Tirisztor + zener a kimeneten biztonsággal kiveri a biztosítót. Valahol már rajzoltam - talán CB-táp volt, nagyon hasonló ehhez, csak 723-as volt benne...

Köszönöm a kiegészítést!

Így viszont a BC182-re épített rövid zár védelem akár el is maradhat, (a biztosíték rövid zárban is "elszáll") vagy maradjon benne a biztonság kedvéért?

Hello! Akkor megspóroltál egy BC tranyót, meg két ellenállást? De az áramkorlátozás, leginkább a kimeneti 100µF feltöltésekor lehet hasznos. üdv!

Halihó!

13,8V 15-20A-es tápok rajzaival tele van a net. Jó része 2N3055-el készült. Nekem még a Quad405-ök idejéről van két marék BD249C és 250C.

Használhatom ezeket a tápegységben?

Illetve a másik kérdésem: Van egy adott kapcsolás, pl. 2N3055-ből vagy a témánál maradva BD249C-ből négy darab, 20A-es táphoz. Ha nekem sok ilyen tranzisztorom van, és pl. a 4db helyett 6 darabot alkalmazok, akkor kevesebb lesz a hődisszipáció pl. 15A-es terhelésnél 6db tranzisztoron, mint 4 darabon?
Abból indultam ki, hogy ezek a tranyók néhány amperig meg vannak kis hűtéssel. Elég kis méretű tápot csinálnék, toroiddal. 16V-ből megyek le 13,8-ra.

Köszi

Szia! A disszipáció csak a feszültségen és az áram erősségen múlik. A hűtőfelületen akkor tudsz hatékonyan spórolni, ha kapcsoló üzemű tápegységet építesz.

Azt semmiképpen nem szeretnék, egyrészt rendelkezésre állnak az alkatrészek már, másrészt nem értek a kapcs üzemhez.

Ezen a vonalon indultam el: Egy BD249C-nek pl. nem kell borda mondjuk 2A-ig (hasraütésre, ez lehet csak 1 A a valóságban). Ebből következik, hogy 8 darab paralell BD249C-nek sem kell hűtőborda 15A-ig. Természetesen alap hűtést kapna, alusasszé formájában.
Igazából ezzel vitatkoznék, hogy így nem tudok méretet csökkenteni, persze csak az ésszerűség határáig szabad a tranzisztor darabszámot növelni, hiszen a szokásos emitterköri 0,1 Ohmot és a bázisellanállást el kell helyezni minden tranyónál, amik disszipálni fognak és térfogatnövelőek.

Fussunk neki mégegyszer a P=U*I-nek. Ha 1A folyik a BD249-en és 2V feszültség mérhető az emitter és a kollektor között, akkor 2W-ot disszipál. Mondjuk kibírja hűtőborda nélkül. Ha a kollektor-emitter feszültség ugyan ezen áram mellett 10V, akkor bizony megsül szegény jószág a 10W-tól.

Abszolút igazad van. Kicsit elmaradott vagyok tranzisztoros témában, csöveken nőttem fel. Nem gondolkodtam.

Kicsit másképp: ha 18V-ból szeretnél 14V-ot 20A-rel (4V különbség *20A) az 80W disszipáció - függetlenül attól, hogy hány db tranzisztor +ellenállás fűti el hővé. Elvileg akár 1db BD249 is tudná (25A-es), csak nem tudod olyan jól hűteni, mert kis felületen adja át a hőt a bordának (ami mindenképp kell). Ezért inkább több db segítségével fűtjük el ezt a teljesítményt, sokkal biztonságosabban.
Szóval, ha ilyened van, ezt használd. Annyit még hozzátennék, hogy a TO3 tok (pl:2N3055) a két rögzítőcsavarral és nagyobb felületével jobb hőátadású a borda felé. A BD-ket ne az 1db rögzítőcsavarjával szereld, hanem egy L-vas segítségével, így sokkal jobb a hőátadás és elkerülhető a szigetelő gyűrűvel való nyűglődés.

Köszi. Rádióadó tápja lesz, távíró üzemre, így a 20A csak az üzemidő kb 20 százalékában fog folyni. A tranyókat egy vastag aludarabbal fogom a sasszéhoz szorítani.

Még egy tápos kérdésem vala, az épülő 13.8V/20A táppal kapcsolatban.

Van egy trafóm hozzá, szekunderben 2*14V, középen kivezetve. Mit tegyek, használjak egyszer 14V-ot egy Graetz híddal, vagy használjam a 2*14V-ot 2 darab diódával?
Az utóbbi esetén milyen diódát javasoltok, pl. létezik az 1NXXXX sorból valami idevaló?

Az egy ágas Graetzes megoldás mellett szól, hogy hűteni könnyű a Graetzet.

Köszi!

