Dobjak rá még egy égőt, azaz 200W-tal, hogy kiderüljön mi az igazság? Vagy ez ha 100W terhelés esetén kb 5% feszültség esés történt elvileg elfogadható?

Tehetsz rá több égőt, és ha a fesz esés kicsi akkor jó lesz. Ez után bizti ki égő vissza a helyére és lehet játszani az erősítővel. Ha sztereo a végfok lehet érdemes lenne az oldalakat egyesével éleszteni.

2db 100W-ossal 177Vra esett vissza. Mono erősítő amúgy.

Az oldalanként 2.5 volt szerintem simán belefér a tűrésbe. Az erősítő végtranyójait mérd végig nem e valamelyik zárlatos.

MJL21193/4 -esek, mekkora diódákat kell mérjek köztük vajon, mert tegnap már kiszedtem kettőt próbaképp és nincs semmi bajuk... PDF keresem hátha valami infó de semmi. Sok idő mindet átnézni 14 darab van

Ha nem 0 vagy nagyságrendekkel nagyobb akkor jók dioda teszten kb 0,600 körüli értéknek kellene lennie. Vagy a multimétert kapcsold csipogóra és minden lábát egymáshoz képest mérd meg ha sípol akkor kuka elvileg.

Azok az ellenállások a szekunder kondikon amiket mondtam még rajta vannak? És a primer soros izzó nélkül mértél? Csak mert nagyon nagynak tűnik a feszültségesés. Egy 100W-os izzótól még 1V-ot sem eshetne a feszültség.
Csak az összehasonlítás miatt: rajta van egy sztereó végfok a sallangjaival, tápfesz +/-91,5V, a nyugalmi áram végfokonként 120-160mA körül van. Teljesen kihajtva zenével (kb. 2x430W) +/-89V-ra esik csak vissza.

Igen rajta vannak még, égő kiszedve és üvegbizti berakva 10A-es. Így produkálta a legutóbb mért eredményeket az üres 192V-ból, 1 égővel 182V-ra, 2 égővel csak 177-178V-ot ad le. (gondolom párhuzamba kell kötni?...) De nekem ez a 0.65A áramfelvétel soknak tűnik valamiért nem tudom mi van vele tegnap még meg is tisztogattam átnéztem minden milimétert nem -e valami sorja rövidre zár vagy valami. A tranyók jók. Kettőt kiforrasztottam gyorsan meg a meghajtót is az is jó lehet az IC ment el belőle...

Akkor vagy nagyon nagy lett a trafód szórása (bár ez gyűrűnél nem valószínű), vagy kicsi lett a gerjesztés (sok a primer menetszám), vagy ez még a régi nyák, és a kondik a rossz vonalvezetés miatt nem igazán pufferelnek.

Régi nyák. 27 vagy 28 a primer menetszám nem emlékszem pontosan rá. Nem tudok mit hozzászólni most így ehhez.

A két táp ágat külön külön megmértem egyiken -94.4V a másikon meg +96.2Voltra megy fel a fesz. Lehet ez okozza hogy az erősítő nem indul be?

Ez nem okozza, de azoknak teljesen egyformának kellene lenni. Annak idején leírtam, hogy a kondikat rossz helyre raktad a nyákon (vagyis rosszul vannak bekötve, még rajzoltam is). Ezen nem változtattál semmit?

Annyit változtattam, hogy nagyobb kondik férjenek bele máshova furkáltam lyukakat. De azokat megfelelően 2-2db párhuzamba kötöttem.

Tehát akkor kábé ki is lehetne mindet venni, annyit érnek most a helyükön...

De ez ennyire befolyásolná a kapott eredményeket? Teszem azt az erősítő gyanúsan nagy áramfelvétele, üresben. Arra gondoltam, hogy az erősítő és a táp közé 1-1 égőt sorba kötök a szekunder bemeneteivel.

A nyák az inchenként kb 10nH, szóval centinként kb 2,5nH. Az ellenállás az függ a vastagságától, ha átónozd a rezed, akkor tuti elhanyagolható. Az induktivitás hatását le tudod szimulálni.

Én nem értek egyet Ge Leevel, hogy olyan égveszejtően sokat jelentene a puffer helye, pláne hogy nem túl nagy frekvenciákon (100kHz alatt) vagyunk, és nem folyik több 10A áram. De akkor becsüljük meg: dU=dI/dt*L. Becslésként dI-be helyettesítsük be a dojó áramot (legyen mondjuk 2A kondinként), a dt-be a periódusidőt (12us) és az L-be pedig a becsült induktivitást (10nH). Nekem a becslésre pár mV jön ki.
(persze ez csak egy nagyságrendi becsléd, tudni kéne mekkora az áramvátlozás sebessége)

Volna egy új elméletem arra, miként lehetne megépítani azt a gate meghajtást, vagy akár az IC nélküli kapcsolóüzemű tápot.
Volna egy kis 12 V-os DC motor ami fordul mondjuk 2400-at percenként azaz 40 f/s, ezt a kerületi sebességet felszoroznánk külső másik ékszíjtárcsát hajtana meg és mondjuk 20x-os fordulattal több jut, vagyis így már 800f/s-kapunk és az ékszíjtárcsa be lenne egyenlően kivágott résekkel osztva pl pici lyukakat körbe (mint a küllő ahogy a régi görgős egerek szenzorja működött ) mindig megszakítaná a fordulat és így a keréken lenne pl kezdésnek 80db lyuk vagy furat-rés mindegy, azaz 800 fordulatot 80-szor tudunk hasznosítani másodpercenként. Következtethető hogy az hány Hz kapcsoló freki lenne a FET-eknek, és értelemszerű hogy a többi megoldás nek kéne egy gyors zenzor kapu meg vele szembe a kerék tengelyével merőleges szöget bezáró infra LED vagy bármi más irányítható és gyors fényforrás ami folyamatosan világítana, így a vezérlés csak akkor kapcsol be, ha elé kerül egy "lyuk" és ezért számára felvillan a vele szembe rakott kis LED. A kapott vanfény-nincsfény eredményt pedig szépen hol nyitná a gate áramot , hol zárná a fényérzékelő dióda vagy akármi szenzor. Egyszerre akár lehetne többet is kapcsolni ugyan így.

