Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Az sem lesz erősebb, mint a TDA, mert kevés a tápfesz!
Haha ezt a panelt én készítettem el Zsoltnak
On magában mennyit tud ez a kapcsolás?
Uyganarról a tápfeszről ugyanannyit, fogd már fel!!
A TDA 6-7A-nél korlátoz, ez meg nem. Nagyot dob az I2R-en.
8ohm-on nem fut bele a korlátba és túl alacsony a feszültség, túl nagy az áram, ezért sokat esik a tápfesz. Ilyen teljesítményre hidalni nem túl egészséges Ha nyerne is valamennyit a másik kapcsolással az maximum 5-10W aminek nincs jelentősége. Ehhez legalább +-80V kellene hidalás nélkül.
Ha toroid, akkor egyszerűen rá kell mék tekerni és kész. Elhiszem, hogy szívéhez nőt, de ugyanabból a tápfeszből soha az életben nem lesz annyival nagyobb teljesítmény, aminek lenne jelentősége. Gondolkodj hangerőben, mit nyerne vele, 0.2dB-t? Ráadásul, mivel buliban lenne döngetve, a megbízhatósága igencsak kérdéses a túl nagy áramok miatt. Nincs értelme foglalkozni így vele, nagyobb tápfesz kell, rendes kapcsolás és probléma megoldva.
Üsse kavics! Itt egy faék egyszerűségű. Koncsar kolléga jóideje dönget vele
És meg is van oldva a probléma, ezekszerint megbízhatóan. Ezzel már érdemes lenne foglalkozni.
Nem rossz az ST-vég de túl van misztifikálva,a gerjedős végem szebben erősebben szól,de fül és fül között sok az eltérés ez igaz.
A félhíd 80V-ját meg a híd 42V-ját tekintve a végeredmény nagyjából ugyanaz. Csak hát a hídhoz 2x annyi alkatrész kell.
Valóban nem az a kapcsolás, amivel érdemes foglalkozni.
Kétszer annyit esik a tápfesz, valamint a végtranzisztorokon is kétszer annyit esik a feszültség, a hatásfokka sokkal rosszabb, vagyis jobban fűt, a hangminőségről nem is beszélve.
Régen mikor nem voltak ekkora fesz és áram bírású félvezetők, trükközni kellett a nagy teljesítmény eléréséhez, hidalás, vagy a tranyók soros párhuzamos kapcsolása, de ennek szrencsére vége, így én is jobban preferálom a táp emelését, mint a hidalgatást, stb
Szia! Nem rossz a híd! Fele akkora a jelváltozási sebesség adott kimenő teljesítménynél, amivel az egyik legnagyobb harcot vívjuk az erősítő építés során. A táp terhelése egyenletesebb és amiért különösen kedvelem, nem folyik hangszóró áram a testen.
Idézet: „Sziasztok. +- 42V-ra keresek valami olyan erősítőt ami 8 Ω-on tud 250W körül. Ebből vagy strereo kellene, vagy építenék kettőt. A trafó elég vaskos az bírná, de a feszültség az sajnos csak ennyi. Most TDA7294 híd van, de az sajnos kevés. Itthon jól meg tudja hajtani a rá szánt hangsugárzókat, de buliban elfogy az ereje..” Szia! Építs D class erősítőt. (d osztály) Előnyei: Kis méret, elég széles tápfesz tartomány, magas hatásfok és alacsony hőtermelés!!. Ha nem akarsz vagy tudsz építeni, vegyél egyet az ebay-en kompletten. pl: Bővebben: Link
Úgytűnik mégiscsak lesz valami ebből a kapcsolásból. Hamár úgyis elszállt az összes fetem, gondoltam belerakok egy BD911/912 párost. Eléggé meglepődtem. Simán belehetett állítani 100mA nyugalmi áramot (ami feteknél 10mA volt a max, azután már 16A-ert szívott fel.) és így még jobban is szól.
Miért vazar az, hogy a hangszóró árama a testen folyik. Mivel nicns két egyforma erősítő a jelpontosság igencsak gyengébb... Esélye sincs egy hidalt megoldásnak a hagyományoshoz képest. Ja és igen alacsony a damping faktor..
1984white Az ezekre írt teljesítmények marketingadatok, ezek sem tudnak nagyobb kimenő teljesítményt ugyanakkor tápfeszből, fizikai képtelenség. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2013
Idézet: „Az ezekre írt teljesítmények marketingadatok, ezek sem tudnak nagyobb kimenő teljesítményt ugyanakkor tápfeszből, fizikai képtelenség.” Építettem már zenekari célokra egy d osztályú erősítőt havernak és tényleg nagyon jók! A legjobb tulajdonságuk, hogy kicsi a veszteségük és nem disszipálnak annyi hőt. Így kevesebb árammal és kisebb hűtéssel ugyanakkora teljesítményt tudnak, nem rossz hangminőség mellett.
Vannak jó oldalai is ez tény. Én mégsem szeretem valahogy. Nagyobb áram kell, alacsonyabb a feszültség, több a végtranzisztor, több a hibalehetőség, én valahogy jobban kedvelem a sima erősítőket. De tény, hogy van előnyös oldala mindkettőnek.
Előnye egyenlő tápfesz. esetén teljesítménynövekedés, hátránya a torzítási szint is növekszik. Persze ha eleve alacsony volt.
A torzítás inkább csökken (a harmonikusok egy része azonos fázisban keletkezik ezért kioltódnak), és a jel/zaj viszony is jobb, mivel a 2 erősítőben keletkező zaj nincs egymással fázisban, nem lesz 2x akkora, ezért összességében kisebb lesz a hasznos jelhez képest. Egy két adatlapon, vagy szimulációkban utána lehet járni.
Ez igaz, de adott tápfesz mellett csak nagyon kis mértékben tudnak többet kipréselni magukból. A 8ohm hangszóró 8ohm hangszóró, ha nagyobb teljesítmény kell nagyobb feszültség kell.
Elég sok olyan pwm végfok van már a piacon ami hangminőségben semmivel sem rosszabb mint egy AB osztályú (sőt) és árban is olcsóbb.
Vegyünk alapul például egy 800W-os végfokot. Ehhez AB osztályban kell 14-16db tranyó, ha jót akarunk venni annak 850-1200Ft darabja. Ugyanehhez a 800W-hoz pwm-ben elég 2db FET, ami szintén 1000Ft/db körül van. Utóbbihoz több kg alu, és ventilátor sem kell.
Általában nem tudnak, mert ott meg a modulációs hibák miatt kell limitálni a kimenő feszt, úgy 80-85%-on.
De most nem ez a lényeg, hanem az adott tápfeszből kinyerhető maximális kimenő teljesítmény, ami ezeknél sem több, nem lehet több!
Szerk. Ezt nem is tudtam, akkor pláne. A hozzászólás módosítva: Júl 7, 2013
Ki tudod kellő teljesítményre vezérelni? A BD-k elég kevés vezérlő áramot kapnak a nagyjelű erősítőtől. Egy-egy emitterkövető tranzisztort megérdemelnének.
Sziasztok. Most érkeztem el egy erősítő dobozolásához. Egy hiperszil transzformátor lesz beépítve és annak oldala, körbe van tekerve vörös réz szalaggal ( gyárilag ) gondolom árnyékolásnak. Ez egy darab vezetékkel ,hozzá van kötve a csévetesthez. A kérdésem a következő lenne: Ezt ráköthetem a hálózati védőföldelésre? + Még a doboz alja is lemezből van. Ezt is védőföldre kössem? Köszönöm.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |