ZXY6005S modul kapcsolási rajza

Köszi!
Eredetileg ezt hol találtad?

Rákerestem a modulszámra, egy külföldi fórum egyik hozzászólásában linkelték.

A buck csak lefelé tudja csökkenteni a feszt.

Sziasztok!
Megépítettem ezt a tápot, viszont valami gigszer van vele: a kijelzőnek csak a felső sora világít, és akár hogy tekerem a potit, mindig minden pixel világít. Ha eltekerem a másik irányba, akkor csak háttérvilágítás van. Az eredeti nyákot átterveztem egy picit, de most is újból leellenőriztem, s nem találtam hibát. Az uC-t azt Arduinoval égettem be, most csináltam először ilyet. Hol keressem szerintetek a hibát. A panelt többször átnéztem már, zárlat nincs. A gombokat ha nyomogattam, akkor se történt még semmi, csupán egyszer a buzzer besípolt és elkezdett a venti forogni, de hogy miért, rejtély?!...

A kijelző akkor viselkedik így, amikor nem kap vezérlést. Vagy a kontroller nem megy, vagy a lábak nem jó sorrendben vannak összekötve, vagy szakadás van valamelyik vezérlő lábon.

Ha kiveszem a kontrollert, akkor valamivel halványabb a háttérvilágítás s a pixelek sem világítanak.

Meg kellene nézni, hogy megy-e a program a uC-ben. Van feszültség a feszültség és áram referenciáknál? Van adatmozgás a kijelző felé? A kijelző táplábai megkapják a feszültségeket?
Őszintén szólva, ha a srác csak egy kicsit is belenyúlt a kapcsolási rajzba (javította, egyszerűsítette, stb), amit persze nem publikált, csak az újságban levőt, akkor a program nem fog működni vele. Nehéz ügy. Sokkal jobban jártál volna, ha a meglévőt építed meg. Még az is lehet, hogy nincs is fent működőképes program, vagy rengeteg fajta van fent a fórumon (így működnek a fejlesztések), és a különböző verziókhoz más kapcsolási rajz/nyákterv tartozik. Amit linkeltél az a témának csak az első oldala. Valószínű, hogy a 6. oldalon keresztül valami megváltozott...

Az uC lábán ott van a feszültség, megmértem. Lajos1969 is megépítette a kapcsolást innen a fórumról évekkel ezelőtt, s tökéletesen működik neki.

Nem a tápfeszültségre gondolok, hanem a referencia feszültségre, amivel aztán az LM723 elvégzi a kimenet előállítását. Ennyi csatlakozónál elég egy fordított csatlakozás, vagy egy véletlen csere, és nem fog működni. U7 3-as, és U8A 2-es lábán kellene mérned, persze előtte be kellene valamit írnod, bármilyen feszültséget. Talán kijelző nélkül is értelmezi a számokat.

No, én hibáztam: találtam egy hajszálvékony szakadás. Most elindult a táp, a kijelző is működik, habár nonszensz értéket ír hőmérsékletre: 150 celsiust, és sípol, valamint pörög a ventilátor.

Sziasztok. Ezzel a táppal kapcsolatban van valakinek tapasztalata? A youtube-n több videót is láttam, amennyire megértettem meg voltak vele elégedve. szerintetek jó vétel?

Ennek a tápnak véleményem szerint veszélyes a nyákterve, mert ahol becsatlakozik az AC 230 volt és a 2x12 volt, nincs meg a szigetelési távolság. Hogy ne kelljen új nyákot gyártani, csupán annyit tennék, hogy a segédtrafónál elvágnám a vezetősávot (két helyen és lebontanám) és a 230 volt bekötését külön csinálnám meg. Így nyugodtabb lennék használat közben.

Ezen a képen két transzformátor látható. A szigetelési probléma a nyák transzformátornál van a panelen.

Én az eredeti, belinkelt dokumentációt néztem meg. Abban pedig ott van a 230V (240V/Toroid).
Ráadásul a nyáktrafó primer és a szekunder kivezetései között hosszan egymás mellet megy a vezetősáv.
A sorkapocs, amibe be vannak kötve a vezetékek, 5mm-es osztású, és itt is egymás melletti a kisfeszültségű és a hálózati rész. Így a nyákon 2-3 mm lehet jó esetben a szigetelő távolság.

Már korábban is láttam ilyen megoldásokat a képek között, erre oda kellene figyelni.

Szóval elkészült ez a lengyel tápegységem. Mivel kínai LM35-öt raktam bele, az okozta a sok keserűséget: nem jól mért, meg amit mért, az is ugrált. Vettem üzletben egyet, azóta jól méri a hőmérsékletet, viszont van más gondom is: lassan reagál, vagy nem reagál a nyomógombok nyomására a műszer. Mi a baj? ATMega8A-PU van benne, nem a sima 8-as. (ez is Kínából való egyébként)
Amúgy az okozhat gondot, hogy én nem nagy trafóról üzemeltetem, hanem egy kis laptop tápegységről, aminek 18V a kimenete, és azt kötöttem a Graetz híd lábainak a helyére (mert értelemszerűen a Graetz-et nem raktam bele) - nem igazán van szükségem 25V-ra, a 18V-al is megelégednek.

Ha a fuse biteknél kikapcsolod a div8-asat, akkor 8x gyorsabb lesz a program is.

Hűha. Ha én tudnám is egyáltalán mi az.. Arra sem emlékszem már, hogy pontosan hogyan égettem be a .hex-et. Az fix, hogy Arduino-n keresztül ügyködtem...

