Jól láttad. Eredetileg a Alex2 passzív előtétjét szemeltem ki. Főleg az olcsósága miatt. Ezután jött a képbe noris 9V-os elemről hajtott aktív előtétje.
Mivel ennek az elkészítése sem kerül súlyos ezresekbe, ezért fordultam e megoldás felé. Ezzel kapcsolatban írtad az aggályaidat, melyek kicsit elbizonytalanítottak. De az elhangzottak alapján próbálom majd kiegészíteni azt a kapcsolást, de még sajnos egy kicsit ez homályos nekem, mivel mint említettem korábban, nincs meg a megfelelő elméleti tudásom.

Bocsánat a félreérthető jelöklésért!
Valójában egy telepről megy az előtét.
A -9V alatt értsd a 9V-os elem negatív pólusát, a +9V alalatt pedig értsd ugyan annak az elemnek a pozitív pólusát.
A rajzot csak magamnak készítettem. Bocsi.
Feltöltöm az sch fájlt, bátran alakítsátok.
Érdeklődve figyelek.
Én már meg is építettem a kapcsolást próbapanelen.
A szinusz jellel nem volt gond, de a négyszög jelet, illetve a háromszöget eléggé eltorzította.
Hamarosan beszámolok.

Néhány dolgot változtattam:

A DC munkapont beállítását a C1 áthelyezése után a bemeneti osztó végzi, kapcsolón keresztül ugyan nem a legkorrektebb, de így nem kell újrarendezni az osztó ellenállásait, maradhatnak az eddigi értékek.

Változtattam a be és kimenet védelmén. Az IC bemenetén csak a féltápnál nagyobb jelre van védelem (ide bőven elég), illetve ha túl nagy bemeneti fesz. (és emiatt kialakuló, kb. 40mA-t meghaladó áram, ehhez a beiktatott bemeneti 10k miatt legalább 400V kell a legkisebb méréshatáron) és a D1-D2-n keresztül féltápnál jobban eltolná a tápközepet adó virtuális földet, akkor nyit a D8-D9 (ami bármilyen átlagos Si dióda lehet, ha az utólag berajzolt kondikat is beteszed). A kimeneten lévő 3-3 db. 1N4148 egy erősen kompromisszumos megoldás, ugyanis még mindig a kelleténél hamarabb kezdenek nyitni (hamarabb mint 0,7Vrms -> 2Vpp , azaz 1V jel GND alatt és felett is), ugyanakkor csak így képesek nagyobb átfolyó áram mellett is a vonalszintű bemenetekre megengedett (legrosszabb esetet feltételezve) 2Vrms körül limitálni.

Betettem 3 kondit a tápkörökbe, ezek tipikusan fólia vagy kerámia kivitelek lehetnek, a pontos értékük nem kritikus (viszont C3-C4 azonos legyen), legyenek minél közelebb az IC-hez. Ha jelátvitelről van szó, telepes táplálás mellett is feltétlenül szükségesek.

Ami még változtatható az az R12-R13 osztó, mivel FET bemenetű az IC, azok lehetnek akár nagyobbak (elem!) is, de maradhatnak is...

Így hirtelen felindulásból ennyit követtem el (vagy valami mod-ot nem is említettem?)...

Mint a képeken is láthatod, a nagyobb bajok akkor kezdődtek, amikor egy kábelen is át kellett küldeni a jelet (3. kép). Ekkor a kábel előtti soros 1MOhm és az 1m kábel (Tasker RG174A/U, majdnem ilyen) 150pF kapacitása adta az aluláteresztő szűrőt, tehát ez a jelalak-torzulás nagyobbrészt már a szóp bemenete előtt (!) kialakult.

Miért is történt mindez??? A fenti összeállítás DC-n 1:2 osztást ad. 1kHz-en, az alapharmonikuson már 1:3 osztást, 2kHz-en mint az alapot követő harmonikuson picit több, mint 1:4 és még folytathatnám... Még egyszer leírom, hogy ez a leosztás részben már a kábel szkóp felőli végére megtörténik, mielőtt még bement volna a jel. Ezzel az összeállítással akkor értem volna el helyes jelátvitelt, ha az 1MOhm-al párhuzamosan kapcsolok kb. 150pF-ot.

