A 230V dug aljzatból húzom ki a dug villát, itt keletkezik a 2 cm szikra. A vaskeresztmetszet összességében nem lesz kisebb, csak azon a 3-5 mm. Hát erről a 3-5 mm részről mondtam hogy betelítődik (részleges betelítés) Ezért nem nő jelentősen az áram felvétel, de nő. Accesnél még csak a tippelés van. Van egy olyan érzésem másért fő most a feje Accesnek.

Amiatt a 3-5 mm miatt nem fog a vas telítődni még részlegesen sem. Csak nagyobb lesz a szórása. Vasmagot telíteni csak a gerjesztés növelésével lehet, ennek pedig két módja van: csökkenteni a menetszámot, vagy növelni a gerjesztőáramot. A gerjesztőáramot pedig csak a gerjesztőfeszültség emelésével lehet növelni. Illetve még a vaskeresztmetszet csökkentésével is lehet, de azt hiszem azt már tisztáztuk hogy a vaskeresztmetszet nem lett kisebb az illesztési hézag növelése miatt. Az a szikra a dugaljból történő kihúzáskor akár természetesnek is vehető. Ha pl. akkor szakítod meg az áramkört amikor gerjesztőáram a csúcsértéken van, képződhet ilyen hosszú szikra. Access esetében nem ilyen szikráról volt szó, hanem átütésről a trafó primerjének a végeként szolgáló hűtőbordák között -ha jól értelmeztem az általa leírtakat.

Minden tiszteletem a tiéd, de neked sikerült lehúzni a redőnyt a szemem előtt. A válaszod tartalmazza amiről az eszme csere folyt, csak a konklúzió sántít. Mitől szóró transzformátor? A vasmag keresztmetszet a résnél (3-5mm) minden második lemez hiányzik, tehát csökken pont a felére. ennek egyenes következménye? a gerjesztést jelölő 1T vagy bármilyen számú T már csak egyszerűsítés Egy kilométer egyenlet vége, az igazi gyökér mai napig nem ismert. Ezért vélem úgy a gyakorlat dönti el hogy mire képes a lemez. Csak kapaszkodó számokat hoznak létre. A betelítődés előtti pillanatig számolható a dolog, sőt az utána következő is. de a betelítés pillanata maga minden számítást felrúg a vissza térés ugyan csak fel rúgja. A hegesztés hangja a (számunkra halható) tükrözi az ívben jelen lévő jel alakokat frekvenciákat lásd plazma hangszóró. mindig említem nem szertetem a bonyolult dolgokat és egyenleteket (nem az én világom). Az ívhosszról csak annyit ha a meg szokottól eltér csak akkor figyel fel rá az ember. Tisztelettel!!!

Sajnálom ha felbosszantottalak. Veled ellentétben,én hiszek a matematikában, és a gyakorlatban tapasztalt anomáliákra is bizonyítottan van matematikai magyarázat.
Nem feltétlenül kell hogy egyetértsünk, sőt, -a dolgokat mindig a viták viszik előre. Ami a diskurzusunk kiindulópontja volt anno, arra még Access fórumtársunk bizonyára nem talált magyarázatot,mert akkor gondolom közzétette volna. Ne gondold,hogy én a néhány évtizedes hegesztőgépes pályafutásom alatt nem találkoztam érdekes dolgokkal, de a későbbiek során mindenre lett magyarázat, még ha nem is az ív hangja által. Nekem a legtöbb problémára a szkóp magyarázatot ad, ha úgy érzem hogy a tapasztalt jelenséggel még nem találkoztam.

Ha van szkóp oké ha nincs vízzel főz az ember. A válaszod oké . Accesnek fő a feje vizsga időszak azt hiszem.

Addig még el kell jutni Most még év végi zh időszak van, hogy lehessen menni vizsgázni. Egyébként szerdán bevittem a suliba az összes eddig megépített cuccot, és majd lehet már hétfőn tudok mérni rajta.

Ma lemértem szkóppal az impulzusos gyújtás primer oldali változatának viselkedését, a frissen épített izolációs erősítővel. Mint kiderült, olyan alacsony volt a trafó üresjárati árama, és olyan rövid impulzusokat adott a trafó, hogy miután begyújtotta a tirisztorokat, a trafó magas induktivitása miatt nem tudott rajta elég gyorsan emelkedni az áram, és az impulzus ideje alatt nem érte el a tirisztorok tartóáramát (név szerint 0,1A környéke), ezért az vissza is zárt. Ez idő alatt viszont egy kevés áram azért befolyt, ami a tirisztor kialvásakor HIRTELEN megszakadt, és mivel az induktivitáson nem változhat hirtelen az áram, ezért feszültség tüskék keletkeztek a gyújtóimpulzusok után, ez okozta terheletlen állapotban a szikrákat, szkóprol olvasva kb 6-700V pontencionál különbséget létrehozva az antiparralel tirisztor AK1-AK2 között. Könnyen lehet, hogy csak azért ennyit, mert a tirisztorok 500V-osak, és felléphetett a diak-hatás. Az, hogy 5-6mm-ről áthúzott elképzelhető, hogy az impulzusok magas frekvenciája miatt lehetett. Valószínűleg a transzformátorral párhuzamosan fogok kötni 2,2Komh ellenállást, hogy a tirisztorok nyitóárama meglegyen, és mehet is a heggolás szépen szabályozva.

Párszor végig olvastam. Az igazi megoldás a gyújtó impulzus idejének a növelése lenne szerintem. A párhuzamos ellenállás tüneti kezelés. A tirisztor szerkezetében a diffundált rétegekben valószínű emlékeket hagyott ez a kis intermezzó, A korai halál kiváltó oka is lehet egyszer.