Akkor meg is van a következő tananyag, fuse bit, erre keressrá. Módosítanod kell valahogyan.

Sziasztok!
Mi a véleményetek erről a készülékről? Használ valaki ilyet?
Labortáp

Én hobbi célra szeretném használni: PIC áramkörök, kisteljesítményű kapcsolások, 74 sorozatú IC-s áramkörök, kisgyerekjátékok javítása stb. Néh autóelektronika, de szerencsére ilyesmivel mostanában nincsen gondom.
Évek óta egy kiszuperált 10V 1A adaptert használok, eddig tökéletesen elegendő volt az is.
Ez minden szempontból jónak tűnik, de kíváűncsi vagyok a véleményetekre.

Én 30V 2A-est vennék, az később akár meg is felezhető külső áramkörrel, és lesz +-12V-od is. Mondjuk az 50W-os LED-hez még ez a feszültség is kevés. 36V már szinte mindenre elég.

Szia

nekem is van ilyen, tökéletesen működik.
egyetlen ami zavar benne, hogy sima potméterei vannak, nem többfordulatú, igy picit játszani kell vele ha pl. pontos 5,0V-ot akarsz beállitani rajta, áramnál detto.

Sziasztok.
Labortápot szándékozom venni, pontosabban ezt a típust:Axiomet AX-3005DS
Feszültségstabilizációs (C.V.) vagy áram határolásos (C.C.) üzemmód beállításnak lehetősége, ezt pontosan mir jelentene?
Valakinek valami véleménye erről a típusról?

Szia!
Ezek nagyon hasznos funkciók, azt jelentik, hogy beállíthatsz a csatornára egy max. feszültséget és egy max. áramot, amit "korlátként érzékel" ! Azaz egyiket sem lépheti túl a kimenete, így amíg nincs rajta terhelés, addig a feszültségkorlát lesz a határ ( pl. 5 V-ot ad ki !) és ha növeled a terhelést ( a felvett áramot !), akkor a maximum elérésénél több áram felvételét nem engedi.
Egy konkrét példa:
12 V-os autórádiót javítanál, ami "normál" körülmények között induláshoz 12 V 100 mA-t igényel. Ha ráraknál egy aksit, akkor hiba esetén a rádió elfüstölne, mert 12 V-nál akár 20 A-t is leadna egy zárlatos végfok miatt, így elégetné a NYÁK-ot is! Ezzel szemben ha a tápon beállítasz CV=12 V, CC= 100mA-t, akkor jó rádió esetén kiadja a 12 V-ot ( 100 mA-ig !), rossz rádió esetében viszont csak max. 100 mA-t ( a feszültséget lecsökkentve az ohm törvény értelmében!), így nem ég össze, van idő vizsgálódni !
Remélem így érthető volt !?

Igen, köszönöm a részletes magyarázatot.
Akkor szerinted, ezt a fent említett típust, meg vehetem?

- CV, amelyet az ember általában vár egy tápegységtől. Azaz beállítod a feszültséget, és tartja addig ameddig lehet (túláram).
- CC, amivel de sok cuccot kinyírtak már. Addig tartja az áramot, amilyen nagy feszültséget tud kiadni. Na akkor már a készülék javítandó szokott lenni. Annó sok anyázás volt miatta, mert valaki labortápot szereltetett a seregben a híradó kocsiba. CC/CV gomb megnyomása tömeghalált okozot Persze ennek is van értelme és haszna is (különösen mióta a csapból is LED világítás folyik) csak tudni kell használni... Vagy egy ellenállás, ami úgyis akad a fiókban ).

Nem ismerem a konkrét típust, csak azt jeleztem, hogy ezek nagyon fontosak egy tápegységgel kapcsolatban!

Idézet:
„CC, amivel de sok cuccot kinyírtak már. Addig tartja az áramot, amilyen nagy feszültséget tud kiadni. Na akkor már a készülék javítandó szokott lenni.”

Egy áramgenerátornál igaz lehet, de egy tápegységnél a beállított CV-nél megáll a dolog! Ott inkább az lehetett a gond, hogy vannak olyan eszközök, amelyek nem tudnak beindulni a névleges áram értékkel, hanem sokszorosát akarja felvenni: na ennek adhatod a névleges áramot, nem indul el ( pl. inverter ) és ezért leéghet !

Köszönöm mindenkinek az infót a kérdéssel kapcsolatban.

Aztán van még egy "jó" tulajdonságuk:
A mérendő áramkör kis árammal indul, de utánna nagy áramlökéseket generál (LED -es multiplexelt kijelzők, relés kapcsolások, motorok, stb). Ha a nagyobb áramok átviszik a tápot áramgenerátoros üzembe, a kimenő feszültségük lecsökken. Erre a kapcsolás alaphelyzetbe (de legalább alacsonyabb áramú munkapontba) áll át. Ekkor a táp kijön az áramgenerátoros üzemmódból és ismét feszültséggenerátoros üzembe áll át. Csakhogy az ilyen tápban két szabályzási hurok van: az áramkorlátozó és a feszültségtartó. Ha a tápon megszünik az áramgenetátoros üzemmód, de a kimeneti feszültség még alacsony, mindkét hurok növelni engedi a kimenő feszültséget. Ekkor túllövés keletkezhet, ha a feszültségtartó hurok lassan ébred fel.
Példa: Egy 30V 1A re képes labor tápről járatunk egy 5V -os kontrolleres fényújságot, amiben az áram időnként meghaladja az 1A -t. Ekkor a kimeneti feszültségen megjelenő túllövés meghaladhatja a kontrollerre magadott maximális tápfeszültséget.