A PC táp trafójának 5V-os szekunderén bármilyen félhíd elrendezéssel meghajtva 12V AC lesz, ha teljes kitöltés van. Mivel ugye ebből kettő van, sorba kötve máris megvan a 24V. Ha kímélni akarod a páka fűtőszálát akkor jobb a 24 helyett 20-22V-al fűteni, ehhez olyan tápot kell építeni amelyikben mondjuk egy trimmerrel tudod állítani a kitöltést.
Tervezni ilyet nem nagyon érdemes, mert jóval egyszerűbb és olcsóbb egy eleve meglévő PC tápot átalakítani. A rosszat ingyen is odaadják, használt meg van 1-2ezer Ft-ért.
Ha a kitöltés állíthatóságára nincs szükséged, akkor meg építesz neki egy egyszerű IR2153-as meghajtást, kismillió megoldást találsz a neten.

Nekiálltam agyalni az opciókon. Az egyik megoldás, hogy megnézem 3D-ben a konstrukciót itt.Bővebben: Link Két iráynba indulok el. Az egyik hogy a felső részre próbálom tenni a szűrést. A másik hogy "hosszú" panelt csinálok. Mindkettővel csökkennek az áramutak. Ami másik eszembe jutott, hogy a feteket a trafó alá tenném, de másik oldalról. Mindegyikkel redukálódnak az utak.

Szia Sny! Modult még nem csináltam, de valóban jó koncepció lenne. Egyelőre ilyenre sikeredett. Akkora, mint egy laptop táp.

(Ha esetleg kattogós Weller pákád van, akkor ne fűtsd DC-vel.)

Alakul:
- Az IC tápszűrést ellátó kodnit rakd be az IC alá, a 2-3 láb mellé.
- Az IV 6-8 lába közötti lábasjószág kodnit váltsd SMD-re, és rakd be az IC alá, 6-7-8 láb környékére.
- bypass dióda DO35 tokban biztos nem lesz, DO41-es az UF4007 vagy hasonló.
- amennyiben a trafóra nem raksz segédtekercset, akkor frekvenciától és MOSFET gate töltéstől függően 2-5W ejtőellenállásra lesz szükséged az IC tápfeszének előállításhoz
(kiszámolása: I=2*Qgate*f, ahol az adatlapi teljes gate töltés kell, f pedig a kapcsolófreki)

A szekunder oldalról ilyen formában a tekercset felejtsd el. Először is számold ki, hogy makkora pufferkondi kell, amely elviseli a keletkező áramhullámosságot. Ilyen tekercs esetén az áramhullámosság egy-az-egyben az első elkóra megy.
A trafó laza csatolásban tekerve nagy szórt induktivitást tartlamaz, ami oda-vissza fele működik. Tehát a trafó bizonyos nagyfrekis komponeseket nem fog visszaengedni a primmerre. A nagyon nagy frekiknél meg a parazita kapacitások - minta hogy az átalad berakni kívánt tekercs menetkapacitásai meghatározóak.
Előzör tisztázd milyen freki jöthet vissza a terhelésttől vissza, aztán a táp után rakj be egy megfelelő szűrőt.

Szia lorylaci .Két hete ott hagytuk abba hogy csináljak fotót a félhídról és a fet gete jeléről.Tessék a kép.

Ennél szebbre gondoltam, mondjuk ránagyítva meg satöbbi, de a lényeg azért látszik:
- kikapcsol a MOSFET, ezek után szépen kezd a DS fesz átmenni, tölti át a mágnesező áram
- majd egy pillanatban bekapcsol a másik MOSFET, és így nincs ZVS

Egy hajszálnyi (vagy fél hajszálnyi) légréssel a trafóban teljes ZVS-ed lenne, ami szépen csökkentené a a MOSFETek veszteségeit.
Most hány menet a primer és a szekunder? Mennyire melegszik a trafód? Opcionálisan lehetne csökkenteni a mentszámokat is, de csak akkor ha a trafó nem melegszik 70C fölé.

Esetleg ezekről nem tennél fel nyáktervet?

Bocs a rossz fotóért a tablet ennyire képes. Mekkora legyen a légrés? A primer 45 menet a szekunder 2X10 menet. A trafó nem melegedett csak a felső FET. Most is leválasztó trafón és izzón keresztül lett tesztelve.

