Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Nagyon rosszul működik most a fórum... amit az előbb írtam, akkor még a te hozzászólásodat nem láttam, pedig a bal oldali listában már azt írta utolsónak... Szóval, a módosításokra reagálva: azt elfelejtettem hozzátenni, hogy rácslevezetőt tettem rá (1MOhm). A csőhibát kizárnám, a rádióban jó volt, ez meg két próbadarabbal is ilyen. Azon a kondin én is gondolkodtam, hogy máshol úgy láttam, mindkét csőfél katódjára kell... (Most akkor 100 nF, vagy µF - a hozzászólásban az előbbit írtad, de a rajzon a másik van, ill. a pentódánál is 100 mikrós elkó van). Az átkötést megpróbálom, majd írok az eredményről. Ami a hangzást illeti, szerintem az eredeti rádió-végfoknak sem volt rossz hangja, az meg biztos pentódaként van kötve, csak a hangszínszabályzók zavartak, viszont azokat lekötve a visszacsatolásból, elkezdett gerjedni az erősítő.
A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2012
Még meg is van valahol összerakva ezen kapcsolásom.. én is beépítem a módosításaidat. Kíváncsi lettem..
![]()
Nem ugyanarra vonatkozik. A katódba 50-100µF körül szokás rakni. Ennek az erősített alsó határfrekvenciára van hatása.
A 220nF pedig a két csőfél közötti csatolásra. Erre vess egy pillantást: katód kondi számoló -> itt használható a 12AX7 referenciaként A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2012
Bocsánat, ezt benéztem! Az csak most tűnt fel, hogy a két cső közötti csatolóhoz is írtál zölddel másik értéket, azt hittem, az a beírás is a hozzárajzolt kondira vonatkozik. A basszussal így elsőre nincs gond, de ha már működik rendben, akkor lehet kipróbálom.
a végcső pentódába átkötve elvileg könnyebben hajtható, ha azt megteszed, elképzelhető, hogy nem kell katódkondi a triódára. A kalkulátor szerint jelentősen nő az erősítési tényező.
"The PCL86 as a single ended audio amplifier would have a cathode resistor of 125 Ohms and an anode load of 5,100 Ohms and under these conditions would produce an output power of 4.1 Watts at a distortion of 10%. " Adatlap szerint 2V meghajtójel kell a pentódának. Ezt a triódának röhögve tudnia kellene. Szintén adatlap szerint a trióda erősítése olyan 60-70 között van. 40mV-al meg kellene tudni hajtani. Ezek a pentódás üzemre vonatkoznak.
Kapott katód kondit a trióda is (47µF elkó), ettől önmagában nem hallottam nagy változást. Átkötöttem pentódába, így jobb lett a hangerő, viszont: ha hozzáérek a potméter rúdjához (ezt nem kötöttem sehova, nincs leföldelve még), akkor egy halk sípolás, majd elhallgat az erősítő. Szerintem erősödött a búgás is, ami akkor szűnik meg, ha lenyomom a főkapcsolót, és ekkor még a kondi energiájából pár másodpercig szól. A kikapcsolással párhuzamos durranás is hangosabb, mint eddig volt, de ez nem biztos, hogy hiba, a rádió is ilyen volt. A hangja szerintem nem rossz.
A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2012
Lehet rájöttem egy problémára! A kapcsoláson a kimenő mellé 5k van írva, ez gondolom az egyenáramú ellenállása lenne. Én viszont 360 ohmot mértem a primer tekercsen (természetesen lekötve róla a végfokot és a tápegységet). Pedig elvileg ez is ECL86-os erősítőhöz készült, lehet ennyire más konstrukció az? Csatolom képen a rádió rajzát. A hangszórót a két szélső kivezetésről járatom, ezt ellenőriztem.
A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2012
Ha a búgás rögtön megszűnik kikapcsolás után , akkor könnyen lehet , hogy hálózati trafó lesz a ludas. Én már jártam így . Trafó csere lett a vége. Néhány oldallal korábban kértem segítséget ebben az ügyben. Persze lehet , hogy csak túl közel van a kimenőhöz. Rádiókban is közel tették a két trafót egymáshoz , de ki figyelte akkoriban mennyire búg a rádió. Örültek az emberek , ha jó műsort tudtak befogni rajta.
A hozzászólás módosítva: Okt 27, 2012
Nem jó. A tekercs ellenállása a rézdrót ellenállása amit mérsz Az 5k pedig a szekunder oldali 4 ohmos hangszóró ellenállásának a primer (anódköri) oldalra való áttranszformálása. Ezt egyszerűen mérni nem tudod, számolhatod a kimenőtrafó áttételéből á=n1 /n2.
A rajzon PCL86 cső van. Ennek 14 volt a fűtése , nem 6,3 volt. Te milyen csővet használsz ? ECL86 vagy PCL 86? A rádióból bontott hálózati trafó csak 6,3 volt fűtést tud produkálni.
Természetesen ECL86 csővel építettem meg, néhány új ellenálláson és kondin kívül minden egy hiányos VT Melodyn rádióból származik. Kikapcsoláskor rögtön abbahagyja a búgást, viszont amikor hidegen bekapcsolom, akkor csak felmelegedve kezdi el, akkor szerintem nem a hálózati trafó szórását lehet hallani. Bár a két trafó tényleg közel van egymáshoz az eredeti rádió alaplapon.
Tetszik az az egyenirányító híd.Pont egy olyan félig kibelezett rádiót kaptam valakitől,amiben ilyen volt.Ugyan így jártam,mikor a végfokot újra akartam éleszteni.Szólt,csak halkan.Kiderült,hogy az az egyenirányító volt a gond.Csere után megoldódott a probléma.
A hálótrafó megszór valamit. Akár a triódát is megszórhatja, esetleg árnyékolatlanul vezetett jelutakat, stb...
Nos, a búgással még lesz egy kis dolgom, viszont sikerélmény, hogy sikerült végre kihoznom a normális teljesítményt belőle. Kicseréltem a 100k-s potmétert egy a rádióból bontott 1,5M Ohmosra, és most már rendesen fel lehet hangosítani. Az ötlet régi rádiók és orsós magnók rajzai alapján jött, úgy láttam, hogy csak a tranzisztorosaknál vannak ilyen 22k-100k ellenállású potméterek, a csövesnél inkább 500k...1,5M a jellemző. Gondolom a trióda belső ellenállása más, mint a tranzisztoros bemenő fokozatoké. Ja, és a végfokozatot triódának kötve hallgatom már legalább fél órája, így se kevés a hangereje. A csatoló növelését kipróbálom majd, mert a basszus talán lehetne több kicsivel.
A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2012
Sziasztok! A BEAG785/a erősítőben már csak a 20µF-ok az eredetiek. Az eddigi cserék hatására a brumm teljesen elment belőle,de a csőizzásról készítettem egy fényképet. Ez a jelenség 3-4 perc zenehallgatás után,amikor is halk búgás jelzi hogy "izzad". A 2x 20uF+20µF-ot is kilököm belőle,és meglátom hogy milyen mértékben járult hozzá a "csereérettsége" ahhoz hogy ezen csövön ennyire megnő az áram.. De ha esetleg valaki másban véli felfedezni a hiba okát ,akkor írja nyugodtan.
![]()
Ez így nem nyerő.
Megoldás az lenne igazából, ha függetlenítenéd a két cső előfeszültségét. Erre találsz kapcsoláési ötletet az APX100 topicban. A menete olyasmi, hogy beraksz a katódba 1 ohmot. Most az kellene, hogy bekapcsolás után megmérni, hogy mekkora a feszültség a cső rácsán ás megnézni, hogy hány miliamper folyik az 1 ohmon (mV állásban hány milivolt esik rajta). A másik csövet erre az időre ki is húzhatod, a kimenőt pedig zárd le 100ohmmal vagy ilyesmi , a bemeneti potit tekerd le teljesen(nem kell vezérelni, statikus állapotot nézünk).
A legegyszerűbb megoldást már kipróbáltad? - a két csövet felcserélted?
Ha az izzás megy át a csővel, akkor valószínű gázos, nincs mit méregetni : kuka.
Szia!
Nekem eag ae 782-vel volt hasonló problémám. Csatolókondi csere megoldotta.
Ha egy cső anódja izzik, az disszipációs probléma, azaz munkapontja rossz helyen van. A gázosság másképp jelentkezik, nem az anódlemez izzással. Körül kell nézni, mi okozhatja a munkapont elmászását, lehet csatolókondi , rácslevezető ellenállás probléma is. A külön rácsfeszültség beállítás csak tüneti kezelés, lehet átmenetileg megoldja a problémát, de mivel eredetileg sem volt, javítani kell és nem átépíteni. Mérni, mérni.
807 -esnél láttam már gyenge anódizzást kemény üzemben is, mikor tartósan nagy kivezérléssel járt, (pl gerjedt) de akkor mindkét cső egyformán "színesedett". A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2012
Sziasztok! Nos most jutottam idáig.. (egy kis mozizás hála istennek félbeszakította a napomat..)
![]() ![]() A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2012
Mos mire ment át? A másik cső kezdett izzani(a csőre), vagy a csővel ment át az izzás? Mert ha ugyan az a cső izzott, akkor az biza hibás lesz. A Zoli által bekarikázott kondikat én is kicserélném.
Szia! A cső valószínüleg jó lesz,mert az adott helyen izzik.. tehát megcseréltem a 2 csövet,ami izzott az most nem izzik,és ami nem izzott az pedig izzik..
![]()
Köszi a szemléltetést.. majd beszámolok az eredményről.
![]()
Szia! A 2 db NCP-632 47n/400V-ot kicseréltem egy televízióból bontott Striloflex 47n/630V-os fóliakondenzátorra. Az eredmény: Hosszas tesztelés alatt is megszünt az izzás,meg a búgás. Az a 807-es amelyik valószínüleg már sokáig "fáradt" és izzott az eredeti helyén.. nos az az új helyen is izzik egy picit,de nem veszélyes.
Én mind a két oldalon -24,8V-ot mérek.. úgy láttam hogy itt -40V-nak kellene lennie. Bár én ezt egy kis multiméterrel mérem,ami a csöves cuccoknál rendesen "csalni" szokott.. de ez így is kevésnek tünik.
Üdv! Megépítettem ezt az erősítőt: Bővebben: Link
Valamiért nem működik. Bekapcsolom, beindul a csőfűtés, a hangszórókból búgás hallatszódik halkan, ami szinte teljesen megszűnik ha melegednek a csövek, de az erősítő meg sem nyikkan. Valami tanács, hogy mit ronthattam el? Talán az a gond hogy a 27nF 400V-os kondi bordó kerámia?
Na tehát, első amatőr hiba, a 2 előcső anódfeszültsége nem volt bekötve. Most ez a helyzet: bekapcsolom, semmi zaj, majd elkezdenek melegedni a csövek, és búg mint az állat.
Szia mindenki egy kérdésem lenne.Az EAG 782 erősítő hálózati trafója jó e ehhez a kapcsoláshoz.
Ha jól emlékszem, annak 290V körüli a váltófeszültsége. Csővel egyenirányítva is magasabb lesz, mint 300V (az erősítőben eredetileg EZ81 volt és talán 350V-os anódfeszültség). Most kísérleteztünk egy ilyen trafóval. Diódával egyenirányítva úgy saccolom, hogy 350-400V közé kerülne az anódfeszültség. A kapcsoláshoz ez nem jó, de az EL34 szerintem megbírkózik ezzell is simán.
Szerintem nem stimmelnek a fesz értékek, R19 1,5k igen nagynak tűnik.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |