Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Igen arra gondoltam, azért nem értettelek. De mindegy a lényeg, hogy meg van.
Ha feltételezzük a potméter meghibásodásának reális esélyét, akkor érdekességként, javaslom gondold azt is végig, mi történik akkor, ha a potinak nem a csúszkája lebeg fel, hanem mondjuk a "alsó lába" szakad meg, amit általában szegecseléssel, vagy az érintkező lemez ráhajlításával kapcsolnak az ellenállás-réteghez.
Azzal a trafóval 2,5A-nél még 40V sem fog kijönni (inkább 37-38V), nem 45V.
45V mondjuk 100mA max. terhelésnél lesz.
Tisztelt Alkotó! Nem hiszem, hogy bárkinek is joga lenne megkérdőjelezni az eddigi munkáidat.Szerintem csak maximális elismeréssel lehet szólni a terveidről.
Sziasztok!
Lassan, de biztosan abba a fázisba értem, hogy el lehetne kezdeni, tesztelni a 2.7.4a labortápegységemet. Mit ajánlotok, hol kezdjem a hibák kimérését, mik a kényes pontok? Ilyenekre gondolok, mint az elektrolit kondenzátor helyes beforrasztásának leellenőrzése, stb. A másik pedig, hogy hogyan teszteljem, hogy minden rendben van-e, nem melegedik-e túl, hogyan kell az áramkört beállítani, stb?! Erre van dokumentáció, vagy leírás valahol? Én nem találtam. Műterhelésnek jó ötletet adott a HE találkozón látott Attila86-féle terhelés, hogy izzókkal tesztelte a tápegységét. Kiszámoltam, ha egy 60W-os izzót kötnék rá, az kb. 25V-on(hogy ne a maximum 30V-on dolgozzak elsőre) 2,4A áramot zabálna. Ti mit gondoltok, szerintetek is jó ötlet, egy házi villanykörtével műterhelni? (más megoldást nem tudok, nincs műterhelésem)... Üdv! Ui: P3-al ugye azt tudom beállítani, hogy 0-tól hány votig lehessen szabályozni majd a P1-el, na de P4-nek mi a szerepe? Ugyan ez, csak itt az árammal? (valahol erre sincs egy leírás, hogy hogyan lehet tudni pontosan, hogy mikor tuti?) A hozzászólás módosítva: Aug 22, 2013
Beallitas:
Feszultseg: A P2 maxra teker, majd a P4 trimmerrel beallitod az Umax-ot. [ez lesz az amit max lead a tapegyseg] Aramot ugyanigy tudsz beallitani, csak ott a P1 van Max-on es a P3-alallitod az Imax erteket. [rovidre zart kimenettel] Jutt eszembe......... most eleszteni szeretned a tapegyseget, vagy nem mukodik valami es a hibajanak felderitesevel kivansz foglalkozni? Idézet: Az otlet nem rossz, hisz annak is van ellenallasa.„... házi villanykörtével ...” CSAK szamolni kell hogy mennyi is az annyi. A hozzászólás módosítva: Aug 22, 2013
Idézet: „Mit ajánlotok, hol kezdjem a hibák kimérését, mik a kényes pontok?” A hobbista 1. pontja: Ha házilag csináltad a panelt, akkor még a legelső alkatrész beültetése előtt az egész panelt sípolós állásban multiméterrel ellenőrizd végig, kapcsolási rajz alapján: amiknek összekötve kell lenniük, azok össze vannak kötve, amik egymás mellett haladnak, és nem szabad összekötve lenniük, azok nem is érintkeznek. Idézet: „Kiszámoltam, ha egy 60W-os izzót kötnék rá, az kb. 25V-on(hogy ne a maximum 30V-on dolgozzak elsőre) 2,4A áramot zabálna.” A 60W-os házi izzókörte 230V-ra van méretezve. Tizedakkora feszültségről tizedakkora áramot fog felvenni, azaz századakkora teljesítménnyel fog üzemelni. Még a 100W-os házi izzókörte se nagyon jó semmire ilyen alacsony feszültségen. 12-24-48V-ra tervezett izzókból értelmesebb megoldásokat lehet kihozni, soros/párhuzamos kötésekkel. A 12V-os azért lehet jó, mert bármelyik sarki autósboltban kapsz olyat (igaz, azokat kettesével sorba kell kötni 24..25V-hoz). Mondjuk a foglalat nehezebb dió lesz.
A találkozón 24V/60W-os izzókat használtam, azokat láthatta janikukac.
Tudom, hogy Te azokat használsz, viszont szerintem nem esett le neki a tantusz, hogy azok nem házi villanykörték.
Köszönöm mindenkinek a leírást, örülök, hogy valakinek legalább mosolyt csalok az arcára, hogy mennyire amatőr vagyok...
Egy valami nem világos az áram beállításakor... Míg a feszültséget simán ki tudom mérni a beállításkor, úgy, hogy a kimenetre helyezem a multimétert, akkor ha a multiméter vezetékét kötöm sorosan a rövidre zárt kimenettel, árammérésre kapcsolok, akkor ugyanúgy látni fogom az áramot a kijelzőn? Ilyet még sose csináltam... szóval részletesebben magyarázzátok már el... A hozzászólás módosítva: Aug 22, 2013
A munkahelyemen is DCB-nek nevezik ezeket a kerámialapokat. De ahány ház, annyi szokás.
A fekete merozsinort egyik veget tedd a tap negativpontjara, a masikat a muszer COM csatlakozojaba dugd.
A piros merozsinor egyik veget tedd a tap pozitivpontjara, a masikat a muszer nagyaramu csatlakozojaba dugd. [melle van irva, hogy 10A v. 20A] Kapcsold a muszert a nagyaramu meresre.
Az Alkotó féle tápegységen a TO3-as tokok közelében mennyi lehet a megengedett hőmérséklet, hogy a tok biztosan ne menjen tönkre?
2 Bimetált tervezek, csak nem tudom mekkorák legyenek. 1 bimetál: plusz ventilátorokat indít el + jelzi az előlapon 2 bimetál: a hőmegfutás miatt lekapcsolja a tápegységet Ezzel megpróbálom megvédeni a tranzisztorokat. Alapból is lesz hüttés, ami hőmérséklettől függő fordulatszám szabályozást valósít meg, de az nagyobb terhelésnél/kisebb feszültség esetén lehet kevés. Idézet: „..2 bimetál: a hőmegfutás miatt lekapcsolja a tápegységet...” Azt nem tudod megakadalyozni! Az a masodperc tort resze alatt jatszodik le. Elkerulheto eszszeru hasznalattal, de megakadalyozni..........
Oké, köszönöm , így is gondoltam. (Na de minek bonyolítani az egészet, ha rövidre van zárva, a kimenet az áram beállításakor, akkor épp mindegy, hogy mind a kettőt a pozitív kimenetre, vagy mind a kettőt a negatívra csatlakoztatom...)
Jelentem, 24V/60W-os izzót is vásároltam... Üdv!
Akkor milyen két hőmérsékleti küszöb ajánlott vajon arra amit szeretnék?
Ergó plusz ventillátorok bekapcsolása és a tápegység lekapcsolására? (70, 80 100 fokból tudok építeni) Max storage temperature 200 fok. Ha a plusz ventilátorok bekapcsolása 70 fokon, a lekapcsolás 100 fokon következik be, az vajon?
Berajzoltam a két "védő"-ellenállást (piros nyíllal jelölve). Nem közvetlen az IC lábaira tettem, hanem a potméter csúszkáira, ami áramnál ugyanaz, feszültségnél a DC-OFF elé került, de a hatása azonos. Így már ez is a panelon van, és ízlés szerint lehet használni, vagy kihagyni.
SZUPER! Én is köszönöm!
A NYÁK terveket is közzéteszed mindkét verzióhoz?
Ha a borda 100Celsius fokon van akkor a felvezeto reteg igencsak felette jarhat mar.
En 70-80fokon kapcsolnam le a tapot, de a ventilatorok mennek tovabb. S a ventilatorok inditasat nem bimetalra, hanem elektronika NTC/dioda inditsara biznam. A hozzászólás módosítva: Aug 22, 2013
Fontold meg a jelenlegi elgondolásod teljes elvetését, és helyette pl. Proli007 hőfigyelőjét használni.
Ez egy LED sorral kijelzi a hőmérsékletet, fokozatmentesen gyorsítja a ventiláttort (ez azért nagyon jó, mert már kb. 40°C körül érdemes megmozdítani a hőtőlapátokat, amik egészen lassan forognak, tehát zajtalannak tekinthetőek, és ahogy nő a hőmrséklet, úgy gyorsulnak), illetve elérve a csúcshőmérsékletet, egy relét kapcsol, amit használhatsz akár extra ventilátorokhoz, akár a készülék terhelésének leválasztására, akár mindkettőre, vagy bármi másra is.
Köszönöm, jobban hangzik, merre találom a kapcsolást? Megnézem.
Egy igazi elektrogurú vagy.
Alkoto megelozott az elobb
De ha esetleg nem akarsz csicsamicsat, akkor az NTC-FAN6 fantazia nevu okosag is segitsegedre lehet.
Gyűlnek az alkatrészek az Attila86 féle SMPS labortápegység II-höz, remélem, hamarosan én is tapasztalatokkal szolgálhatok a szerkezetről.
Ami megvan: Doboz, egy korábbi meg nem valósult projektből, toroid Travoltától (50V 12A), éppen belefér a dobozba állítva, ezek már össze is vannak építve. Nyáklap Attila86-tól, és korábban már megépítettem a PIC-es panelmérő II-t, csak más értékekre (40V 4A), itt majd cserélnem kell pár ellenállást a táblázat szerint. Ma veszem át a táp panelbe ültetendő alkatrészeket, csak kimaradt a lágyindító, így az a következő körben készül el. Bár a toroidot áram alá helyezve nem csapja le a biztosítékot, így tesztelni talán anélkül is tudok majd. Attila86-hoz lenne kérdésem, hogy a hűtőborda tulajdonságait meg tudnád-e adni, mert ugyanolyat nem találtam, de legalább ugyanakkora hővezető képességűt szeretnék feltenni, nehogy alulméretezett legyen. Előre is köszi. Ha lesznek részeredményeim az építésről, referálok. Idézet: „Bár a toroidot áram alá helyezve nem csapja le a biztosítékot, így tesztelni talán anélkül is tudok majd.” Sajnos ez közel sem biztos. Mert lehet hogy eddig nem verte le de ha épp a szinusz csúcspontjánál helyezed áram alá akkor nagyobb rá az esély. Ráadásul terheletlenül próbáltad, de ha a labortáp áramkörét kötöd rá akkor a trafó szekunder oldalára rögtön odakerül egy 10000µF-os elkó, ami jó darabig kb rövidzárként viselkedik majd... Idézet: „Attila86-hoz lenne kérdésem, hogy a hűtőborda tulajdonságait meg tudnád-e adni, mert ugyanolyat nem találtam, de legalább ugyanakkora hővezető képességűt szeretnék feltenni, nehogy alulméretezett legyen. Előre is köszi.” A Lomexben ez a cikkszáma: 51-03-54. De a hűtőborda nem kritikus, nagyjából méretre legyen ugyan ekkora aztán kész. A HE találkozón is bő 200W-ot vettem ki belőle kb 7,3A mellett, így ment 4-5 órán át folyamatosan és a borda ugyan meleg lett, de kézzel még bőven megfogható volt.
Köszi a válaszokat, akkor lágyindító nélkül nem próbálkozom.
A bordát megnézem lomexben.
Készek az előlaptervek. Ez még módosulhat valamilyen mértékben, de egyenlőre ez az alapja az egésznek. Köszönöm a segítséget mindenkinek!
Az NTC-FAN6 a gyakorlatban is bizonyította a képességeit. Az én labortápomba egy ilyen tettem, és tökéletesen működik.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |