Létezik már ilyen ketyere, a legtöbb intelligens épülethez, van ilyen előfizetés.

Szia, ez a dolog engem is erdekelne, tudnal valami linket kuldeni. Koszonettel

Sziasztok!

Nos akkor leírom pár sorban ezt a hőszivattyú dolgot.
Amit már ti is megbeszéltetek: Mindennek az alapja a jó tervezés mind építészeti mind gépészeti szempontból. Egy át nem gondolt épület tájolás esetén vagy tető méret/forma esetén pl. lehet, hogy lesz egy rossz hatásfokú napkollektoros/napelemes rendszerünk. És még az épület hőigénye is romolhat. Persze az épület formáját, méretét, tájolását nem csak az ésszerűségek adják. Ezen rontanak a különböző építészeti(önkormányzati) előírások.
Második lépés : Hőszivattyú vagy gázkazán?
Ez ugye függ attól, hogy mennyi pénzünk van. Az biztos, hogy hőszivattyús rendszert nem lehet kihozni radiátoros fűtés árából. Viszont, ha alacsony hőmérsékletű hő leadókat szeretnénk akkor versenyképes a !levegős! hőszivattyú ára egy kondenzációs gázkazános rendszerrel. És a hatásfok (COP) is jobb lehet.
Gázkazán esetén ne csak a kazán árát vegyétek figyelembe mert van kémény költség, gázterv, engedélyeztetések stb... A szekunder oldal az ua. Annak mindegy, hogy kitől kapja a 35-38 C fűtővizet.
Még egy fontos dolog! Ha csak az érdekel, hogy mennyi idő alatt térül meg a hőszivattyú akkor égess gázt, de az legyen előtted, hogy a földgáz ára egyre magasabb lesz és amúgy is fogyóban. A másik, hogy a környezetedet te nem magadnak szennyezed és teszed tönkre hanem a gyerekeidnek és unokáidnak. De még egyszer mondom, HA minden! költséget összeszámolsz akkor nem drágább beruházás a levegős! hőszivattyú. Talajszondás, talajkollektoros, kutas hőszivattyúk az lényegesen drágábbak. Igaz a hatásfokuk is egy nagyságrenddel jobb, de véleményem szerint nem annyival mint amennyivel drágábbak.
Karbantartási költsége pedig gázkazánnak is van.
Egyébként jelenleg az adatlapokon a hatásfokot 35 °C előremenő víz és 7°C környezeti hőmérséklet mellett adják meg. De ez nagyon csalóka adat.
Érdemes a gyártókat egy görbe mentén összehasonlítani. Meglepő adatokat látsz.
Na kicsit a szabályozásról is.
A minőségi levegős gépek inverter vezéreltek és R410a hűtőközeggel üzemelnek.
Általában amivel nagyot lehet rontani a hatásfokon az a fűtési puffer használata. Ezzel gyakorlatilag szinte kinullázzuk az inverter adta előnyöket.
Mivel alacsony előremenő vízzel dolgozunk ezért zömmel padló fűtést és felület fűtést/hűtést alkalmaznak.
Itt költhetünk még százezreket mindenféle intelligens szabályzókra, de össze kell hangolni a hőszivattyú működésével és védelmével. Az én hőszivattyúm alapból tudja az időjárás követő szabályzást mind fűtésre mind hűtésre mind HMV-re és van öntanuló programja is.
Szekunder oldalon ami mindenképpen jó dolog azaz öntanuló szoba termosztát. De a padló hőn tartással már gondok vannak. Nem szereti a hőszivattyú, ha pl. 20percenként 5percre bekapcsol 1-1 zóna és ezt tuti, hogy nem szinkronban csinálják. Ezt a kompresszor védelme nem díjazza.
Padló, felület fűtés/hűtés esetén az időprogramnak sincs sok értelme. Itt a vezérlés lép előtérbe miszerint az előremenő víz hőmérsékletével játszom és a zónák kapcsolásával. Egydül olyan hely mint a fürdőszoba ott érdemes időzíteni.
És még nem is foglalkoztunk az épült használatának jellegével. Mert nem mindegy, hogy családiház vagy pl. iroda.
Telepítettem már hőszivattyút társasházi lakásba, különböző méretű családiházakba, kis iroda épületekbe, gyártó üzemnek. De telepítettem már levegő-levegő hőszivattyút, kórházba, 72 lakásos társasházba számtalan irodaépületbe.
Általánosan azt mondhatom, hogy a visszajelzések nagyon pozivtívak. Nyilván ekkora volumennél van negatív visszajelzés is, de azok többsége az emberi tudatlanságra alapul.
A lényeg, hogy a szabályozás és vezérlés mindig egyedi. Nehéz egy sémára ráhúzni mindent és fontos, hogy a külnböző elemek összhangban legyenek egymással.
Remélem, hogy leírtam mindent amit szerettem volna ebbe a kis szedett-vedett írásba.

