hanem egy egészet. Ezt érik el úgy, hogy olyan a vezérlésük, hogy amikor maximális árammal vezetnek, akkor mondjuk a színusz tetejét generálják, amikor meg alig vezetnek áramot, akkor a színusz negatív maximumát. ( A hangszóróra jutó áramot ilyenkor mondjuk egy áramgenerátor állítja elő. Ha jól tudom, ez az SE- single ended elrendezés ) A B osztályú erősítőben minden tranyó csak egy félperiódust állít elő. A bázis-emmitter feszültség viszont legalább 0,6 V kell hogy legyen ahhoz, hogy a tranyó vezetni tudjon, tehát amíg a vezérlés el nem éri ezt a szintet, a kimeneten nem történik semmi, vagyis ott van benne a lépcső, vagyis a keresztezési torzítás, ami annyira jelemző erre az osztályra. Némi mesterkedéssel ez nagyrészt eltűntethető, erre van a nyugalmi áram az AB osztályú végfokoknál. Sajnos, azért ez nem egy tökéletes megoldás ( különösen nagyobb frekvenciákon ), valamennyi torzítás mindíg marad, még ha nagyon nagy is a negatív visszacsatolás. Ez az, ami a tiszta A osztályban nincs, emiatt ( is ) szól jobban. ( elvileg )
Persze, van a nyugalmi áram mellett más megoldás is, pl a Cordell erősítőben alkalmazott hibakorrekció. (Nekem ez nem működött úgy, mint ahogy beharangozta a cikk... ezért inkább a D osztályban hiszek, meg csinálgatom. )

Lehet a tranyóval feszültséget erősíteni, csak nem egy tranyót kell beállítani 100x-os erősítésre, nagy áramon járatni, meg még jól meg is terhelni. Talán ezért lehet szebb hangjuk azoknak a kapcsolásoknak ahol a feszültségerősítő fokozatban csak 2-3mA folyik, és valamilyen darlington megoldás van utánuk.