Mindenképp a két diódás megoldás a nyerő, csak ekkor tudod kivenni a trafóból a max teljesítményt. Használj PC tápból bontott kettős schottky diódát, ezt is könnyű hűteni, sőt kevésbé fog melegedni, mert a nyitófesze csak 150mV körüli.

Használj ilyet, ez is könnyen hűthető.

Hú, ez nagyon tuti cucc.

A PC dióda is jó ötlet.

Köszi!

Helló.Az lenne a kérdésem hogy ez a kapcsolási rajz jól működne-e 38V és 7A-en?Nem vagyok egy szakértő ebben a témában ezért is kérem a segítségeteket.Esetleg ha ez a kapcsolás nem lenne jó,akkor valaki tudna olyan kapcsolást mutatni ami egyszerű,de kb ugyanezen feladatot ellátja? (Mellesleg a + - feszültség egy erősítő áramkör tápellátására lenne)

Hello! Egyutas egyenirányítás itt nem jó, annak brummfeszültsége 50Hz, ellentétben a kétutassal, ami 100Hz-es. Pufferkondi kapacitása sokkal nagyobb lenne, és egy ésszerű méreten felül nem választható. Nem lehet megúszni egy tekercsel a dolgot. A kétutasnál is 4700µF/amper az ajánlott szűrés..

És milyen kapcsolási rajzot ajánlasz akkor?Van itthon menetcsapolásos trafóm is (48-0-48) ez esetleg megfelelne hozzá?De inkább jobb lenne az 1 tekercsessel mert ez szerintem már túl nagy feszültség az erősítőnek (maximum + - 50V).

Egy ekkora teljesítményű erősítőhöz már megfelelő trafó kell, nem egy "véletlenszerű", mert annak csak kínlódás és füst lesz a vége. A középmegcsapolásoshoz egy Graetz egyenirányító elégséges, de általában a külön tekercses, két Graetz-est favorizálják. De ezt a kérdést az erősítős topikban tedd fel, annak ellenére, hogy egyszerű tápról van szó, a kérdés oda való..

Oké,azért köszönöm a választ.Remélem összejön.Ja és a trafók mindeggyike jó (feszültségileg és áramerősségileg is) az adott erősítőhöz.

De nem így volt, nagyítsd fel és nézd meg rendesen!!! Itt besatíroztam a kábelt!

100% így volt bekötve gyárilag. Tudom mert én rajzoltam be sny kollégának, hogy hol megy be a 230v meg melyik van össze kötve.

Megnéztem most így van bekötve.

Épp ezért dolgoznak most párhuzamosan a trafók, a kábelezésen látszik hogy van bekötve és ennek így is van értelme a gyári bekötés alapján. Komolyan úgy gondolod, hogy gyárilag nem tudják bekötni a trafókat?

Félreérted. 120V primerű trafók! Nem lehet őket párhuzamosan kötni 230V-os hálózaton.

Na ha megkérhetlek rajzold már be a fényképen hogy most, hogy van rendesen bekötve.

Nem párhuzamosan az ég szerelmére és sorbakötéskor sem mindegy melyik felét kötöd össze a másikkal. Ezesetben olyan a bekötés, mintha két ceruzaelem lenne ugyanazzal a felével összekötve és eszerint van a szekunder is bekötve, ezért jó a gyári kötés és technikai okokból kifejezetten jó megoldás!

Abban az esetben jó, ha a szekunder oldalon nem a két fekete, hanem a narancs és a fekete van közösítve. Mivel a feketék a közös pont, ezért NEM JÓ A MEGOLDÁSOD.

Gyárilag így kell lennie és ezesetben jó az, hogy a feketék össze vannak kötve és a pirosak mennek a greatz-re.

Épp ezesetben kell a feketéket közösíteni. Ha nem lenne ellenfázis, akkor kellene a pirosat a a másik feketéjével kötni, így lesznek sorbakötve. Amikor helyes a fázis, akkor a feketék lennének péládul (-)-ak a pirosak meg (+)-ak, viszont ellenfázis esetélben ez megfordul ezért működik. A ceruzaelemes példa megtévesztő, mert a szekunderek le vannak választva és a két trafó (elem) is külön áramkör, de ez így igenis működik. Sosem láttam még ilyet, de jó megoldás.

Abban egyetértek, hogy ÍGY kell bekötni, TE meg ÉRTSD MEG, HOGY NEM ÍGY VOLT!

A fényképen látszik, hogy így volt bekötve, ott valami más probléma van és az még ttalán mindíg ott van, viszont, ha a primer nem lett módosítva, akkor most csak egy fázis hajtja a kondikat, lehet, hogy a nyűglődés közben tönkre is ment az egyik trafó és menetzárlatos lett valami más szekunderekkel és amiatt volt a baki.