Azt is rá számolnám, hogy csökkenti a fordulatszámát természetesen a motornak ha áttétellel nagyobb kereket kell hajtania vagy pl nagy szelet csapna egy kis kerekecske stb. ráfinomítani meg ilyesmi)

Jó tudom, hogy nehézkes lenne és őrültség, de van amúgy valami egetrengetően hülyeség az elméletemben?

Wow,nem semmi. Tesla bácsi is majdnem így csinálta a kapcsitápjait igaz már jó régen.

A cucc végén LED van és fotódióa/tranzisztor. Szóval akkor minek ez a sok szar, ha elég lenne egy OPTO.

Maga a mechanika jelentősen lekorlátozná az egészet, kb ez oylan mint a tom és jerryben az egérfogó szerkezetek. Nagy, bonyolult, ötletes, jól néz ki, de semmi értelme sincs. És végképp nem ez a topic!

LED folyamatosan világítana, a fényének útját a forgó lyuk kerék hol megszakítja hol megnyitja ezt érzékeli a szenzor és az erre az impulzusra kapcsolja ki-vagy be az áramot a FET-eknek.

Szerinted mi a stabilabb 1: egy ic ami megfelelően van méretezve
2 egy forgó mozgó izé ami áttételekkel van bonyolítva.
Új kérdés melyik az olcsóbb: 1 ic
2 egy mechanika motorral áttételekkel
új kérdés, melyik foglal kisebb helyet? 1 ic
2 mechanika
Ha mind a háromra 1 a válasz akkor egyértelmű hogy mért nem mechanikával csinálják az ilyet..

De nagyon retro lenne! (vagy steampunk?)

Persze, hogy az IC fényévekkel előrébb jár technikailag mint egy ilyen zajos zizegő micsoda. Csak ötletként felmerült bennem.

Na majd, ha nagyon unatkozom nekiállok valami magnóból vagy CD romból, olvasófej= lézerled, görgős egérből, befőttesgumiból, meg egy távirányitó infra ledjéből összedobok egy kísérleti kapcsitápot

Azért ha utána számolsz az eredeti feltételezésednek akkor oda a második ékszíjtárcsának elég komoly kivitelűnek kell leni, mert az 20x2400=48000-et fordul. Ezt mivel csapágyaznád? Ezt már nagyon komolyan ki kellene egyensúlyozni, no meg honnan lenne ehhez megfelelő ékszíj? és még ez csak a kezdeti probléma, lenne itt utána még elég sok utána is!

Ez csak egy példa volt, hogy onnan merítenék magnó motort meg ilyeneket. Tovább merek gondolkodni. Rögtön eszembe jut, hogy van egy nagyon pici 230V-os fúrógép motorja az egész kb 3cm magas és 22000 rpm-es. Persze ezt osztani kell 60-nal hogy megkapjuk a másodpercenkénti fordulatszámát. Az bizony 366-ra jön ki. Tegyünk rá egy nagyobb műanyag lapot vagy akár nagyon véköny kör alakúra kivágott nyáklapot kb 4cm átmérőjűt. Oda kb el is fér 100 furat, úgy hogy egymástól megfelelő távolságra legyenek. Persze nem egy nagy szám a kapott 36kHz, csak egy bemutató, kísérleti táp lenne, ha netán mégis sikerülne megvalósítani valahogy a motoros kapcsolóüzemű tápot, akkor 2-3 oldalas cikket brahiból írok is hozzá.

Nem is arról van szó, hogy nem lehet megcsinálni, hanem a bonyolultsága a probléma. Ráadásul a kimenőfeszültséget nem lehetne egyszerűen szabályozni, így az nagyon függene a terhelőáramtól. Félvezetővel kialakítástól függően vagy a frekvenciát, vagy a kitöltést szabályozzák és úgy megoldott valamennyire a stabil kimeneti feszültség. Itt a frekivel lehetne játszani, de a végeredmény azért kérdéses!

Nem egyszerű, így van.

Az opto jónak tűnik, 1,2V esik rajta 16mA-nél. Az anód előtt 1k van, de a katódra is van a poz feszből vezetve 10k-n keresztül. Vezérlő IC-t nem találtam.
Ami rettentő érdekes, hogy a méricskélés után ismét kipróbáltam a tápot és jól ment. Előző alkalommal biztos nem mértem rosszul, mert kikapcsolás után mértem a primer szűrőkondi feszültségét és nagyon lassan csökkent, most viszon pár mp alatt kisült. Mi lehetett a gond és mitől javult meg?
Amúgy mitől mehetett volna tönkre az opto? Hiszen ha kisebb a zener akkor alacsonyabb fesznél következik be a leszabályozás nem? Mi adhatta a csattogó hangot?

Azért modntam hogy nézd meg, mert nekem volt már olyan, hogy a zéner árama nagyobb lett, így a zéner elszállt, és utána az optó is.

A 10k és az 1k együtt állítja be a zéner munkapontját, így meredekebb az optó áram vs kimeneti feszültség görbe.

Mi lehetett a gond? Lehet csak kontakt, vagy rossz forrasztás. Az is lehet hgoy rövidzár, és a csattogó hang az a táp védelem miatt i-be kapcsolása miatt van.