Láttam már olyan védelmet ami a közvetlen villámcsapás ellen is képes volt megvédeni a berendezéseket! (konkrétan pl. félvezetős, 100kW-os rádióadó). Persze az kissé más kategória. Az antennánál nagyon komoly földelés, gömb szikraközök, UV figyelő a szikraköznél ami az áthuzás előtti pillanatokban képes aktiválódni, és letiltja a berendezést, a berendezés oldalán pedig több lépcsős, nagyon robosztus, túlfesz levezetők (gáztöltésű, majd félvezetős)!

Persze, muszáj megcsinálni, különben nem mennének a tornyok. De ez már nem a társasház kategória, ahol többnyire a földelés egy darab levert hosszabb csőböl áll a villanyóra szekrény alatt. Ez biztosan nem jó a villámvédelemre, de nem is arra van kitalálva.

Erről írhatnál, meg fénykép, meg üzemlátogatás esetleg. Érdekel

Gerincadó állomásokon eleve nagy kiterjedésű földhálózat van kiépítve, aminek a fő feladata, hogy az antenna közvetlen közelében javítsa a föld vezetőképességét. Rádió állomásokon alapvetően három földelési rendszer van kiépítve, ami kizárólag egy ponton vannak összekötve, ezzel a földelő hálózattal. A három földrendszer, a híradástechnikai, az életvédelmi, és a villámvédelmi. Az egyéb helyen való össze kötésekre az energetikusok árgus szemmel vigyáznak. Az adóhelységek árnyékolva vannak, még az esetleges ablakok is speciálisak fémezett üvegűek, és ezek is be vannak kötve a földelési rendszerbe. Pl a szabadsághegyi TV adó, és mikrohullámú állomás tetőszigetelése 2,5 mm vastag bronzlemezből van, láttam amikor felújították. Az adóhelységekbe az antennát egy "tömszelencén" keresztül vezetik be, ami egy meglehetősen bonyolult szerkezet, be van kötve a villámvédelmi rendszerbe, ugyanakkor biztosítja a koax átmenetet, és a levegő csatlakoztatását. Ugyanis a nagyadók koax vezetékében túlnyomásos levegő a szigetelő.
Közép hullámú rádió adóknál kicsit másabb a helyzet, ott az egész adóterem a "tömszelence" mert az antenna vezeték többnyire Lecher típusú légvezeték.
Dehát ez már messze nem villanyszerelési téma.

Sziasztok!

Egy gyors kérdésem lenne. Amikor áramot akarunk lekötni, akkor hogyan számoljuk a szükséges áram nagyságát. Pl. egy 4kWos motorhoz ami egy telepen lesz és mondjuk direktbe indul. Ilyenkor beleszámolják az indítási áramcsúcsot is vagy csak a névlegessel kell számolni?

Gyors válaszokra lenne szükségem!

Köszönöm

Szia!
Ha lomha biztosítékot vagy kismegszakítót használnak, akkor nem szükséges nagyon túlméretezni, elég az üzemi áramra +20%.

Szia!

Köszi a gyors választ.
Igazából már az áramigény megvan, csak megkértek, hogy nézzek utána elég lesz-e. Viszont én áramlekötéssel nem nagyon foglalkozom és nem tudom milyen képlet alapján számolják a szükséges áram mértékét.

A következő konktér motorrol van szó. Két különböző szivattyűúmotor különböző helyeken:
- 4kW Y-D indítású, ehhez lekötöttek 75A-t
- a másik egy 2,2kW-os, ehhez lekötöttek48A-t

Szerintem mindkettő jó, sőt szerintem sok is, de nem merem rávágni, mert nem tudom pontosan mit kell pontosan figyelembe venni a motorteljesítményen és áramon kívül.

Ez nem gond, de a akkor használj speciális motorvédő kapcsolót, amivel megvédheted a motort a túláramtól és a túlterhelés okozta leégéstől. Állítsd be a névleges motoráramra és kész.

Persze, motorvédő mindenképp lesz. Az a része rendben van Igazából engem csak az enrgiaigény érdekelt. Elég-e amit lekötöttek vagy nem. (Szerintem igen, sőt sok is). Igazából jó lenne tudni, hogy hogyan kell kiszámolni az igényelni kívánt áram nagyságot.
Összegezve: szerinted is elég és jó ez így?!

hoppá! egy kis apróság. Mindkét helyen két szivattyú van, szóval a kérdés:

2db 4kW Y-D indítású - 78A lekötve
2db 2,2kWos direkt - 48A

Vélemény?

Szerintem nem vagy tisztában ezeknek a motoroknak az áramfelvételével. Ezekkel a megadott áramadatokkal a motorok áramfelvételeinek többszöröse is biztosítható.

Igen, én is pont ugyanezt gondolom, csak megerősítést vártam, mert nem tudom hogyan számolják az áramigényt. Van-e esetleg valamilyen befolyásoló tényező, ami miatt a névleges áramnál lénye4gesen nagyobb áram lenne szükséges.

Én nem tudok olyan konkrét szempontról, ami indokolhatná a jelentős túlméretezést. Esetleg a későbbi fejlesztésekre gondolhattak ezzel.

Azért ez nem ennyire egyszerű, mert fontos a távolság is, valamint a motor vagy szivattyú funkciója. Ha például autólift hidraulika szivattyú, akkor biztosan kigyulladna a 17-19-szeres túlterhelés miatt.. Óvatosan az ilyen tanácsokkal, ha nem láttad a fogyasztót. Még ha "csak" 4kW is..

