Megy a rezonáns táp, a jelgenerátor nem ad olyan szép színuszt mint az áramváltón mérve. Viszont 0-500W terhelésre 10V- ot esik a kiemeneti feszültség.

Ez nálam is így van. Nézd meg EZT

És így mekkora a feszültség?

Látszik is a kutya farka. Bekapcsolás gyors (200ns) sőt túl gyors, oszcillál mint a fene (de lehet csak a szkóp mérés nem tökéletes). Bekapcsolásn én lassítanék.
Kikapcsolásnál meg jól látszik, hogy a miller-platóig lemegy 200ns alatt, és ott is marad 100-200ns-ig. Tehát a kikapcsolás meg lehetne erősebb.

Így már egyértelmű, itt nemtud lebegni a trafó, mert a TC kimenete sosem nagy impedanciás.
Viszont egy tanács: mivel az IR kimenetén a kitöltési tényező nem pontosan 50%, ezért a kimeneten lehet minimális DC komponens - amit a trafó nem fog szeretni és emiatt esetleg a meghajtók sem. Tehát a trafó primerével sorba kellene kötni egy néhány µF-os fóliakondit. Ha ezen a kondin megméred a feszültséget üzem közben, egy sima multiméterrel, akkor a kapott értékből megmondható, mennyire pontosan 50% a kitöltés (pontosan 50% esetén 0V-ot mérnél a kondin).

Viszont ha már a TC meghajtókat használod, akkor egy flip-flop kimenetű oszcillátor is használható lenne - ahol garantált az 50% kitöltés.

A TC kimenete belül FET-es vagy bipoláris? Ha az utóbbi akkor a trafó meghajtásához kellene 2-2db schottky is kimenetére, kevésbé melegedne, és kevesebb lenne a lengés is átkapcsoláskor.

Az adatlapi rajz szerint fetes a kimenet. A deszkamodellen ráraktam 2-2db 4148-at, így nem melegszik semmi, 40kHz felett kicsivel 50mA alatt van az egész áramfelvétele stabil 12,7V-ról.
Akkor tehát használható élesben egy ilyen meghajtás? -természetesen normálisan megcsinálva mindent, nem úgy mint a deszkapanelen. Egyelőre egy jó gate trafó kifejlesztése lenne a részleges célom, a meghajtó az választható, de ha megfelelő ez amit próbaképpen összedobtam, akkor nem variálok rajta sokat.

Igen, ha nem 50 % a kitöltés, akkor kell az a kondi. Sajnos, ez azt jelenti, hogy a teljes híd kitöltése sem lesz 50%-os. Akkor oda is kell egy kondi... tehát, nagyon meggondolandó a vezérlő ic típusa.

Igen. Durva.

Nekem üresen 59V, terhelve 400W- nál leesik 51V- ra.

Nekem a nagy Tápom úgy megy, hogy TL494 hajt két-két BD438/439 emitterkövető párost teljes hídban és erre raktam nagy AL értékű ferrit gyűrűt 12,12,12,12,12 menettel. Nem rossz ez annyira. 60kHz-en megy. IRF460A - kat hajt aminek elég nagy a gate kapacitása. Mégis működik rendesen. Az IR2110-el rosszabb volt a meghajtás. Ez is érdekes volt mikor kísérleteztem vele.

Nekem ILYEN gyűrűn van 5×25 menet 0,4-es drót. Próbáltam többel-kevesebbel de kb ez lehet az optimum erre a vasra. Majd még játszok vele, biztosan lehet még ezt azt alakítani rajta.

Csak próbáld ki a a hálózati zavarszűrőben található ferrit magot is. Gyűrűt keress. Na nekem azzal nagyon jó eredményt sikerült elérni. 600kHz-en hajtom vele az IRFP460A- kat. Nem viccelek.

Van egy srác, láttam a gate trafós meghajtását, és olyan meredek fel le futású jel van neki, hogy az nem igaz. Mondom ilyen nincs. Próbáltam azt én is, de a közelébe se van az enyém annak. De így is jó.

Nálam annyira bevált ez a gate meghajtós trafós táp, hogy nagyon.

