Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kimenő transzformátor méretezése
 
Témaindító: 021, idő: Júl 28, 2008
Témakörök:
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   5 / 41
(#) Orbán József válasza pucuka hozzászólására (») Feb 18, 2013
Akkor marad a kettő...
(#) mayky válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Ha 75 W-al és 4000 ohm Raa-val számolunk akkor a két anód között váltóban durván 550 V-nak kell lennie. Azért én ezt nem kockáztatnám meg mezei huzalokkal.

75w.JPG
    
(#) Orbán József válasza mayky hozzászólására (») Feb 18, 2013
Azzal én se... Az előbb ránéztem egy mai korszerű huzal adatlapjára és le sem merem írni, mekkora nagy feszültséget írnak.
Ha benne vagy, légyszíves nézd meg, egy 10W PP 360V anódfesszel mik a különbségek?
(#) mayky válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Én nem anódfesszel számoltattam. Hanem visszafelé. Teljesítmény, áttétel, ebből hogy mekkora primer oldali váltó fesz. kell hozzá.
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2013
(#) Orbán József válasza mayky hozzászólására (») Feb 18, 2013
Az mennyire bonyolíthatja a helyzetet, hogy nagy valószínűséggel az anód tekercs kötése akként alakulhat, hogy a két párhuzamos vezetőszál bekötése nem szimpla?
Vagyis az induló 2 vezetőből a közös, tápoldali kötés az egyik szál kezdete, a másik végével kötve?
(#) bta válasza pucuka hozzászólására (») Feb 18, 2013
Az MC275 kimenőtrafójának nem bifiláris, hanem trifiláris a tekercselése! Az egymás mellett futó szálakra tehát ugyanazok a követelmények, mint a p-sz szigetelésre, és ugyanazon okból kell túlméretezni. Az eredeti egy spéci, több rétegben szigetelt tekercselőhuzallal készül.
(#) mayky válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Ez jó kérdés, hogy ténylegesen milyen fesz viszonyok alakulnak ki, ez függ a tényleges elrendezéstől.
Ha vesszünk egy egyszerű esetet, a kimenők egy sor bifiláris tekercsből áll, akkor ha jól gondolkodom akkor pont A1-A2 fesz fele lesz minden ponton a két huzal között.
Mivel nem egy soros lesz a kimenő ezért más fesz különbségek lesznek az egymás mellett lévő huzalok között.

biftek.JPG
    
(#) pucuka válasza mayky hozzászólására (») Feb 18, 2013
Azért elszöszölnék vele, ha meg kéne tekerni.
(#) bta válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Idézet:
„Kíváncsi vagyok a bifiláris tekercseléssel mekkora a többlet munka - egyéb, PP erősítők trafójára gondolok. Mert egyébként nagyon is belátható, hogy a tekercselés szimmetriája így a legtökéletesebb.”

Konkrétan milyen szimmetriára gondolsz? A gyakorlatilag tökéletes elektromos és mágneses szimmetria egyszerűbb és bizonságosabb eszközökkel is megvalósitható (kétkamrás, középen osztott cséve), amúgy a tökéletes szimmetria huszandrangú szempont...
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2013
(#) Orbán József válasza bta hozzászólására (») Feb 18, 2013
Ez a Cég mégis egy ilyen különleges tekercselési módot választott, oka van neki.
Az elmélkedésem azért van, hogy egy amatőr mekkora többletet vállal ezzel, ha nem nagyságrendnyi a munka különbség, sajátmagának sokmindent elkövet.
(#) mayky válasza mayky hozzászólására (») Feb 18, 2013
A bifikáris tekercsek között elég nagy kapacitások mérhetők. Készült egy trafó egy kísérleti tekercsel VCS cérla és ebben a 54 menetben a két huzal között olyan 4 nF -ot mértem. A tekercsen olyan 10-15 V lesz, ennyit meg biztos elbír.
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2013
(#) Orbán József válasza mayky hozzászólására (») Feb 18, 2013
Ezek a kapacitások sorosítva jelentkeznek a megtekert trafónál, az is számottevő - 1-2nF?
Bizonyára kiszámítottad, illetve mérted egy hagyományosan készült trafóhoz képest mit jelenthet?
(#) bta válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
A félprimereket mégse csatolják szorosabban a szokásosnál. Pedig milyen jól hangzana a prospektusban a ....filáris
(#) mayky válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Igazán nem, ez csak egy sor 0,45 bifiláris tekercs. Egyenáramilag mérve. A két huzal végére mértem rá. Ennyire nem merültem el a témában. Más huzal, menetszám, szigetelés más eredményeket ad.
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2013
(#) mc-4 válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Sziasztok!

Az én véleményem a "biztonságos" üzem, katonai célra használva mondjuk két fűtő táppal működtetve aminek a végén két független generátor brummog.
Olyasmi mint a repülőgép csillag motorjának a gyújtás rendszere. Egy henger két négypólusú gyertya egy választó kapcsolóval 1; 2; 1+2 - üzemmóddal.
(#) pucuka válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Kicsit kutakodtam, (elég nehéz volt) az egyszeres, poliamid lakk szigetelésű tekercselő drót átütési szilárdsága (EN xx szabványnak megfelelő) nagyobb mint 2,1 kV.és van kettős szigetelésű is. Nem hinném, hogy a bifiláris tekercseléssel átütési problémák lennének, de biztos nem letekert drótból készíteném.
(#) bta válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Idézet:
„tisztábban látok a dologban”

Az jó, mert ha tovább boncolgatjuk a trafókérdést, kezdett volna minden összekuszálódni
A McIntosh trifiláris tekercselését nem valami "extra feltétként" kell elképzelni. Anélkül csak egy értelmetlenül túlbonyolított, viszonylag gyenge átvitelű erősítő lenne.