Hangkártyán annyiból változik a helyzet, hogy a bemenet nagyobb terhelése miatt ugyanaz az 1MOhm már alacsony frekin is sokkal nagyobb osztásviszonyt ad, így pl. az 1kHz-es és 2kHz-es osztásviszonyok közelebb kerülnek egymáshoz, ugyanakkor pont a hangkártyával vizsgálható tartományban lesz egy brutálisan hullámos átviteled. A hangkártyán is kipróbálva az 1MOhm-ot, kb. a 2. és a 3. kép közötti állapotot kaptam. Viszonylag gyors fel és lefutást, illetve "vízszintes tetőt" (az ADC csipkétől eltekintve) akkor kaptam, amikor (5-100pF forgóval kipróbálva) 31pF-ot párhuzamosan kötöttem az 1MOhm-al (viszont nálam biztosan nem vágta egyenesbe a jel tetejét semmilyen dióda!!!).

A szinusz átvitelnek nem szabad hinni. A szinusz különféle RC körökön áthaladva elég jól megtartja az alakját! Sőt!!! Minél több LC körön halad át bármilyen jel, (most nagyon pongyolán fogalmazva) azok igyekeznek mindenből szinuszt faragni!!!

Ezért sem szabad bármilyen hangtechnikai eszközt csak a szinusz átvitele alapján megítélni. Az régen rossz, ha bármely audio cucc még a szinuszt sem képes normálisan átvinni.

Továbbá: audio rendszerekben MOhm-os impedanciákat csak a bemeneten alkalmaznak, de ott is csak akkor, ha valami nagyon nyomós ok van rá. Inkább a néhány 10kOhm a jellemző, ugyanúgy ahogyan a jelútban lévő feszültségosztókban is (pl. poti). Kimeneteken igyekeznek viszonylag alacsonyabb impedanciát (néhányszáz-1-2kOhm) kialakítani, hogy az azt követő kábelek kapacitásával ne alkosson meredeken vágó aluláteresztő szűrőt (legalábbis átviteli sávon belül ne nagyon vágjon). A profi analóg (szimmetrikus) jeltovábbítás a 600Ohm-os lezárásaival már tápvonalhoz hasonlatos jelátvitelt biztosít, ezért lehet akár több 100m-en is továbbítani a jelet.

Köszönöm a módosítást.
Nem értek annyira hozzá, de az 1x-es szorzásnál nem kell egy 27k-s ellenállással a GND-re húzni a (-) bemenetet? Csak józan paraszti ésszel gondolom így a többi szorzó alapján.
Az bemeneten lévő 1µF-os és a kimeneten lévő 4.7 µF kondinak hány V-osnak kell lennie?

Az osztási-szorzási viszonyokkal abszolút nem foglalkoztam.

A meglévő 27kOhm a FET bemenetre gyak. 100% visszacsatolást jelent (legalábbis néhány 10kHz-ig, amíg komolyabban nem ugatnak be már itt is azok a csúnya parazita C-k), tehát ha nincs földre húzva semmi, akkor az OPA erősítése 1 lesz.

A kimeneti kondi min. 10V-os legyen, a bemeneti annál mindenképp nagyobb, mint amekkora jelekhez használni szeretnéd az osztót (és ne Vrms-ben, hanem Vpp-ben gondolkodj).

Utóiratba: amit még módosítani lehetne, az az, hogy azokat a visszacsatoló ellenállásokat átrakni a kapcsoló GND felőli oldalára, hogy lehetőleg semmi ne lógjon feleslegesen olyan helyen, ahol jel közlekedik.

Köszönöm, figyelembe fogom venni.
Még néhány kérdés:
- A kimeneten lévő 4.7 µF-os kondinak jó a fólia kondi is, vagy mindenképp kerámia kell, vagy mindegy?
- A későbbiekre gondolva - a program SW ugye kezeli a 2 csatornát -, ha 2 csatornásra építem meg ezt az előtétet, akkor egy TLC 271 (a táphoz) és egy TLC 272-es IC-vel érdemes megépíteni, vagy inkább (olcsóbb ) egy TLC 274-es IC-vel? Ez utóbbi esetben a nem használt egység bemeneteit a GND-re kell ugye kötni, hogy ne okozzon zavart, ha jól tudom.