És nem értem miért, biztos sokat kellene szimulálni meg mérni, de az IR IC meghajtással akkor is rosszabb volt minden, mert melegedett a FET.

Bocsánat, hogy így fanatikusan beleszólok.

Köszi a biztatást. Még gyilkolom egy kicsit a deszkán, kipróbálom komplementer meghajtással is, meg még ha eszembe jut valami perverzió, akkor úgy is
Vannak kisebb EMI szűrős magjaim, most hogy ajánlottad próbálgatni fogom őket.
Bár ennek a kis 13mm-es fehér gyűrűnek is igen nagy az Al-je a méretéhez képest (2810 nH)

Ha neked nem jutna eszedbe valami "....." akkor most küldök:powertip42
3.ábra

és egy másik (az oldalon a 72. hozzászólás):
gate_reg

Pont rendeltem(ld. előző hsz. rajzai) 2-2db MMBT2222/2907 és BCP53/56 párost tegnap.
Ezt találtam a HQ-ban.
Ki lesz próbálva mindenféle ellenállás nélkül emitterkövetőben, csütörtök megyek érte, de lehet csak a jövő héten lesz belőle mérés, majd meglátom. Van még 47N60C3-am bőven.
Azért a felfutás nem egy tragédia, nem? (ha belegondolsz, hogy 250nC felett járok)
(Szkóppal a csipeszével és a mérőkampójával mértem, lehet becsúszik így egy kis hiba)

Majd ezzel a trükkel mérek:

A baloldali tetszetős első ránézésre. Ma délután folytatom a próbálgatást.

Szám szerint mit jelent az a nem igaz meredekség? Olyan nagyon meredek azért nem lehet, mert legalább 1 de inkább 2uH szórása azért lesz annak a trafónak. Akkor lehet jóra megcsinálni ha nem lényeges a leválasztás, mert akkor össze lehet sodorni az 5 szálat és egyben feltekerni, vagy összesodorni négyet és köré tekerni a primert.
Meg kell mérni és akkor kiderül hogy mennyi az annyi. Nekem egy félhídnál a 27mm-es gyűrűn 2uH a szórás úgy, hogy rendesen el vannak szigetelve egymástól, tehát 3 sor van egymáson.
Ha nagyon bevált a gate trafó, akkor viszont nem értem hogy mit szenvedsz ezzel az IR2153-as dologgal. A PC tápban is trafó hajtotta azt a trafót, aztán gondolom elment pár évet.

Itt tart.
A kimeneti kondijaim is csütörtökön jönnek: Ilyenek (mintha a fogamat húzták volna )
Talán péntek délutánra 230 alá kerül, addigra a trafó is meg lesz tekerve - most adminba vagyok.
Ja trafó: Primer 20 menet, szekunder: 2x10 menet, segédfeszek 2-2 menet. Crez=2x150nF, Lszórt=25uH, freki:kb. 58kHz(áramváltóval lövöm be)

Csak kíváncsiságból: az önrezgőt próbáltad ezzel a vassal? Fontolgatom, hogy veszek néhányat.

Szerintem menne élesben is, de kellene a primerrel soros kondi - próbáld ki (akár egy apró kerámia SMD 1...10µF is megteszi ). Már csak azért is mert az IR IC példányok között is lehet, szórás, lehet, hogy az egyik példánnyal kicsi a DC komponens, egy másikkal meg számottevő.

Megy az önrezgő úgyis, ha van némi aszimmetria. Csak akkor ez a szekunder feszültségen is meglátszik, vagyis a feszültség teteje lépcsős lesz. ( Ezeket a kapcsolásokat modulálni is lehet, FM-ben. )

Fix frekvencia esetén, ha a telítés határán megy a gate trafó vasmagja, akkor adja (tapasztalatom szerint) a szekunderen a legmeredekebb impulzust, persze ilyenkor jóval nagyobb a meghajtó fogyasztása ahhoz képest, mintha kisebb gerjesztéssel menne a trafó.
Tehát a kérdés, hogy mire akarod optimalizálni a gate maghajtó trafót? Leggyorsabb meghajtás a cél, vagy valamiféle kompromisszum a meghajtó fogyasztása és a sebesség között?

