Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Szép jónapot! Köszönöm a tanácsot, elkezdtem nézegetni, hogy mihez is van hozzákötve az a test pont, és arra jutottam, hogy mivel a táp rész test pontja a pozitív ág, ezért a panelmérő testpontja (ami a negatív ág) össze van kötve ezzel a bizonyos pozitív testponttal. Az ugrándozás akkor kezdődött, mikor beépítettem a szerkezetet a dobozába, viszont azért hogy ezt megtegyem ki kellett drótozni a végtranyókat. A kidrótozott pontok egyike össze van kötve a szóban forgó testponttal... Ez okozhatja a problémát, ki fogom próbálni azt, hogy újra beforrasztom a végtranyókat a helyükre, és ha úgy megoldódik a dolog akkor az volt a gond... Majd megírom az eredményt.
Köszi mindent!
Hello!
Ha elfelejted a kocsidat megtankolni és ezért nem megy, akkor veszel egy újat? Ne a tápot okold, hanem magadat. Mérni kellett volna a végfokban is . - Ha a T2 elszállt, akkor az vitte a terhet, nem a 2N3055-ök. - Mivel a T2 kollektorárama, a 2N bázisán, majd emitterén, utána emitter ellenállásán jut ki a kimenetre, ott rendnek kel lenni. - Vagy is nagy valószínűséggel a 2N3055 kollektorokra nem jut el a puffer tápfeszültsége, így azok nem tudnak áramot erősíteni, ezért a T2 viszi az összes kimeneti áramot. - Másik lehetőség az lenne, ha a T2 kollektora és a táp kimenete között zárlat lenne, mert ekkor a végfok nem kap bázisáramot, így nem is erősít. üdv! proli007 A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2012
Szia!
Nem lenne rossz új kocsit sem venni...! Megpróbálom összefoglalni az elmúlt 2 nap eseményeit... Pioneer-Alkotó 2.7.1-es tápját építettem meg. Először minden gyári érték volt benne. A változtatás eredetileg annyi volt, hogy kihagytam az R23-at, valamint az R12 értéke 1K helyett 4,7K lett. Az áramhatár ledet fordítva kötöttem be, ami egy kicsit megzavart, mert mikor egy picit tekertem a P1-es potit, akkor kezdett halványan világítani. Megcseréltem a leden a vezetékeket, majd el is indult a táp. (Most alapból világított a led, szép erősen, de csak egy picit kellett az áramszabályzó potin feljebb tekerni és elaludt. (Ezt egyébként azóta sem tudom, hogy miért csinálja, mert ez a "hibája" mindvégig megmaradt.) Na szóval megy a táp, terhelést rá. (Egy kicsi villanymotor) Ment is szépen egy darabig, majd amikor egy nagyobb fogyasztót tettem rá, elszálltak a nagy 2N3055-ös tranzisztorok. A T2 megmaradt. Aztán átalakítottam a tápot egy kicsit. T1 BC337 helyett BC546B, R4-39K helyett 2,2K, illetve a T2 kollektorába 100ohm. Végek cseréje 2n3773-ra. Ja az emitter ellenállások 0,22Ohmjait cseréltem 0,15Ohm/3W-re. Bekapcs, működik, terhelésre (0,6-0,7A) az egész vége elszállt. Csere TIP3055-re. Azóta "csak" a T2-BD244c száll el, a TIP-ek megmaradnak. Nyák jó. Végig csipogtattam, zárlat, szakadás után, semmi hiba benne. Alkatrészeket mindet kiforrasztottam, megmértem, értékek jók. Visszaforrasztottam, próba, jelenség ugyanaz. 0,6-0,7A és elszáll a T2. Itt lett elegem az egészből, mert lassan már sem tranzisztorom, sem kedvem nem maradt a táphoz. Egyébként én a TIP3055-ös tranzisztorok csavarjaira gyanakszom még. A kollektorhoz csavarokon keresztül jut el a feszültség, ami meg is van 54,3V. Az IC minden lábán a jó értékek vannak. 12 es láb 0, Uref között változik, 10-es láb 0-0,88V között. (4A-s lenne a táp) IC tápfesz 24V helyett 25,3V, a -5V helyett -5,3V. Szekunder fesz. 40V. Egyenirányítva, szűrve 54,3V. Amikor 40V-ot állítok be a potival a táp kimenetén akkor T2 kollektora 40,6V. TIP-ek emitterein 40V. Tehát a feszültséget kapják. Hát röviden ennyi a történet. A csavarokra visszatérve... Én arra gyanakszom, hogy nagyobb áram mellett némi ellenállást mutat, és az áram nem egyformán oszlik meg a végtranyók között. de ez csak sejtés. Nem tudom jelenleg kipróbálni, mert nincs műhelyem, csak szobában barkácsolok a "családi" asztalon, és már elpakoltam mindent. Ha esetleg elmúlik a dühöm, majd még előveszem a közeljövőben, de most belefáradtam már... A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2012
Lenne némi problémám a nemrég épített tápommal mégpedig az hogy terhelés hatására leesik a feszültsége, de nem tudom miért. Valaki valami ötlettel tud szolgálni? + Annyi hogy az egyenirányitásnál BY550 diódák vannak
A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2012
Hello!