Köszönöm a változtatásokat.
Csak nem úszom meg a nagy méretű bemeneti kondit?
Nem lehetne az ellenállás osztó után beépíteni?
Így 220 V-ot is simán lehetne mérni smd alkatrészekkel.
A visszacsatoló kondikat átrakom.

Szerintem akkor sem úsznád meg. Tudom nem fordulhat elő , de ha még is akkor eléggé nagy problémát tud okozni az az eset, ha az osztó /1 állásban van és véletlenül 220 V-ra kötöd a mérőfejet.

Most próbáld meg a hangkártyára alkalmazva elkészíteni a tesztet:
Közvetlenül a szkóp bemenetére párhuzamosan tegyél egy 18kOhmos ellenállást, majd sorba a jellel egy 180-200 kOhmosat és erre kösd a kábelt (1MOhm nélkül), majd a négyszög jelet.
Másik kísérlet: 1 MHz-es négyszögjelet köss a szkópra és azt nézzük meg, hogy néz ki!

Kb 10 szeresére növeltem a visszacsatoló ellenállásokat, és átraktam a jumper GND oldalára.
A kimeneti védelemre nem lenne jobb 1,4V zéner?

Erre az esetre gondoltam!
Rögtön 4 db smd kondit rendeltem

A bemeneti kondit nem úszod meg (fentebb írtam az okát is), viszont a kapacitásával mehetsz lentebb kb. 100nF-ig, még nem romlik jelentősen az átvitel. Abból már könnyebben és olcsóbban kapsz kellően nagy feszültségű változatot.

Hálózatot szerintem jobb, ha elfelejted. Ha nem használsz leválasztó trafót (és egyúttal a földről sincs leválasztva a mért eszköz), akkor egy rossz mozdulat és mehet a kukába legjobb esetben csak a hangkártya, rosszabb esetben a gép is (ugyanez "rendes" szkópra is igaz!)...

Közvetlenül a hangkártyára forrasztod az osztót??? Mert amit írtál, azt az esetet szimulálnám vele. Nem is lenne gond az átvitellel, ezt próba nélkül is tudom. Ha viszont az osztó és a kártya közé bármiféle árnyékolt kábel kerül (mondjuk 20-30cm-nél több, ott már jelentős a kapacitás), akkor minden másképp alakul.

1MHzes négyszöget átvinni legkönnyebben kalibrált 1:10 mérőfejjel lehet. Akinek van szkópja, de ilyet nem tart hozzá, az legyen az egyéni baja... (Bár 1-2MHz-re még elég jót lehet házilag is készíteni, fillérekből)... A kifejezetten nagyfrekis mérőfejekhez két trimmer is tarozik. Egyik a mérőfejen van, azzal be kell állítani az 1kHz-es négyszög átvitelét, a másik a BNC házában van, azzal kell finomhangolni 1MHz-en, szintén négyszögre. Így itt jön képbe az 1MHZ: Az analóg szkóp szerencsére nem ismeri Shannon bátyánkat, az ott megadott határfreki csak egy, a lineáris átvitelt és alakhelyes négyszög átvitelt addig garantáló érték. Éppen ezen okok miatt pl. a névleg 20MHz-es Hitachi szkópom trigger fokozata (a vége felé már a Trig. level finom állítgatása mellett) kb. 50-55MHz-is képes behúzni (álló jel a CRT-n), ezen túl használhatom akár még 100 MHz körül is van jel - nincs jel szintű indikálásra...

A Zénert a gyakran látott korlátozó - szabályozó körökön kívül, szokás még zajgenerátorban (mint jelforrás) és nagy szükség esetén varicap-ként is használni (oda pont a zaja miatt nem túl jó, amúgy kiváló varicap lenne)... Érdekel még?

A 18k közvetlen a hangkártyán van, mivel az a bemenet ellenállása. A 150k-t teheted a drót másik végére is.
Az 1MHz-el azt akartam példázni, hogy 1kHz nem nagy kunszt egy 20 megás szkópnak. Csak arányosítani akartam a feladatot a szkópodhoz. A lényeg, hogy a szkópodnak is van olyan frekvenciája, amin már nem viszi át rendesen a négyszögjelet, mert a fel le futó él torzul.

O.K.
marad a végén a hat 1N4148.
Az elején áttenném az 1u kondit az osztó utánra.
Változtatja ez a jelalakot, vagy csak átmegy "olvadó biztosítékba"?

A szkópnak valóban nem, a jelet szállító kábelnek már sokkal inkább! Főleg ha a kábel bemeneti végére soros ellenállás kerül...

Nem a jelalakkal van gond. Hanem az OPA (+) bemenetét illene DC szempontjából valami fix ponthoz kötni. Ahogy fentebb írtam, nem a legjobb dolog ezt kapcsolón keresztöl megoldani, de ha a kapcsoló, ill. a visszatett kondi után egy ellenállással a jelföldhöz kötnénk, még több MOhm esetén is újra kellene számolni az osztót.

O.K.
Marad a kondi az elején.
Smd-ből 50V-os a legnagyobb.
És vigyázok hogy csak kis feszültségű jelet mérjek.
Ha meg nagyobbra van szükség, akkor leosztom a mérőkábel előtt.

Nem kellene a jelre az osztóval párhuzamosan egy 20pF-os kondi is?
Több előtétben is láttam.

Ez a hsz.-ed eddig valahogy kimaradt nálam...

Mehet több csatorna egy IC-n, hangfrekis tartományban ez még nem okoz komoly gondot.
Ha több csatorna megy, annyi változik, hogy a tápot még jobban kell szűrni, különösen +Ut-jelGND--Ut vonalon.

A műföld előállításánál csak az a lényeg, hogy min. néhány 10mA terhelhetőségű aktív eszközzel végezd, illetve ne legyen túl kényes jószág (pl. mindenféle ki-bemeneti rövidzár tartós elviselése stb). Ez lehet akár egy TLC274 egy szabad OPA-ja, vagy akár egy kőkori 741 is... Vagy megnézheted a jobbféle hifi erősítők műföldjének "tápközépre" állítását is: csak ide 2db. 20Ft-os tranzisztor is elég.

Nem feltétlenül. Ha mégis tenni szeretnél, mert mondjuk gyári szkóp mérőfejet is szeretnél használni 1:10-es osztással, akkor sem 20pF kell oda, hanem az összes szórt kapacitást (bemeneti csatlakozó, nyák, stb...) kell kiegészítened 20pF-ra (illetve ügyelni arra, hogy ezt túl ne lépd). Gyári szkópban ezt a kapacitást a nagyrészt a bemeneti osztó adja, minden szkópnak kivitel szempontjából (a kapcsolása egyszerű) a legbonyolultabb része (legyen az analóg, vagy DSO...).

Ezt a kapacitást akkor is kiépítheted, ha készíteni akarsz 1:10-es mérőfejet. Házilag is lehet olyat, ami 1-2-3MHz-ig elfogadhatóan használható bármely szkóphoz, illetve 40-50MHz-is legtöbb frekimérőhöz (lehet jobbat is de kevésbé egyszerűen). Ezzel megoldanád a nagyobb feszültségű mérések problémáját is (hálózatnál és azzal galvanikus kapcsolatban lévő áramköröknél a mérőfej sem segít!). Ráadásul az 1:10-es mérőfej használatának nem ez az egy előnye van... Kb. 1 hátrányára 100 előny jut, szinte mindegy mit mérsz... Újra kapacitás: ha egy kb. méteres koax-szal rácsatlakozol valamely mérendő áramkörre a jel és GND közé, akaratod ellenére beépítettél a mért áramkörbe egy kb. 120-180pF-os kondit (koax típustól függ), a jel és a GND közé! Ezt a kapacitást egy 1:10-es mérőfej használatával könnyen 20pF alá szoríthatod.

Köszi.
További szűrés alatt mit értesz? Nem elég a 2 db ~100 nF kondi? Mit kell még oda tenni?

Jól tudom, vagy lóghatnak a bemenetek, nem okoznak zavart?

Többféle kapacitású kondit a tápágak és a jel GND közé. Pl. 10-10nF + 100-100nF + 1-1µF (ez akár elkó is). Nem kell pontos 10x-es viszony, tehetsz bármit, ami ezekhez közeli (pl. a 10n-10n helyett 6,8n-6,8n vagy 22n-22n, amit találsz), viszont az 1µF esetén az legyen a max., illetve érdemes méretenként más típust használni, pl. ha a 10n körüli kerámia, akkor a 100n körüli legyen fólia, vagy fordítva... Feszültségük min. 10V legyen.

