Igen, értem, köszönöm a gyors segítséget!
Igen reális a 30V-os, 1A-es érték. (Megtanulok jobban adatlapot olvasni. )
8Ohmos terhelést rákötve nem sikerült 12Valá tekerni a kimenő feszt, az általad említett "probléma" miatt, de 16Ohmos terhelés esetén már le tudtam tekerni 7V-ig. Nekem ennyi elég is. Köszi még egyszer!!!

Értem hogy a TO-3-as tok alkalmasabb nagyobb teljesítmény disszipálására, de elvileg ez a TO-220-as is 5A-re és 1,2-38V-ra van tervezve. Elvileg bírnia kell a dolgot, nem?

Az R1-et cseréld ki 120 ohmra, akkor le fog menni a feszültség rendesen!

Olvasd el az összes apróbetűs részt is, meg a grafikonokat is.
Pl.:

Oke, Köszi a segítséget!!

Hello!!

Az öt IRFZ44 helyett lehett egy másfajta erősitőt használni???

Hello!
Néhányan készítették egyetlen IRFP460N-el is, úgy tűnik sikeresen.
üdv! proli007

Lehet, de valószínűleg többe fog kerülni (az IRFZ44N elég olcsó cucc) és/vagy kevesebbet fog tudni az elkészült "végeredmény".
A lenti kapcsolásban a fő méretezési paraméter, hogy a kívánt max. feszültségkülönbségnél a kívánt max. áramhoz tartozó teljesítményt el tudják disszipálni a FET-ek anélkül, hogy megolvadna az egész cucc.

Én egy műterheléshez számoltam ki, hogy adott Watt teljesítmény eldisszipálására alkalmas FET-halmazhoz adott max. megengedett hőmérséklet mellett melyik FET-ből kell és mennyit vennem. A végeredmény az lett, hogy az IRFZ44N-ből kerül a legkevesebbe, mert hiába tud többet egy drágább típus, de annyival nem tud többet (eldisszipálni), mint amennyivel többe kerül. Az IRFZ48N és az IRF3205Z volt még dobogós helyezett.

Szia!

A napokban kaptam néhány darabot ezekből a FET-ekből: IRC540.
Ezeket is lehet alkalmazni az általad publikált tápba?
(az adatlap szerint ez egy IRF540 csak van még két lába)

És ha igen, a "maradék" két lábat hova kell kötni, mi a szerepe-eredetileg-és be lehet-e kötni a tápba?

Szia!
Össze kell kötni a kelvin és a current sense lábakat a source-el. Az adatlap teszt-ábráin látható ez a megoldás.

Szia !

Én vagyok az egyik akiről Proli007 mester beszél....
Nekem 30V és 3A-es max. értékre van tervezve a tápom. Az eredeti 5 FET-es változatnál egy FET kimúlt. Nem tudom, hogy miért, lehet hogy már "nyúzott" volt mert bontásból építettem a tápba. Ekkor cseréltem le 1 db IRFP460-ra - szintén bontott, tehát nekem ugyanannyiba került mint az öt másik. De a lényeg, hogy azóta (lassan egy éve) is azzal megy, gond nélkül. Nyúzópróba nem volt csak használom amikor kell.
Ezúton is köszönet újból proli007-nek a konstrukcióért !
Üdv.: sector99

En pedig a masik.
19.5V 1.95A-re allitva.
Szinten csak hasznalva amikor kell.
..... s innen is köszönet proli007-nek a konstrukcióért !

Szia!

Ha nincs bekötve, akkor nem is működik?

De, működik akkor is, csak úgy jobb.

Hello!!

Hogy kell bekötni??

Nekem 24v 2A-ra kell.

Én meghagytam az R17-et Z1-et, sőt még az R18-at is. Majd proli007 kijavít, hogy ha valamit nem jól csináltam. (arra gondolok, hogy az R18 nem biztos, hogy kell egy FET esetén)
Üdv.: sector99

Köszönöm "nagymester"
!

Ezt egy monitorbol bontottam.

Bővebben: Link Helyette használhatom ezt???

Szerk: A link gomb a link beszúrására van a válaszablakban.

Szia!
Ez nem FET, hanem bipoláris tranzisztor, tehát nem jó.

Megépítettem Alkotó 1.4.2es 5Aes labortápját, és azt vettem észre, hogy a T6os 2N3055 eléggé melegszik, míg a többi hideg. Igaz borda nélkül indítottam, de ez nem ok arra, hogy 0,6Aes áramfelvétel mellett melegedjen ennyire. 2dbot építettem és a másik az teljesen jó, ilyen melegedési hiba nincs, és azt is ugyan ezzel a terheléssel mértem. Anyi az eltérés a két táp közt, hogy ebbe ez a T6os más garnitúra 2N3055ből való. Esetleg ez okozhatja ezt a túlzott melegedést?

Hello!
Miért nem mérted meg az emitter ellenállásokon eső feszültségeket, valamint a bázis-emitter feszültségeket. Abból kiderülhet valami,miért nem húznak egyformán..
üdv! proli007

Az ellenállásokat bemértem (ohmikusan) úgy stimmelnek. De nekiesek és megmérem a feszeket is.

Na a terhelés most 184mA és az adatok Emitter ellenállásosn: T3 0,9mV T4 1,2mV T5 1,6mV T6 31,3mV
A Bázis emitter T3 0,520V T4 0,529v T5 0,539V T6 0,517V

Nos. Nagyából rendben van. De újra kellene mérni az ellenállásokat, és a legnagyobb értékűt párosítani a T6-hoz, a legkisebbet pedig a T5-höz. Akkor szimmetrikusabb lesz.

Hello!
Vélhetően a tranyók áramerősítési tényezőinek különbsége adja a differenciát. Minden esetre, 520..540mV bázis-emitter feszültségre a tranyó, szinte nyitva sincs. Ha majd nagyobb áram folyik, egységesebb lesz a Béta is, és az emitter ellenállásokon eső feszültség is sokkal nagyobb lesz, így az áramkiegyenlítés is jobb lesz. Jelenleg, 140mA és 4mA között szór az áram.
üdv! proli007

Holnap csinálok még pár mérést a 0,6Aes és nagyobb terheléssel is.

De ne hűtés nélkül, mert az butaság lenne.

Még olyan kérdésem lenne, hogy ha a P1 és P1a mellé beteszek még 1 potit (a panelre külön és az csak akkor lenne tekerve amikor beállítom a max kimenő feszt), azzal be tudom állítani a kimenő feszt úgy, hogy max40V legyen?

Sziasztok!

„…itt van az ősz, itt van újra…” meg a tél, sokan kényszerülnek ilyenkor a kis szobájukba, és hát lassan itt van a karácsony is, jó lenne hát valami új műszert látni a karácsonyfa alatt, majd a kis műhelyben. Egy kis „útravaló” szabályozható tápegység formájában, mely 0-24V és 0-1A vagy 0-2A leadására képes,„CV” és a „CC” üzemmód visszajelzése Ledekkel.

Hozzávalók: két alacsony offset feszültségű Op-amp, két „low thermal resistance” FET-et, néhány alkatrész, és kész is van egy remek kis táp.
Eltekintve a pár teljesítmény FET-től az alkatrészek viszonylag könnyen beszerezhetők, szabvány elemek.

Az alkatrészek és a doboz beszerzésnél legyünk figyelemmel a nyomtatott áramkör kialakítására, viszont így egy rendkívül kompakt egységet kapunk. A nyomtatott áramkört akár kézzel is megrajzolhatjuk (bár ez ma már egyre ritkább), viszont figyeljünk arra, hogy az „IC2”, 6-os 7-es lába között fut egy vezetősáv, és ha csak nincs lötstop a nyákon, akkor kicsit macerás lehet azon a részen a forrasztás, figyeljünk oda, vagy egyszerűen egy kis átkötéssel helyettesítsük.

Az egyszerűségnek azonban ára is van, mégpedig, a bemenő AC fesz. max. 24V lehet, ebből a DC puffer fesz. 33.84V ami már elég közel van az „IC3” max. bemenő feszültségéhez (ez katalógus alapján DC 35V max.), viszont, ha függetlenítjük a 9V-os ágat, vagy elő szabályozást végzünk, akkor a max bemenő fesz. DC 50V lehet.(a BUK455-100A-k 50V fölött „megvédik” magukat, köszönhetően a plusz két lábuknak…hogy ezt egészen pontosan, hogy is csinálják, azt nem tudom, de így is köszönet kadarist „nagymester”-nek, a segítő hozzászólásáért…utánanéztem )

A „D2” és a „D4” LED nagy fényerejű típus (lásd alkatrészjegyzék), a kapcsolási rajzon feltüntetett feszültség értékek nagyban megkönnyítik az élesztést (is).

Az esetleges után építéshez sok sikert kívánok!

(a félreértések elkerülése érdekében, csupán az ismeret bővítése volt a cél)

Sajnos ezeket a FET-eket már nem gyártják (sőt, már a gyártót se úgy hívják). Ez van, ha az ember egy ~15 éves kapcsolást nézeget.
Nem mintha nem lehetne csillió, sokkal jobb paraméterű FET-et kapni a boltban.

Helló.Én egy egyszerűen elkészíthető állítható feszültségű tápegység rajzát keresném 0-30V-ig(van belevaló panelműszerem) folyamatos 1A-es leadás mellet.Ha erre a kérésemre tudna valaki választ adni annak előre is köszönöm.