Nem igazán tudom mi a hibád, de azért mindent elkövettél, hogy legyen valami. - A tápfeszt megemelted 54,3V-ra ami eredetileg 35V-volt. Ez laza másfélszeres tápfesz. A kimeneti feszültséget 30V-ról 40V-ra, a kimenő áramot 4A-ra, ami eredetileg 3A volt. A tranyók, meg 60V-osak. (Kivét az ominózus BD244c) Az eredeti maximális disszipáció 104W lett volna, jelenleg 217W lenne. - Gyanakszol, hogy az a végtranyók közötti áramelosztás nemmegfelelő, de az ezt biztosító ellenállást, kicserélted kisebbre. - A panel, nem tudom eredeti-e, de az TO3-as tranyó hoz lett kitalálva. Igaz, hogy a TIP3055-nek van kollektor lába, de Te még is a csavarokon vezeted a villanyt. - A tápfeszt megemelted, az R2 értékét nem. Jelenleg a zéner felé, 35mA folyik. Ez a zéneren 894mW-ot jelent, vélhetően ezért van 25V a 24 helyett. Gondolom fűt rendesen. Ha 1,3W-os zéner van benne, az is csak akkor tud ennyit, ha a lábain, majd a fólián keresztül képes elszállítani a hőt. De általában meg is süti a panelt hosszútávon. "Hát röviden ennyi a történet." "(Most alapból világított a led, szép erősen, de csak egy picit kellett az áramszabályzó potin feljebb tekerni és elaludt. (Ezt egyébként azóta sem tudom, hogy miért csinálja, mert ez a "hibája" mindvégig megmaradt.)" Már számtalanszor le lett írva, ki lett tárgyalva, hogy ez nem hiba. Működési sajátosság. Csak benneteket megfertőzött ez a "digitális világ". Az analóg technikában (és a világ is analóg) nincs 1 meg 0. Legfeljebb a munkánk eredménye 0 ha az egész 1 kalap.. Az áramkorlát úgy működik, hogy a referencia leosztott feszültségét hasonlítjuk össze a Shunt ellenálláson eső feszültséggel. Ha a Shunt ellenálláson eső feszültség nagyobb mint a beállított, belép az áramkorlátozás. Ha leszabályozod az áramszabályzó potit, az összehasonlítás alapja 0V. De mivel a Shunt ellenálláson eleve folyik némi áram, ha más nem a feszültség szabályzó osztó (R3-R9) árama. Ez az áram feszültséget ejt a Shunt ellenálláson, így az már is nagyobb, mint a beállított referencia. Már is jelez a Led. De azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora az IC Offset hibája. Ez az LM324-nél, tipikusan 3mV, de akár 7mV is lehet és nem reklamálhatsz. 3mV hibafeszültség, a 0,22ohm-os Shunt ellenálláson 13mA áramot jelent. Tehát ha ez alá nem tudjuk leszabályozni az áramot, vagy ennyi hiba van a szabályozásban, egy szavunk sem lehet. (Ekkor még panel kialakításáról, földáramokról, stb. nem is beszéltünk) Szóval csak a számok világában van, ha 1-et és 2-öt összeadunk, akkor az 3 lesz. Analóg technikát sokkal több dolog befolyásolja, mint azt elsőre gondolnánk. Aki tápot készít éleszt, de főleg átalakít vagy tervez, annak normális terhelő ellenállásokra van szüksége, nem egy "egy kis villanymotor" a kezdeti terhelés. Valamint nem rövidzárban próbáljuk az áramkorlátot, hanem akkora ellenállással, amin bármi hiba esetén sem folyhat nagyobb áram, mint amit kibírnak a "végek", mert különben "végük". Tudom mondhatod, hogy neked nem ez a gondod, meg ezeket nem tetted, de számtalanszor "felböfögésre" kerülnek ezek a témák-elvárások. De ha már a járműnél maradunk: Ha egy Trabantra BMW kereket szerelünk, nem biztos hogy ettől majd fog menni 150-el 100 helyett.. üdv! proli007
Mondjuk néztem is nagyot, szerintem egyértelmű, hogy ha nullára letekerem az áramkorlátot, a LED nagy eséllyel jelezni fogja a dolog lényegét.
Szia!
Nem fogalmaztam pontosan! Az eredeti értékeket a "általános" alkatrészekre értettem, de ez nem derült ki a hozzászólásomból. (Ezért bocs!) Az R2 2,2K, R3 330K, R10 100K, P3 10K. Gondolkodtam azon, hogy a P1 "alá" teszek egy 33-75Ohm közötti ellenállást, hogy ne világítson a LED, de ahogy mondtam, most inkább elméletileg foglalkozom a táppal, gyakorlatban már nem. Abban igazad van, hogy a 2N3055 60V-os, de a 2N3773 már nem, mégis vezetővé váltak. Na mindegy! Jó lett volna látni saját szemmel ebből a változatból egy működőképes tápot, mert így számomra keserédes a történet. (Nekem elég rossz tapasztalatom van vele kapcsolatban, de biztosan az én hibám.) Nem akarok veletek vitába szállni, mert elméletileg kellene működni neki, de nálam mégsem teszi. Az ember a saját hibáját nehezen veszi észre, ez alól gondolom én sem vagyok kivétel.
Hello!
Ez inkább akkutöltő mint táp. Nem írtad hány ampernél esik le. De a file nevében ott a 3A miközben az LM csak 1,5A-t tud. (De lehet nem az van benne.) De sajnos azt nem teheted meg, hogy az LM feszültség figyelését a dóda után kötöd. Mert az LM317 a kimenet és az ADJ lába között figyeli a feszültséget, hiába kötöd az ellenállását a kimenetre. (Gondolom a dióda viszáram miatt lenne.) Mert így kapásból az LM belső referenciájából levonódik a dióda 0,6V feszültsége. Az LM egyébként a Vo kimenete és és az ADJ lába között próbálja a feszültséget állandó értéken tartani. (Tudja is, míg üzemállapotán belül van.) Egyéb iránt soha nem értettem, hogy ha egy tápban már van egy soros áteresztő szabályzó elem (LM317 vagy a Fet) akkor minek kell kettő? Ha ott a Fet, azzal is lehet szabályozni az áramot is úgy mint a feszültséget. Ha az egyszerű LM-et kiegészítjük mindenféle "izével", akkor elveszíti a kapcsolás az egyszerűségét, vagy is az "egyszerűség varázsát". Az áramszabályzóhoz egy zénerrel állítottad elő a referencia feszültséget, miközben ott van a 7805 aminek kimenti feszültség stabilitása sokkal jobb, mint egy zéner. üdv! proli007
Nagyon szépek lettek az áramköreid, csak így tovább!
Nincs nagy jelentősége, hogy ott vékonyabbak lettek a vezetősávok, ott nem folynak nagy áramok. 8700µF bőségesen elég lesz.
Hát nekem nincs lehetőségem, hogy a bordámból lemarjak, meg ha sikerülne is akkor nem biztos, hogy beleférne a kiszemelt dobozba. Köszönöm a tanácsodat
Üdv, kiforrasztottam a kidrótozott végtranyókat, és beforrasztottam két újat drót nélkül, de semmi eredmény... Még nézegetem, hol jöhet be ez a zavar...
Helló!
Megépítettem az alkotó által tervezett labortápot Bővebben: Link. Lenne vele viszont egy kis problémám. Az a "baj" , hogy az árammérő, ami 200mV-s 1 tizedessel el van csúszva. Tehát amikor 10.0 van rajta az 1 ampert jelent. Ezt hogyan lehet korrigálni? Mérőműszer Az az érdekes, hogy a voltmérő az rendesen működik, csak az ampermérőként használt Voltmérő nem funkcionál rendesen.
szia!
Nem lehet, hogy a mereshatar valaszto kapcsolod veletlenul a 2A-s allasban van? Ott 1.99A-ig tud kijelezni. A masik allasban a kijelzes 19.9A. elvileg Vagy a muszerosztokkal lehet egy kis bibid. Nem nezzted el az egyik ellenallas erteket? A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2012
Én is erre gondoltam, azért is írtam ide, hogy megtudjam melyik ellenállás válthat ki ilyet/melyiket kell kicserélni.
Suliba bemutattam, a tanár mindjárt kiszúrta... Azt mondta, hogy a a panelműszeren a pontot kell áttenni. Mivel nincsen más csak egy általános tudnivalókat tartalmazó dokumentum a műszerhez, ezért nem nagyon merek belenyúlni, nehogy elrontsam.
A leírás szerint a rendelési szám határozza meg a méréshatárt (azaz fix a műszer), persze lehet, hogy szétbontva át lehet hegeszteni, de az "nem rendeltetésszerű használat"
Személy szerint azt sem értem, hogy minek vesz az ember ilyen kínai csodákat, amihez még rendes doksit se kapni, amikor kb. ugyanennyiből össze is lehet rakni mondjuk Attila86 PIC-es panelmérőjét, és az biztosan olyan méréshatárral fog mérni, amilyennel szeretnénk, plusz olyan méretű, árú, színű és fajtájú (LCD vagy 7-szegmenses) kijelzőt rakunk rá, amilyet jólesik.
Én is olyat akartam! Csak rájöttem, hogy nem tudok PIC programozó nélkül PIC-et programozni!
Ha beírod az adatlapodba, hogy hol laksz, valaki biztos segít, aki arrafelé lakik . . .
Az nem lehet akadály ! Ha küldesz picet-hex et válaszborítékot bármikor ingyen beégetem ..
Köszönöm a dicséretet és a tanácsot és az utóbbi hsz-ekre pedig: jó látni, hogy ilyen segítőkészek vagytok!
... vagy szamold ujra a muszerosztokat.
-- Labor tápegység feszültségének és áramának mérése-v1x.pdf -- En azt tettem, es -inkabb- lemondtam a mereshatarvaltasrol. /egyszerubb volt szamolnom / A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2012
Már megoldotta! A tanárom jót mondott. Lepattintottam a panelműszer hátulját erre látom, hogy átkötés van mind a 3 panelműszernek ugyan azon a részén. (az egyik mérőműszer vásárlásánál eltévedtem és nem 200mV hanem 200V lett belőle :/ ) Na de sebaj. A problémát sikerült megoldani, aminek nagyon örülök .
Ebből következik, hogy a labortáp jól van összeszerelve. Ja és még egy kérdés! Ha ezt a labortápot rövidre zárom akkor az normális, ha 3,9 Ampert mutat a műszer? A dobozból meg hallom, hogy hogyan búg a trafó (szegény!) . A piros led persze világít, hogy itt valami nincs rendjén! Ez gondolom annak tudható be, hogy nincsen beállítva a max. kimenő áram, csak a max. fesz. .
