Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   134 / 239
(#) Primary hozzászólása Jún 18, 2014 /
 
Sziasztok!

Szeretnék építeni egy erősítőt, ami képes elbánni 2 db 8 ohmos hangszóróval 100W körül. Tehát a 100W ne a határait súrolja.
Még nem építettem D osztályú erősítőt, illetve multiméterem van, szkóp belátható időn belül nem lesz.

Először a TDA8954-re gondoltam, a furatszerelt változatra, mert ezeket tudom beültetni házilag.

Mit javasoltok? Van valami jó ötletetek?
(#) lorylaci válasza Primary hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
A helyzet az, hogyha körbenézel a TDA895x meg TDA892x szériából szinte sneki nem használja a furatszerelt változatot, okkal.

Ajánlom nézz el a TAS5630 topicba. Az is kb ezt tudja (2x120W 8 ohm 50V tápfeszről torzítás előtt), és ott találsz nyáktervet, meg rengeteg tapasztalatot. Szerintem az könnyen fog így neked menni. Persze az SMD forrasztást el kell sajátítanod. Nézz körbe a videótárban, rengeteg forrasztást tanító videó van. Megéri megtanulni!

A TDA89xx széria is jó dolog, de azt nyomják a kínaiak fillérekért, SMD változatban. Azt inkább megvenni éri meg. A furatszereltet meg véleményem szerint nem célszerű megépíteni. (én szenvedtem vele még jó 4 éve)
(#) Primary válasza lorylaci hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
Ha nem akarok kínlódni SMD forrasztással, akkor inkább vegyek egy kínai TAS vagy TDA alapú cuccot?
Ezeknek 2-5 lábuk van, hanem sok.
(#) lorylaci válasza Primary hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
Akkor vegyél.
De ha már hobbizol, tanuld meg az SMD forrasztást. Hidd el, nem olyan nehéz, mint amilyennek tűnik. Nekem kifejezetten ügyetlen kezem van rá, mégis tudom hagyományos pákával forrasztani, semmi cicóval.
Ezen kívül tudok olyan emebrt is ajánlani, aki elkészíti neked a nyákot, SMD-vel beültetve, és neked már csak a többit kell berakni. (de ilyet a kínaiak is árulnak amúgy!)
(#) Primary válasza lorylaci hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
A TAS a jobban ajánlott?

Kit ajánlanál?

Kapcsolóüzemű tápról is mehetnek gondolom nyugodtan. Azt esetleg tudnál ajánlani?
(#) Ge Lee válasza Primary hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
Ha építesz akkor inkább a Laci cikkét javaslom (UcD). Ha integráltban gondolkodsz azt inkább venni érdemes:
TDA
TAS
(#) Primary válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
Ebayen már nézegettem régebben is. TAS drágának tűnt. Melyik jobb? Mély hangszóróhoz kellene, de nem feltétlenül mélynyomóként.
(#) lorylaci válasza Primary hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
TAS5630 topic
ennek nézz utána, ajánlom az elmondásokat.

Mindkét erősítő beépített szűrő előtti visszacsatolással rendelkezik. Van bennük egy rakat védelem. A TAS valóban drágább a piacon, de többre képes, egyértelműen.

Ha kísérletezni akarsz, akkor acikkemben lévő ersíőtnek is nekiláthatsz, de az is igazán SMD alkatrészekkel és két odlalas teliföldes nyákkal lesz jó.
(#) Primary válasza lorylaci hozzászólására (») Jún 18, 2014 /
 
Kísérletezgetek most éppen, de mással, így az egyszerűbb utat választom.
Köszönöm a segítségeteket.