Szerk.:
Költségszámításnál azt sem szabad elfelejteni, hogy hőszivattyú esetén már adott a hűtés is míg egyéb esetben erről külön kell gondoskodni, ha igény van rá.

Hm...

Én 10 éve kezdtem el építkezni, akkor nem enógedték megépíteni a házat kémény nélkül... Hiába írtam le az engedélyeztetési tervben, hogy villamos fűtés ( vagy akármi ) lesz. Ráadásul két kémény kell. Ugyaniis kellett egy tartalékkémény is. Az egyik gáz, a másik vegyestüzelésű. Aztán egy-két év múlva hallottam olyanokat, hogy Bp egyes kerületeiben nem is engedik akármivel bélelni a kéményeket. Hogy egész pontos legyek, addig nem kapták meg az építési engedélyt, amíg be nem tervezték a Schidelt... És ugye az építési engedélyeztetési tervhez be kell nyújtani a kéményseprők nyilatkozatát, hogy a tervben szereplő kémény megfelelő.. Hogy most hogy van azt nem tudom, de nem hiszem, hogy ezen a dolgon könnyítettek volna. Tehát, nyugodtan be lehet állítani a kéményépítés költségét. Ugye, ez nem a százezer forintos kategória... Valahogy innen lehetne elindulni a költségekkel...

Az energiaárakról meg évek óta mindenfélét mondanak, lényegében változatlanok. Most meg talán lesz valami 10 % csökkentés... Persze kétséges, hogy minek a 10 %-a lesz. A gáz árának, vagy a számla végösszegének. Ugye, ez nem mindegy...
Nemrég olvastam, hogy az USA-ban elég sokan függetlenítették ( gondolom azért csak részben ) a házukat az energiaszolgáltatóktól. És amikor elkészültek ezzel, akkor megtudták, hogy elég jelentősen csökkentek az energiaárak. Persze, így már nem 5...7 év a megtérülési idő... Lehet, hogy már életükben sem fog megtérülni...

Környezetszennyezés? Nem gondolod komolyan... sok hűhó, semmiért. Egyébként, egy fecske nem csinál nyarat. A környezettudatos életszemlélet ott kezdődik, hogy nem szerelünk be klimát... csak az az energia nem szennyezi a környezetet, amit nem termelünk meg... meg nem lesz tele minden elektronikai hulladékkal, mert egy idő után nem kellene (inverteres) klímát gyártani... De ugye kell gyártani, hiszen az embereket nem az érdekli, hogy környezetszennyezés van, vagy nincs, hanem az, hogy ne izzadjon a nyár folyamán... és majd az unokája is keressen annyi pénzt, hogy ne legyen gondja ilyesmivel...

De egy költségvetésedre, egy új, mondjuk 100nm-es ház esetén nagyon kiváncsi lennék hőszivattyúval, padlófűtéssel... Ha esetleg, egyszer csinálsz ilyet, privátban elküldhetnéd nekem.

De nem küldted el az általad beépített (? ) vagy forgalmazott hőszivattyú adatlapját, típusát...várom!

Ezért írtam, hogy az ésszerűséget sokszor felülírják a rendeletek. De 10 év alatt változott 1-2 dolog.
Az, hogy egy fecske nem csinál nyarat tény, de ha minden fecske így gondolkodik akkor sosem lesz nyár.
Nem kell klímát venni/gyártani? Tudod, hogy klíma nélkül te most nem interneteznél? Tudod, hogy mennyire szerver része az életnek? Oké, te nem látod, de hidd el nekem.
A többi megy privátban. Itt nem szeretnék reklámozni.

Pl. Loxone webszerveres PLC-je

Sziasztok!

Szeretnék segítséget vagy ötletet kérni az alábbi összeállítás normális fűtéséhez. Mit csinálunk rosszul?
Van egy vegyes tüzelésű kazán, amiben egy merülő termosztát indítja a vizet, ehhez kapcsolódik egy 25-60-as Grundfos Airlectric szivattyú (automata vagy mi, nem tudom kapcsolni a fokozatokat rajta, nincs olyan kütyüje). Ezen a képen (Kazátnól a szivattyúig) pirossal jeleztem, hogy hol jön be a meleg víz a fűtési rendszerbe. Találkozik egy termosztáttal, utána van egy háromjáratú szelep, utána egy 25-50-es Grundfos szabályozható szivattyú (jelenleg I.-es álláson). Majd ezen a képen (Szivattyútól az osztógyűjtőig) látszik, hogy hol megy a víz a padlófűtéshez és vissza (kék nyilak)

Hiába van a kazánba folyamatosan 60 fokos víz (21 kw-os) egyszerűen nem tudjuk felmelegíteni a padlófűtés köröket.

Van két radiátor is a rendszerbe, az egyik egy kb 12m2-es szobát fűt, a másik egy törülközőszárítós radiátor, ezek hamar melegszenek, ha a kazán elindítja a vizet.

A rendszer eredetileg gázra volt tervezve, de most már csak a vegyes tüzelésről szeretnénk megoldani a fűtést. (Puffer még nincs, tágulásinak egyelőre a kombi kazán (westen 280 fi) bojlerét használjuk). Amikor gázzal üzemelt naponta kb 20m3 fogyott, de minden kör meleg volt.

Jelenleg kb 80m2-en van padófűtés cső, ház körbe 5cm-el szigetelve.
Rendszerbe nincs levegő, már kiűztük.

Minden ötletet nagyon szívesen fogadok, mert nálunk valami nem jó most az tuti.

Előre is köszönöm

Kellene egy kép a kazánkörről is, ahol a másik szivattyú van. Érdemben csak ezután lehet véleményt nyilvánítani! És azt is jó lenne tudni, hogy hová mennek azok a kitakart csövek.

A csöveket azért takartam ki, hogy ne zavarjon senkit, azok majd a leendő felső szintre mennek, egyelőre nincs funkciójuk, nem megy benne sehol semmi.

És akkor itt a kazán körüli cucc

Vegyes-kazánhoz eléggé merészség volt az az ötrétegű cső. Erősen korlátozott a hőmérséklettűrése, na és a zárt rendszer sem egy életbiztosítás, jó lenne így bele egy biztonsági visszahűtő!!! A kazánra csatlakozó csöveket is vékonyollom, de ez már adott, így sokat nem lehet vele kezdeni! De ezek más témák!
Sajnos még ezeken a képeken sem lehet látni, hogy a padlófűtés, hogyan csatlakozik a kazánhoz, pedig arra lettem volna leginkább kíváncsi, no meg a radiátorleágazásra is, mert ez lehet a rendszer "gyenge pontja" esetleg!

A kazán és a padlófűtés szivattú nem dolgozik szembe egymással?
A kazánszivattyút a visszatérő ágba szokták kötni, a valamivel hidegebb víz miatt.

Megállapítás teljesen jogos, rézre lesz cserélve és ősszel puffer és bojler is kerül majd a rendszerbe (ez egyelőre erre a télre szól)

Csatolom a csatlakozásokat tovább

Köszi, erre gondoltunk mi is, de "sajnos" nem egymás ellen működnek. A fenti is elindítja a vizet, amint odaér lentről.

Próbáltad lezárni a radiátoros kört ?
Szerintem az a probléma, hogy a radiátoros kőrnek kisebb a tehetetlensége és ott forog a víz. Célszerű lett volna beépíteni egy hidrováltót, amire rádolgoznak a hőtermelők, és onnan megoldani a hőelvételt. A padlófűtést is célszerű lenne leválasztani a a radiátorostól egy hőcserélővel, bár ilyen kevés tadiátor nem okoz gondot.

Nos szerintem a probléma most is (mint általában) a bekötéssel van! A padlófűtés "kiágazása" nem jó helyen van, vagy pedig a kiágazás kialakítása hibás! A legszembetűnőbb hiba könnyen lekövethető. Nézd meg, hogy a radiátorokba jutó fűtővíz egy szivattyún keresztül jut el a kazánból a radiátorokba, ez jó is. Viszont a padlófűtés vize már két szivattyú segítségével jutna el a padlófűtési csövekbe. Ez nem jó, mert így az egyik szivattyúnak vegyesen kellene táplálni a rendszert! A helyes bekötés az lenne, ha a padlófűtés előremenő csövét (ami a keverőszelepre megy) a kazán kimenetéről indítanád.Onnan ahol a képeken még a keringető előtti szakaszon a rézcső van Az "automata" szivattyú elől! A két rendszert az az a padlót és a radiátorokat el kell választani egy-egy visszacsapóval még a az egymásra hatás elkerülése miatt!
Viszont igaza van DkGrinder-nek is jobb lett volna egy hőcserélővel, vagy hidraulikus váltóval elválasztani a két rendszert!

DkGrindernek és JZolinak is nagyon köszönjük.
A radiátorokat még nem zártuk le, akkor az átalakításig, ami úgy tűnik elkerülhetetlen, egyelőre megnézzük radiátor nélkül hogy működik.

Köszi még egyszer.

Valami nekem nem tiszta...
Gázzal ment, vegyivel nem. Mi változott a kettő között?
A gázkazán ellátta a radiátort és a padlót is?
Ha a radiátorban "elszalad" a víz, elég lenne részlegesen elzárni.
A kazán szivattyú 100%-on megy, a padlóé meg 1/3-dal. Szerintem a kazánszivattyú így kiszolgálná a rendszert.
Lehet, hogy lehet

Egy szivattyúval biztosan nem lehet megoldani mert a keverőszelep miatt mindenképpen kell egy szivattyú a szelep utánra. A gázkazán szivattyúja lehet erősebb volt azért ment, vagy csak szerencsésebb volt a rendszer kialakítás a gázkazán felől! Karácsony előtti napon pont egy hasonló rendszert építettem át mert már vagy négy éve hasonló gondokkal küzdöttek, csak ott hol a radiátorok, hol a padló volt hideg! Gázkazánnal meg ment minden "rendesen". Most jó lett a rendszer. Persze ez utólag kiderült, hogy csak látszatra ment a rendszer. Azóta a tulaj mindig azt mondja, hogy: ilyen meleg még soha nm volt nálunk!Persze ez nem okvetlenül nekem köszönhető,(nem dicsekedni szeretnék vele) hanem annak aki rosszul építette meg ezt a fűtést!

Szia! Azt hiszem JZolinak igaza van, mert nagyon nem jól van összekötve a két kör. Ha még annyit megengedtek, hogy hozzátegyem, a keresztmetszetek is "soványak". A 22mm-s keresztmetszet a szivattyús cirkó fűtésnél is "éppen elmegy szódával". Nálad elég messzire kell szállítani a fűtővizet és ehhez fontos volna a tömeg nagysága. Az osztásig érdemes volna 28mm-s keresztmetszettel szállítani a teljesítményt és onnan leágazni a padló körnek. Most az történik, hogy a radiátor kör szűk keresztmetszeten hamar (nagy sebességgel)megfordul a víz (meleg lesz és könnyű) és ebbe a körbe nem kering bele a nagy ellenállású (hideg padló visszatérője) kis sebességű becsatlakozása. A hőkezelt víz mindig arra megy amerre szabad útja van és fajsúlya kicsi. Látom Nálad is mintha IVAR típusú osztó-gyűjtő volna szerelve. A fehér "tekerők" (motoros termofejeknek fenntartva a hely) nálam nem funkcionál egyik sem, mert a körök fojtása a "réz kupakok" alatti állítóműnél lehetséges. (Ha ezt tudtad, nem szóltam semmit.)

Hát hiába zártuk el a radiátorokat, a padló nem lett melegebb!
(Réz kupakok alatti állítás oké, köszi)
A két kör leválasztása megoldás lehet szerintetek ezek után még?

Azért idegesít az egész, mert a gázzal tényleg cirka 3 óra alatt fasza meleg lett volt az egész padló, bár hozzáteszem, szerintem az sem volt normális, hogy nem olyan nagy hidegben napi 20m3 gáz fogyott (bár már a gáz sem az igazi...)

A szivattyú házába egy nyilacska van öntve. A padlófűtésnél az osztó fele áll, a kazánnál, a kazántól elfele, ugye? A szivattyú forog? ( elejében csavar kitekerve, ellenőrizhető)
A csöveket nem próbáltad tapogatni, meddig jut el a melegvíz?
"Valami nekem nem tiszta...
Gázzal ment, vegyivel nem. Mi változott a kettő között?
A gázkazán ellátta a radiátort és a padlót is?"
Olyannal találkoztam grundfosnál, az 1. fokozat bevezetése elszakadt, azon a fokozaton nem működött.
Ennek olyan egyszerűnek kellene lennie, hogy tuti valami pitiáner hiba okozza ezt.

Nyilakat ellenőriztük mind a kettő olyan irányba áll, ahogy írtad.
Mindkét szivattyú forog.
A csövek tapizása:
Kazánnál 60 fokon indít a termoszát, kapcsol a szivattyú, megy a víz. Gyorsan felér a másik szivattyúhoz, ott is indít a termosztát, kapcsol a szivattyú, megy a víz az osztóhoz.
Végig érezni, hogy forró a cső - tehát gondolom is, hogy oké minden
Osztónál bemenő ágon mindegyik meleg, érezni, ahogy tolja bele a vizet, és innen száll el az agyam most már, mert nem vagyunk képesek megfordítani a vizet a padlóba.
Alig melegszik a padló ezek után a visszatérőket meg nagyon nagy jó indulattal sem lehet még langyosnak se nevezni.

Mi sem értjük, hogy most a vegyessel mit csinálunk rosszul.
Passz.

Már próbáltunk olyat is, hogy csak 1 kör van nyitva és csak oda tolja a vizet (hátha kevés a kazán teljesítménye a m2-re (bár kétlem, hogy a 21 kw-os ne lenne elég). Eredmény: lassan elindult a kör, a visszatérő éppen langyos volt, de ha ráengedtük a többi kört is szép lassan, visszahűlt az is, ami addigra éppen langyos volt.

Ha a leírtak után valaki úgy érzi, hogy ez éppen neki való kihívás, hogy működésre bírja a rendszerünket a helyszínen is (Tóalmás), privátban szívesen megbeszélnénk a részleteket!

Nekem az a meglátásom, hogy ha nem azon a helyen történik a betáplálás ahol előzőleg "jól" működött, akkor számottevő változást ne remélj. Nagyon messzire szállítódik a víz és rossz (kicsi) keresztmetszeten. A cirkó nyilván a fő gerincen dolgozott a mostani felállás pedig "-re" dolgozik és így egész mások az áramlási viszonyok. A "T" idomnak nem mindegy melyik ága van felhasználva direkt szállításra.

A háromjáratúnál emeld meg egy kicsit a padló vízhőjét és kapcsold feljebb a keringetőt.
Lassú a víz a padlóban, lehül mielött visszatérne, már nem tud mit melegíteni.
Ja, és a radiátorokat is kellene korlátozni.

Ha jól értem amit írtál, akkor végül is nekünk a cirkó ágába jön be a vegyestől a víz.
Vagy nem?

Amit korábban jelöltél előnytelen csatlakozásnak, ott a T idom ami rossz?

Nem beleszólásnak, de annó amikor egyik ismerősél volt kivitelezve a fűtés akkor külön körbe volt a padló egy szivattyúval és külön körbe szivattyúval a radiátor és külön körön ez is szivattyúval az emelet. Az emeleten nem lett a padló és radiátor szétosztva mert alapból kis felületre kellett, és nem érte volna meg. Azóta is a fűtéssel semmi baja nem volt. Persze a megfelelő méretezés mindenhol megvolt.

Szinte tudtam! Minden baj forrása ez lett, hogy oldalról van csatlakoztatva és nagy távolságról van szállítva a teljesítmény és szerintem még "kicsi" a keresztmetszet is (a hosszhoz viszonyítva). Azért nem melegít az osztó-gyűjtő, mert nincs meg a tömegáram a betáp (primer) oldalon. Nézd meg a két cső közötti átmérő különbséget, már az is számottevő. A szivattyúra kár hivatkozni, hogy majd az odaszállítja a vizet, mert nem.

Köszi mindenkinek!

Az is lehet, hogy a cirkóba forgatja a vizet a vegyestüzelésű Kicsit le lett egyszerűsítve a rendszer. Azért a nekünk a legegyszerűbb vegyes plusz cirkós rendszer így néz ki, ettől csak sokkal vadabbak vannak.Gondoljátok át a víz irányát, szerintem 1-2 visszacsapóval + 1-2 motoros szeleppel még el lehet indítani a vizet. Szerintem tuti az a gond, hogy valahol könnyen megforog a víz, és nem jut elég tömegáram az osztóra.