Ha visszaolvasol egy oldalt leírtam a lényeget. Ezen az látszik hogy a vasalás egyáltalán nem volt jó, de szerintem a nyák tisztítása sem. Amíg nem történik meg a vasalás, ne érintkezzen vízzel a nyák. Nem tudom mit csinál vele a víz, pláne ilyen rövid idő alatt, de ha vízzel tisztítottam utána kivétel nélkül azt tapasztaltam hogy nem akar rendesen tapadni rá a festék.
Csiszolni sem ajánlott csak ha nagyon oxidos, de abban az esetben is csak nagyon finom, ún polírpapírral, amit az autófényezők a festés előtti csiszoláshoz használnak. És akkor sem új papírral, hanem meg kell valamin koptatni előtte egy kicsit, tehát legyen már valamennyire kopott a csiszolópapír.
De ha nem barna vagy fekete a réz, akkor csak áttörlöd alaposan rozsdaoldóba mártott papír vagy rongydarabbal, alaposan, amíg ki nem világosodik teljes felületében.
Megnézed a panelt oldalról hogy egyenes-e, nincs-e benne hajlás vagy kifli, mert ha van nem fogja a vasaló egyenletesen átmelegíteni. Ha ferde, kézzel finoman kiegyengeted.
Ezután áttörlöd alkoholos vagy higítós papírral többször, amíg a papíron nem látsz már a réztől való elszíneződést. Oldalról még megnézed hogy nem maradt-e rajta szösz a papírból. Ezzel kész van, nem érinted többet a felületét semmivel.
Beizzítod a vasalót, feltekered közel teljesen a szabályozóját. A nyákra ráilleszted a papírt, ráteszed őket a vasalóállványra, nem szükséges hogy kemény legyen alatta a felület, én csak 3-4 réteg kettéhajtott A4-est szoktam alátenni. Nem kell megvárni hogy elérje a hőfokot a vasaló és kikapcsoljon a bimetál, mikor már közelít hozzá elkezded vasalni. Nem kell rányomni, majdnem a saját súlya elég, a lényeg hogy egy része a festéknek tapadjon meg. Mozgatod mintha ruhát vasalnál, igyekszel a levegőhólyagokat eltüntetni a papírból. Addig vasalod (időt nem tudok mondani, kb. 10-20s), amíg már látod a papíron keresztül halványan előtűnni a nyomatot, és a papír majdnem kezd már barnulni. Ekkor abbahagyod, rohansz vele a csap alá még forrón. Ahogy víz éri elkezd felhólyagosodni a papír, ezeket a hólyagokat finoman ujjal visszanyomkodod, majd beteszed a víz alá és ott hagyod 2-3 percre.
Ezután szinte egy darabban lejön a papír, csak apróbb foltokban marad ott az alsó rétegéből, vagy még az se, kézzel finoman le kell dörzsölni.
A végeredménynek legalább így kell kinézni a csap alatt.

Üdv!

Tényleg úgy volt, ahogy mondtad. A panelt pár napja vettem, de csiszoltam is víz alatt, políroztam is fogkrémmel.
Az első két vasalás után nitrohigítóval szedtem le a festéket, és harmadjára jó is lett, a könnyebb papírral. Betettem egy szappanos vizes tálba, és kb 1 óráig ázott, de még utána is jócskán kapargatni kellett.
Az enyémről nem jött le ilyen szépen a papír, mint amit mutatsz, fátyolos maradt, így a lyukakat kézzel kapargattam ki, azért olyanok amilyenek. Ahol szőrös, ott a filc miatt olyan, mert kicsit kellett csak javítgatni rajta, de elkészült.

Másodjára remélem ennél is jobb lesz

Azért , azt hozzá tenném , hogy arra figyelni kell , hogy a fénymásolón készített rajzolat , és a lézer nyomtató által készített rajzolat eltér .Ugyanis a két eljárás más , és más festék porral dolgozik , ami véleményem szerint eltérő végeredményt ad, illetve adhat.

Szia!

Vidéken valóban elég nehéz műnyomó papírhoz hozzájutni, ezért én már ezen nem is erőlködöm.
Egyszerűen, bemegyek egy utazási irodába, ott összeszedek egy csomó prospektust és már van is papírom hónapokra. Erre a lapra lézernyomtatóval rányomtatom a tervet, majd GMP Photoart-17LSI laminálón kb. 2-3x átengedem 160C és a nyomat tökéletes.

Nem trükközök semmit, nem vakarom a papírt, hanem utána azonnal lemosom, ahogy előttem is írták.