Miért is gyulladna ki? A kombinált motorvédő is ott van, amit ajánlottam.

Nálunk van egy 5 kW-os betonkeverő, anno 3*25A (B) vitte, de elég nagy volt a táv, kis keresztmetszettel, veszélyes volt, néha levágta.

Jelenleg 3*16A (C) simán viszi, persze kisebb az elosztó és keverő közötti táv, és 10-es illetve 4-es mkh megy a géphez.

Van e valakinek tapasztalata arról hogy a MEE-től hogyan lehet egy bizonyos témában állásfoglalást kérni. Gondolok itt arra, hogy van pl.: a Év.MuBi által kiadott összefoglaló.Ott felteszik a kérdést, és a nagyok megmondják a tutit
Kvázi hogyan lehet megkérdezni valamit tőlük?? Tagnak kell lenni például? Ilyesmire gondolok...

Írni kő egy emailt.
Én tag vagyok, és látom, hogy ilyenek vannak - működik.
Novothny Ferenc tanár úr a vezető, a google kiadja az email címét.

Akkor neki kell címezni?

Sziasztok !
Lenne egy olyan elméleti kérdésem, hogy
Ha egy erősítőn a csillagpontra (testelés) van kötve a sasszi, ami meg a földelésre, akkor az nem lehetséges hogy a föld vezetékben is folyik áram ? A fi relé meg leold, vagy ilyesmi.

Hello! De leold. Ha a hálózat és a GND között átvezetés van. De az meg jobb számodra mint ha nem tudod elengedni a potigombot.. üdv!

Úgy értem hogy normál használat során.
Nem akkor amikor mondjuk feszültség kerül az erősítő házára.

Ha nem kerül feszültség az erősítő házára, akkor meg miről beszélünk? Hogy folyik akkor áram?

Neki.

Normál használatkor nem kerülhet stromm a GND-re!

Azt mondták itt, hogy a testvezetékben is folyik az áram.
És mivel a GND a testre van kötve, azért gondoltam.

Szia! A védőföld vezetőn (PE) nem folyhat üzemi áram, csak a fázison és a nullán. Ha valahol a nulla össze van kötve a védőfölddel - hibaáram keletkezik. De ez akkor is igaz, ha például egy szorítóbilincs, ami a bevezető kábelt tartja kicsúszás ellen - jobban meg van húzva a kelleténél, jobban egymásnak préselődnek az erek és szivárog a a szigetelés. A legegyszerűbb módja a tesztnek, ha kihúzod az erősítőt. Ha a hiba megszűnik és nem old le a továbbiakban a fi relé, akkor az erősítő a ludas... Ha a hiba fennáll - semmi baja az erősítőnek.

Kérném, hogy ne harcoljatok egymással...
Ezen azóta tűnődök néha. A letolás nyilván nekem szólt, mert én emeltem kifogást két hozzászólás ellen, és innentől kezdve tűnt el mindkét beszélgetés. Villanyszerelési témában! Nem pedig a hozzászóló sörivási vagy háziállatokkal bánási szokásaival kapcsolatban. Ugyan nem tudom, hogyan lehetne a hozzászólót teljesen figyelmen kívül hagyni, mikor csak-csak egyik jellemzője a hozzászólásnak a hozzászóló...
Persze, nem tudom, mi hangzott még el a törlés előtt, még az is lehet, hogy engem kezdtek el szidni, és emiatt lett törölve.
Így aztán az esett meg, hogy a beszélgetést (vitát, veszekedést?) okozó két, villanyszerelésileg/szabványilag helytelen megállapítás bent maradt.

Helló marone!

De bizony hogy lehetséges!
Egy házi audio rendszernél ez komoly brummot (ambient 50Hz-es búgás a hasznos jel mellett) tud okozni.
A FI relé csak akkor fog lekapcsolni, ha az áram ami a föld felé folyik rajta keresztül folyik.
Ha nem, akkor nem kapcsol le, mert nincs esélye észlelni azt.

Gyakori ilyen eset panelház kábelTV-vel súlyosbítva.
A kábelTV koax GND-je és a helyi földelős között potenciál különbség van. Ezt a koaxot bedugjuk mopndjuk a rádió vevőbe, ami összeköti a koax GND-t a saját GND-jével.
ha a rádió nem földelt, de azt rákötjük egy földelt erősítőre, amiben a GND a földpontra is le van kötve, akkor kiegyenlítő áram fog folyni a kábelTV koax GND-je felől a rádiót az erősítővel összekötő jelvezetéken keresztül a helyi földelés felé.

A jelvezetéken átfolyó kiegyenlítő áram feszültség esést fog létrehozni a jelvezeték árnyékolásán. Ez a feszültség esés (soros kapcsolás és aszimmetrikus jelvezetés lévén) hozzáadódik a hasznos jelhez.
Mivel a hasznos jel 100mV nagyságrendő, már 10mV-os feszültség esés is brutális brummot okoz egy ilyen rendszerben.

A másik eset (ami részben összefügghet a fentivel) hogy két egymástól távol lévő földelés között is lehet potenciálkülönbség. Még ha csak néhány volt is, de ez is kiegyenlítő áramokat okozhat (ami bizony több amper is lehet).
Ez pl. iparban okozhat komoly problémákat feszültség alapú és nem földfüggetlen mérőkészülékek és távadók között.

Javítanám.A Fi-relé csak arra az áramra fog leoldani ami nem rajta keresztül folyik.