Szerintem a tizedespontot is egyel arrébb kellene kapcsolni.Ha meg a kijelzés felbontása elég számodra ,akkor tegyél még be elé egy potit a shöntre ,így annak az értéke sem lesz kritikus.
Idézet: „.....ezért nem nagyon merek belenyúlni, nehogy elrontsam.” Ezert mondtam, hogy szamolj De meg tudtad oldani, es ez jo. Idézet: „...rövidre zárom akkor az normális, ha 3,9 Ampert mutat a műszer?” Igen, rendben van, normalis jellenseg. Idézet: „...A piros led persze világít, hogy itt valami nincs rendjén!...” Nincs itt semmi hiba! Dolgozik az aramkorlat jelzese azzal, hogy vilagit a LED. Ha lejebb tekered az arampotmetert akkor a kijelzett ertek is csokkeni fog. Idézet: „...nincsen beállítva a max. kimenő áram, ...” En azert beallitanam a max kimeno aramot is Persze a trafo terhelhetosegenek fuggvenyeben.
Nem ismerem a műszeredet, de ezekben a tizedespont állítható szokott lenni. Azért lenn jobb ezt az irányt megcélozni, mert ha az osztókat számolod át, akkor elveszíted a kijelzési pontosságot.
Tőlem tudsz rendelni felprogramozott PIC-et, nyákot, egységcsomagot vagy akár készre szerelve az egészet: Bővebben: Link
Mondjuk a felprogramozott PIC-ért pénzt kérek mert el kell érte mennem megvenni meg feladni a postán stb. De ha eljössz hozzám egy üres PIC-el hogy programozzam be neked akkor beprogramozok neked ingyen akár ötvenet is. Vagy leülsz mellém, odaadom a PICkit2-t meg a PICkit3-at aztán programozgass amit csak akarsz. Szerk.: Látom felvidéki vagy, így nem olyan könnyű összefutnunk. A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2012
El tudnád küldeni a megépítéshez szükséges dokumentumokat nekem, vagy belinkelni a hozzászólást ami tartalmazza? köszi!
Ne legyél lusta keresgélni.
Törölve.. (De miért nem lehet?)
A hozzászólás módosítva: Okt 25, 2012
Sziasztok!
Építettem lm338-al egy állítható fesszabályzót. Képen látható az általam épített. 40V-os bemeneti feszültséget kap és 36V-ig állítható felfelé a feszültsége. Az ic 5A-es és bírja is a nagy áramot, nekem 3,5A-re van kalkulálva az áramkör s bírja is, természetesen hatalmas hűtőbordával. A gond csak az, hogy a kimeneti feszültséget a potival kb 12V alá tekerve hirtelen leesik a fesz 6V-ra s utána nem tér magához az áramkör, hiába tekergetem a potit. Csak egy ki be kapcsolás után működik újra. Elvileg 1,2V-ig kéne lemenjen. Mi lehet az oka ennek? Ez egy az ic-be épített védelem? Túl nagy feszültségkülönbséget akartam a Vin és Vout között? Köszi a segítséget előre is!!
a) Input-output voltage difference "absolute maximum" az adatlap szerint 40V, ez azt jelenti, hogy ezt nem akarod megközelíteni.
b) A kimenő feszültség és a bemenő feszültség különbsége * az átfolyó áram = a disszipálandó teljesítmény. Az IC-ben áramkorlát van, ami a korrelál a disszipálandó teljesítménnyel, azaz minél nagyobb a feszültségkülönbség, annál kisebb áramra fog korlátozni. Idézet: „Túl nagy feszültségkülönbséget akartam a Vin és Vout között?” Szerintem igen. 30V különbségnél az adatlap szerint már csak max. 1A-t tolerál (adatlap 2. oldal, ICL paraméter). És ugye ez is 30 Wattot jelentene, ami mondjuk egy TO-220-nak már eléggé határeset (TO-3-mal még mennie kéne, rendes hűtőbordával, pasztával megkenve). A hozzászólás módosítva: Okt 28, 2012
|
Bejelentkezés
Hirdetés |