A nem használt OPA esete: a (-) bemenet a kimenetére, (+) bemenet itt a jel GND-re. Így, jel nélkül, stabil munkapontban, 100% visszacsatolással teljes nyugalomban marad.

Köszönöm, így már menni fog.

Csak llax miatt pár kép.
Az 1. képen a zöld jel a korábban már említett előtétemmel és mérőfejjel mért 1 kHz-es négyszögjel.
A piros egy soros 150kOhmos ellenállás és egy soros 1µF-os kondi ugyanerre az 1kHz-es jelre kötve, 50mV-tal feljebb tolva. A két jel szinte azonos, tehát az előtét nem sokat változtat a jelen.
A 2. képen egy sima vékony "bányász" dróttal kötöttem be a jelet a hangkártyába. Látható, hogy ez a jel is azonos, tehát az RCA-jack kábel se szól bele a jelbe.
A 3. képen a 150k-val párhuzamosan kötöttem egy 100pF-os kondit. Ez csak ront a helyzeten. Csökkentve a kapacitás az eredeti képhez jutottam, tehát ebben a felállásban nem segít a kompenzálás csak ront.
A 4. képen egy 470pF-os kondival a 150k utáni osztott jelet a földre kötöttem. Ez erős csillapítás. Egy kicsit lekanyarította a jel sarkait.
Az 5. képen ugyanilyen bekötéssel egy 100pF-os kondi van. Itt mintha jobb lenne ezzel a csillapítással, de a szkópon ténylegesen ugráló csúcsok miatt ez nem nagyon látszik.

Köszönöm a sok hasznos tanácsot!

1, Párhuzamos kondi elfelejtve.
2, R12 R13 duplájára növelve.
A visszacsatoló ellenállások értékei(nagyságrendileg)jók, vagy vegyem vissza a tizedére?
A bemeneti osztóból kivettem az 1/1000 -t. 50V-nál nincs értelme.
(A bemeneti kondi pedig ennyit bír)
Így a jumper alsó(4. tüskepár) állásban kikapcsolja a jelet az erősítő felé.
Kérlek nézd meg, hogy a mellékelt rajz és a rajta szereplő alkatrészek és értékeik jók-e.
Akkor ma este megrendelem az alkatrészeket.
köszönettel

A a visszacsatoló hálózatban lévő értékek közel jók lennének, ha invertáló módban menne az OPA. Nem-invertáló módhoz: R9: 36k (A=10,16x), R10: 82k (A=5,02), R11: 330k (A=2), abban az esetben ha az R8 maradna 330k.

Ezeknek tized értékei valamelyest kisebb frekvencia függést okoznak az átvitelben, érdemesebb azokat használni. Bár tized értékekkel nem kellene, hogy gondot okozzon 1x állásban az R8, de jobb a békesség alapon a kapcsoló szabadon maradt 1x állásában rövidre zárhatnád az R8-at (értelemszerűen az R8 két végét köti össze a kapcsoló).

A JUMPER1-nél a felszabadult állásban zárd a jel GND-re az OPA (+) bemenetét.

A bemeneti kondi esetén 2db. azonos sorba kacsolásával növelheted a bemeneti feszt (a dupla csak "ideális" eset, biztonsággal számolhatsz 1,5-el), sőt növeld is, csak arra ügyelj, hogy az eredőjük mindenképp 100nF felett legyen (pl. 2db. 220nF/50V). Igaz, 100nF 50-100Hz alatt már picit zavarhat, de nem vészesen (némely gyári szkóp bemenetén ennél is kevesebb van, ha AC only állásba kapcsolsz, csak a fesz. tűrése több 100 V). Egyébként, ha nem nagyfesz. DC-n ülő AC jelet vizsgálsz, akkor a kondi fesz. tűrése elvileg nem túl sokat számít, ha csak AC van jelen, a kondi kapcsai között nem lehet jelentős feszültség.

Visszacsatoló ellenállások visszavéve tized értékűre és átszámolva.
R8 megoldva
Jumper 1 megoldva.
Bemeneti kondi duplázva.
Az 1N4004 helyett jó lenne a GL1B dióda? (HeStorban csak ez van smd-ben)

A bemeneten nem 1 µF-os kondi van?