Ezt hogy kell bekötni az áramkörbe??? Bővebben: Link

Ez egy ima dioda... Ugyan úgy mint a többit ott a jelölés is.
A csavaros a + ami a gyantás részből jön ki az -

Az a jelölés a gyártó logójához tartozik inkább. A diódának pedig nincs + és - kivezetése. Anódja és katódja van. :yes: Viszont a dióda adatlapjából egyértelműen kiderülne a bekötése.

Ha a "gyokorlatban" ott van előtted, akkor simán meg tudod állapítani. Egyenáram, és egy led vagy izzó kell hozzá...
Multiméterrel meg egyértelműen megállapítható. (Van még egyéb módszer is, de nem erőltetem itt ebben a topicban.)

Ezek a diódák abba a kategóriába tartoznak, amit bemutattál:
1N1184...
A meghatározó a képednél az ellentétes oldalon olvasható szám. Ott kell lennie a dióda bekötési irányát jelző ábrának is, vagy esetleg a szám után egy R betű jelzi, hogy a tokban fordítva van a dióda.

Hello! Szükségem lenne 'bypass' diódákra a napelem cellákhoz, de nem tudom, milyen típusúként lehet őket beszerezni. Rákeresve a 'bypass' diódára csak a definíciót találtam &, hogy a napelemhez kellenek, és 1-2 helyen mellékelik is a csomagban.

Bármilyen egyenirányító dióda alkalmas bypass diódának?

Köszi a választ előre is!

Hello, én Schottky diódát használnék a megfelelő áramtartományban...Amúgy, ha az áramot és a feszültséget elviseli, -véleményem szerint- bármilyen egyenirányító dióda alkalmas rá.

Sziasztok!

Szeretnék infót érni a nagy teljesítményű diódáimról
Persze,ha ismeri egyáltalán valaki Típus VBKM Anód A-5SAK D köszönöm

Sziasztok.
Van egy marék üvegtokos diódám, de szinte egyiken sincs egy betű írás sem, amin meg van, az meg le van kopva. Csak színsávok vannak rajta. Mit jelentenek ezek?

mi az az RF dióda?Mire való?

Ha csak igy hívod, akkor a rádiófrekvenciás tartományú váltakozóáramok egyenirányítására való. (tipikusan 900MHz-ig)
David: a zöld-kék színjelzésű szerintem Zener dióda lesz. A fekete: 1n941

Fentebb valaki megkérdezte már a "VBKM Anód 150 SA" típusú diódákat, de semmilyen választ nem láttam rá. Nem tud esetleg valaki mégis segíteni ? Van nekem is 4 db ilyenem és hegesztőtrafóba szánom őket. Érdekelne, hogy mekkora maximális árammal terhelhetem őket folyamatosan anélkül, hogy tönkremennének. Megfelelő hűtés, meg ilyesmi mellett persze. Köszönök bármilyen segítséget.

Így hogy VBKM nem találkoztam vele, de SA 150 igen. Ez 150-A-ros dióda.

Töltsél fel egy képet róla.

Okay, köszi, a hétvégén fogok tudni képet feltenni. Köszi mindent előre is.

Sziasztok!
Attilával már beszéltük, hogy a labortápba milyenfajta szupresszor diódát kell alkalmazni, de meg ne haragudjon nem értem még mindig hogy mit miért. Azt értettem hogy unipoláris, vagyis egyirányú szupresszor kell, de azt nem érte hogy miért kell kis feszültségű, ha egy 5-6V szup. diódára ráengedem az 50v kimenő feszt akkor az megnyekkenik, nem? Azt is szóbakerült hogy záróirányba kell betenni hogy jó legyen, de ezt sem értettem hogy akkor mi hogyan álljon?
Ha kérhetnék pár hozzáoszlást hogy jobban megértsem.
Köszönöm.

Értem, most már csak azt kérdezném hogy a záró irány hogy van, most hirtelen annyira megkevert a dolog hogy inkább rákérdek, a dióda vonalak jelölt fele vagyis a katód megy a tápegység pozitív felére, az anód meg a negatívra ugye?

Igen.

Sziasztok! Van régebbről egypár orosz diódám (a csavaros fajta), 2A202B típusszám van rájuk írva. Kerestem az adatlapjukat neten, de nem találtam. Az ilyen régi szovjet diódáknak hol lehet utánanézni? Multiméterrel megmértem, Si diódák (500-600 között mutatott), de max áram, feszültség, gyorsaság érdekelne. Előre is köszi!

