Fórum témák
» Több friss téma |
A rács feszültséggel tudod őket multiplexálva meghajtani, ha jól rémlik IV-6-nál olyan 12V-tól (szegmens és rács fesz) már működik a cső, de ennek nézz utána itt a topikban.
Én úgy oldottam meg hogy a közös föld kivezetésre csövenként van még rakva egy soros dióda és a rácsokra vagy föld vagy 12V van kapcsolva, így szépen működik nem is szellemképes.
Orosz szótárnak tudom javasolni a következőt: Orosz-magyar szótár
Sikerült már egy-két kisebb dolgot lefordítani vele, csak pepecs. Plusz ha összerakod a szót, mehet gugliba is IV6 adatlapot szerintem ne fordítgasd, van tonnányi adat róla mindenfelé. Statikus működésnél max. 30V szegmens ill. rácsfeszültség, multiplex esetén max 70V mindkettő az adatlap szerint. Fűtéssel hamar meg lehet ölni, ez max. 1V 50mA (30-40mA-el hajtva és 20V anód/rácsfesszel kimondottan szép fénye van).
Mint már leírtam a legelején, a kijelzőcső meghajtó IC-je csatornánként egy-egy HA12019.
Hogy ez mit bir ki? Gondolom - még elfér ... a 25 V mellett. A hozzászólás módosítva: Máj 21, 2013
Úgy érted hogy multiplexben pl. 60V anódfesszel, és az első csőnél 0 vagy 12V rácsfesz (ki/be) ... utolsó cső 8V vagy 12V rácsfesz? (eszerint egyenáramról megy nálad a fűtés.) nincs szemmel látható különbség ekkora meghajtási különbségre az első és utolsó cső közt?? nem túl sok a 12V a rácson az első csőnél? (vagy nem túl kevés a 4V az utolsón?)
de mi a jobb? -egyenáramú vagy váltóáramú fűtés ? -multiplex frekvencia: 50Hz vagy 10kHz ? nem tudtok linkelni egy mintakapcsolást multiplexhez ezen IV-6 csövekkel ha úgyis tonnányi van?
Nem tudom segíthet-e a ötletet meríteni a cikkek között találhatóIV-6 VFD csöves óra: Link.
Bár ez a link a téma elején is ( : Link ) megtalálható...
A Vákuum Flourescent kijelző cső.: Link Sok hasznos infó megtalálható benne a VFD-k vezérléséről. A hozzászólás módosítva: Máj 21, 2013
Köszönöm. Ismertem, olvastam mindkettőt, csak az a baj hogy a fórumos leírásban statikus felépítésű vezérlés van, a külső hivatkozásban pedig elméleti leírás. Jó lett volna egy példa kapcsolás (ha már tonnányi példáról beszéltek) amiből ihletet meríthetnék (olyan mint a linkelt VFD csöves óra, de multiplex vezérléssel).
a linkeden is ezt írják: Idézet: „Ha multiplexelt meghajtást választunk vagy a cső már eleve ilyen kialakítású érdemes a normál léptető regiszteres meghajtó tranzisztoros megoldás helyett olyan speciális áramkörökkel kísérletezni amik mindezt már integrálva tartalmazzák” hát erre keresnék példát.
Mint írtam: a 8 cső már be van ültetve a nyákba multiplex módon, már így vásároltam. Talán pénztárgéphez készült. Olyan saját panelt akarok építeni amire a meglevő kijelzőpanel csatlakozóját csak rá kell dugni, nem kell kiforrasztani a csövet, vagy átkaparni a fóliát.
De ehhez multiplex vezérlés kell!
