Na ja. Sajna Akkor kénytelen leszel csökkenteni R1-et is. Mivel az is meghatározó a töltésidőben.

Igen. Most néztem, c3:15µF-al, R1:33KOhm-mal és R5:5KOhm-al is cirka 2-3 másodperc a két szikra közötti idő.

Megnéztem úgy is, hogy R4-et 10K-ra növeltem, de nem tud többet 4,7µF-on. :\

Vedd figyelembe, ha autó gyujtótrafót használsz, akkor az nagyon lekorlátozza a kimeneti teljesítményt. Csinálhatsz a vezérléssel bármit, egy bizonyos pont után nem lesz "nagyobb, erősebb, vastagabb, pirosabb vagy hangosabb" a szikrád, főleg hogy a gyujtótrafókban még egy belső biztonsági szikraköz is szokott lenni.

Igen, száraz gyújtótrafót használok, méghozzá magneti marelli.
5A-es, szóval illő lenne neki nagyot vágni. Mint autó elektronikai műszerész tanuló, ezt tudom. Van egy saját tervezésű pásztorom is, az tökéletes, és olyat vágott, mikor véletlen hozzá értem, hogy telefonnal a kezemben, még az erősítőt is lekapcsolta, plusz lezsibbadt a karom. A gond vele az volt, hogy Csak akkumulátorról képes működni, ezért nem használom és feledésbe merült a dolog.

Itt most, már megpróbáltam, Diac-al is, de mivel annak fele akkora a gyújtófeszültsége, még 15µF-al is gyengébb. Bár a frekvencia elég szapora lett, még mindig gyengécske. (Ha hozzá érek, vág ez is nagyot, de nem olyan nagyot, mint kéne. Bárány ellen lenne, az viszont vígan kimászik ezen.)

Mivel elég gyengécske így, csökkenthetem R1-et?

Rendben! Akkor egy kondi marad.
Nem az egész várost, csak 400m^2-t.
Köszönöm a választ!

Szerintem még az egyutas egyenirányító helyett egyenirányító hidat is lehetne tenni.

Elismerem, nem ismerem betéve az agyt-kat, eddig fogalmam sem volt mi az a Magneti Marelli, de okleveles villamosmérnökként van némi rálátásom az elektronikára és elektrotechnikára és tudom, hogy házilag tekert trafót kell használni ha erős pásztor építése a cél. Saját pásztorban is tekert trafót használok a kimeneten. Ennek két nagy előnye, hogy nagyságrendekkel erősebb és +1 galvanikus leválasztás a rendszerben.

Akkor mégsem tökéletes
De viccet félretéve, ha az a régi pásztor szépen távol tartotta a barikákat akkor miért nem váltod ki az akkut egy stabilizált 12V-os dugasztáppal?


A tapasztalati úton szerzett tudás is nagyon fontos, de egy agyt-n megadott primer töltőáram (ez az 5A) nem arányos a kimeneti energiájával. Példaként álljon itt két Magneti Marelli gyújtótrafó: BAE403: 9A, 54mJ és C30 000: 21A, 30mJ.
Egy pásztor ereje akkor látszik, ha rákötöd a telepített kerítésre, azaz terhelt állapotban. A szabad levegőn ugráló szikrák vizsgálatából nem lehet egyértelmű módon megállapítani, hogy mennyire lesz erős élesben a készülék.


Ne haragudj, hogy ezt mondom, de úgy érzem, hogy azzal sem vagy tisztában hogyan működik az áramkör amit megépítettél, mire valók benne az egyes alkatrészek és mit befolyásolsz vele, ha valamelyiket megváltoztatod. Jól érzem? (Természetesen akkor sincs baj, kérésre szívesen elmagyarázom.)


Birkának nem tudom pontosan mennyi kellene, de az 54mJ biztos nagyon kevés, másrészt ott már ajánlott a hálós kerítés a sima huzalos helyett.

Hoppá, kicsit hosszú lett, sorry.

Igazából én se ismerem a gyújtótrafókat, de mintha valahol azt olvastam volna, hogy a nagyfesz tekercs sorba van kötve egy ellenállásal. Lehet, hogy tipusa válogatja melyikbe van melyikbe nincs. Ez egyébként zavarszűrés céljából van, ugyanígy a gyújtógyertyáknál is van olyan amibe van ellenállás. Ezt csak azért mondom, mert a soros ellenállás nagymértékben csökkenti a hatásfokot.

A rajzra visszatérv 15µF kondi esetében az R1 és R5 összege 4,7k kell hogy legyen egyutas egyenirányítás esetében. Így kb 750ms alatt töltődik fel teljesen. Ha jól számoltam.

Igen, ez teljes mértékben igaz. Én ilyen beépített soros ellenállásról még nem hallottam, de sosem tudhatjuk mit találnak ki a gyártók, bár ellenállást zavarszűrésre használni, az nekem furcsa. Mindenesetre az agyt-k szekunder tekercse nagyon vékony huzalból készül, irdatlan sok menettel, ebből adódik, hogy saját, soros veszteségi ellenállásuk igen magas, 10-100k Ohm is lehet típustól függően.
Jax, megmérnéd a Marellidét?