Közben jött egy isteni szikra, hogy ez igazából nem 2A202B, hanem 2Д202В. Itt megtaláltam az adatlapját: http://www.chipdip.ru/product/2d202v/
Ha vkinek pont ilyen diódája van, ezt sikerült dekódolnom: <5kHz Si egyenirányító dióda, VRmax 70V (csúcs 100V), Imax (egyenirányított félhullám) 5A, impulzus 30A.
Legjobban a -60 ... 125 fok működési hőmérséklet tetszett, na ez Szibériában is biztos megállta a helyét

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy van egy "IA7H0N0" zener (fekete, szürke csík a mínusznál) diódám és nem tudom az adatai mert neten egyszerűen nem találtam rá! Lehet a nullák helyett "O" betűk vannak, nem tudom. A másik , szétszedtem egy régi rádiót és volt ott 4 dióda (zener) és nincs ráírva semmi. Sőt multiméterrel mértem, és pont fordítottja az áramfolyás, mint ahogy jelölve van a mínusz. Az egész azzal kezdődött, hogy egy 30W-os erősítöhöz kerestem volna 1N4001 diódát. Ami nagyobb feszültséget, ill. áramot bír el, azzal helyettesíthető? Köszönöm a válaszokat!

Az nem zener, és a száma helyesen 1A7
Az adatlapját itt láthatod.

Szia!
A diódákkal kapcsolatban biztos téves nézeteid vannak.
Ha a multiméteres mérésed ellenkezik az elképzeléseiddel, rajzold fel konkrétan az összeállítást.
Ha egy komplett áramkörbe diódát helyezel és pl. a "fekete gyűrű" ( katód ) a negatív polaritás felé néz, akkor vezetnie kell és rajta a nyitóirányú feszültséget ( Uf ) mérheted.
A zener pedig olyan dióda, amin az előzőeket betartva szintén Uf-et mérhetsz, fordítva pedig a zener feszültséget ( Uz ), HA a tápfeszültség nagyobb, mint Uz.
Röviden ennyi... egyebek több oldal is lehetne.
Természetesen nagyobb áramú, zárófeszültségű normál dióda mehet a kisebb helyett..

Ahha na ezek nagy segítségek voltak! Multiméterrel kapcsolatban meg: mértem pl az 1A7es diódát és ahol van a fekete vagy szürke gyűrű azon az oldalon volt a mínusz. Én is így tudtam eddig. Na de a másiknál viszont pont fordítva folyik az áram. Ahol katódjelzés van ott pont anód van (a multiméter szerint). Nem tudom mennyire érthető voltam, remélem.

Meg most így amire nincs ráírva semmi, akkor az kuka? Nem tudni mire lehet használni nem?

Vannak fordított polaritásúak is... az a kérdés, hogy ami kérdéses, ilyen-e, valamint a multi szerint van-e záróiránya. Vagy csak megtévesztő a jelölése.
Teljesen azonosítatlant viszont ne használj komolyabb funkcióba.
Ha pedig zenerrel akadsz össze, azt multival nem tudod tesztelni, ahhoz már egy jóval nagyobb feszültségű áramgenerátor kell, ami korlátozza egyrészt az átfolyó áramot, másrészt legalább 2x nagyobb feszültségű, mint a várható Uz fesz. Általában típustól függően 5-10 mA-t át kell hajtani rajtuk.
Gondod akkor lehet, ha pl. párszáz voltos típussal akadsz össze, mert megtéveszthet, hogy az általában használt 3-40 voltos zenerekkel ellentétben "zárófeszt" mérsz, holott bőven felette Uz van.

Értem, köszönöm !

Sziasztok!

Adott nekem egy dupla anódos schoty dióda 2x6 A-el. A kérdés az, ha ezeket párhuzamba kötöm, akkor 12A-es terhelhetőséget kapok? Lehet, hogy nagyon amatőr kérdés

Előre is köszi!

Szia!
Ahhoz, hogy mindkét diódán közel azonos áram folyjon, köss velük sorba egy-egy pár tized ohmos ellenállást, úgy, mint itt.

Az ilyen kettős diódáknál nyugodtan lehet párhuzamosítani, mivel egy csipből vannak növesztve, azonos hőtani körülmények között, így az együttfutásuk szinte tökéletes szélsőséges körülmények között is. PC tápokban előszeretettel párhuzamosítják olykor több tokonként is, és sehol sincs az amúgy a tápegység belső ellenállását jelentősen növelő soros ellenállás. Más esetben, akár nem típusazonos diódák párhuzamosításakor természetesen úgy célszerű eljárni, ahogy Kadarist írja!