Én meg már állva vizelni sem nagyon. Úgyhogy addig kell sokat vizelni amíg lehet.

A falu DIY-erei lazán nyomják.

A lekerekített élek, sokat javítanak a frekvencia átvitel görbén...

Bővebben: Link

- Jean, elég a pénzünk hó végéig?
- Csak ha meggyújtom, uram.

Így estére...

Még estébre.

2014 a ló éve

A virsli és alkalmazástechnikája a gyakorlatban.
Sajnos a kapcsolási vázlat mellett nem közölték a virsi adatlapját, emiatt gondban vagyok:
- Futófény esetében a Bécsi Roppanós a nyerő, vagy inkább a Dárdás Baromfivirsli?
- Teljesítmény kapcsolásokhoz célszerűbb-e a szafaládé, esetleg a debreceni?
- Létezik felületszerelhető kivitelben is?
- A mustár hogyan befolyásolja az elkészült kapcsolás működését?
Megannyi kínzó kérdés....

Sajnos mivel egy virsli csak egy kupacot tud vezérelni, tehát single channel, ezért futófényhez sajnos nem jó. Teljesítmény virslinek még jó a Füstli is, viszont annak kisebb a csatlakozófelülete, tehát nem egyszerű vele bánni. A felületszereltről csak annyit tudok, hogy még nem találkoztam vele, de meg kell nézni a többi gyártóét is. A mustártól enyhe égett mustár szaga lesz a dolognak, tehát csak óvatosan, a ketchup viszont szép pirosas füstöt ereget. Remek látványelem.

Több, szalonnacsíkokkal megpatkolt Füstlit párhuzamosan kötve, fokozhatjuk-e a fényhatást?

Pont ezt akartam én is megcsinálni.

Ezt sajnos nem tudom, de az illatot biztosan fokozza. A párhuzamos kötésnél figyelni kell, hogy megfelelően nagy hűtőtányér kell neki. Ja, és üzem közben megérinteni veszélyes lehet.
Illetve a patkolás és egyéb védelem kiiktatása kerülendő. Há hogy nézne má ki a szegény szétrobbant virsli az arcodon...

Nem kell oda nagy hűtőfelület, hiszen folyadékhűtést kell alkalmazni!

A hűtés valószínűleg sűritett levegős légáramoltatással (fújás) is megoldható.
Az érintésvédelemmel szerintem abszolút semmi gond: védőföldet nem látok, tehát a kialakítás nyilvánvalóan kettős szigetelésű.

Mivel a tányér porcelán, ezért kiváló szigetelést nyújt.

De nagyon ki vagytok pihenve.
Éppen most teszteltem csak vastagabbat (főző kolbász) Jól esett.

Meg van csinálva a mérési jegyzőkönyv is, teljesen szabványos.

Mérési jegyzokönyv

A mérés helye:
Impulzus szerkesztoség
BME Schönherz Zoltán Kollégium,
417. szoba

A mérés ideje: 1998. július 2. 12:16-tól a végéig

A mérést végezték:
- Dömötör Ákos
- Lukács-Singer Péter
- Tallér Tamás
- egy borkel

A méréshez felhasznált eszközök:
- METEX digitális multiméter
- TES 2012 digitális multiméter
- toroid transzformátor
- 1:1 áttételu biztonsági transzformátor

Felhasznált alapanyag:

- Zimbo típusú szabvány virsli (MSZ 08-965).

Mérési összeállítás:

A mérés módja:

A virslik felületén 1 mm átméroju lukakat szúrtunk (zsíreltávozó helyek),
majd végükbe szúrtuk az elektródákat. Szigetelésnek kezdetben egy szelet
kenyeret használtunk. Alaphelyzetben lemértük a virsli ellenállását az
alkalmazandó feszültség becsléséhez. A toroid transzformátoron beállítottuk
a kívánt feszültséget, majd rendszeres idoközökben leolvastuk a virslin
átfolyó áramerosséget. Közben figyelemmel kísértük a virsli sülési
állapotát.

Mérési eredmények:

Alaphelyzetben a virsli ellenállása 250 kOhm körül mozgott. Lsp megjegyzése
szerint "ez még él".

Az elso virslire 100 V váltakozó feszültséget kapcsoltunk, így a rajta
átfolyó áram 580 mA volt kezdetben. Az áramerosség két perc alatt nagyjából
egyenletesen 736 mA-ra emelkedett, ekkor a feszültséget 50 V-ra
csökkentettük, így az áramerosség 400 mA körüli értékre esett vissza. Pár
perccel késobb sercegés kíséretében füst szállt fel, és az áramerosség 42
mA-re csökkent. Megállapítottuk, hogy az egyik elektróda szikrázik. A
feszültséget 240 V-ra emeltük a megfelelo áramerosség eléréséhez, így kb. 20
perc alatt jutottunk el folyamatos szikrázás mellett egy nagyjából megsült
virslihez. Közben Toma véleménye szerint fogfúráshoz hasonló szag volt
érezheto.

Alaposabb vizsgálatokkal megállapítottuk, hogy a szelet kenyér nem megfelelo
szigetelo (volt rajta feszültségesés). Így jutottunk el a fényképen is
látható alátámasztásig.

Elso tapasztalatok: kisebb feszültségen stabilabb a sülés (nem szikrázik),
azonban így nagyon lassan sül. Nagyobb áramerosségek esetén az adott
elektródával túl hamar kisült a lyuk környéke, és hamarabb beindul a
szikrázás. Ezért az elektródát pénzérmére cseréltük.

A sütés így eredményesnek bizonyult. Kijelentettük, hogy megsült. Megettük.
Jó volt. (A mérést nyomon követo borkel nem kapott.)

Az ezt követo mérések során a feszültség függvényében vettünk fel
áramerosség-ido karakterisztikákat.

Az 50 V-os mérésnél a sülés gyorsítása érdekében mérés közben 60 V-ra
növeltük a feszültséget, ennek következménye az áramerosségben látható
ugrás.

Megállapítható, hogy a görbék szignifikáns letörési ponttal rendelkeznek a
feszültségtol függetlenül. Ez a pont egybeesik a virsli fogyasztható
állapotával. Feltételezésünk szerint ekkorra sül ki az addig vezeto víz.

Számításaink szerint a görbe alatti terület 1,3 Wh teljesítményfelvételnek
felel meg, ami lényegesen kevesebb, mint ha grillsütovel (20-25 Wh, egy
virslire leosztva), vagy mikrohullámú sütoben (7-10 Wh, szintén egy
virslire) készítettük volna el a virslit.

Továbbfejlesztési javaslatok:

A grafikonok tanulmányozásával észreveheto, hogy a legjobb eredmények
(ido/megbízhatóság) 75-80 V körüli feszültséggel érhetok el. A hazánkban
alkalmazott 230 V-os hálózati feszültséget tehát kiválóan fel tudjuk
használni a háztartásokban ritkán eloforduló toroid transzformátor
kiváltására, ha 3 virslit sorba kapcsolunk, és ezt közvetlenül a hálózatra
kapcsoljuk. Ez annál is praktikusabb, mert többnyire úgysem egyetlen
fott/sült virslit fogyasztunk el.

Sokkal biztonságosabb befogást jelentene egy muanyag cso (pl. 3/4"-os), mely
egyrészt elektromosan szigetel, tehát növeli az érintésvédelmet, másrészt
megakadályozza a virslik oldalirányú elmozdulását. A beszúrt (és nem túl
higiénikus) pénzérmék kiváltására ugyanis a virsliket a képen látható módon
javasoljuk az áramkörbe kapcsolni.

Elméleti kutatás alapján valószínusítheto, hogy más típusú húsipari termékek
is hasonló jelleggörbével rendelkeznek. További mérésekkel megállapítható
lenne, hogy például hány szafaládé, vagy milyen hosszú krinolin esetleg
lecsókolbász sütheto a fenti technológiával.

Minden kedves olvasónknak áramütés-mentes sütést, és jó étvágyat kívánunk!

Döme

Köszönöm a részletes jegyzőkönyvet és a kimerítő elemzést, igen tanulságos volt!
Az eredmények alapján megfontolandó egy "többcsatornás", PIC-es sütésvezérlő tervezése, mely a virslikbe szúrt ledek fényereje alapján optimális értéken tartja a virslinkénti sütőáramot.
Induló nedvességtartalom alapján, automatikus virslifajta-felismerés is megvalósítható!

A 40-as években létezett Amerikában ilyen elven működő hálózati virslisütő valamelyik elektromos könyvben van róla kép pontosan a Elektron Hobby 1973 címűben.

Nagyon szívesen, megnyerted a projektet. Korlátlan fejlesztési lehetőségek vannak ebben a témában. Javaslom nyissunk neki új topicot.

Na tessék nem is mai találmány.

Shakespeare -t ill Hamlet -et idézve:
Valami bűzlik Dániában...

Idézet:
„Alaphelyzetben a virsli ellenállása 250 kOhm körül mozgott. Lsp megjegyzése szerint "ez még él". Az első virslire 100 V váltakozó feszültséget kapcsoltunk, így a rajta átfolyó áram 580 mA volt kezdetben.”

Ohm bácsi szerint 100V / 250000 Ohm = 0.0004 A azaz 0.4 mA
Ezek szerint a mérendő oljektum ellenállása feszültségfüggő, ami további mérések elvégését, dokumentálását és a tapasztalatok összefoglalását igényli.

A falusi menyecske bemegy a városba ügyeket intézni. Dolga végeztével indulna haza, de a vonatot lekéste. Megszólít egy taxist:
- Nem vinne el Sehunfalvár­a? Nincs nálam elég pénz, de majd elszámolunk.
A taxis beleegyezik, elindulnak. Nemsokára egy lucernás mellett megáll a taxis, körülnéz, látja hogy nincs senki a környéken. Kivesz egy takarót a csomagtartóból, és leteríti a lucernás közepébe.
- Jaj, de hát én nem csinálhatom ezt, férjezett vagyok, van két gyerekem! - kezdi el a nő.
- És? Én is nős vagyok, van négy gyerekem és kétszáz házinyulam, és mindet etetni kell! Úgyhogy dugulj el, és szedd a lucernát!!!

Rossz az, aki rosszra gondol! (Mondjuk, amire én gondoltam, az egyáltalán nem rossz, sőt! )

Azt hittem, hogy a taxis előveszi a sarlóját is, mert kézzel tépkedni nagy bűn...

Ez nagyon érdekes. Most mértem meg egy virsli ellenállását(nem feszültségből és áramból, hanem multiméterrel). 60-100 kOhm között ingadozott, és úgy tűnt, hogy össze-vissza(többnyire 100k körül volt, de alatta). Amit viszont furcsállok, hogy ha a közepén mértem, úgy, hogy a mérőcsúcsok kb. 1,5cm-re voltak egymástól, akkor is 100k környékén volt. Úgy látszik, a virsli kapcsolása bonyolultabb, mint amilyennek tűnik, mert még azt is érzékeli, hogy hol mérik, és ennek megfelelően változtatja az ellenállását.

Nem lehet hogy a nagyobb felületen - ami a beleszúrt villából adódik - jobb a kontaktus és ezért kisebb ellenállást lehet mérni? Mérd csak meg úgy is azt a virslit! Vagy már megetted?

Villával először 45k volt, aztán nőtt, lecsökkent, majd megint 60-100k lett. A fene se érti. Inkább megeszem most már. (Pedig normális ellenállásokat jól mér a multi.)

Akkor így már értem, hogy amikor közben rámértem feszültségmérővel, miért nem 0V volt. Sajnos nem jegyeztem le a feszültségértéket, mert azt hittem, hogy csak valami zavar (a multiméterem legkisebb méréshatára elég pontatlan). Közben elfogyott a virsli. Na de majd legközelebb!