A bifiláris trafó aktív vezetékei közé tekert kihasználatlan (vezető vagy szigetelő) szál pedig minden ellenkező híresztelés ellenére előnyös lehet (1:1 áttételű interstage trafónál nem véletlenül vállaltam a vele járó szenvedést!). Ennek természetesen csak sorszigetelésekkel együtt van értelme.
(#) Orbán József válasza bta hozzászólására (») Feb 18, 2013
Hoppá, hoppá, akkor felfedeztem a spanyol viaszt!!!
A saját agyamtól kitaláltam olyat, amit régóta használnak a mekintossék... Mi lehetnék én ott?!
Mondjuk sorompókezelő...Ha tanulok kicsit.
(#) Orbán József válasza mc-4 hozzászólására (») Feb 18, 2013
Én is a katonás szempontokra gondoltam, azért van így kitalálva.
Ha igaz, hogy hadirepcsibe is volt használva, hát bizonyára ki kellett bírnia, ahogy a MIG-et dobálja a termik...
Rázkódásra meg egy meleg izzószál a legérzékenyebb, aki ejtett már el működő halogén izzót, tudja miről beszélek.
Teljesen véletlenül az egyik, gyakran meghibásodó szünetmentes táp trafója pont annyit ad le, ami a fűtéshez kell, így ennek a tekerésétől megmenekülök.
(#) Orbán József válasza pucuka hozzászólására (») Feb 18, 2013
Én le se mertem írni, de 2.4kV-osat találtam, csak nem akartam kinevettetni magam, de ezek szerint jól láttam. Régebben a 100V volt az általános. Nyilván roppant óvatosan kell fizikailag kezelni ezt a drótot és xxxfiláris tekercseléshez semmiképp nem a régi, 80 Celsiust bíró vezetéket kibányászás után használni.
Azt is rebesgetik, hogy a jó hangzásnak - ami a trafót illeti - jót tesz a több évtizedes "állott" drót.
Én azonban a biztonság kedvéért ettől elhatárolódom.
(#) bta válasza pucuka hozzászólására (») Feb 18, 2013
... és ha csak 3-4 év lesz az élettartama, ugye lehet hozzád menni ingyenes újratekercselésre?
(#) pucuka válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 18, 2013
Az ilyen drótok hangjáról meg van a véleményem, de nem megyek bele semmilyen vitába, mert nem szeretném krúgatni magam a fórumról.
(#) FordPrefect válasza bta hozzászólására (») Feb 18, 2013
Bocs, kissé pongyolán fogalmaztam. A MC275 különleges szigetelést, meg drótot kíván, mert a ketté osztott primer fele anódban, fele katódban van bifilárisan !, rétegezve! tekerve. A többi csak hab a tortán
A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2013
(#) mc-4 válasza Orbán József hozzászólására (») Feb 19, 2013
Elvileg Mig-25-ben volt meg valamilyen föld felszíni radarban. Nem hiszem, hogy a termik dobálta a mig-et inkább a majd 3M-os sebesség és "kis" túlterhelés ami pillanatokig lehetett 11,5 is akár
(#) peti333 válasza granpa hozzászólására (») Feb 19, 2013
Bocsi a zavarásért, de valami nekem nem világos. Többek között az Ra és Rb között lévő ⊗ jel. Ez mit szeretne jelenteni? Először a vektoriális szorzatra asszociáltam, de elég nehéz két számot vektoriálisan szorozni.
(#) pucuka válasza peti333 hozzászólására (») Feb 20, 2013
Vektoriálisan azért nem kell szorozni. Ez a jel az ellenállások párhuzamos kapcsolásánál szokott számítási mód rövidített jelölése.
Re=R1*R2/R1+R2, röviden Re=R1⊗R2, a ⊗ jel olvasva: kereszt
A hozzászólás módosítva: Feb 20, 2013
(#) peti333 válasza pucuka hozzászólására (») Feb 20, 2013
Köszi a segítséget. Azért érdekes, de a vektoriális szorzat jelét is keresztnek mondjuk.
(#) pucuka válasza peti333 hozzászólására (») Feb 20, 2013
Így van, mert az sem egyszerű, hanem összetett művelet, és még a logikában a kizáró vagy művelet jele is. Használják még a "×" szimbólumot is, mert ez rajta van a billentyűzeten, és nem kell a karakter táblával bíbelődni.
(#) peti333 hozzászólása Feb 20, 2013
Arra tudtok valami jó módszert, hogy hogyan határozzam meg egy vas G-s értékét, esetleg honnan tudhatom meg a 2XSG 127/51 vas G-s értékét?
(#) pucuka válasza peti333 hozzászólására (») Feb 20, 2013
Mi az a "G" érték? Ilyenről nem tudok.
Következő: »»   5 / 41
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem