Köszönöm !

1.2-1.4 mm a huzal átmérő kb .
akkor durván 3A-ral számolhatok .

Köszönöm szépen a segítséget !

Kipróbáltam egy toroid trafót is , de viszont ott az izzó nem világít . De 56V meg ott van a szekunder oldalon .

Akkor itt meg is van primer, mivel a mikrosütő belső világítása ritkán nagyobb 15..25W-nál így nyugodtan használatod direktben.
Ami a terhelhetőséget illeti, boti2-nek igaza van a huzal keresztmetszetét illetően. Azért ne higgyél neki vakon, mert nem biztos hogy magát a tekercselő huzalt vezették ki (hogy mást ne mondjak, akkor a közös kivezetéseken (fekete, fekete, kék) két huzalnak kellene lenni. Ha tényleg, akkor jó. Ha nem, akkor jön a tovább gondolkodás...
Különösen ha több szekunder van.
Jó lenne megnézni, hogy melyik szekunder réteg milyen vastag (ezt láthatod a kivezetésekből).
Ökölszabály, hogy az összes primer részveszteség nagyjából megegyezik az összes szekunder rézveszteséggel. Azon osztoznak, tehát ránézésre a legnagyobb tömegű szekunder, a legnagyobb teljesítményű (azaz "fő") tekercs is...
Sokkal többet én már nem tudok rajtad segíteni

egy transzformátorról hogyan lehet eldönteni hogy max hány Amper mehet át rajta(.)
(mert van itthon egy trafóm amit egy videoból szettem ki és nem tudom hogy mennyire terhelhetem le)
én arra gondolok hogy a huzal vastagságából meg lehetne saccolni,de jó lenne ha valaki kioktatna(.)


Ne keljen már külön szólni ilyenekért!

Nagyon sokszor le lett már írva, de magad is megadtad a kérdésedre a választ. Meg kell mérni a primer huzal átmérőjét, és azt felszorozni/elosztani mondjuk a 2,5A/mm²-es áramsűrűséggel.

Vagy ha nem 2,5-el, akkor 3,5-el, vagy 4-el, vagy 6-al, vagy stb., attól függően milyenek a terhelés jellemzői.

Teljesítményként tartós terhelhetőséget szoktak megadni, vagyis amit a trafó akár folyamatosan órákon át is képes szolgáltatni, mert ugye olyan adatnak nem sok értelme lenne hogy kibír 1kW-ot néhány másodpercig.
Egzakt értéket maximum adott típusú trafóra lehet megadni, de ha már más az elrendezése, hosszabb vagy rövidebb a cséve akkor az is borul.
Amit tényként merek állítani az az ellenütemű SMPS trafóban a 8A/mm², mert ezt kipróbáltam. Ráadásul úgy, hogy nem hogy hűtve nem volt hanem egy ronggyal még be is bugyoláltam jó vastagon az egész trafót. A hőmérő szonda a tekercs külső felületéhez közel, de még a sorok közé volt berakva, hogy a huzal hőmérsékletét mérje, másfél órán keresztül. Készült hőmérséklet-idő grafikon, de már nem tudom hogy hova kallódott el.

Annak idején a MEEI igen egyszerűen vizsgálta - és ez szerintem kielégítő. Rátettek egy műterhelést az általunk megadott értékűt, Megmérték a primer tekercs ellenállását "hidegen".
Üzembe helyezés után fél óránként megismételték a mérést és ha két óra múlva még mindig emelkedőben volt, a minősítés negatív lett.
Tehát a saccolt/ számolt áramnak megfelelő műterheléssel, a várható környezeti hőmérséklet mellett bárki meghatározhatja ismeretlen trafója képességeit.

Többféle módszert is el tudok képzelni. Nekem a hőmérséklet alapján való mérés a legkézenfekvőbb, mert itt az egész trafó együttes hatása vizsgálható, de egyéb módon is célba lehet érni.
Inkább abban a látom a buktatót, hogy a sokak által használt és javasolt 2,5 A/mm2 érték túlzó. Szélsőséges viszonyok kellenek ehhez az értékhez. A 3,5-4 A/mm2 a legtöbb helyre bőven megfelel, és ez már 60%-al több mint a 2,5. Erre jó példa lehet a villanymotorok tekercselése, ahol még ettől is bátrabban méreteznek.

A villanymotoroknak többségének van saját hűtése...
A kép Áts Illés: Kistranszformátorok c. művéből való.

Nem vagyok a téma szakértője, de éppen a táblázatod hitelességével kapcsolatban vannak aggályaim. Számos egyéb, hasonló tartalmú irodalom is van, de ezek általában több tíz éves kiadványok. Persze a koruk miatt még lehetnének jók, de szerintem túlzott biztonságra törekszenek.

Abban az időben még nem volt szempont a tervezett elavulás, sőt a tartósságra törekedtek. Az azonban igaz, hogy azóta jobb anyagok kerültek felhasználásra (én pl. olyan vasakra kezdtem a trafó készítést, aminek a max. gerjesztése 0.8T volt, ma már az átlagos is többet tud), és valóban növelhető némely alkalmazásba a terhelés. A huzalok szigetelése, hőterhelhetősége is nagyot javult.

Valóban, régi a táblázat, azonban a huzal fizikai jellemzői (tisztasága) nem valószínű jobb lett, sőt. Vagyis egy modern hagyományos, lemezelt transzformátor melegedése, pontosabban a huzalé és ezzel együtt az egész trafóé nem gondolom, hogy 20-30 Celsiussal megnövelhető volna.
Tekintve, ha 40-50Celsiust elfogadhatónak tarhattunk régen, most a 70-80 Celsius biztosan nem megengedett. Lehet akrármilyen jó a vasunk a rézhuzal hőállósága 2-3szorosa, nem lehet rezsónak méretezni egy kistranszformátort, szerintem.

Egyébként a vas minőségére jellemző adat:
Az E I 66/23 vasra egy régebbi irodalom 20VA átvihető teljesítményt ad meg. Ezzel szemben a mai gyártó és a mai vassal 35VA a garantált, igaz, 70 Celsiusig is elmehet üzem közben a kiöntött trafó. Némileg ellentmondásban van az előbbi, általam írtakkal, ez van.

Elnézést, 30VA az a 35VA... Én már elnéztem.

Néhány éve jártam egy (azóta eltávozott ) nyugdíjas tekercselőnél. 70 évesen még dolgozott. Ő mesélte, hogy a mai zománchuzalok nem 130, hanem 200 fokra készülnek. Igaza lehetett, hiszen több trafóban találtam 138 fokos hőbiztosítékot. Az kiolvadt, de a tekercsen még semmi nem látszott.

A kapcsolóüzem nagyobb követelményt támasztott a huzalokkal szemben, szinte minden tekintetben. A huzalt fedő lakknak jobb szigetelőképességűnek, lassabban öregedőnek kell lenni, mert nagyobb galibát okoz ha kiszárad és letöredezik a huzalról. És ott van a ferrit, aminél a 80-90 C^o gyakorlatilag üzemi hőmérséklet is lehet.
Csináltam tavaly egy invertert egy szétbontott szünetmentesből, amivel mobil ledeket hajtottak. Felhívtam a figyelmet rá hogy 400W-nál jobban ne terheljék, mert a trafó nem 1kW-os még ha azt is írta a gyártó a szünetmentesre. Hajtották órákon keresztül kb. 350W-tal, és mivel bírta úgy döntöttek hogy akkor bírni fogja a 650W-ot is amire éppen szükség lett volna.
Aztán egyszer csak megállt, kioldott a trafóban a hőbizti. Nem sokkal később amikor elhozták hozzám hogy nézzem meg mi baja lehet, a trafó még olyan meleg volt hogy alig lehetett megfogni. A huzaloknak természetesen semmi bajuk nem lett.

Sziasztok. Van egy trafóm. A szekunderén található öt kivezetés úgy van meg oldva, hogy egymás között megbírom mérni, hogy hány voltosak, de nekem szimmetrikusan kellene és (gondolom én) zárlatot csinálok olyankor. Sorosan tettem a primer oldalra egy 100 wattos izzót és világít, ha szekunderen összefogok két kivezetést, de csak akkor.
Nem tudom, hogy lehet ez, elméletileg a feszültségnek össze kellene adódnia, ha két tekercs egyik végénél összekötve van és a szabad végeket mérjük nem?

Összegányoltam egy TDA végfokot és kellene a szimmetrikus feszültség, de az egyenirányításnál ugye a pufferkondik össze vannak kötve és csak világít a sorosan kötött 100 wattos izzó...
A trafó egy Pioneer A-405R erősítőből származik, amit neten vettem. Az erősítőre 380 watt teljesítmény van ráírva és gondolom, hogy a trafó ezek szerint 400-450 wattos lehet (javítsatok ki, ha roosszul gondolkodom.)

Ha összefogod a szekunder két kivezetését, a szekunder oldalon zárlatot csinálsz. Természetes, hogy világít a primerrel soros lámpa, mert ott is zárlat van. Ha szabad szekunder végeknél nem világít, akkor eltaláltad a primer tekercsvégeket.
Ilyenkor mérj feszültségeket a szekunder kivezetések között, és feszmentes állapotban ellenállást, ebből kiderítheted, hogy a szekunder kivezetések kik kikkel vannak.

Két szimmetrikus szekundere van.

"Ha összefogod a szekunder két kivezetését, a szekunder oldalon zárlatot csinálsz. Természetes, hogy világít a primerrel soros lámpa, mert ott is zárlat van."
-Így van és ezért is tettem az izzót sorosan, hogy megtudjam találni a tekercsvégeket. Nem így akartam eredetileg keresni, de már kínomban így is próbáltam.

"Ha szabad szekunder végeknél nem világít, akkor eltaláltad a primer tekercsvégeket."
-Ezt nem igazán értem. A primerre adom rá a 230 voltot és az a trafónak az egyik oldala (ez nem toroid, ha erre gondolsz).

"Ilyenkor mérj feszültségeket a szekunder kivezetések között, és feszmentes állapotban ellenállást, ebből kiderítheted, hogy a szekunder kivezetések kik kikkel vannak."
-Értem, ez hasznos lesz még. De nálam nagyon úgy néz ki, mint valami délutáni szappanopera: mindenki mindenkivel van.

Akkor ennél a fajta kivitelezésnél nem lehet összekötni a szekunderen semmit? Nyilván nem, mert ezt tapasztalom. Vagyis más szóval ezt így fogadjam el és keressek másikat? Igazából a bánatom, hogy nem tudok ebből varázsolni mínuszt a TDA-mnak.

Nem igazán vagyok hozzáértő és bocsánat, ha értelmetlenkedek.

Már hogyne tudnál - az eredeti helyén is erre használták. Két szimmetrikus tekercs van, lehet, hogy a közepük is össze van kötve már valahol belül, de nem baj. A két szélsőre graetz váltó oldala kerül, a mínuszán (két anód) negatív, a pluszán (két katód) pozitív feszültség érkezik a közösített kivezetéshez képest(két közép) ami a GND lesz.

Ha véletlenül nem a 230 V -os tekercsre adtad a hálózatot, a lámpa világítani fog, a többi tekercs szabadon hagyása mellett is.
A szekunder tekercsek kis menetszámúak, vastagabb huzalól, ezért az ellenállásuk sem túl nagy, lehet hogy csak néhány ohm. Az ellenállásmérődnek képesnek kell lennie alacsony ellenállások mérésére.

Nem teljesen egyértelmű a dolog, de a csatolt rajz alapján a 2 szimmetrikus tekercs közepe belül van összekötve, nem a trafón kívül, így ezen már semmit sem tudsz összekötni, csak a 2-2 tekercset párhuzamosan, ha a 4 tekercs egyforma. Persze hogy ez valóban így van-e vagy sem annak látszani kell.

Még párhuzamosat sem enged, de nem baj. Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Másik trafót kell keresek nagyon úgy néz ki, ennek meg majd ki lesz találva valami.

Még annyit azért kérdeznék, hogy mi értelme van ennek a szimmetrikus szekundernek? Hova/miért kell az ilyen megoldás?

Már említeték, általában olyan erősítőkhöz használják, ahol a testhez képest szükséges a pozitív és negatív feszültség is...

Mint fentebb leírtam Neked is ilyen kell - a negatív táp miatt...

Ma elvittem egy alakhoz ezt a drágalátos trafót. Megmérte a feszültségeket és mondta, hogy próbáljam meg a graetz hidakat úgy összekötni, hogy egyenirányítás után ne a pluszt kössem össze a mínusszal, hanem próbáljam meg a két pluszt, vagy a két mínuszt összekötni. Üzletben dolgozik, nincs meg a száma. Gondoltam, már nem lesz problémám. Isten tudja, hogy mikor lesz megint utam arra. Megpróbáltam, nincs zárlat, de jön a következő kérdés:

Így most két egyforma polaritású (vagy mi) feszültség van és a harmadik pedig az ellentétes. A közös pontot használhatom földnek? Szerintem nem, de nem akarom felrobbantani az egyik kondenzátoromat. Lerajzoltam, hogy érthetőbb legyek, mert azt aláírom, hogy kicsit értelmetlen lehetek.