Ha spec ic-vel akarod megoldani akkor a HV5812 vagy a Max6921 vagy a PT6311 jöhet számításba, ha visszalapozol láthatod, hogy többdigites, alapvetően multiplex felépítésű kijelzőhöz hogyan használtam a PT6311-et. A tápellátás két aimtec ic-vel volt megoldva egyenáramú fűtéssel (3v) és 30v körüli rácsfeszültséggel. A kapcsolások között van egy IV-18-as óra ott a tápokat is MAX ic-k állítják elő, az is multiplexelt. Hogy az egyes digitek külön csövekben vannak nem sokat számít, ha már úgyis összekötözgették őket. A vezérlés viszont már keményebb dió, mert ezek az ic-k soros meghajtást igényelnek illetve a Hv5812 shiftregiszter. Tranzisztoros fokozatot a kimenetek száma miatt nem biztos hogy érdemes használni (8+7) Itt egy multiplexelt kapcsolás ami szerintem menne IV-6-tal AVR-rel ,amit korábban linkeltem az IV-6 -os topikban. (Ez a cső a kapcsolásban kisebb, valósznű az iv-6-nál nem kell párosával sorbakötni a fűtéseket. Abban a kijelzőben ki vannak vezetve a csövek fűtései, vagy sorba vannak kötve, mert akkor csak a váltóáramú fűtés fog működni)
A hozzászólás módosítva: Máj 21, 2013
A Max 6921-et kipróbáltam. Szépen kézben tartható.
Hát elég kicsi a max6921 több is elfér belőle egy kézben... Egyet még tartogatok belőle, ha egyszer publikus lesz a kapcsolásod...
igen. Arra hogy még senki se használt 8 csövet egysorba felfűzött fűtéssel. Amit linkeltetek ott maximum 2db cső van sorban fűtve, igaz 6db multipexben van, de az azért jelentősen más. Ez a cső amit vicsys mutat nem tudom mennyire hasonlít a fűtése a IV-6 -hoz, azaz mennyire kompatibilis a vezérlés.
Szerintem megköszönöm fegyvermesternek az orosz szótárt és elkezdem lefordítani az adatlapját. Utána az elvi leírás alapján egy külön 2x6V-os 3VA-es nyáktrafót veszek és azzal fogom fűteni (csak fűtéshez). Valamelyik sorosan vezérelhető és még kapható cél-ic és PIC-el próbálok tervezni majd valamit.
A 3va paneltrafó brutális lesz a fűtésnek. Ha spec ic-t használsz a meghajtáshoz nagyobb rácsfeszültséget alkalmazhatsz és a kitöltési tényezővel állítod be a fényerőt (a legtöbb vfd driver ic-ben van ilyen funkció). Az IV-18 fűtése és a sorba kötött IV-6-ok fűtése szerintem kapcsolástechnikailag ugyanaz mit ez a két mellékelt kapcsolási rajzon is látszik.IV-11 clock IV-18 clock Mindkét tervet a www.kosbo.com kreálta illetve inspirálta. AZ IV-11 nagyobb méretű cső mit az IV-6 , de ez csak a fűtés mértékének beállítása szempontjából számít. A két IC MAX626 és TSC 428 fukciójában ugyanaz. MAX628 adatlap Én inkább ezt a meghajtást javasolnám a bazi nagy trafó helyett. Vicsys is ilyesmit használt szerintem. A programozásban segíthet, hogy az IV-18 óra programja itt található a HE kapcsolások között érdemes átnézni.IV-18 clock leírás
A hozzászólás módosítva: Máj 22, 2013
Sziasztok!
Régi Opelünkben egy Panasonic RD530LEN típusú autórádió van. Jó kis cucc, viszont a kijelzője nehezen leolvasható, mikor be van kapcsolva látszik minden szegmens kb. fél fényerővel, ami pedig világít, pl. egy rádióállomás neve, az teljes fényerővel. Ha pont szemben vagyok a kijelzővel, akkor ez a probléma nem áll fenn, viszont ha a látószöget változtatom, feljebbről nézem, akkor szinte olvashatatlan. Nem szedtem még szét, első gondolatom az lenne, hogy túl nagy a feszültség, ami rá van kapcsolva és ezért látszik minden szegmens, esetleg egy kis csökkentéssel javíthatnék az olvashatóságon?
Sziasztok, én is beleestem a VFD építésbe "natúr" Nixie után.
A problémám az hogy véletlen sikerült 24 darab IV-21 est berendelnem, és bár találtam orosz adatlapot róla, de eléggé megkopott a tudásom cirilből. Annyit sikerült kisilabizálni hogy 1 katód(fütés) 10 szintén, maradék lábak meg a szegmensek anódja, katódja ez idáig stimmt. Adtam is neki 3 ceruzaelemről fűtést, szépen fel is izzott a fűtőszálpár, de nem tudtam kicsikarni belőle egy fránya szegmenset se. Igaz külön egyenirányított táppal kínáltam meg, ami 30V os 400mA. Adatlap Orosz PDF Lehet az a gond, hogy közösen kell földre húzni?
Biztos, hogy a föld a gond. Közösnek kell lennie. Ha AC a fűtés érdemes néhány diódával még "lejjebb" is engedni a szegmensek földjét különben kikapcsolt állapotban is világíthatnak a szegmensek.
A 3 ceruzaelem soknak tűnik a 2,4V-os fűtőfeszültség helyett, vigyázz ne pukkaszd el a fűtőszálat. 30v-al be kell indulnia a rácsokra és a szegmensekre kötve, statikus üzemben 27V-ot ír az adatlap. Az agyalapi vfd teszt áramkört is kipróbálhatod, ha nem vagy benne biztos, hogy a tápjaid jók:simple vfd test
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2013
Sziasztok, nem igazán ismerem a VFD csövek lelkivilágát. De szeretnék egy kis módosítást elvégezni az egyik erősítőmön, túl erősen világít a kijelzője és a fényerején szeretnék csökkenteni. Ezt meg lehet tenni valami egyszerű módon? A fűtés áramát csökkentve kivitelezhető ez vajon? (Kb. fele fényerőre akarnám hogy éjszaka se zavarjon.) Ha nem, akkor teszek be valami sötétítő lapot, de remélem megoldható elektronikusan is.
Cseréld el valakivel, akinek már kezd öregedni a kijelzője, szerintem nagyon szívesen fognak veled cserélni...
Ez egy ritka Hitachi erősítő és elég spec. kijelzője van.
Nem jó ötlet tönkremegy a kijelző, egyik megoldás a meghajtó feszültség csökkentése de legjobb lenne a pwm fényerő szabályozás bár ennek kialakítása nehéz utólag.
PWM-ezni nem akarok, ha csökken a kijelző élettartama az "alulfűtés" miatt akkor maradok valami sötétített plexi berakásánál. Köszönöm a segítséget.
Ahogy már mondták az anód-feszültséget (még a vezérlés előtt) kell csökkentened. Valószínűleg ennek a tápja 20-50Vdc. Ezt csökkentsd le.
A hozzászólás módosítva: Jún 9, 2013
Nekem a kék színű sötét autó ablakfólia jól bevált.
Sziasztok megszeretném kérdezni hogy valaki nem tudja ennek a kijelzönek a bekötését ?http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_387701.html#387701 mert nekem is van 1 ilyen kijelzöm és a hozzávaló IC-k is megvannak, találtam rajzot is http://kepfeltoltes.hu/130620/VU_meter_www.kepfeltoltes.hu_.jpg de nem tudok eligazodni a kijelzö lábkiosztásán, mert van hátul is 5 láb összekötve, és tulajdonképp azon a lábakon akadtam meg hogy azok a hanyas lábai a kijelzönek.
Ha jól emlékszem, szemből nézve a bal első az 1-es. Itt egy rajz és leírás: Bővebben: Link
Köszi, most már értem a kijelzö bekötését, ami még homályos az az IC táplálása, azon a rajzon amit én linkeltem ott az IC táplálása a 2es lábon történik, és a 15-ös a bement, amit pedig telinkeltél azon az oldalon van 2 rajz is, és ott pedig a 15-ös lábon történik a táplálása az IC nek és a 2es lába a bemenet. Most ez a kapcsolástól is függ hogy melyik a + ill. a bemenet ?
Bővebben: Link Letöltés a lap alján.
Valhogy mégsem értem, az adatlap szerint a 2es láb a táplálás, de viszont itt http://www.elektroncso.hu/cikkek/vfd.php#3 mégis a 15-ös lábra van téve a táplálás, ezt magyarázd el nekem léci hogyis van ez mert nem értem.
Köszi
Nem. A 2-es láb a bemenet, a 15-ös a tápfesz.
A hozzászólás módosítva: Jún 25, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |