Szia.Próbálj ráakasztani terhelést lássuk akkor mennyit csökken a feszültség☺

Milyen terhelést akarsz rákötni, és minek?
A feltöltött kondit rásüti a gyújtótrafóra az elektronika. Ott igen hamar közel nullára csökken a kondin a fesz, közben a diódahid "zárlatban" van (már ha jól látom) ekkor minek a nagy terhelhetőség?

Ugy gondolom hogy gyújtó trafóval (vagyis picit beterhelve a gy.trafó impedancia miatt)valamennyit minimalizálódik.Nós ez a feszültség érdekelne.Lehet hogy én csak "álmodom".Ha igen akkor elnézést kérek!!!!!Nem vagyok szaki ,csak hobbis.Köszi.

A gyújtó trafónem jelent terhelést a C6 kondi keresztül nem folyik áram. Vagy szerinted igen?
A C6 feltöltődik! A tirisztor a a nyitás pillanatában kapcsolja a már feltöltött kondit a gyújtótrafóra.
Ez milyen gyakorisággal történik az attól függ a Ci kondi milyen gyorsan töltődik fel a tirisztor nyitó feszültségére

Ahaa.Megértettem.Elnézést...bocsi!

Nos,ez szép és jó,de van egy kis bibi a dologban.Ez a feszültség csak akkor igaz,ha abban a pillanatban méred amikor a 22µF kondenzátor feltöltődik a diak nyitófeszültségére az nyitja a tirisztort és megindul a kisütés,tehát abban a pillanatban,ami ebben az esetben nem valós a szimuláció alapján.Igaza van deak francis fórumtársnak,hogy akassz rá "terhelést",jelen esetben a gyújtótrafót,hogy valós adatot láss a műszeren,amit ezzel a DVM-vel sosem fogsz megmérni,mert ahhoz ez a műszer túl lassú (saját tapasztalat). Ezért javasoltam a mutatós műszert,azon szépen látszik a kondenzátor töltődése és az a pillanat is elkapható amikor a tirisztor nyit,látható lesz a max. feszültség a kondenzátoron.Az elmondottak alapján Te is láthatod,hogy a képen látható szimuláció nem teljesen az igazi,ezektől eltekintve nagyon nagyra értékelem,hogy kísérletezel,sokat lehet belőle tanulni.

Csak figyeld meg a müködést a gréc kapcsain megjelenik 500V. Mi is történik el kezd töltödni a C6 és a 22µF kondi. Ebben hol a trafó? Egyenáramú ellenállása pár ohm mekkora feszültség esik rajta? Elhanyagolható! Az hogy mennyire töltödik fel a kondi az a 22µF töltési idejétöl füg. ITT a gyujtótrafó a C6 töltöellenállása ha tirisztor nyit megszakad C6 töltése. Ha Nagy ellenállású a gyujtótrafó annal lassabban töltödik a kondi. De ha van elég ideje fel fog töltödni közel 500V ig

A C6 töltésekor a gyújtótrafó primer tekercsét nem tisztán ohm-os terhelésnek kell venni, hanem mivel induktivitás, annak értékével kell számolni.

Még valami...vagyis saját megjárás:volt a grécen x feszülség egy új bobinával,és volt egy x feszültség a second bobinával.Persze hogy különbözött a fogyasztás is,meg vele együtt a szikra nagysága.A bobinák ellenállása (primer) is más volt.A teszt ugyanazon az inverterrel történt.Akkor most már nem értem...mivel kell számolni ...és hogyan is van???

Akkor fussunk neki még egyszer,mert vagy nem jól fogalmaztam (valószínű) vagy nem azt olvastad amit leírtam.Én pontosan tudom hogyan működik ez a kapcsolás és tudom mikor min kell változtatnom,hogy a céljaimnak megfeleljen,ennek tükrében adtam meg alkatrész értékeket és némi tanácsot az építéshez,melyek gyakorlati kísérletek eredményei.Arra próbáltam rávilágítani,hogy a C6 kondenzátoron megjelenő valós maximális feszültséget csak a működő áramkörben lehet megmérni mutatós műszerrel,a DVM-vel csak saccolni lehet.Nem akarok a számításokba belemenni,egyébként mex -nek igaza van,mert nem biztos,hogy kell számolgatni,de,ha valaki akar az tegye.Amiket leírtál igazak némi kiegészítéssel.Egyébként ezzel az áramkörrel elérhető a C6 kondenzátoron akár a 700V is,ha arra van szükség,az elektronika tudja biztosítani ezt 0,5mp intervallumban is,ehhez kellenek alkatrész érték változtatások,de ez már egy másik kérdés.

Jelen esetben elhanyagolható az impedancia, egyenfeszről töltődik a kondi, a trafó primerjén keresztül, szóval csak az ohmos ellenállása a lényeg.
Egyébként ez az ellentétes irányú töltési áram segít is a trafónak, hogy ne mágneseződjön fel.

Az invertert DVM-el úgy szoktam tesztelni, hogy a diak-ot kikötöm és megnézem, hogy kb. 1 mp alatt feltölti-e a kívánt 4-500V-ra, illetve utána meddig szalad fel. Ha túl magasra, az se jó, mert a túlfesz is begyújthatja a tirisztort...

Egyáltalán nem...

Szerintem "hallgassunk" erdgab indikációira...persze ez személyes gondolat....NE haragudjon meg senki!!!!!....

Hm, akkor minek is van ott az a graetz? Némileg pulzál, de attól még egyen.

Így van, 1kHz körüli értékkel pulzáló egyenáram halad át a tekercsen, és a tekercs induktivitása korlátozza a töltőáramot, hatása ennél a frekvenciánál már nem hanyagolható el.
CDI gyújtásoknál is figyelembe veszik ezt a korlátozó tényezőt, ezért alkalmaznak egy plusz diódát, amin keresztül töltődik a kondi, a gy.trafó primer tekercsét kihidalja.
Próbáld ki hátha beválik ennél a nagybonyolultságú áramkörnél is...
A dióda ugyanaz mint a graetz-ben levőek.

Szia Mex
Ez így igaz, csak az ne felejtsd el, hogy ez nem CDI gyújtás. A dióda beültetésével nőni fog a fogyasztás a szikraidő csökkenni és ha nem elég kicsi a gyújtótrafó primer induktivitása az is melegedni fog. A CDI-be se használják mindenütt csak ha gyújtó trafó vasmagja extra lágy mágneses anyag avagy ferrit. Szóval szerintem itt felejtős.

A fogyasztásnövekedést ellensúlyozni lehet a kitöltés változtatásával, amit itt szikraidőnek aposztrofálsz, az növekedni fog, mert a kondi kisülése után a mágnestér összeomlásakor a megforduló áramirány utat talál a primerre kötött diódán keresztül.
De a pudding próbája, mint tudjuk...
Ja a diódát ,már láttam gyári pásztorokban is.

Igen?? Ha gyorsítjuk a mágneses tér összeomlását növekedni fog a szikra idő? Nem lassítani kéne vagy hagyni hogy kisülő kondenzátorral rezgő kört alkotva berezegjen?
Ahogy előbb is írtam a gyújtó trafó vasmagja nem ferrit hanem sima szilíciummal ötvözött lemez(avagy induktivitása relatíve nagy) a dióda használata több kárral jár mint haszonnal. Itt inkább a tirisztorral (fordítot polaritással mint a tirisztor)párhuzamosan kéne kötni egy diódát, hogy ha lezár a tirisztor akkor se szakadjon meg a gyújtótrafó primer és a kisülő kondenzátorból álló rezgőkör. Ezáltal a kondenzátorban tárolt össz energia nagyfeszültségű impulzusként a gyújtó trafó szekunderén megjelenjen.

Soha nem értettél velem egyet, csak ajánlani tudom, hogy gyakorlatban is próbáld ki amíről írtam..
Ha esetleg van szkópod még láthatod is, ha okosan mérsz.
Szóval, ha a diódával üzemel az áramkör, akkor a kondenzátor kisülésével nem szakad meg a képzeletbeli ív, hanem az összeomló mágneses tér által generált primer áram polaritáshelyesen indukál feszültséget a szekunderben, igy tartja fenn hosszabb ideig a kerítés vezetékezésében a nagyfeszültségű potenciált(ami jó esetben egy légszigetelésű kondenzátor ugye)?
Dióda nélkül kapsz egy rezgőkört, ami töltődik-kisül, mindezt tetemes veszteséggel.

Én csináltam erre szimulációkat, hogy mi történik ha a dióda a trafó mellett, vagy a tirisztor mellett van.
A szikrába kerülő energiában alig van különbség.

A trafó mellé kerülő dióda segít gyorsabban feltölteni a kondenzátort
(kizárja a trafó mágnesező induktivitását, ami elég nagy, H nagyságrendű. Ez a nagy induktivitás teljesen szembemegy a flyback rendszerű DC/DC kívánalmainak). Az ára az hogy a kondi mindig csontra kisül (A kisül nem egyenlő azzal, hogy a szikrába megy az energiája!).
A csonta kisült kondit mindig teljesen újra kell tölteni.

A tirisztor (vagy inkább kapcsolóelem) mellé tett dióda esetén a kondi töltőkörébe bekerül a gyújtótrafó hatalmas induktivitása (ami nem probléma, csak figyelembe kell venni tervezéskor).
Az energiatároló kondi minden ciklus végén visszaszerzi az energiájának egy részét, így nem a nulláról kell újratölteni.

Az az áram amit és amikor a dióda vezet, az a trafó mágnesezőjében eltárolt energia elfolyása (primer szórás és primer mágnesező induktivitásban.) Namost mivel a szekunderen az áram folyása megszakad (leépül az ív) és újragyújtáshoz szükséges feszültség már nem jön létre, ezért csak a primer oldalon tud folyni a mágnesező által felvett energia.
Egyik lehetőség, hogy a primer ohmon meg a diódan szépen elfűtődik, a másik megoldás hogy a tirisztor mellett a diódán visszamegy a kondiba. (nem kérdés hogy energetikailag melyik a gazdaságosabb.)

A szikra úgy jön létre, hogy a megfelelő feszültségre töltött kondenzárot rákapcsolódik a trafóra, aminek áttétele miatt a szekunderen létrejön a 10-20Kv feszültség ez begyújtja az ívet, ami úgy 1-2Kv feszóltségen égve marad, így a trafón keresztül a kondiból a szórás korlátorásával, tulajdonképpen egy soros rezgőkör analógiájára, energia áramlik, amíg tud.
Közben a trafó vasa is energiát vesz fel a mágnesező induktivitásban.
A szekunderen az ív elalszik, amint a kondi feszültsége és a trafó áttétele az ív égési feszültsége alá csökken (és a szekunder szórásból is kiürül az energia).
Az ív újragyújtásához újra kellene a 10-20Kv, amihez a trafó primerén újra 2-300V-os feszültségnek kellene lenni (ha ott a dióda, akkor biztos hogy nem lesz!!),
ha dióda a tirisztor mellett van, akkor talán áttöltheti a kondit a mágnesező áramkényszere annyira, hogy még egyszer átüsse az ívet (fordított irányban, ilyenkor már nem a tirisztor hanem a dióda viszi az energiát a trafóba).
De ennek az újra átütésnek kicsi a valószinűsége, mivel az első szikrán létrehozott energia hiányában a kondi az eredeti feszültségét messze nem fogja elérni (abszolút értékben persze). Szóval a folyamat tovább leng, amíg a dióda vezeti az áramot, ami úgy fejeződik be, hogy a kondenzátor féligmeddig visszatöltődik a mágnesező energiájával.
Szóval a szikra mindkét esetben azonos körülmények mellett képződik, vagy mondhatnám azt is, hogy a szikra időtartama alatt mindkét kapcsolás egyformán működik, az ezt követő folyamatokban térnek el. (Ha létrejön a második fordított polaritású szikra, akkor a tirisztor melletti diódás verzió nagyobb szikraenergiát ad.)

Majd a Fórumozók eldöntik, hogy mi a jobb nekik. Mert mint tudjuk ez nem CDI gyújtás, hanem villanypásztor , igaz hogy működési elv egyezik, de a cél különböző. Ezért megragadom az alkalmat és javaslom, hogy netán ha lenne a fiókban két darab mikrohullámú sütő 12KVoltos diódája sorosan kötve nyugodtan berakhatjátok a 15pont (linkelt kapcsolásnál 1 pont ) és a nagyfeszültségű kivezetés közé, a tároló kondenzátor energiájának teljes kicsatolásához. Megfogtok lepődni azt garantálom:Plazma gyújtás Videó.

