Fórum témák
» Több friss téma |
Én buta...
Még hadd kérdezzem meg azt, hogy ezt meg is tudnám csinálni? kell még valahova rakni valamit? Mert néztem pár videót szimulációkról, és a hozzá tartozó pcb rajzról, és volt, amikor pcb-n több dolog volt, mint a szimulált áramkörön, mint pl itt:
Hello! "The HFINTOSC is a calibrated high-frequency oscillator"
Oszcillátor van benne, de az nem kvarc. Csak egy kalibrált RC oszcillátor. De a 16-34..40-es ábrán meg is tekintheted, milyen a pontossági tartománya a tápfesz/hőfok függvényében..
Szia Gábor! Akkor a külső kvarc lenne a megoldás?!
Mire? Mert az eredeti kérdésre kaptál már választ, miszerint 20 kHz-es PWM jelre van szükséged.
Itt: Bővebben: Link.
Uraim, 32bit-es PIC-ek közül melyiket ajánlanátok amiben van USB és minimum 55IO láb illetve az ára is elfogadható és lehet kapni?
Esetleg ha van olyan ami támogatja vagy alapból kezeli a NOR Flash-eket az még jobb lenne. Előre is köszi.. Microchip oldal nem a barátom..., inkább támaszkodnék a tapasztalatokra. A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2016
Függ attól is, milyen teljesítmény kategóriában kell, mennyi áramot fogyaszthat, stb. Ha csak io lábakra van szükség, akármelyik pic-hez hozzá lehet kötni latch regisztereket, nem csak 32 biteshez, 8 biteshez is, és van usb azokon is. Ha csúnya sebesség is kell, van a 32mz család ef sorozata. Azt mondják, már egész közelíti a használhatóságot. Digitális gépnek már biztosan jó, van bennük 512k ram bufferelgetni, fel lehet pörgetni 200 mhz-ig, van high speed usb-jük is. Ha kiforrottabb típus kell, csak az mx-eket tudom javasolni, a 32mx795 talán a legjobban meggyűrt darab. 80 mhz-ig lehet kihúzni, belső ram 128k, az usb-je full speed-es, van belőle 100 lábbal is tqfp tokos pld, azon jó 80 lábnyi használható digitális gépnek. Van vele építve szurkapaneles modul is, csak kicsit drága úgy egyben, viszont ha fontos a mechanikai kényelem, akkor el lehet rajta filozni: ubw32
Ez kizárólag attól függ, hogy számodra milyen órajel pontosság a megfelelő a feladatodhoz.
Igen ez már szimpatikus, de nem tudom miért ilyen drága..
Lehet még a végén tényleg teljesen át kell térjek ARM-re.. Kicsit zavar ez a Microchip árazás, nincs arányban az MCU tartalmával.
Amikor a belső órajel módot választjuk
ha a program menet közben itt ott fel és leváltogatja megahertzet ez milyen gyorsan tud átállni ? Esetleg 1 órajel egység alatt már szabályosan a beállítást felveszi ? Vagy bizonyos ideig még várni kell ? Kössz
Nem csak az mcu tartalmáról van szó, hanem a szoftveres supportról is. A harmony talán még kiforratlan, de vannak mla-k is. Ha milliós szériát tervezel, akkor persze megéri áttérni, és szenvedni az arm platformok szoftveres support hiányaival, meg a binárisan előrefordított licencelt modulokkal, amikben esélyed sincs egy-egy hibát kijavítani, és a többi, mert milliós szériánál már megérheti azt is végig küzdeni. De tényleg milliós szériát csinálnál valamiből?
Nem, de ha csak azt nézem, hogy 1.5$-ért kapok egy STM32F103V8T6-os ARM-et, és azt is figyelembe veszem, hogy 1óra alatt be lehetett állítani az USB-t és 2nap alatt összedobtam azt a programot amit PIC-re 2hónap alatt sikerült (szénné optimalizálva), és ha azt nézem, hogy alapból támogatja a NOR flash-eket, és mennyi mindennel több potencia van benne, mint mondjuk a legjobb 32bit-es PIC-ben, hát elkeseredek. Főleg mikor összehasonlítom az áraikat.
Én nagyon PIC párti vagyok, de most kicsit csalódtam, hogy már 1 hónapja, keresem a megfelelő PIC-et és vagy túl drága, vagy nem tudja azokat az alap dolgokat amiket használni szeretnék, vagy egyáltalán nem is elérhető. Ha 10db-ot is akarok készíteni akkor is iszonyat nagy különbség lenne a 2 MCU közt. Az egyik kerül 2-3eFt-ba a másik meg 5-600Ft-ba. Nem mindegy. Nyilván a PIC ismertebb és valószínűleg több segédlet van hozzá, de gondolom azért van valami ARM-hez is.. Mondjuk az látszik, hogy kicsit nehezebb konfigurálni mint a PIC-et.
Idézet: „...figyelembe veszem, hogy 1óra alatt be lehetett állítani az USB-t és 2nap alatt összedobtam azt a programot amit PIC-re 2hónap alatt sikerült... ...Mondjuk az látszik, hogy kicsit nehezebb konfigurálni mint a PIC-et.” Nem kötekedni akarok de akkor most hogy is van ez, egyszerűbb de mégsem egyszerűbb?
Nem egyszerűbb, sőt a regiszterek beállítása nehezebb, de alapból tudja azokat a dolgokat amit a PIC nem, vagy csak körülményesen. USB pl. 5-6sor és működik, NOR Flash kezelés, 3sor és ebből már 2 a törlés és az írás. Nem kicsinyíteni akarom a PIC-et mivel én is PIC párti vagyok, ezért is esik ennyire rosszul, hogy nem találok megfelelőt amivel tovább tudnék dolgozni.. És nem pár percet szenteltem a megfelelő PIC megtalálására..
Persze azt hozzá kell tennem, hogy soha nem foglalkoztam 3nappal ezelőttig ARM MCU programozással. Sőt nem is igazán nézegettem őket. Egy kicsit gyakorlottabb felhasználóknak gondolom ez 5 perc lett volna.. Mondjuk azt is hozzá kell tennem, hogy a mostani projektemhez nem találok megfelelt. A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2016
Idézet: Nem "alapból tudja" az sem, hanem talán jobb a szoftvertámogatottsága. Lásd pl. mbed.org, ahol az mbed API által támogatott mikrovezérlőkön tényleg gyerekjáték összedobni egy egyszerű USB-s alkalmazást. „de alapból tudja azokat a dolgokat amit a PIC nem,”
Igen, igazad van, rosszul fogalmazok.. Előfordul sajnos
Más: Ha egy NOR flash memória címbitjeit akarom vezérelni egyszerre egy Motorola 68K és egy PIC-el, hogy tudom megoldani, hogy megfelelő leválasztásom legyen? Tehát adott egy marha nagy NOR Flash és a felső címbitjeit én akarom vezérelni PIC-el, így felosztva/megosztva a memória egyes részeit, de amikor ezek a felső bitek-et a Motorla 68K nem használja, akkor egyértelműen lehúzza nullás állapotba. Na már most, ha közvetlen kapcsolódok PIC-el ugyan ezekre CÍM bitekre, akkor az erőszak lenne és valószínűleg úgy beterhelném, hogy nem is működne. Tehát valami köztes megoldásra lenne szükségem mellyel meg lehetne oldani, hogy PIC vagy a M68K élvezze az elsőbbséget a memória CÍM vezérlésénél. Van erre valami bevált analóg kapcsolás? M68K-hoz én nem férek hozzá, tehát az mindenképpen nullába állítja a számára felesleges címbiteket. 4 CÍM bitet érintene a dolog.. Előre is köszi a segítséget.. Idézet: „Tehát valami köztes megoldásra lenne szükségem mellyel meg lehetne oldani, hogy PIC vagy a M68K élvezze az elsőbbséget a memória CÍM vezérlésénél. Van erre valami bevált analóg kapcsolás?” Multiplexer vagy 3 állapotú buszmeghajtó. Mindkét megoldás egy kis késlelhetést visza a memória elérésébe és számolni kell a bemeneteik terhelésével si. A PIC azon lábait, amiket a cím kiadására használsz, bemenetnek állítva a M68K szabadon vezérelheti a cím vonalakat. A M68K csak akkor hajtja meg a címbuszát, ha nem aktív a busz kérées (BG). Ezt ki lehet használni, ha nem kell egyidőben mind a két felől elérni a memóriát. Persze a SEGA használhatja ezt a lehetőséget is, sőt kihasználhatja az időzítéseket is. Ha sokáig tart a busz kérés a DRAM felejthet a kimaradt frissítés miatt.
Üdv. Pic18F46K22 komparátor kimenetet kell valamelyik port bemenetre kötnöm. Nem találom leírásában azt, hogy belül ez megoldható lenne. Csak kívül köthető össze, azaz a két pic lábat a nyákon kell összekötni (komparátor ki-port)?
Köszönöm.
Miért kell egy port lábon beolvasni?
A CMxCON0 regiszter 6 . bitjén olvasható a komparátor kimenetének aktuális értéke. A komparátor modul fel tudja ébreszteni a kontroller az alvásból (sleep) és megszakítást is tud kérni.
Jelenleg pont így van, 3 állapotú buszmeghajtóval oldom meg a dolgot ami jó is, de most másra gondolok.
Nézzünk egy példát: Adott egy 16Mbit-es memória, töltök rá két 1MB-os adatot, majd a PIC-el kiválasztanám melyik 1MB-os adatot olvassa a 68K. A kiválasztással van a gond. Ha az 1első 1MB-os adatot akarom, hogy olvass a 68K, akkor az utolsó címbittel nem kell foglalkoznom mert automatikusan lehúzza nullára és azt nem is fogja használni. Na de ha én azt akarom, hogy a második 1MB-os adatot olvassa a 68K, akkor a memória utolsó címbitjét magas szintre kellene állítanom PIC-el. Az a baj, hogy a 68K alacsony szinten akarja tartani azt a címbitet amit én PIC-el erőszakolok logikai egybe. Tehát erre az utolsó címbitre kellene valami leválasztó vagy valami ilyesmi, ami megoldaná nekem az utolsó címbit vezérlését. De ezzel ügye nincs vége, mert ha 2MB-os adatot töltök fel a memóriába, akkor azt a 68K észre veszi és használni akarná az utolsó címbitet is, mint normálisan, ekkor a PIC-et bemenetre állítanám, vagy olyan állapotba ami kellene ahhoz, hogy ne befolyásolja 68K működését. Kicsit kusza a dolog, de remélem érthető.. A lényeg, hogy ezzel egy memóriába akár 1-nél több külön álló játékot is fel tudnék tölteni és mondjuk egy gombbal indulás előtt lehetne választani, hogy melyiket töltse be.. ui: 4cím bit van amivel ezt meg kellene oldanom, mert 128Mbit-es memóriával dolgoznék.. Ez 16db különálló 1MB-os játékot eredményezne, vagy más méreteket, de ezt már a 4 utolsó címbittel lehetne variálni, hogy melyikhez férhessen hozzá a Sega. A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2016
Faragtam egy ilyen kis kapcsolást, szerintetek ez jó a független vezérléshez?
Csatoltam.. Az R12-es lenne a 68K, az R13 pedig a PIC.
Sziasztok
Hát most kezdek összerakni egy vezérlőt a ledkockámhoz(5x5x5). 74HC595 sorba 2 (10lábat hajtok 2 színű a led). pic16f877 használnék. Ha a belső oszciltor használnám vagy inkább használjak külsőt?? Mérvadó? Felhúzó ellenállást hova rakjam?? kondenzátor hova érdemes rakni vagy hova kell??? 74HC595 né is.... Egy gombot is szeretnék bele építeni melyik lábon lehet ezt megtenni??? Gomb utánna azt hiszem fel kell húzni egy ellenállással. Meg annyi ha megcsinálom laybe azt valaki nekem majd ellenőrzi?? szerk.: Majd kifelejtettem 5x5x5 kockánál picbe folyna az áram ez nagyon nagy probléma??? Bocsánat a sok kérdés miatt A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2016
Inkább kvarcot használj, mert annak a kontrollernek nincs belső órajelgenerátora. Felhúzó az MCLR (1-es) lábra fog kelleni, a többi opcionális. 100 nF-os kondenzátor a táplábak közelébe Vcc és GND közé. Bármelyik lábra rakhatsz gombot, lehetőleg aktív alacsony polaritással (melléklet). Egy trükk van, az RA4-es port (6-os láb) nyitott kollektoros. LED kocka esetén (meg úgy egyébként is jobb) használj meghajtókat, így biztosan nem terheled túl a kontrollert.
A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2016
Szerintem ez biztosabb (melléklet). Nem biztos, hogy a bemenet nyel annyi áramot, amennyi biztosan vezérelné a diódán keresztül. 3,3 V-os tápfesznél jobb lenne schottky diódát használni, arányaiban sokkal kevesebb esne rajta.
Én is beraktam a 10k-s ellenállást
Mindenképp schottky diódát akarok, mert a 3.3v ha esik már lehet nem lesz meg a kellő szint. Akkor jól gondoltam, hogy ezt így meg lehet oldani.. Köszi..
"meghajtókat" Tranziztorokra gondolsz?
Ha igen milyent lehet?? Emitter rész a "-" lábra?? |
Bejelentkezés
Hirdetés |