Nagyon köszönöm! üdv

_ampervadasz_ kolléga feltett egy kérdést, aminek a lényege, hogy át szeretne térni a fotózásos NYÁK készítésre. Ennek kapcsán megpróbáltam összefoglalni a szükséges információkat, és engedelmetekkel, most itt is közreadnám, hátha néhány kérdés elkerülhető általa:

Legelső sorban is a hozzávalók:
- NYÁK (Ez lehet hagyományos, vagy előre fényérzékenyített. Utóbbival kevesebb a pepecs, de drága, és hosszabb időt vesz igénybe a levilágítása, ráadásul erősen korlátozott a mérete. Utóbbival pont ellenkezőleg.)
- Fényérzékeny lakk (Van magyar gyártmány, WOLF-os, de azt nem javaslom, mert bár van olyan ember, aki már látott olyan embert, akinek sikerült ezzel fotóznia, de nekem egy NYÁK-om se lett jó vele. A német gyártmányú P20 nevű viszont jó.) Perzse, ez csak akkor kell, ha nem előre fényérzékenyített lemezt használsz.
- UV fényforrás (Erre is van több alternatíva: higanygőz lámpa, UV LED, UV fénycső, ún. "germicid" cső, stb. A higanygőz lámpák mind a két változatát (HgLI letört búrával, HmLI ép búrával) kipróbáltam, nem annyira jó. A germicid csővel és az UV LEDdel nincs tapasztalatom, de az UV fénycsöves levilágítást már kipróbáltam, nekem bevált! 5-6 perc alatt simán levilágítottam vele. Egy rossz szkennert beleztem ki, bele 2 db, egyenként 8-8 W-os BLB (Black Ligh Blue) cső, a hozzá való trafók és gyújtók, és megy is. Ha kell, erről lesz majd bővebben is leírás.)
- Maszkoló (Ez általában valamilyen fólia, amire rá van vive a maszk, azaz az a terület, ahol a lakkot nem akarjuk, hogy UV fény érje, mert az megbontja a konzisztenciáját, és előhíváskor ott lebomlik, így maratás közben nem védi a rezet a NYÁK-on. A fólia a nyomtató típusától (lézer vagy tintasugaras) függ, de lehet végső esetben sima papírra nyomtatni, amit olajjal átitatsz, akkor majdnem átlátszó lesz, vagy nyomtathatsz pausz papírra, az olyan lesz, mintha már olajozott papírra dolgoztál volna.)
- Előhívó (Kapható készen, csak higítani kell, de bekeverheted Magad is, ha van hozzávalód: lefolyó tisztító, vagy nátrium-hidroxid.)
- Ezen kívül még pár apróság, mint nagyon finom (1000-es, 1200-as) polírpapír, tiszta víz, fém dörzsi, gumikesztyű, csipesz, és a szokásos marató-felszerelés.
Az eljárás:
A natúr lemezt először méretre vágod. (Én rá szoktam hagyni a szélén + 0,5-0,5 cm-t, de ez nem muszáj.) Ezt a lemezt először NAGYON-NAGYON alaposan le kell tisztítani, zsír- és pormentesnek kell lennie! Erre való a víz és a fém dörzsi. Javasolt közben a gumikesztyű használata, ezmegvédi a lemezt a kéztől újrazsírosodástól. Zsírtalanításr hasznos még az acetonos áttörlés is. (Körömlakk-lemosó nem jó, mert olajos adalékot tartalmaz!) Ez után én le szoktam finom polírpapírral polírozni a felületet, ez nem kötelező. Következik a lakkozás. Ha fújtál már le autót, akkor ismered a mozdulatot: széles kézmozdulatokkal lengetve a palackot. A lakkos palackot felhasználás előtt érdemes jó alaposan felrázni, valamint lehűteni, mert akkor jobban terül a lakk. A lakkozáshoz a kivágott lemeznek vízszintes felületen kell feküdnie! (Különben megfolyhat a lakk.) A vastagságáról a lakknak csak annyit, hogy minél vastagabb a lakkréteg, annál tovább kell szárítani, világítani, előhívni, és annál drágább a folyamat, szóval szinte "épp hogy csak meg kell mutatni" a lakkot a lemeznek. Ha túl vastagon fújod, akkor nem látszik alatta a réz-szín.
A lakkot meg kell szárítani. Erre is van több módszer: hajszárító, sütő, elektromos melegítő-szál, de nekem nagyon bevált a teszkós főlégfúvó is. Előbb alacsony hőfok és kis fúvóerő, majd - amikor már nem folyós a lakk, ez kb. 0,5-1 perc) - magasabb hőfok és nagy légszállítás. Ez kb. 5-6 perc. (Erősen függ a környezeti hőmérséklettől.)
A szárítás után jön a levilágítás. Ennek során UV fénnyel bombázzuk a lemezt, ami megbontja a lakkot. Lehet a Nap fényét is használni, de az intenzitása elég változó, így nehéz a világítási időt belőni. A világítás során a lemezt fényérzékeny (vagy általunk fényérzékenyített) oldalával az UV fényforrás felé tesszük, közvetlen elé a maszkot helyezzük. A maszkot célszerű leszorítani egy üveglappal (a helyi üveges kb. 200,- Ft-ért vág egy kb. A/4-es lapot, csiszolt élekkel), de ha tudsz szerezni rossz szkennerből, fánymásolóból kavarcüveget, az még jobb. (A sima üveg némileg szűri az UV sugárzást, a kvarcüveg nem. Állítólag a plexi lap is jó, nem próbáltam.)
A levilágítás a fény intenzitásától, és a világítás távolságától függően változik, nekem a szkennerbe rakott levilágítóval 5-6 perc, két csővel. Nagyobb, vagy több csővel az idő csökken. HgLI, HmLI lámpákkal 15 centiről 16-18 perc volt. Érdemes egy darab hulladékon belőni az időt, onnantól már annyiszor használhatod ezt az időt, ahányszor levilágítasz.
A gyárilag előre fényérzékenyített NYÁK-ok esetében az előkészítés értelemszerűen elmarad. Ilyen esetben csupán annyit kell tenni, hogy a lemezre ragasztott, kék színű védőfóliát a levilágítás előtt le kell húzni. (Kb. olyan ez a fólia, mint egy jó vastag, erős, szigszalag. A külső, látható oldala kék, a belső, ami a lemez felé esik, fekete. Ez védi a fényérzékeny réteget.)
A levilágítás után jöhet az előhívás. Az előhívás előtt a levilágított lemezt súroló fényben (lapos szögben nézve, fénnyel szemben) megnézve enyhén sárgás árnyalatú lesz a környezetéhez képest az a rész, amit nem ért az UV fény. (Nehéz leírni a látványt, de ha egyszer látsz ilyet, rögtön megérted, miről van szó.) Az előhívás a megfelelően feloldott előhívóban történik. (A WOLF-os előhívót töményebbre kell keverni, mint az előírás, mert úgy egy hét, mire előhívja a rajzolatot. Az előírt 1:9 keverés helyett én 1:4-1:5 arányt használok, de csak szemre, nem méricskélem. Ha nem elég gyors, akkor több tömény NaOH-t rakok bele, ha túl gyors, kap egy kis vizet.) Az előhívás gyorsítható a hívótál mozgatása, illetve ha finoman dörzsölgetjük közben a felületét. Ehhez használhatsz ecsetet is, de vigyázz, mert az ecset szőrét a NaOH oldja! E közben is jó, ha gumikesztűt viselsz, mert a NaOH erősem maró hatású!
Az előhívás akkor sikeres, ha a fölös lakkor maradéktalanul leoldotta a felületről, de a megmaradó vezetősávokról nem. (Szükség esetén alkoholos filccel, lakkfilccel apróbb javításokat lehet eszközölni az előhívott felületen, illetve a lakkot éles pengével le leket kaparni, haol fölöslegesen megmaradt, de ez azért ritka, ha jó volt az előkészítés.)
Ez után alapos, tiszta vizes öblítés következik, majd jöhet a maratás, a szokásos módon.

Amire figyelni kell:
Az UV fény erősen roncsolja a szem idegeit, így nem jó szabad szemmel belenézni! H mégis muszáj, akkor használj hegesztő szemüveget.
A NYÁK tisztasága, és végeredményben az előkészítési folyamat során a teljes környezet tisztasága alapvető követelmény, ha ui. por kerül a lakkba, az nem kívánt réz-felrakódásokat (megmaradásokat) okoz a maratás során.
A vegyszerek többsége mérgező, illetve egészségre káros anyagokat tartalmaz, belégzésük kerülendő.
Kétoldalas lemez készítésekor - mint más módszerek esetén is - nagyon fontos a precíz illesztés. A maszk esetén ezt segíti a terven a körvonal. Ha van rá lehetőség és mód, valamint ha rendszeresen kétoldalas lemezeket készítesz, jó, ha a két oldalt egyszerre tudod levilágítani, így a két maszkból előbb egy "tasakot" képezel, abba teszed a lemezt, és a két oldalt egyszerre világítod le. (Erre a szkenneres megoldás nem igazán jó... De készíthető olyan levilágító doboz, amiben ez megoldott. Ennek csak a saját kreativitásod és a fantáziád szab határt.)

Hogyan ksézüljön a maszk?
Legegyszerűbben úgy, hogy egy NYÁK tervező programmal megtervezed (Eagle, Spirnt Layout, stb.), majd kinyomtatod. Legjobb az írásvetítő fólia, amiből olyat kell venni, ami a nyomtatódhoz való. (Lézereshez csak a lézeresé, tintasugarashoz csak a tintasugarasé jó, mert a lézeresen a tintasugaras festéke elkenődik, nem szárad rá rendesen, míg a lézeres nyomtató a tintasugaras fóliáját megolvasztja.) Használható még (mint feljebb írtam) a pausz papír is, ez valamivel olcsóbb, mint a fólia, de nem teljesen áttetsző, így a levilágítás több időt vesz igénybe (esetleg elmosódott lehet a vonalak kontúrja). Ezzel ekvivalens eljárás a sima géppapírra nyomtatás, amit utána étolajjal kezelve kv. a pauszhoz hasonló áttetszőségű lap nyerhető ki e módon. Ennek hátulütője az, hogy rengeteg koszolással jár (olajcseppek-foltok mindenütt), illteve, hogy utána az olajtól ki kell szárítani a papírt, ellenkező esetben szennyezi a lemezt. Ez időben sem kis különbség.

Remélem, tudtam segíteni. Ha van még kérdésed, tedd fel nyugodtan, ha tudok, szívesen válaszolok.

Ez kultúrált formában úgy hangzik, hogy: "Erősebb kutya ugat"...

Ezt a bmpeagle.exe fájlt,nem találom a cadsoft.de oldalon. Ha tudnátok egy pontos linket adni a letölthető helyről megköszönném

Hali!

Nekem egy olyan psonom van, ami tud dvd-re nyomtatni.
Ahogy néztem a nyák ugyan olyan vastag mint a tálca amibe a cd-t bele kell rakni.
Én szeretnék nem csak vezetéket, hanem olyan kasa zöld réteget is felvinni a nyákra, és olvasgatam erről az epson durabrite tintáról, hogy ez megtapad, de nem biztos, hogy marásálló, ami nem gond, mert le tudom világítani, nekem csak a zöld bevonat miatt lenne érdekes.
Erről olvasott valaki valamit?
A másik kérdés hogy tud e valaki olyan progit ami végignyomja a teljes tálcát destékkel ha kérem (epson photo r200)

Nézd meg, van-e az ulp mappában import-bmp.ulp nevű file, azt futtatva bitképeket lehet a kapcsolásra vagy a rajzra tenni. Ha nincs meg, az már biztosan letölthető a többi ulp közül.

Na utánajáram a dolognak, ez az epson durabrite megtapad a nyákon, csak az én nyomtatóm csak cd-t hajlandó nyomni, a most kapoható meg a3-as és 200.000Ft.
Azért ezt most ki fogom próbálni, (rakok be egy kis darab nyákot, és a cd képen nyomok egy kis darabot egy ilyen tintával.

Szia !

Megtaláltam neked.

lap közepe körül olvasgasd a neveket

Üdv!

Köszi megtaláltam. Azért megkérdezném, hogy nekem ezek a panelrajzok pdf formátumban vannak, és ezt hogyan tudnám beemelni az EAGLE szerkesztőbe

Az Acro Readerrel megnyitod, és képernyőfotó, pl. az IrfanView-val.

Na új ötlet, ha bejön szabadalmaztatom
Vettem olyan festéket ami műanyagon meg fémen is tapad, és valamilyen benzines oldószere van.
Egy nyákot szépen belelógattam, lecsöpögtettem, most szárad (szép piros)
Ha megszáradt, megpróbálom lefújni p20-al, ha megmarad rajta, és nem oldja, akkor megcsinálom forszemes maszkot (tehát tök sötét kivéve a forszemeknél), levilágítom, előhívom, és akkor elméletileg ez a szép piros festék ott fog csak kilátszani a p20 alól ahol a forszem van, ott megpróbálom a benzines higítójával leszedni a festéket, és a végén az alkoholos lemosóval a p20-at.
Így kapok egy kasa piros nyákot, ahol csak a forszemek látszanak ki, majd ha ez mind sikerült, akkor lézerrel nyomok egy szöveget, és megpróbálom felvasalni, de ez már csak a non plusz ultra, mert ha ez is megy akkor szitázás nélkül sikerült gyári kinézetű nyákot csinálni, és akkor isten bizony levédem
Persze sok a buktató meg a ha, de jön a hétvége.

Nem akarom lelomboyni a lelkesed;ded, de szerintem amit az alkohol old azt oldja a benzin is és fordítva. Emlékeim szerint mind a kettő apoláros.
Ezt én úgy szoktam csinálni, hogy levilágítom és kimaratom a nyákot, aztán nem mosom le, hanem a forrpontokat (ahogy írtad csak a forrpontokat) újra levilágítom és újra előhívom, így a forrpontokról lejön a lakk, a vezetőcsíkokon pedig ottmarad, és így megy a kémiai ónozóba.
Jól is néz ki, és mág védi is a nyákot. (igaz, nem zöld és nem is piros)

Sziasztok!

egy kérdésem lenne, ami ma délután jutott eszembe....
Relatíven sok nyákot gyártottam már, és terveztem is, a nyákok minőségével nem volt problémám szinte soha, viszont nem szakmabeli lévén felvetődik bennem a kérdés, hogy vajon jók-e a nyákjaim. Néhány szabályt tudok ami alapján tervezetem a nyákjaimat, de semmi többet. egyik szebb lett mint a másik aszt annyi...
Ilyenekre gondolok, hogy pl a táp föld ne menjen keresztül a jelföldön, felleslegesen fölhurkot ne hozzak létre a nyákon, alkatrész elhelyezés, stb....
Szóval örülnék ha valaki hozzáértő felvilágosítana a nyáktervezés alapvető szabályairól. Mik azok a legfontosabb dolgok amikre oda kell figyelni, hogy jó nyákot tervezzen az ember.

köszi.

Zoli

Egyszer már volt hasonló kérdés itt, de aztán sajnos félbemaradt a dolog.
Szerintem a tapasztalat úgyis megtanítja az embert, hogy szép is legyen a panel, meg hülyeséget se csináljon rajta

Kobold jól mondja...
Egyébként most is azt mondom: Nézd meg az itt megjelent írásokat, nyomtasd ki papírra a kapcsrajzot és nyák ill. beültetési rajzot aztán cerkával kövesd le. Így lehet tanulni.

ÜDV!
Már bennem is felvetődött a kérdés hogy mikre kellene figyelni nyák tervezésnél az alapvető dolgokon felül.
Találtam egy-két oldalt de a leghasznosabbnak ezt találtam: http://www.maccon.de/FTPROOT/emc.pdf
Ez alapján annyit változtattam a tervezési szokásaimon hogy kerülöm a derékszögű kanyarokat és a 8. ábrán látható leágazásokat.

Nézd meg a 227 oldalon a hsz-emet .

Nem is sikerült lerombolni a lelkesedésem, ugyanis tök kasán megy a dolog, nem oldják egmást (igazából az aceton egy kicsit a piros festéket, de nem túlzottan, viszont valami mással is lehet mosni a p20-at csak nem jut eszembe mivel (talán denszesz) és az nem annyira agresszív) a piros festék oldója viszont a legkisebb kárt sem tudta tenni a p20-ban, most már csak azt kell bevizsgálni eza festék mennyire hőálló)
A p20-as visszafestés azért nem jó, mert az sötét színű, ráadásul változik a színe ha napfényt kap, és ha rávasalsz egy fekete színnel, akkor ember legyen aki azt elolvassa.
Esetleg ha lenne más uv festék, szitázásnál olvastam ilyenről, majd utánanézek.

Hali!
Köszönöm az infót, nagyon hasznosnak találtam.

igazából a ma délutánt azzal töltöttem, hogy ezek az infók után kutakodtam itt-ott. Összeállítottam egy 25 pontból álló listát, amiben olyan szabályok szerepelnek, amiket szinte mindig be lehet tartani. De mivel minden egyes áramkör egyedi sajátosságokkal bír és ez által egyedi nyákot kíván, így nehéz erről általánosságban beszélni és általános szabályokat alkotni rájuk. A szabályok között szerepel minden amit csak össze szedtem és általános nyáktervezésre rá tudtam húzni, többek között abból is mazsoláztam sokat amit pár oldallal ezelőtt olvastam. Ha valakit érdekel akkor egy *.txt-ben letöltheti.

Zoli

JÓ technológia 227 old

Elmondom mitörtént velem , az előhívás ütán véltlenűl
nem a sósavat hanem a den szeszt öntöttem a nyákra
le is vette a vékony vonalakat igazán nem is értem mit irtál itt a két féle festékkel Gulasoft? A p20 na oh val vagy hideg zsíroldóval tőkéletesen lemosható!

Igen ha levilágítom maszk nélkül akkor az előhívó leszedi, csak gyorsabb a denszesz, és az nem oldja a piros festékemet. De az már csak azután kell, hogy a piros festék higítójával eltávolítom a forszemekről a piros festéket.
Ja egyébként azért jobb eza piros festék, mert sokkal vastagabb mint a p20, ha zöld lenne és a higítást már kikísérleteztem volna, akkor majdnem gyári minőségű bevonatot mondanék, de majd csak ha tényleg kész lesz.

Azért csinálj róla egy pár képet mert így nemigazán
érthető a találmányod a leírás alapján.

sziasztok!
A téma nem teljesen idevág de részben igen
Az lenne a problémám hogy nekem a Sprint Layout 5-ben a megtervezett nyáktervek egy részét nem látja a sajátgép és a Total Commander semm
Mi okozhatja ezt?

üdv!

Így van beállítva? (első pipa)

szia!
beállítottam így de semmi még
de azért köszi

Szia !

Semmilyen különleges atributuma nincs a *.lay fájloknak.
commanderben nyomj egy keresést, (*.lay) mert amiket nem látsz, azok a fájlokat valszeg nem oda mentetted ahova a többit amit látsz, és csak arról van szó, hogy nem találod meg őket.

Üdv!

Ez lett volna a másik tippem...
A harmadik meg az, hogy lehet törölte őket...

szia!
de ugyan oda van mentve és jó helyen nézem

bebizonyítom én az igazamat :yes:
a 20nyáktervemből csak 12-t lát a Total Commander