Igen, tudom, hogy a házilag tekert trafó a legjobb erre a célra, de nekem sajnos csak autó gyújtótrafó jutott. Tekerni nem tudok, de még ha tudnék is, maga a rézdrót hozzá és a vasmag, nem kis pénz, a pásztor gazdája pedig, eléggé spórolós...

Az, amit én "terveztem", igazából, csak józan ésszel össze raktam egy autó gyújtást.
Van benne egy Végfokozat, ami vezérli a trafót. A végfokot pedig egy egyszerű állítható LED-es astabil multivibrátorral lehet vezérelni (ez váltja ki az ECU-t, ami ha motornál használjuk vezérli), ami ha jól emlékszem, a LED katódján lévő kb 5V-os jellel kapcsol. Az egész cirka 7-8A-t vesz fel 12V-on és a végfok érzékenysége miatt mindenképpen kell hozzá akkumulátor. Hiába stabilizálom le, ha nincs akku az áramkörben, nincs eléggé megszűrve, átveszi az 50Hz-et, és darálja a szikrát. Videó is készült róla, egy laza 3 centis szikrát húzott a pásztor, de mint írtam, ütött is olyat, hogy megszédültem.

Mondjuk az tényleg igaz, hogy a vezetéken, teljes terhelés mellett látszódik meg a pásztor ereje. Ezzel is az a gondom, hogy kipróbálni se tudom, nem helyi a gazdája.
Ha tudtok valamit erre légyszi, azt megköszönném!

Érteni értem én a működését valamilyen szinten. Dettó olyan mint egy CDI gyújtás, mondjuk egy Babettában. (Kondenzátor kisüléses gyújtás). A glimmlámpásnál a glimmlámpa, a diac-osnál a diac vezérli a tirisztort. A Glimmet az R3, és a C2, a Diac-ot az Ri és Ci szabja meg. A tirisztor rásüti a kondit a primer tekercsre, ami által össze omlik annak mágneses tere létrehozva a szikrát, a szekunderen. Gondolom R2 és C1 szűrő áramkör, a dióda természetesen egyenirányít és R1, R5 ellenállás azt szabják meg, hogy a kondi mennyire tud feltöltődni adott idő alatt, valamint baj esetén védelmet is nyújtanak.
Remélem mindent amit tudtam jól tudtam, ha nem, akkor bocsánat és légyszi magyarázd el nekem!

A hálós kerítést beajánlom a gazdának, ha az tényleg jobb! De azt is gondolom a földtől jól elszigetelve kell telepíteni.

Üdv.: Jax

Nem tudom hogy számoltad ki, leírnád légyszi?! Azzal sokat segítenél!
Egyébként szerinted négyutassal (Graetz) gyorsabban töltődne?

Sajnos tönkre ment a multiméterem. Nem tudom megmérni.

Ok, a működést nagyjából érted, ez jó. Annyit javítanék:

ez a megszakításos gyújtásban van így, itt a feltöltött kondenzátor energiájából egy feszültségugrást hozol létre a primeren amit nagyobb feszültségugrásra transzformálsz a szekunderen. Ezzel nagyobb energia vihető át, mert a megszakításosnál a trafó vasmagja egyszer betelít, onnan nincs tovább.


Természetesen. Csak egy példa hálóra.

A graetz hídban ugyan négy dióda van, de az csak kétutas egyenirányítás, de igen, gyorsabban töltődik a kondi, mert a szinusz minden félperiódusát belepumpálja, míg az egyutas csak minden második félperiódust. k_h számítása engem is érdekelne, de addig egy kis szimuláció itt.

Pontos számítást én se tudok, de hozzávetőlegesen így kell:
τ=R*C Ez az RC tag időállandója R-et Ω-ban C-t pedig Farad-ban kell megadni.
Ennyi idő alatt a kondenzázor 63%-ra töltődik. Ha ezt megszorzod 5-tel gyakorlatilag 100%
A te esetedben mivel egyutas egyenirányítás van 2-vel kell szorozni.
Persze mivel szinuszos jel van ezért ez nem lesz pontos.

Tehár (4700Ω*0,000015F=0,0705)*5*2=0,705s

Értem! Tehát kétutas egyenirányítással fele lesz az idő.
Nem is rossz, ha tud az ember matekozni!
Most délután már addig addig kísérletezgettem a villanypásztorral, hogy nagy nehezen elértem az általam kívánt állapotig. De ezzel kapcsolatban szeretném a véleményetek kérni, mert veszélyes dolgot nem szeretnék ki adni a kezemből!

Tehát az alábbi módosításokat végeztem rajta:
R1:33Kohm
Ft: nincs
R2, C2 maradt az előírt, őket nem bántalmaztam ahogy D-t sem.
R3 esetében 100K és egy vele sorba kötött 5M-s trimmer
Glimmlámpa, C2 és R4 helyett Diac-os vezérlés, melyben a Ci:250nF
R5:5K lett végül 220K helyett.

Ezekkel az adatokkal talán egy öngyújtó piezójának az erősségének kb 5-10-szeresét értem el, meg se rángatta a kezem a kimeneten 4,7µF-al. Tudom mondtátok, hogy ne legyen nagy a kondi, de nagyon gyenge lett Diac-al és hogy itt szóba is jött az autós gyújtótrafó gyengesége, ezért 18,8µF-ra emeltem. Így tud olyat vágni, hogy az azért már fájt nekem is. Fogdosom sajnos, mert máshogy kipróbálni úgyse tudom. Engem nem ütött agyon pedig rengetegszer összefogtam a testet és a kék villámot, így bátorkodom megkérdezni tőletek.
Most sikerült elérnem, hogy olyat vág, mint előtte, de sokkal szaporábbra tudom venni a frekvenciát, ami által gyengíteni is tudom az erejét (mivel a kondi feltöltését állítom, ha nem töltődik fel, természetesen nem üt olyat).
A választ köszönöm!

Kérlek ne osszatok le ha valamit rosszul tettem.
Üdv.: Jax

Igen, kb. fele annyi idő kell ugyanarra a feszültségre feltölteni a kondit.

Gondolom a diacot nem csak a glimm helyére tetted, hanem így kötötted be, sorba a tiri/triac gatejével. Szerintem az hogy glimmet, vagy diakot haználsz a vezérlésre, nem szabad befolyásolja a kimeneten a szikrát. A tiri/triac nem olyan mint egy tranyó, hogy kicsit vezet, vagy jobban vezet, ha egyszer begyújt, akkor az majdnem rövidzár kell legyen.

Tesztre lehet építeni glimmes készüléket, bár én szkeptikus vagyok ezekkel kapcsolatban, de talán valami összehasonlítási alapot adhat. Kapcsolás, megvalósítás1, megvalósítás2.
Egy ilyen műszer jobb lenne, de kapcsolást még nem láttam hozzá, sajnos

Ne tedd, a szabványban előírt érték 1 impulzus másodpercenként +/- 20%.

Saját trafót nem annyira drága, bonyolult tekerni. frob fórumtársunk szépen leírta, hogyan kell. Áttételnek bőven elég 1:30, mert ha 300V-ra töltött kondit sütsz rá, az is kb 9kV, viszont nem 50mJ-os, hanem izmos 9kV

Ebbe a trafóban nem lennék azért annyira biztos. Nem tudom, hogy mekkora feszt képes elviselni a zománcozott rézhuzal szigetelése, mert ebben az esetben kb 30V körüli fesz indukálódik menetenként. Az biztos, hogy menet menet mellé kell menjen, és soronként vastag szigetelés, ami vagy egy centit túlnyúlik a tekercs szélétől, vagy vissza van hajtva.
Az 1 mm-es huzal az meg szerintem 0.1-es lesz. Én biztos rendes trfó vasra tekerném.

Stroboszkóphoz tekertem párszor gyújtótrafót már. Itt is tirisztor süt rá kondit a trafóra, igaz csak 100 n-at. 300V-on. És az egész kb dió nagyságúra sikeredett. A primer 40, a szekunder 2600 menet volt. Próbából feleztem a szekundert, de akkor nagyon kicsi volt az ív, és nem gyújtott be a villanó cső. Ezért vannak kételyeim ezzel a trafóval, persze mások a teljesítmény viszonyok, úgyhogy lehetséges, hogy működik.

Ezzel a PVC csöves trafóval nekem sincs tapasztalatom, csak ajánlottam egy olcsóbb opciót, de érzésre izmosabb kell legyen az agytrafóknál. Apóssal egy kisebb E-I lemezes trafót tekertünk újra.

Igen, sorba a tirisztorral.
Gondolom azért gyengébb a szikra ereje, mert a diac vezérli a tirisztort és ha szaporán gyújt, nincs ideje feltöltődni a kondi packnak.
Nem akarom szaporára venni isten ments! Csak a Diac, a 250nF-os kondi miatt elég gyorsan képes vezérelni a tirisztort. De amúgy most körülbelül 1 másodpercenként gyújt.

Jobb lenne tekerni, de sajnos még vasmagom sincs hozzá. Se rézdrót. Így marad a Marelli.

Akkor vissza adhatom így a gazdának ugye?

Üdv.: Jax

Ha van kedved számolgass, mennyi a menetenkénti fesz a szekunderen, egy nagyon fontos nem szabad hogy sok menet kerüljön egymásra és ha ún oda vissza tekered akkor a rétegek között is kell szigetelés!!!
persze ha EI magra tekered még jobb

Ez a döntés legyen a te felelősséged

Esetleg a töltő kondi vagy a diac osztóját megnövelve egy sec fölé emelheted a gyújtási időt, így nagyobb fesz fog rádurranni a trafóra, 1-2 sec között van a gyújtási idő az még tökéletes.

Igen, neked kell vállalni a felelősséget. Látatlanban meg főleg nem lehet véleményt alkotni, hogy az mennyire biztonságos.

Tud valaki valami oldalt ahol utána lehet nézni, milyen szabályoknak kell eleget tenni egy villanypásztornak ill annak telepítésének? Ahol le van írva minden, mik a szabályos kialakítások, feszültsé, energia, földelés, táblák kihelyezése stb..