Ha valaki ráér, elolvashatja a szakdolgozatomat. A közepe felé vannak jó szkóp képek a szabályzók működéséről, és a végén javaslat a javításra. Az impulzus csomagos szabályzó primer oldalon teljesen jól működik, ha 2db 1,5K 10W ellenállást sorba kötök, majd párhuzamosan a trafóval, de persze ebből nagyobb ellenállású is elég lehet, ha alacsonyabb tartóáramú tirisztorokat használ az ember.

A fájl nem fér fel egy hszbe, 2MB-nál egy kicsivel nagyobb, ezért total commanderrel szétdaraboltam, egyesíteni lehet a fájl/fájlegyesítés paranccsal.

Itt a másik része.

Ha tudnám mivel nyissam meg el is olvasnám. Volt egy XP halál lepusztultak a progik.

Adobe Reader, vagy bármely más pdf olvasó jó hozzá.

Nekem azt írja: Hiba történt (megsérült, vagy nem megfelelően lett feltöltve a fájl), nem lehet megnyitni.

Én most töltöttem le, tökéletesen lejött. A böngésződ írja hogy megsérült a fájl?

Igen.

Próbáld másik böngészővel, Internet Explorer van minden Windowsban alap esetben, már feltéve, ha nem épp azt használod. Elvileg Bővebben: Link vagy Bővebben: Link a linken a Debreceni Egyetem elektronikus archívumából is letölthető talán.

szerk.: most nézem, hogy csak egyetemi azonosítóval lehet onnan letölteni

Mozillát használok. Az egyetemi lapnál valami egyetemi azonosítót, vagy mit kér.

Sajnos nekem is sérült fájlra hivatkozik.

Így talán?

Gratulálok!
Minden tiszteletem a tiéd . Szép munkát végeztél.

Kösz szépen, de igazából lehetett volna jobb is, maga a transzformátorral kapcsolatos dolgokat majdnem 1 éve írtam, a méréses-kiértékeléses részét csináltam az elmúlt 2 hónapban. Jó lett volna még kicsit vizsgálni az egyenirányítást is, meg a transzformátor méretezést, a mágnese kör szórásának tervezését, de ez már túl nagy témakör egy szakdolgozatba, így inkább a fázishasításos szabályozókra - amiket itt is tárgyaltunk - koncentráltam, mivel ezek nagyon hasznosak lehetnek! Pl most vettem 1,6mm-es 63.30-as elektródát, amit 30-45A között ajánl ESAB hegeszteni, egy jó szabályzóval ezt az elektródát akár fixen 150A-es trafóval is le lehet hegeszteni. Ha viszont ennek a 150A-es trafónak söntös szabályozása lenne, jó ha 2-es pálcához le lehet rendesen szabályozni az áramot. Meg ezekkel a szabályzókkal 2-es elektródával hegesztettem én már 0,8-1,2-es lemezt folyamatosan.

Üdv!
Nekem lejött mind a 3, és a Total Commander össze is illesztette, az Adobe Reader X pedig simán megnyitotta. Köszi, hogy megosztottad.

Szia!
Így már sikerült megnézni (majd még tisztességesen átolvasom). Gyorsan átfutottam, nagyon jó. Találkoztam új, és rég elfeledett dolgokkal. Nagyon tetszik; főleg a saját elkövetésű trafó, amelynek fejlődését nyomon követhettük itt a fórumon Gratulálok. Néha kicsit csikorgósnak éreztem, mikor dolgoztál (tanakodtál) rajt-de a VÉGEREDMÉNY!! Az IGEN!
Kálmán

Mindenképpen tanulságos, különösen azért, mert komoly információkat tartalmaz azok számára akik ilyen gép építését fontolgatják. Szeretném mindenképpen átolvasni mielőbb,mert most csak átfutottam rajta. Komoly munkát végeztél a szakdolgozatodban leírtak szerint. Nekem van egy 1985-ös gyártású SÜD-ELECTRONIC MMA/TIG hegesztőm, féligvezérelt kétutas egyenirányítóval,a kezdő árama 20A a vége 200A de csak azért ilyen magas a kezdőáram, mert az árammérést a váltóáramú körben trafóval oldották meg anno. A tél folyamán szeretném átalakítani HALL mérőkörösre, így talán le tudom vinni 8-10A-ig. Ha sikerül akkor bebizonyosodik, hogy van létjogosultsága a tirisztoros megoldásoknak is az inverteresek mellett.

Olcsósága és megbízhatósága miatt mindenképp van, ha nem is feltétlen a szekunder oldali, de a primer oldalinak mindenképp.

Így már igen olvasható egyszerű. Legelőször is gratulálok, tetszik bár néha fonalat vesztettem. Láttam benne olyat is amit nem tudtam az Orosz és a Svéd úri embert bevezetőnek figyelem felkeltőnek tökéletes. A fázis hasítást választottad az egyszerűsége miatt. A félvezetők tulajdonsága fel építésük miatti tulajdonságuk alapján igen síkos út, könnyű hibázni. De magyarázni is a fellépett anomáliákat. Talán ezt a részt alaposabban lenne érdemes feszegetni. Az egyszerűségre törekedtél bízok hozzá hogy 10 év múlva is így lesz. (tudod a józan paraszt ész fontos) Tisztelettel

Én a szekunder oldali szabályozást preferálom,-de te ezt úgyis tudod.

Legelőször is gratulálok. Sok olyat olvastam benne, amit én nem tudtam. Minden tiszteletem !

Hoppá! itt valami árulás történt. A gratulációt Accesnek szántam, de a technika ördöge közbelépett, és most nem tudom mi történik a gépemmel

Nem nyomtál a válasz fülre accessnél.