Kedves fórumtársak!

Régebben bevett szokás volt a közterek világítása szénív lámpával. A technika már régi, de érdemes feleleveníteni.
A szénív lámpa két szén elektród közötti kisülés segítségével hoz létre nagy intenzitású fényt.
Ebben a topikban lehetne ezeket(és a hasonló fényforrásokkal kapcsolatos) kérdéseket megvitatni.

Én első kérdéseim:
Váltakozó vagy egyenárammal érdemes hajtani?(sokfele egyenárammal mutatják,máshol viszont váltóval)
Mekkora feszültséggel érdemes ívet húzni?
Milyen áramerősségre lehet számolni?

Egy kis ízelitő: Szénív lámpás felhőpászta

Szia! Egyenáram macerásabb, váltóról is lehet. Kb. 40 V feszültség már elég, az áram elég nagy: 100 A felett várható, fénye egyébként hasonló az ívhegesztéshez. Egyébként azért kopott ki a használatból, mert az elektródák nagyon hamar elfogynak.

A 20kW-osak 110V-ról mentek, kb. 35cm hosszú rudakkal, amiket áttételes motor adagolt (előtolt) folyamatosan. Ha többet akarsz tudni, megkérdem olyantól aki napi szinten dolgozott velük.

Nem káros a fénye? A hegesztéstől le szoktam égni, mint a napon...

Úgy, mint a hegesztő tanulóknál?Nézzed fiam a hegesztést!!!!!

A régi mozigépekben is volt ívfényes lámpaház. Elég macerás volt a használata, mert az ívfényt mindig fókuszban kellett tartani, és a pálcák nem egyformán fogytak. Ha kicsúszott a fókuszból, akkor bizony a vászon elkezdett a sarkoknál "színesedni".
A filmesek még ma is szívesen használnak ívfényt mert hasonlít a napfényhez.

Igen, ennyit sikerült nekem is összeszedni, hogy hosszabb üzemidő elérhető, ha toljuk belefele folyamatosan a szénrudat.
Ha esetleg tudnál attól a bizonyos személytől több infót szerezni, akkor azt megköszönném.Minden érdekel ezzel a témával kapcsolatban.

Egyébként ekkora fényforrásba szerintem ha káros ha nem, már nem érdemes belenézni(ugyanis van az a fényerő, ami már szinte fáj).

Jó pár éve (kb. 25) engem is foglalkoztatott az ívlámpa. Emlékeim szerint úgy volt megoldva a szénrudak állandó távolságon tartása, hogy az íváram volt átvezetve a szénrudat mozgató elektromágnesen. Ha növekedett az ívhossz, akkor csökkent az áram és közelebb kerültek a rudak. Azaz egy rugó összehúzta a rudakat, az elektromágnes meg szét. Megfelelő méretezéssel közel állandó lesz az ívhossz. Ma már akár léptetőmotorral is meg lehet oldani ezt.

Ez is egy nagyon jó ötlet, mármint az hogy maga az áram mozgassa a rudakat.
Egyébként nagyobbacska szénrúdhoz honnan lehetne hozzájutni?
Kisebbet bontottam góliátelemből, de egy hosszabb, és vastagabb az mégiscsak jobb lenne.Már csak felfogatás szempontjából is.

Ha szerencséd van, valahol akad még elfekvőben pár darab. Azok kb. 15mm átmérőjűek, és 35-40cm hosszúak.

Ez így igaz mert csak az áramot kel figyelni mivel a a szén hőföktényezője negatív + az aki ismeri az ív fizikáját tehát egyszerű a megoldás. A villamos ív negatív belső ellenállással rendelkezik. Áramgeneretorosan kell figyelni a a szabályzást Amikor csökken az áram akkor közelíteni kell az elektródát..

Nos. Akit kellet volna már nem fogom elérni, de egy két dolgot így is megtudtam. Nem 20kW-os volt hanem kevesebb, 110V DC, kb. 120A tirisztoros táppal. Volt benne még egy nagyfeszgyújtás egy kisebb rúd segítségével, arról adatokat nem tudok. Az előtolást egy óraműhöz hasonló kütyü végezte áttételen keresztül. Mivel ezzel elég sok mechanikus gond volt, és a lámpa is szakaszosan üzemelt (max. 1-2 percet egyhuzamban), ezért többnyire kézzel állította a kezelője. Erre volt egy kémlelőnyílás ahol látta a kezelő hogy mekkora ívet kell tartani, így folyamatosan utána tudott szabályozni. A mögötte lévő 90cm átmérőjű tükörrel egész jó fényt produkált.

Egy nagyfeszgyújtással rendelkező hegesztőinverterrel szerintem meg lehet csinálni a dolgot kicsiben, csak az ívtartásról, vagyis a rudak előtolásáról kell gondoskodni.

Én első körben egy nagyobbacska hegesztő transzformátorra gondoltam.Ami nekünk van itthon az üresjáratban olyan 40V-ot produkál max 120A mellett. Előtolás először csak kézzel.
Aztán ha minden beválik,jöhet a profibb kivitel.Meg egy parabolatükör beszerzése

Mindenesetre az a röppke 13200W se rossz fényteljesítmény...

Ha meg aztán tényleg minden beválik, jöhet a trafótekercselés.
Mindenesetre meg fogom próbálni váltóval és egyenárammal is.

Pont azért kell a DC, hogy a nullátmenetekben ne aludjon ki az ív mert akkor csak szívni fogsz vele.

Speciális hegesztéshez láttam szénrudat, kb 1cm átmérő 10cm hosszú, és vékony réz bevonata van, keresd hegesztő boltban.

Igazad van itt lehet is kapni és nem is drága.

Van is a közelben vasműszaki/hegesztőbolt.

A DC meg igaz lehet, a nullátmenetre nem is gondoltam.

Annyit tudok, hogy az ívfénylámpa továbbfejlesztett változatában a szénelektródok nem egymással szemben hanem egymással párhuzamosan helyezkedtek el. Közöttük valamilyen mész volt, most pontosan nem emlékszem az anyagra. Egy csappantyú beindította az ívet és míg a szénelektródok tartottak addig világított. Ezt egy könyvben olvastam ha valakit esetleg érdekel megkeresem és akkor tudok pontosabb információval szolgálni. Talán mintha a régi hűtőgépszerelőknek is lett volna valamilyen szénelektródos forrasztójuk a rézcsövekhez, de ez csak halovány emlék.

Ilyesmire gondolsz?

Bővebben: Link

Ha nagy erejű fénysugarat akarunk párhuzamosan továbbítani azt csak nagyon kisméretű fényforrással tudjuk megoldani. Ilyen fényforrás a szenes ívlámpa. A pozitív szén a fényforrás . Az egyenáramú vetítő ív negatív pólusa kevésbé fogy és az vékonyabb is. A szokásos normálfilmes lámpaházak 4-6kw teljesítményűek. A szenek vékony réz burkolattal vannak ellátva A pozitív szén (kb. 13mm) szokott vízszintesen lenni a vékonyabb negatív szén vele szembe a CSISZOLT tükör alól nyúlik be kB 45 fokos szöget zár be, a pozitív szénnel. A pozitív szén a gömbtükörre néz és a háta mögött levő képkapura fókuszálja a fényt. A KB 60 centis tükör közepén kB 8cm furat volt. Erre a nagy hőterhelés miatt volt szükség. Ez a terület amúgy is felesleges volt mert ennek a fénye a pozitív szénre és a forgató egységére esett volna. Ha az eredeti helyéről a fényforrást a gömbtükör középpontjába visszük a fényforrást akkor a tükör átmérőjében párhuzamos fénynyaláb alakul ki. Az ív úgy kapcsolódik be, hogy pillanatra a negatív szenet hozzányomjuk a pozitívhez. A mozikban váltóáramú áramkorlátozó trafó 3x110v feszültségét 6 diódával egyenirányítják. Az egyenáramon enyhe 150 herces lüktetés van. A trafónak állítható az áramkorlátozó értéke. Begyújtáskor kB 40A és amikor bemelegedett az ív akkor csavarják fel a névlegesre. A begyújtáskor egy vas lemez ereszkedik a tükör elé, hogy fröccsenő szén és és rézdarabkák ne károsítsák a tükröt. A pozitív szén forog, mert ha nem akkor a fényt adó kráter elkezd a negatív szén fel fordulni. Egy sötét üvegen lehetett követni az ívet. Nem volt túl kombinálva az előtolás, mert egy film tekercs 22 percig tartott utána a másik gép következett. Egy kis egyenáramú motort jól belőttük akkor kB 3x kellett ránézni a 22 perc alatt. Volt egy ampermérő is az fontos volt hogy névleges amper jó legyen mert akkor pontosan fogyott szén is.
A szenes filmgyári reflektor is így működött de ott 110V egyenáramú aggregátorok szolgáltatták az energiát. Az egyenáramnál nagy teljesítményű ellenállásokat kötöttünk minden lámpa elé. 22Kw lámpák ellenállásain kB 6kw veszteséggel fűtöttek el. Az ellenállások akkorák voltak mint egy PB. Palack. A filmgyári reflektor ívfénye az úgynevezett Fresnel fókuszában volt. A Fresnel lencse súlytakarékosan helyetesíti lencsét de mivel préselt, közben szórja is a fényt. A külső forgatásokon nagyon jó volt mivel a nap szinhőmérsékletével világított.

Egy valamit még nem értek.
Miért kell a rézbevonat a szénrúdra? Csak a jobb vezetés vagy valami funkciója is van?

Nem. A szénrudak egymással teljesen párhuzamosan helyezkedtek el. Az 1800-as évek végén találta fel egy orosz feltaláló ha jól emlékszem Jablocskov-nak hívták. Az Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok című kétrészes könyvben olvastam. Talán még egy ábra is van a könyvben a szerkezetről.

Akkor nem szóltam, de ez is jó infó

Hogyan tudták azt a rengeteg termelődött hőt leszűrni hogy a film ne gyúljon ki?

Szerencsére a film mozgott, ezért nem volt ideje felmelegedni.

Ha megállt film akkor meggyúlt az...

Nem kis nosztalgiát idéztél fel nekem ezzel a részletes leírással! Bizony így volt a honvédségnél is a mozigép megoldva még a 80-as évek elején! Sok tíz méter szénelektródát tekerésztem a szocreál orosz filmek alatt

Kicsit ugyan késve, mert most olvastam az általad felvetett témát, de hátha még érdekel. A réz bevonat azért van hogy a szén ne izzon végig. Legnagyobb fényt a vetítő szenekkel lehet elérni.

A zsebtelepekből bontott szénrudak mennyire alkalmasak ívlámpa készítésére? A tápja egy egyszerű egyenirányító lenne, utána egy 470μF-os kondi, majd előtétként egy 1000V-os régi ruszki vasaló, és utána az ívlámpa. Működne?
Egyébként valamikor hallottam Jablocskov-gyertya néven is.

Lehet, hogy off, de némileg a témához tartozik. Boldogult sorkatona koromban "szerencsém" volt részt venni egy augusztus 20.-i tüzijátékon, ahol is légelhárító reflektorokkal világítottak a tüzijáték füstjére, mi pedig meghatározott időben külömböző színes ablakokat tartottunk a reflektor elé, ami egy Csepel platóján üzemelt. A rádiós kiskatona kiordította a tüdejét, hogy túlkiabálja az agregátor hangját, amikor jött a következő utasítás az irányító központból. Mi meg majd megszakadtunk amíg a földről feladták nekünk a 4 négyzetméteres ablakot,Egy életreszóló élmény volt az a tehnika.