Halkan jegyzem meg erősen tévedsz, nagyobb lesz az ellenállása és vagy nem forog és nagyon kis áramot vesz fel, ha forog is kis áramot vesz fel "normál" 3 fázisú motor durván túlhajtva. Direkt 300 hz motorom van 190 Voltos, az meg nem szeret kis fordulaton járni. 3 fázisú ndk-s villanyírógép motort járattam nagy frekvencián, pörgött, ment de erő az nem sok volt benne, áramfelvételt minimálisat mért a frekiváltó. Normál üzemi feszültségen/frekvencián langyos a 300 hz motor ha veszek ki belőle erőt ha csak forgatom (szinte), több óra üzemidő alatt. A leges legjobb megoldás amibe nem tévedsz-hanem nagyon is igazad van- az a mechanikus áttétel, ezt nem lehet kiváltani semmivel -házi körülmények között gazdaságosan.

Nem ismerem e területet, de a motortekercs induktív ellenállása a frekvencia növekedésével nő, esetleg ezért van nagyobb frekin alacsony áramfelvétel.
De nem biztos, hogy igazam van, csak elmélkedés.

Én csak találgattam, messze menőkig elfogadom amit mondasz.

Ezek a motorok aszinkron motorok. Ebből a szempontból ugyanolyanok, mint egy hálózati transzformátor. Ha 50 Hz-ről járatjuk, akkor a 230V-on fog kialakulni a motorban a névleges indukció, ekkor szolgáltatja a névleges teljesítményt, nyomatékot stb. Egy transzformátor ( vagy motor ) primer tekercselését a rákapcsolt fesz-idő terület alapján méretezzük. A feszültség-idő terület pedig a feszültség középértékének és a félperiódusidőnek a szorzata. A motor fordulatszáma ( tekintsünk el a szliptől ) a pólusszámtól és a frekvenciától függ, ha nem terheljük a motort. Legyen mondjuk kétpólusú a motor, akkor ez 3000-es fordulatot jelent, percenként. Ha a frekvenciát a duplájára növeljük, akkor 6000-et fog fordulni a motor. Sajnos, ilyenkor a motorra jutó feszültség-idő terület a fele lesz, hiszen a félperiódusidő nem 10 ms, hanem csak 5. Ennek megfelelően a motorban az indukció is csak a fele lesz, fele lesz a nyomaték is. A frekvenciaváltók ezt a problémát úgy oldják meg, hogy ahogy nő a motorra kerülő feszültség frekvenciája, úgy növelik a feszültséget is. Tehát, az igaz, hogy csökken a félperiódusidő, de nő a feszültség középértéke, tehát a feszültség-idő terület ( a kettő szorzata ) állandó, tehát a motorban felépülő indukció állandó és így a nyomaték is. Tehát, egy motor esetében az U/f viszonyt tartják a frekvenciaváltók ( nagyjából ) konstans értéken. Más kérdés, hogy a motor szigetelése a 100 Hz-en kibírja e a kétszeres feszültséget?

A motor áramfelvétele üresjárásban nagyobb, mint egy transzformátoré. Egyrészt, veszteségek vannak, hiszen a tengely forog, ehhez hatásos teljesítmény kell, amit a megtápláló hálózatból vesz fel, másrészt a motorban van légrés, emiatt jóval nagyobb lesz a mágnesezőárama, mint egy trafónak.

Tehát, egy motorral meg lehet csinálni a fordulatszámváltoztatást egy potival úgy, hogy a nyomatéka konstans marad. A probléma ott van, hogy egy nagyobb átmérőjű fúróhoz esetleg kicsi az a nyomaték, amit a motor szolgáltat. Ekkor jön képbe az áttétel. Vagy, ha nem kell nagy nyomaték, csak nagy fordulat, akkor szintén áttétel, mert az már majdnem kizárt, hogy a motort pl. 200Hz-en járatjuk a 12 ezres fordulathoz. ( csapágyak, szigetelés, stb problémák )

Uraim!
Ez már vastagon nem arról szól, ami a téma címében is deklaráltatott!

Kérdezném a tisztelt barkácsolók véleményét ezzel a fúrószárral van valakinek tapasztalata?

Barkácsolásra elég drága jószágok. Normál csigafúró nem játszik? Ezekhez képest a normál csigafúró filléres cucc.

Viszont nyák fúrásra ez a legjobb. Nem tompul ki 100-200 furat után, mint a sima fúrószár. Ezért is használják ezt nyákfúrásra.

Akkor nagyon érdemes megvenni, ha sokszor kell üvegszálas panelt fúrjál.

(Triplex, Miniplex fúrógépekbe 3-5000 ford/perc az ideális.)

Azért 200 furatnál bőven többet kibírnak a normál fúrószárak is, legalábbi tapasztalatom szerint.

Hát azért a HSS 0,8as elég gyorsan kikopik... Arra igaz az a 200 furat. Még jó, hogy filléres cucc.

0.5 - 3.0 -ig hazsnálok csigafúrókat, a 0.8-ast a legsűrűbben. Tuti, hogy legalább 400 furatot kibír, de inkább többet. Közel 5000 f/p sebességen, normál használat mellett.

Akkor inkább kérdezek. Ezek a csoda fúrószárak kibírnak annyival többet, mint amennyibe kerülnek (törést nem számolva).

Töréseket leszámolva, megér többet. Igaz a HSS bír többet is 200 furatnál, de szakítja a nyákot, így meg nem lesz olyan kúltúrált. Ezeknek a fúróknak a leg minimálisabb oldalirányú mozgás, ütés is széttöri.

Az a baj, már nincs meg az a panel, amit csak 0.8-as szárral fúrtam végig, mint egy szita és nem voltak beszakadva a furatok. A szár már eleve hazsnált volt, a furatok száma pedig több volt, mint 250.

Tulajdonképpen nekem mindegy ki mit vesz, én csak a véleményem mondtam el az ilyen fúrószárakról.

Lehet kibír többet, de sokkal hamarabb kopik, mint egy keményfém fúrószár.

Nekem volt egy pár darab 0,8-as. Már egy sincs. Nem kopott el. Eltörött, pedig állványos fúrógépet használok.
Inkább vettem egy pár zacskónyi HSS fúrót, és cserélgetem szükség szerint.

Én is így vagyok vele. Állványos fúróknál se mindegy milyen, mert az is üt, vagy oldalirányba tud mozogni. Ezek inkább CNCbe javasoltak, vagy ahol nagy a pontosság, és nincs semmiféle behatás, remegés.

Bakman: jelenleg normált használok, ami valóban filléres ahhoz képest hogy a 0.7mm 300Ft /db áron tudom megvenni a keményített változatot. Pitti: igen speciel nyákfúrásra lesz.

Jó választás, feltéve ha nem kézzel fúrsz. Akkor is törik ha a nem rögzíted megfelelően a nyákot, elég ha láthatatlan mértékben elmozdul a kezed.
Én XY motoros asztalon használtam, ott jól szuperált, sokáig bírta.

A normál HSS fúrót meg lehet köszörülni 5 sec. alatt, nem kell 200 furat után kidobni.

Van:
- 15db 0,4mm
- 6db 0,5mm
- 8db 0,65mm
- 12db 0,8mm
Vállalod?

Ez pontosan így van. A fúrókat meg lehet köszörülni. Arra kell ügyelni, hogy fúráskor ne toljuk jelentősen túl a panelon, mert nem csak az éle kopik, hanem az élszalagja is.
A köszörülés egyáltalán nem egyszerű. Valójában ez nem is igazi aláköszörülés, hanem csak egy jól közelítő sík lapocska létrehozása mindkét él mögött. Az 5 sec akár igaz is lehet, de azért ehhez nagyon jó szem és kéz kell (és nem mellékesen jó köszörű is). Nekem nem sikerül mindig elsőre, de ha nem visz jól, akkor újra próbálom.

Én 3 dioptriás szemüveggel -mint nagyító- egyszerre megköszörülöm mindet, annak kb. kétharmada sikerül jól. Nem lesz olyan mint a gyári, de jó lukat fúr. A nemjó egyharmad már a fúrás kezdeténél kiderül, kiveszem, megy újra a köszörülendők közé.
A köszörű a nyákfúró finomszemcsés kicsike kővel, fordulata olyan, hogy ne vigye túl gyorsan a fúrót, hanem nekem megfelelően kezelhető mértékű legyen a fúró mozgatása.

Elektrorudinak: mivel a fentiek szerinti nem tökéletes munka, és 100Km-re vagyunk egymástól, próbáld meg inkább. Menni fog.

Megpróbáltam. Nem ment.
Egyébként ehhez még postai boríték sem kellene. Egy levelezőlapon elküldhető...

Én fenőkővel szoktam élezni, két húzás általában elég.

Használt keményfém fúrók 100 Ft-ért szoktak menni az apróban, hobbira tökéletes, sorjamentes lyukat csinál üvegszálas panelben. Nekem is onnét van, proxxon állvánnyal, micromot géppel használom, nem törik.

Fúrószár cserekor (méretváltáskor) így nem kell befogópatront cserélgetnem, mert mindnek 1/8" vastag a szára, a 0,6 mm-től a 3,0mm -ig.

Sziasztok! Szeretnék kérni ötletet, hogy milyen USB -s mikroszkópot érdemes venni? A szemem már nem a régi. Ha Valaki tud linket feltenni, előre is köszönöm.
Üdv: Gy

Szia!

Van Itt! van még Itt is!

illetve Itt van még pár darab! igazán a pénztárcád szab határt

Köszi.

Én már néhánnyal néztem nyákot, próbaképpen. A baj az a mikroszkópokkal, hogy nagyon zavaróan csillog a nyákon az ónfelület. Olyat kell keresni, aminél ez elviselhető mértékű. Másik gond, a gyenge mélységélesség. Egy ic. teteje ha éles, a lába homályos, azaz oda külön kell fókuszálni. Ezen a téren is jobbat ajánlatos keresni. Meg a felbontás legyen minél nagyobb.