Ez érdekes, mert én pont fordítva mértem. Tehát ha kevés volt a menetszám, vagyis kicsi volt a gate trafó mágnesezési induktivitása akkor volt lassú a meghajtás, és úgy volt gyors ha nagyobb mágnesezési induktivitása volt (kb. 0,15T és 0,05T körüli gerjesztésnek felelt ez meg éppen az adott magon), tettem is fel erről szkópfotókat régebben.
A másik baj a nagyobb gerjesztéssel hogy borzalmasan melegszik a meghajtás, BD139-140-ből összerakott komplementer emitterkövető olyat fűt ilyenkor, hogy nem lehet a tranyókat megfogni.

Csak tippelek, de lehet, hogy keresztmetszettől és/vagy AL számtól is függ a dolog. Elég régen játszottam ezzel, de majd újra megmérem többféle vassal. A nagyobb gerjesztésnél valóban melegszik a meghajtás és a vasmag is. Amúgy nagyobb menetszámok esetén nem csak a mágnesező induktivitás lesz nagyobb, hanem a szórási is. Esetleg a nagyobb terhelés lassíthatja is a meghajtást - nézted a primer oldalt is amikor mértél? Feltételezem, hogy van valahol egy optimális gerjesztés az adott vasmaghoz, ahol még nem vesz fel nagy áramot, és ugyanakkor eléggé gyors meghajtást lehet vele csinálni. Sok éve, amikor Tesla tekercsel kísérleteztem, én is trafós meghajtást használtam, 40....360kHz között tudtam meghajtani a FET hidat.

Még egyáltalán nem próbáltam önrezgőt. Eddig csak ícékkel építkeztem.
25 darabnál már baráti a darabár...
Ma folytatom a méricskélést a kapott ötletek, javaslatok szerint.

Szekunder puffernek ILYENBŐL vásároltam be. Jóféle

Elkallódtak ezek a képeim, csak ez maradt amit hirtelen megtaláltam. A trafó ugyanaz, csak a frekit tekergettem kb. 60kHz és 180kHz között, annak függvényében alakult a gerjesztés. A jelalakot a trafó egyik szekunderén néztem. Ki is volt nyújtva, meg néztem közben a gate ellenállás áramát is, de azok a képek már nincsenek meg.
Ha visszalapozol a Laci ecsetelte is a multisim segítségével hogy miért nem jó ha kicsi a mágnesező induktivitás, avagy a freki függvényében a menetszám. De ez szépen látszott a teljesítménytrafó jelalakján is, ha gyorsabb volt a meghajtás egyből volt az átkapcsolás után túllövés és lecsengés, de ha lassabb volt akkor szinte teljesen eltűnt, mert megette a FET átkapcsolás közben (találtam egy ilyen képet is). Azért van ekkora túllövés mert semmi nincs a teljesítménytrafó szekunderén, meg 2 méteres kábelen kapja a betápot egy áramkorlátos tápról.

Milyen mágnesezési induktivitással készítetted, milyen frekvenciára?

GDT design

Rád miért nem tudok így keresni a topicban: user:Gee Lee ? mindenki másra megy

Mindig olyanra amilyenre éppen szükség volt. A mágnesezésit sosem mértem mert az az AL függvénye is, megelégedtem a számolt gerjesztés értékével. Zömében Talis anyagra tekertem, 200kHz-ig az is jó, de talán még tovább is.
A ferroxcube doksiban még egyszerű a helyzet mert 3 tekercs van, a hídba 5 kell.

Keresni meg talán azért nem tudsz mert nem kell ezer darab E betű csak annyi amennyi a nick-ben van. Tudom hogy az a leggyakoribb magánhangzó a nyelvünkben, nem véletlenül hívják az amik mekegős nyelvnek a magyart.

@Skori:
Pöccre indult a tápod TNY256-al!
Íme egy rövid videó róla
4,7µF helyett csak egy 100nF-os kerámiát raktam bele.