Ha a trafó nem melegszik, akkor érdemes lehet a menetszámok csökkentése. Ezzel csökkeni fog a mágnesező induktivitás, azaz nő a mágnesező áram (így gyorsul az előbb DS áttöltődés, tehát ZVS-sé válhat a dolog). Másrészt csökkeni fog a huzal hossza, tehát a trafó rézvesztesége.
Cserébe a trafó vasvesztesége nőni fog, tehát a trafó jobban fog melegeni. De a ferritek nagy része 50-80C körül működik optimálisan, így egy kicsit melegebb trafó jobb lesz.

Ha például azonos feszültséget szeretnék, akkor a primer mondjuk 40-41 menetnél, a szekunder pedig 2x9 menetnél lenne jó.

Ok holnap megcsinálom este fele utána jelentkezem. Köszi a segítséget.

Az elmondottak alapján javítottam a nyákon. Javítottam a vezetősávok távolságát, és a feteket elforgattam. Így jelentősen rövidült a tápvonal a fetekhez.
Remélem ez már tervszerű és nem csak rajzolt!
Várom a szakértői véleményeket!

Van még benne hiba, de alakul. Az 1nF-os kondenzátorok még mindig nem stimmelnek. Nézz utána, hogyan néz ki egy fémezett papír "Y" kondenzátor. Y kondi

Sokkal szélesebb, mint amilyen padet lepakoltál. ( Biztonsági okokból szélesebb) Ráadásul nem is kell kettő, egy is elég.

Látom, hogy a primer oldalon is használsz Y kondenzátorokat a közös módusú fojtó előtt. (ugye Y ?!?!!!!) A pad lábtávolsága itt is kicsi, ráadásul a közös pontjukat a PE védővezetőre kell kötni.
A PE védővezetőt pedig MINIMUM 7.5mm távolságra kell vinni BÁRMELY fóliától.

Ha közös módusú fojtót használsz, elé is kell kondenzátor és utána is. Ide kizárólag X2 osztályú kondenzátorok használhatóak. A 230V-os oldalra 100nF, a fojtó után a diódahíd elé 68-100nF.


A szekunder oldalon vedd ki az induktivitást, a pufferhez menő vezetősávot pedig úgy vezesd, hogy ne kelljen visszakanyarodnia a pufferhez, majd onnan a csatlakozóra. A helyes sorrend : dióda, onnan puffer, és onnan a csatlakozó. Úgy, mint a primer oldalon.

Még valami: Az IC tápellátásánál is ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni:

1. rövidebb áramutak: SMD kondenzátor?
2. Az IC előbb kapja a tápáramot, mint a puffer. A helyes sorrend itt is : dióda, kondenzátor, IC.

Az NTC elforgatható 90 fokkal, közelebb a diódahídhoz. a pad lábtávolsága itt is kicsi.

Egy X2-es kondi adatlapját csatoltad...

Én úgy tudom, hogy a védővezető minimális távolsága a primer oldalon 4 mm. A szekunder oldalon meg 2,5 mm. A primer- és szekunder oldal között meg kell lennie 8 ( mások véleménye szerint 6, 7 ) mm. Jó lenne látni egy szabványt, hogy valójában mi az igazság.

A TÜV által elfogadott adatokat mondtam.

Valóban X2 van az adatlapon, szerencsére az Y is ugyanakkora:
Bővebben: Link

Teljesen kézenfekvő, hogy a trafót odateszed a FET-ek mellé. De a trafót akárhova teheted, legfeljebb a hozzávezető fóliáknak lesz 10...100nH induktivitás, de ez nem sok vizet zavar. Ha a trafót máshova teszed, akkor a tranyók másik oldalára teheted azt az 470nF/400V-os kondit, ami nagyon rövid úton beköthető. Ez lenne egy nagyon lényeges dolog, különben a negatív fólia nagyon hosszú. ( Az egy X2-es kondi is lehet, de lehet az eredeti helyén is, csak a tranyók másik felére is tegyél valamit. A pufferkondit is teheted a tranyóknak erre az oldalára. )

Még egy nagyon fontos dolog: a primer és szekunder között is kötelező a MINIMUM 7.5 mm távolság. (kúszóút)

Azért emlékszik mindenki 8 mm-re, mert az már egyértelműen nagyobb, mint a 7.5mm. Ezért a 8 mm-t használják, és erre még rá szoktak segíteni egy kis bemarással...

Ezekről a TÜV adatokról van valami leírásod? Egy csatolmány? ( De azért ne állj neki keresgélni, csak ha éppen kéznél van. )

Igen, az is 10 mm-es lábtávolságú. A problémámat az jelenti, hogy van egy csomó ( egyébként nagyon jó ) kondi, ami mindenféle minősítésnek megfelel, de azoknak a lábtávolsága sokkal kisebb.

(Van adat róla. A konzultáció díja 17000 Ft + áfa / óra. )

Engem nem a konzultáció érdekelne, hanem az írott szabvány...

Ezt a szabványt kell megvenned: Bővebben: Link

Pénzért? Hál' Istennek már munkához nincs rá szükségem.

"Igen, az is 10 mm-es lábtávolságú. A problémámat az jelenti, hogy van egy csomó ( egyébként nagyon jó ) kondi, ami mindenféle minősítésnek megfelel, de azoknak a lábtávolsága sokkal kisebb."

Teljesen mindegy, hogy milyen minősítéssel rendelkezik, a két feltételnek egyszerre kell teljesülnie. Y kategória, tehát meghibásodás esetén csak szakadásba mehet, illetve a szigetelési távolságot is be kell tartani. Az meg adja a lábtávolságot.

A két oldalt bevágással tervezném elválasztani.
Igyekeztem pepe tervét alapul venni. Az ő nyákján még hosszabb a negatív és pozitív fólia ami a fetekre megy.

Látom már az IC táp hibát, és még valamit észre vettem mit ti nem említettek, nem hogy nem jó a sorrend, de az IC pufferje nincs is testelve, lóg a levegőben,és így az IC 4 lába sincs testen.

A trafó áthályezése is kézenfekvő, lehet a szekunder puffer és a trafó helyet cserél.

A 470u/400V kondi elhelyezést nem értettem meg, hogy kerülhet a fetek másik oldalára?

Felhasznált kondik ami megfelel a feszültség tűrésnek, az PC tápból bontott lenne.
Az Y ondi milétében képzavarban voltam, azt hittem, hogy a kicsi kis kék korong alakú kondik azok, de pepe is 5,08 raszreres kondikat rajzolt be, ezt másoltam, bár rosszul, mert én 2,54 raszterű kondikat tettem be.

A közös módosú fojtót külön panelre rakom, és így még tudok a topográfián tilitolizni.

Felteszem pepe nyákját.

Ha fetek hamarabb kapják meg a testet mint az IC az baj?

Ezt azt változtattam rajta a leírás szerint. A DO41-et még bele kell próbálnom, most jönnek a nyomtatós tesztek. A kimeneten elméletileg, vagy RF eszköz vagy erősítő lesz. A visszahatás általában impulzussal vert dinamikus RF jel, tehát diszkréten modulált távírtó jel pl.

" A 470u/400V kondi elhelyezést nem értettem meg, hogy kerülhet a fetek másik oldalára?"

Az sehogy, mert ha jól látom, nincs is benne ilyen kondi. Én a bemeneti pufferkondival párhuzamosan kötött 470 nF-os kondiról beszéltem. A bemeneti pufferkondi maradhat ott is ahol van, de azt is teheted a FET-ek mögé. De a 470 nF legyen közelebb a FET-ekhez. Tehát, a trafót feljebb tolod, a FET-ek maradnak a helyükön ( átmenetileg ) és a felszabaduló helyre beteszed a 470 nF-os kondit.

" A trafó áthelyezése is kézenfekvő, lehet a szekunder puffer és a trafó helyet cserél. "

Ennek semmi értelme nem lenne.

Az, hogy találsz egy rajzot a neten, nem biztos, hogy a jó megoldás. Ettől még akár működik is.

Az IC tápját nem smd ellenállásokkal akarod megoldani? Az csak startra elég.

Akkor vagy nagy ellenállás, vagy visszacsatoló hurok. Az a baj, hogy a rajz amiből elindultam az a mini rezonáns táp. Akartam kérdezni, hogy az áramváltó a többi konstrukcióban mire való pontosan?

A választ megadtad magad.. - nem hurok, hanem segédtekercs egyenrángatva.
Az áramváltót leállításhoz használja, aki...