A technológiád hatékonyságát nehéz megítélni, mert a fotó nem elég jó hozzá, de panelterv rajzolata vitatható. Elsősorban a szigetelési távolságok nem elég nagyok, illetve a "+" jelek is problémásak. Ha ilyen jellegű feliratozást akarsz, akkor ezt célszerűbb az alkatrészoldali feliratként megjeleníteni (sok egyéb információval együtt).

Üdv! Igen, ezen én is gondolkodtam, de a rajzolat proli007,köbzoli érdeme, én csak örülök hogy után építhetem.

Jól gondolom, hogy az alkatrést oldali feliratozás ugyan ez, csak ott a rávasalásnál véget ér a dolog.

Proli007 nagyon gondosan szokott panelt terezni, Ő biztosan nem adná a nevét egy ilyen rajzolathoz. Köbzolinak még nem láttam egyetlen tervét sem, róla ilyen témában nem tudok nyilatkozni. De a lényeg nem az ki tervezte, hanem a rosszul megválasztott vezetősávok és a forrpontok. Fontos a kellő szigetelő távolság, és a várható áramok elviselésének képessége. A kettő közti egyensúlyt kell megtalálni.
Igen, a feliratot jól látod. Annyi baja van a technológiának, hogy nem vegyszerálló a felirat. Ha higító vagy mondjuk denaturált szesz kerül a felületre, akkor az bajt okoz. Javít a helyzeten, ha lelakkozod, de ez a lakk is elmoshatja kicsit a kontúrokat. Nálam jól bevált az Akrilan lakk.

Vidéken is vannak módszerek, amik megfelelő minőségű nyákot/pozíciórajzot tudnak adni.
Az öntapadós fólia a nyák rézzel borított oldaláról is ugyan így eltávolítható! Kisebb darabszámnál szerintem ez nagyon jó megoldás egy kezdőnek, és még csak vizeskedni sem kell. Bővebben: Link
Bocs a sok kamera rángatásért, nem vagyok egy videó blogger!

Ez a ne érintkezzen vízzel és a többi helyi babona.
Ezerféle képpen lehet jól, és rosszul is csinálni.
Viszont egy dologra érdemes figyelni ne égesd el a festéket.

Szép lett.
Papír típusa látszik, de milyen a nyomtatód?
Sokaknak (köztük nekem is) sok problémája van a nyomtatóval.

Csináltam egy hozzávetőleges keverést, fél literhez raktam 24gramm Tiokarbamidot, 30ml 37%-os kénsavat, meg vagy 8-10g Ón2 kloridot. Hát megfogta a panelt de közel sem olyan mint a gyári, és a tiokarbamid, nem nagyon akar feloldódni a lötyiben.
Van ötlet hogy mit rontottam el, miért nem oszlik el a tiokarbamid, és marad darabos? (egy nappal előtte bekevertem már a kénsavat és az ónt, egy nyitott edényben volt, ezért raktam még bele ón2 kloridot, mert az a gyárin is rajta van, hogy levegőn lebomlik, de hogy melyik alkotóeleme bomlik el levegőn az derült ki)
Lehet hogy a tiokarbamidot meleg vízben kéne először feloldan csak massza szerűre keverni, vagy a csapvíz csapata így ki? Desztillált víz kell hozzá?

Ezzel csak annyi gond, hogy nálam a nyomat nagyobb lett mint a panel. Minél nagyobb a panel annál nagyobb az eltérés. egy 20cm-es panelnál az már olyan nagy tud lenni, hogy nem hogy segít a feliratozás hanem ront, főleg ha sok alkatrész van közel egymáshoz. Én spec a feliratot is dry filmel alakítom ki, a nyomda nem szokott méretet hibázni. Kicsit berakod sütőbe 100 fok körül 10 percre, és bekeményedik. Véletlenül egy panelt bent hagytam a sütőben egy órára, maga a nyák anyaga is kicsit megbarnult, de azon olyan volt a felirat, hogy csiszolókoronggal kellet nekimenni, csak sajnos kicsit ki is fehéredett, szóval a hőfokkal, meg az idővel vigyázni kell.

Nekem se egy nagy ás a nyomtatóm, de a célnak megfelel. Samung ML-2165 jó felment az ára, egy éve vettem ugyan ettől a cégtől 10000-ért most meg a kétszerese.

Persze, igazad van!
De nem dry-ról volt szó, csak havi 1-2 panel kezdőként való elkészítéséről mutattam be egy lehetséges alternatívát.
Mondjuk már pár panelt elkészítettem magamnak, de egyiken se volt pozíciórajz, feleslegesnek tartottam. De ugye ez a saját ízlésem

Remélem is, mert egyszer majd ki akarom próbálni a nyomdai filmet is.

Igen, tényleg a sósav a nyerő! Én tűvel piszkálgattam ki a furatok helyeit, hogy legyen fogalmam a maratás után hova kell fúrni. Amint betettem maratni, rögtön lejött róla minden papirdarabka, végül is feleslegesen dolgoztam

A sósav nem kezdi el kimarni? Vagy hidrogén-peroxid nélkül nem mar, vagy csak a hidrogén peroxid mar? Tulajdonképpen miért kell bele hidrogén-peroxid?

Szia!
A hidrogén-peroxid oxidálószerként működik. A hidrogénperoxid oxidálja a réz felületét, a sóvav pedig a rézoxidot elég intenzíven marja.
A leáztatott nyákot én először sósavba teszem, de éppen annyiba ami ellepi. Ha eltüntek a papírfoszlányok pici peroxidot öntök bele. Nem számolok arányt nem méregetem. A peroxid mennyiségével lehet szabályozni a maratás sebességét. Ha végesztem szappanos bő vízzel öntöm a lefolyóba.

Szia!
A tiokarbamidot valószínűleg először fel kellene oldani, esetleg meleg vízben. Amúgy az oldhatósága 20°C-os vízben 137gramm/liter, tehát a 49,5 garmmnak bőven fel kell oldódnia.
A desztillált (ioncserélt) víz mindig praktikus vegyészkedésnél.

Akkor ha jól számoltam a 400ml vízhez a 37%-os kénsavból 13ml kell 1,59g ón2 és 20g tiokarbamid.

Köszi
Ez a lényeg akkor Sósavval le lehet szedni a papírt, de közben a NYÁK nem kezd el felmaródni. Ha ezt tudom, lehet jobb lett volna az első darabom, is, de hátezért van a fórum

Na az arányokat betartva, a tiokarbamidot meleg vízben feloldva olyan szagú ónozót sikerült előállítani mint amilyen volt eredetileg, egyedül az utolsó alapanyag hiányzik az biztos valami fényesítő lehet mert ennek kicsit mattabb a felülete mint a gyárinak.
A Tiokarbamid 1000grammja 2300Ft. Ebből 20g került a 400ml lötyibe azaz 23 kemény Ft volt
A 37% kénsav 1000ml-je 500Ft, ebből 13ml került a lötyibe, az 6,5Ft
A 3. adalékra kálium-florid azt mondta a vegyszerboltos, hogy az 20.000Ft 1000gramm és csak fél kilónként árulják (ott, majd megnézzük a neten) de mivel abból cirka 1 gramm kéne bele ez is 20Ft-ra jönne ki.
Az Ón2 klorid 1000grammja is 20.000Ft körül van ebből került a lötyibe 1.5gramm az bizony már 30Ft.
Ha ezeket mind összeadom akkor kikeredik egy jó nagy 80Ft os összeg a 400ml-re ehhez képest kissé túlárazottnak tartom a kémiai ónozó 1000Ft-ját (az mondjuk 450ml de nem is 1000Ft, hanem 1200körül)

Hol lehet venni ezeket az össze tevőket?

Vegyszerboltban.... AZÚR ...

Kezdd el árulni..

Kérdés , hogy az így kapott lötyi mennyire tartós a nyáklemezen , és mennyire tartós magában a tartó flakonjában , amiben tárolva van . Nem bomlik e le stb , illetve ha lebomlik mennyi idő elteltével.

Nem akarlak elkeseríteni, de az eredetire is az van írva, hogy levegőn lebomlik. Papus szerint 2-3 hónap. 80Ft. Egyébként ez teljesen ugyan az mint az eredeti az egy fluorid kivételével

Csak a vizet nem számoltad, lehet az dobja meg az árát .
Lehet kimérve, kis zacskókban, vagy kapszulában kellene árulni, mert pl. nekem sincs itthon patikamérlegem 1 grammokat méregetni. Esetleg át kell váltani valami térfogategységre (tudod 1 kávéskanál ...), mert pl. a ml már jobban mérhető lenne otthon.

Gyógyszertárban fillérekért van fecskendő, pld. 2 ml-essel könnyen lehet 1ml-t kimérni.

Pontosan erre gondoltam, pl. 10g tiokarbamid = 10ml, ennyi port kell önteni egy fecskendőbe. Mint azon edényeknél, ahol oldalt jelölve van literre, lisztre, cukorra stb.

Pornál nem tudom jó-e. Az lehet tömörebb, ritkább, ugyanaz a súly más térfogat.
A fecskendő dugattyúját erővel ki lehet hátra húzni, és a port onnan bele lehet önteni.

Vettem a feleségemnek egy digitális mérleget, és így megoldódtak a grammos mérési gondjaim ... Ma már nem nagy befektetés egy aldis-vagy teszkós mérleg