Bonyolult lehet egy olyan erősítőt építeni, amelynél mondjuk SPDIF jel után már csak a hangszóróknál lesz analóg jel? Ez csak úgy eszembe jutott
(#) Ge Lee válasza Primary hozzászólására (») Jún 19, 2014 /
 
Nem tudom hogy melyik jobb. Egy erősítő az a kategória ahol az adatlapból csak a műszaki paraméterek olvashatók ki, hogy milyen hangja van, vagy hogy hogyan fogja bírni a gyakorlatban a nem üzemi állapotokat ezek már nem.
Nekem hangzásvilágukat tekintve az UcD-k és a Tripath cuccai jönnek be leginkább (van ilyen is), de 8ohm/100W-ra inkább megcsinálnám a cikkben lévő végfokot. Egy IR2110 600Ft körül van, egy FDP meg 370Ft körül. Az FDP-vel +/-65V-ig el lehet menni, 100 fokon is bír 56A-t, tehát akár 2ohmos terhelést is tehetsz rá. Saccra kijön 8ohmon 150W, 4ohmon meg a duplája. A szűrőhöz tudok küldeni E25-ös magot, 1,4mm légrés van benne, a 4ohmos terhelésre még megfelel.
Illetve van egy tranyós megoldás is (a komparátor helyett SMD tranyók vannak benne), félhídban az is egész jó, paramétereit tekintve jobb is mint az LM311-es változat. Egyszer majd belebiggyesztjük valamelyik cikkbe.
(#) Primary válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 19, 2014 /
 
Jövő héten áttanulmányozom. Érdekel egyébként.
(#) Davidd hozzászólása Jún 26, 2014 /
 
Sziasztok! Legelső kapcsolóüzemű erősítőmet szeretném elkészíteni. A cél, hogy autóban mélynyomót dübögtesse. 2 ohmos terhelés lenne. Az ucd-t szeretném elkészíteni. Láttam több verzió is van. Hely van bőven, inkább üzembiztosság kellene, és hogy ne legyen gerjedékeny. Teljesítménybe azt láttam egy rajzon 500w/2ohm.(Ez számomra tökéletes lenne.) Kicsit még az lenne a lényeges, hogy ne kellessen két oldalu panelt használjak. Vasalásos módszerrel, vagy kézzel rajzolnám meg a vezetősávokat. Számomra legkönnyebben beszerezhető fetpár az irfp240-irfp9240. Az átkötéseket nem sajnálom ha arról van szó. Egyedüli nagy problémám még, hogy a kimeneten lévő tekercset hogyan kell méretezni, milyen magra kellene tekerni. Gondolom PC-táp folyto toroid magja nem jó. Nagyobb magot nemtudom honnan fogok szedni.
A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2014
(#) lorylaci válasza Davidd hozzászólására (») Jún 26, 2014 /
 
Idézet:
„Számomra legkönnyebben beszerezhető fetpár az irfp240-irfp9240.”

Cikkolvasásra karó!

Olvasd még el legalább háromszor a cikket!

Kétoldalas panel meg igenis kell, de nagyon. Legalább annyira, hgoy a másik oldal teliföld legyen. Ezt könnyen meg lehet oldani úgy, hogy maratásnál a másik odlalát leragasztod a panelnek. Majd fogsz egy 3-as fúrót és ahol nem föld átkötés van, ott bemélyítesz vele.

A cikkben jól le van írva, hogy hogyan kell számolni, méretezni és elkészíteni a tekercsket. Le van írva, hogy honnan lehet beszerezni. De ahogy gondolom az is elkerülte a figyelemed, hogy itt NEM KOMPLEMENTER FETek vannak, így azt sem nézted át, hogy honnan lehet venni / szerezni magot.

Légy szíves, olvasd el tüzetesen a cikket! Legyél annyiba tekintettel ránk, hogy nem kérdezel meg olyan dolgokat, amik a cikkben benne vannak, és pont azért kerültek bele, hogy ne kelljen itt mindig elmondanunk. Szívesen segítek, de ha arra nem veszed a fáradtságot, hogy elolvassad, akkor gyakorlatilag engem nézel semmibe.
(#) Davidd válasza lorylaci hozzászólására (») Jún 26, 2014 /
 
Annó, el olvastam többször is. Próbáltam felfogni. A magokkal nem vagyok tisztában. Holnap hazaérek bontok magokat, mindről csinalok képet hátha valamelyk jó lesz. Tudom hogy érzékeny a kis erősítő (mint minden kapcsolóüzemű), emiatt kell a teliföld hogy ne szedjen össze zavarokat. Kapcsolóüzemű táppal akarnám majdan hajtani, pontosabban fura megoldás de itt is a magokkal vagyok bajban. Elösszőr kellene egy végfok, és ahoz készíteni a tápot stb. Néztem a táblázatot, amiben benne van a fetek tipusa, és hogy milyen teljesítményen lehet használni. A táp pedig, ugy lesz hogy 12V ról inverter, és a trafonak a szekunder nem 220V ra lesz megtekerve, hanem az erősítőnek megfelelő tápra. Találtam meg irfp450 vagy irfp460, amit most megtudnék rendelni. Mélyik a jobb, melyik jellemző itt a fontos?
A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2014
(#) (Felhasználó 46585) válasza Davidd hozzászólására (») Jún 26, 2014 /
 
Ide egyik sem jó, nem erre lettek kitalálva. De a cikkekben az is le van írva, hogy milyen tulajdonságokkal bíró FET kell... tehát még olvasgass egy kicsit.
(#) Ge Lee válasza Davidd hozzászólására (») Jún 26, 2014 /
 
Csak kettő hozzászólást kellett volna visszaolvasni... Az 500W/2 ohmhoz 32V kimenőfesz kell, ehhez az adott kapcsolással kb. +/-57V-os tápfeszre van szükség. Ehhez az egyik legjobb FET az FDP2532, a lomex-ben egész jó áron van.
A nyáktervek amik a cikkben vannak egyik sem kétoldalas tehát könnyen elkészíthető, persze kétoldalasban nyilván jobb lesz.
A szűrőhöz ha nagyon muszáj tudok küldeni magot ami elvileg 30A-ig nem telít be, de inkább csak 20-25A-re jó szerintem, így is elég belepréselni a huzalt.

Az üzembiztosság tekintetében mindenképpen ki kell egészíteni védelemmel, ami a hangszóró megóvása miatt is lényeges. Elvben, mondom elvben mert én még nem próbáltam ki, ha hagysz némi ellenállást a kimeneten, tehát nem történhet meg a kimenet közvetlen rövidre zárása csak némi ellenálláson keresztül (1-2m hangszórókábel), akkor a hidas kapcsolásomban használt védelem jó hozzá. Tehát elég ha az egyik tápág árama figyelve van, mert ha a másikon van előbb rövidzár, a FET elvileg kibírja arra az időre.

Szóval ekkora végfokokra áramkorlát már mindenképpen kell. Autóban is gyakran előállhat olyan (nálam is előfordult már), hogy a hangszóró nem bírja a strapát és egyszer csak elhallgat. Nálam ezt úgy tette, hogy lemelegedett a huzal a lengőcsévéről és beszorult. Rámérve 0,5ohm lett a 4ohmos hangszóró. Ha nem lett volna áramkorlát a végfokban akkor azt is lehetett volna javítani, így nem kellett.
(#) Davidd válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 26, 2014 /
 
Szia! Beszereztem két oldalas panelt, de nemtudok 2 oldalasat vasalni, maratni. Megfogadtam az árnyékolást. Amiatt gondoltam ezekre a fetekre, mert az irfp240 is kapcsoló fet tudomásom szerint. Sajnos fdp-t nemtudok beszerezni. Relés védelmet tuti tennék mellé, már csak azért is mert legelső ilyen végfokom, ez tünt a legegyszerübbnek. Sajnos az oszcilloszkópom bedöglött megpróbálok a sulimtól kérni egy oszcilloszkópot nyárára. Te melyik nyáktervet ajánlod konkrétan? Annó az AB osztályu erősítőkkel is 0 rol kezdtem valamikor gondoltam ezt is egyszer elkell kezdeni, ez a jövő.
(#) lorylaci válasza Davidd hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Idézet:
„Találtam meg irfp450 vagy irfp460, amit most megtudnék rendelni”

Újabb karó!
Idézet:
„Mélyik a jobb, melyik jellemző itt a fontos?”