Hali....a diódákkal nem lesz-e gyulásveszély???száraznövényzet....stb.??

Mondjuk tényleg "De". Akkor felejtsétek el a javaslatomat, csak mint érdekességként jó tudni.
Apropó szikra idő növelés: mex írja hogy ő gyári kapcsolásoknál is találkozott a diódával.
Hmm.. nem hagyott nyugodni mert van egy szétszerelt gyári villanypásztorom itthon, mondom megnézem. Hát nem hogy dióda nincsen hanem egy 1u/400v kondenzátor van párhuzamosan a gyújtó transzformátor primerjével párhuzamosan, a a 4µF/438V töltő kondi mellet. Ahogy javasoltam van egy dióda a tirisztor anód katódjával párhuzamosan de van még egy légmagos induktivitás is az anódkörben. Majd csinálok egy rajzott akkor lehet majd érthetőbb lesz.

Szívesen megnézném(énk).

Íme. Abban tévedtem, hogy nem közvetlenül a tirisztoron van a dióda de a gyújtó trafó primerjén még véletlenül sincs. A tirisztor gate 1k ellenállással testre kötve C546B tranzisztor közbeiktatással egy HEF4060BP bináris számláló vezérli. A gyári gyújtótrafó műgyantával ki van öntve, külalakra EI magosnak látszik(30-35W) , a mágneses teszt szilícium vas magot feltételez. A 2,2mH-1µF rezgőkör rezgése 3,4kHz adódik.
A menetszám arányt a szekunderen beküldött 28,3V 50Hz feszültséggel majd a primeren megjelenő 1,678Voltból számoltam ki. Ez 1:17 arány ami 400Voltos primer feszültségnél 6,8kV jelent a kimeneten.
A Flyback convertert transzformátorát egy 14 lábas IC és tranzisztor (TO 92 szerű NPN a középső a bázis és nincs hűtőbordán!) vezérli amiknek a felirata le van csiszolva, ezért a típusuk ismeretlen. A kapcsolás átnézése után látható hogy a tirisztor nyitó impulzusa a nagyfeszültségű konvertert leállítja arra az időre amíg az impulzus fen áll.
Nagy vonalakban ennyit bírtam kideríteni , de ha lenne még kérdésetek szívesen válaszolok.

Óriási! Tényleg nagyon meglepő.

Az eredeti kapcsolást csináltam már gyújtótrafóval is, csak akkor a gyújtótrafó földelése teljesen független az áramkör testjétől.
Egyébként a töltést feszkétszerező csinálja, ami nálam volt horizont, abban olyan 600V-ra töltötte a kondit.
Az inverter valószínűleg egy CMOS inverter, nálam is az volt, és ugyanúgy lekapcsolta az invertert kisütés után. (ha túl erős az inverter, nem engedné lezárni a tirisztort)
A trafó sima EI-66, nagyobb pásztornál láttam EI-96-ot légrésesre vasalva. (ill. jelen esetben műgyantaréses )

Micsoda vita alakult ki egy villanypásztor körül. Az én "paraszt" logikám azt mondja a tudományos értekezések után is, a megépült áramkör jó teljesen felesleges tovább bonyolítani. (Annak a szegény állatnak mindegy hogyan van előállítva a nagyfesz). Nem vagyok szakember sohasem tanultam elektronikát. Után építek kapcsolásokat és jó ha megértem a logikáját (könnyebb hibát keresni ha van)

Idézet:
„Az én "paraszt" logikám azt mondja a tudományos értekezések után is, a megépült áramkör jó teljesen felesleges tovább bonyolítani.”

Teljes mértékben egyetértek.

Megtaláltam egy régi képet a gépről. Nézzük meg csak a rajtalevő felíratott.
Segítek 9VDC 18-34mA Ha felező be van kapcsolva 18mA ha teljes energiával üzemel 34mA fogyaszt a 9Voltos akkumulátorából. Na kérdem én kinek a kapcsolása teljesíti ezt a specifikációt 9Volt tápneszfél a 400 voltnál pedig 4µF töltő kondinál.
Na ezért kell fejlődni. Amúgy meg nem is bonyolultabb a kapcsolás csak okosabb.