Le van írva a cikkben! Lásd:

Idézet:
„Kerüljük a nagy Gate töltésű (jóval 100 nC feletti) és nagy dióda töltésű (jóval 1 μC feletti) FET-eket, mivel ilyen esetekben a kapcsolási veszteségeink elég nagyok lesznek, és számításba kell őket vennünk erősen a vezetési veszteségek mellett. A nagy Gate töltés leküzdésére a meghajtást kell erősíteni (előző oldal), nagy dióda töltés esetén el kell érnünk, hogy a FET mellé betett jobb dióda vezessen a FET saját diódája helyett. Inkább válasszunk kisebb kapcsolási veszteségű, de nagyobb vezetési veszteségű FET-et, mivel a zenei terhelés erősen szakaszos, az utóbbi veszteségei kiátlagolódnak.”


Innentől kezdve nem értem, hogy hogyan olvastad el többször a cikket, ha egy egész bekezdés elkerülte a figyelmed.

Idézet:
„A táp pedig, ugy lesz hogy 12V ról inverter, és a trafonak a szekunder nem 220V ra lesz megtekerve, hanem az erősítőnek megfelelő tápra.”

Mit értesz inverter alatt? Ha egy olyat ami 50Hz 230V hálózati feszt állítana elő, mégpedig úgy, hogy 50Hz-en szaggatja a 12V-ot és ezt hagyományos trafóval transzformálja, akkor ez a megoldás borzalmas. Sokkal jobb, ha egy transzvertert használsz. Van egy rakat push-pull kapcsolás, többségük önrezgő, ami tökéletes a célra. (pl skori oldalán)
(#) Ge Lee válasza Davidd hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Ha egyszerűbb változatban készül a kétoldalas nyák, tehát az alkatrészoldal inkább csak árnyékol, esetleg 1-2 láb oda is be van forrasztva, akkor az nagyon egyszerűen elkészíthető. Ugyanis azzal az oldallal semmit nem kell csinálni csak lefújni lakkal, hogy azt ne marja le a vegyszer. Természetesen azután miután már a vasalás megtörtént, hogy a meleg ne ártson neki. Utána egy éles fúróval finoman ki kell szélesíteni a furatok tetejét, hogy a földfólia ne okozzon rövidzárat a lábak között. Nem túl elegáns megoldás, de a hidas próbanyákom nekem is így készült.
De mint mondottam a cikkben szereplő nyákok nem kétoldalasak és működnek. Az enyém sem nagyon különbözik a Laciétól, csak még picit tologatva lettek rajta az alkatrészek ide-oda.

Az IRFP240 is kapcsolófet valóban, csak nem ilyen feladatokra. Ha az országhatáron belül vagy a nagykerek bárhova elküldik a rendelést, a lomex-ben mindent megkapsz hozzá a szűrő kivételével, FDP is van náluk.

Az UcD jó választás, persze kezdeni nem a legjobb, mert ebben nem lehet nézelődni (megy-e a pwm stb.) csak ha már működik, nem lehet külön megvizsgálni a részeit. Csak akkor működik ha minden a helyén van. De ez a kapcsolás szerintem elég egyszerű.

Szerintem a teljesen kezdőknek az alapok hiányozhatnak a Laci cikkéből, hogy végül is mi is az a pwm (vagy D osztály), egy egyszerű háromszögjeles-komparátoros ábrán (megoldáson) bemutatva, mert a cikk rögtön az önrezgővel kezd, ezért nem nagyon értik sokan még a cikk elolvasása után sem.
Kaptam már én is hasonló mailt hogy "he? most akkor mi van?", pedig végigolvasta a cikket az illető.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Igen, hiányoznak a legalapvetőbb dolgok. Azért ide egy cikk ne úgy nézzen ki, mint egy szakdolgozat... Belegondolva, csak a kimeneti szűrő működésének leírása lenne vagy két oldal...és még az is feltételez egy kis tudást a kapcsolóüzemű tápok tárgyköréből. Szóval, kétségtelen, nem egyszerű és nem is lehet néhány nap alatt mindent megérteni. De aki ezzel akar foglalkozni, annak a Google annyi találatot hoz ki még a kezdő szinten is, hogy nem lehet győzni még a megnézésüket sem. A másik, hogy itt a topicban is biztosan van teljesen alapvető cikkhez link.
(#) Davidd válasza lorylaci hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Megrendeltem a végfokhoz az alkatrészeket, amíg megérkezik még olvasgatok. Visszatérve a táphoz, ez tünt a legegyszerübbnek, mert dc-dc konverterrel megint az a probléma áll elő hogy nincs ferritmagom. Lehet hirtelen nagy fába vágtam a fejszém.
@Ge Lee: Romániai vagyok, ilyen oldalak számomra szóba sem jöhetnek. Még a 18-at sem töltöttem be, igaz közel lakom a határhoz, de ez megint más sztori.
Most kérdezek mindenkit, mivel kezdjem hogy tudjak tovább fejlődni? Akkor kicsit hanyagolnám ezt a projektet. Külön készítsem el a részeit próbapanelen vagy mit ajánlottok? Hiába olvasom el, annyira nem ég a tudatomba, csak amikor megcsinálom és látom hogy mi hogy van, minek hogy kell lennie. Valamiért úgy érzem én csak az AB osztáyú erősítő lesz, és csinálok valahogy egy dc-dc invertert. Valahonnan kellene bontsak, dehát ilyen bontani nem lehet egykönnyen.
A hozzászólás módosítva: Jún 27, 2014
(#) cimopata válasza lorylaci hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Idézet:
„Újabb karó!”


Túl szigorú vagy

Egyébként lehet nem ártana ennek a témának is egy olyan fejléc ahol a főbb információkat linkek a cikkekhez összegyűjtve meglennének és akkor az újoncok is könnyebben eligazodnának, és neked sem kellene annyi karót kiszórnod
(#) (Felhasználó 46585) válasza cimopata hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Ez jó ötlet, de nagyjából olyan lenne számukra, mintha nekem kellene olvasnom arról, hogy működik a térgörbítés, vagy az atomerőmű, mert éppen olyat szeretnék csinálni a konyhasztal sarkán... Hidd el, nagyon nehéz a teljesen kezdőknek elmagyarázni a dolgokat. A többségük olvasott valamit arról, hogy ez milyen jó és kitalálja, hogy akkor ő is csinál egy ilyet, mert tudja melyik végét kell megfogni a forrasztópákának... de ha van ilyen fejléc, akkor biztos találok rá cikkeket.
(#) cimopata válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Nagyjából néhány link lenne ami megmutatja a cikkeket meg egyéb hasznos weboldalakat ami a témában hasznos segítség lehet mielőtt belevág valaki.
(#) Ge Lee válasza cimopata hozzászólására (») Jún 27, 2014 / 1
 
A legtöbb linkkel az a baj hogy 1-2 év múlva lehet hogy már nem él. Ezt biza meg kellene írni. Illetve nem kell mert már megvan csak le kellene fordítani. Nekem volt is valahol egy nagyon jó pdf-em erről, meg is kértek már hogy fordítsam le, csak az én angolom ehhez édes kevés. Akié meg jó az semmit nem ért az elektronikához, meg a szakszavakat sem ismeri.
(#) Ge Lee válasza Davidd hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Szegény ember vízzel főz, ferritet sok mindenből lehet bontani egy táphoz ha nem speciálisak az igények (monitorok flyback trafója, PC táp trafó, régi TV sorkimenő, TV képcső eltérítőtekercs ferritgyűrűje stb.). Ezek mind megfelelnek, a légréses flyback persze csak akkor ha nem mindkettő, hanem csak az egyik középső szára rövidebb, mert akkor kettőből lehet csinálni egy légrés nélkülit.

Megnézem, lehet hogy van valahol használt felesleges nyákom amiben már nincsenek alkatrészek, elindulni jó. Esetleg el is tudom küldeni valami jelképes összegért, persze csak határon belüli címre ha az megfelel.

Nem tudom ott hogy van, de nálunk a 12V-ra nem nagyon érdemes építeni konvertert mert 3-4000Ft körül meg lehet kapni egy hibás autós erősítőt (a jó sem sokkal drágább) amiben minden benne van, a jobbak tápja simán tud 3-400W-ot.
(#) szucsip válasza Ge Lee hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Üdv!

Én írtam a kolegának táp ügyben egy privátot, de nem nagyon referált rá. Véleményem szerint Davidd egy mezei boost konverterrel járna a legjobban. Nem kell trafót tekergetni, csak 1 tekercset. A félvezető igénye is csak mérsékelt. Most hirtelen nem tudom, hogy mennyi a sárga mag (mindenki tudja mire gondolok) AL értéke. Elvileg az 300A körüli összgerjesztést elbír. Ha abból 2-3db -ot összefog egymás mellé, és úgy tekeri meg a szükséges -kb. 15uH - induktivitást a BOOST konverterhez, akkor az 50kHz-en használható lesz.

További javaslat, hogy szimpla tápról üzemelő D-csodával lenne érdemes próbálkoznia, abban szokott lenni rövidzár védelem. Úgy elég lenne egy fél tenyérnyi, kb 1000Ft alkatrészköltségű 12V--> 50V transzverter.
A hozzászólás módosítva: Jún 27, 2014
(#) pimi9 válasza szucsip hozzászólására (») Jún 27, 2014 / 1
 
T106-26 Al:90, 300A-nál kb. 60 körül van az Al-ja.
(#) szucsip válasza pimi9 hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Köszi az információt!

Tehát ha a BOOST konverter tekercsáramának csúcsértékét 70A -ra becsüljük, és a 3db összefogott sárga mag maximális össz-gerjesztését 900A -nél állapítjuk meg, akkor: 900A / 70A = 12,8 (menet) jön ki. Ennek a négyzetét ha beszorozzuk 3*AL értékkel (a keresztmetszet is 3×-osra növekedett, de a mágneses hosszúság nem!), akkor megkapjuk, hogy közel 30uH induktivitás röhögve megvalósítható velük.

Sőt... Talán érdemes is túltekerni egy kicsit a magot, hogy elég változatos kitöltési tartomány mellett is képes legyen az átalakító tekercse "folyamatos áram üzemben" menni. De ez már kísérlet többnyire, mivel a gyártót nem ismerjük, és az adatlapon is szeretnek sumákolni (lsd. pl.: a B-H karakterisztikákat, ahol a mágneses térerősséget nem A/m -ben adják meg, hanem Oersted-ben )
A hozzászólás módosítva: Jún 27, 2014
(#) (Felhasználó 46585) válasza szucsip hozzászólására (») Jún 27, 2014 /
 
Nem igazán jó a boost konverter autóhifihez. Nincs galvanikus leválasztás, tele lesz földhurok problémákkal. Ugyanezért nem javasolt a push-pull elrendezés sem, autótranszformátoros megoldással. Pedig, az nagyon ígéretes lehetne.
Következő: »»   134 / 239
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem