Szerintem 10-20 százalék, ha nem süti a nap gyakorlatilag nincs áram. De majd jönnek az atomfizikusok, aztán tudományosan megmagyarázzák....

Benne van a nevében: Napelem. Ha a nap nem süt,ne várd hogy termelni fog! Attól hogy fényt kap,már képes néhány százalékot termelni Ez azért messze van a névleges teljesítményétől...

Nem is írtam, hogy csodát várok.
A kérdés ennyi volt: "Mennyi?"
Ha 5 százalék, annyi, ha 50százalék, akkor annyi. Nem háborgok, ha kevés

Helló! A 250W csak papíron létezik.Mostani napsütéses fényviszonyok mellett sem több 170-190 Wattnál. Ez 11-14 óra között mértem.

Szia, Köszönöm, ez kiemelten hasznos infó volt Jobban tudok így kalkulálni. Körülbelül 800 Watt teljesítményre van szükségem, minden személyes tapasztalat közelebb visz a táblák darabszámát illető kalkulációhoz.

Ez hány Voltot, és hány Ampert jelent?
(Nem mindegy sajnos nekem, hogy a 180W az 25V mellett 7.2 Ampert, vagy 30 Volt mellett 6 Ampert jelent )

Helló! 30V mellett 6 Amper! Így kalkulálj! Ez maximum.

Köszönöm szépen a széleskörű választ és a külön köszönet a kapcsolásért!

Kicsit részletesebben kitérve az egyes kérdésekre:

- Áramkorlát szükségtelensége és a túltöltés szabályozás világos. Egyszerűbb megoldás, mint amikben gondolkodtam.
- Valóban, én is azzal kalkuláltam, hogy éjszakánjént némileg merülni fog az akkumulátor (illetve borongós-ködös napokon akár több ideig is), csak attól tartottam, hogy ettől még nem tesz jót neki, hogy napsütéses időben, teljes feltöltés esetén az aznap hátralevő részében "rajta marad" a töltő fesztültség és így ciklikusan ugyan, de mégis puffer üzemben lenne. Ezzel kapcsolatosan már nem aggódom, mert több helyről is azt a véleményt kaptam, hogy nem kell túlfeszülni a témát, ezt te is megerősítetted.
- Nyilván, az energiamérleget úgy kell tekinteni, hogy írod, az akksi itt egy integrátor.
- A 2-300 Ft így már nem reális, valóban. Eredetileg azért indultam ki ilyen értékből, mert a legelső körültekintéseim során belefutottam olya véleményekbe is, hogy "kell egy dióda meg egy korlátozó ellenállás és kész"... de gyorsan nyílvánvalóvá vált, hogy nem ennyire egyszerű.
- Az 555-ös alámerülés védelem is nagyon tetszik!

Köszönöm még egyszer!
Ádám

Köszönöm!

Hello!

Elkedztem ma megépíteni az áramkört és mégis lenne egy kérdésem ezzel kapcsolatban.

Sejtésem szerint a TL431 soha nem fog "kinyitni" teljesen, azaz a katódját soha nem húzza le földre (hiszen amint elkezd kinyitni, a söntölés miatt esni fog az input feszültség és így nem nyit ki jobban), DE elvileg ha mégis valahogy megszaladna a feszültség a bemeneten és úgy alakulna, hogy a TL431 fölfre húzza a katódját (lásd adatlap helyettesítő áramkör (csatolom)), akkor R4-en nagyobb feszültség lenne mint 5V, ami így meghaladná a BD442 maximumális megengedett emitter-bázis feszülségét.

Tehát lehet hogy szükségtelen az aggodalmam, de nem lenne érdemes R5-öt kicsit megnövelni, hogy R4-en soha ne lehessen (mondjuk 15V napalem-feszültség esetén) mondjuk 3V-nál több?

Köszönöm!
Ádám

Hello! Tévesek az elképzeléseid.
- A TL431 katódja valóban nem megy le nullára, mert akkor pld. megszűnne a belső referencia képzése is. Hiszen ahhoz feszültség kell, ami csak a katódból nyerhető.
- De nincs is rá szükség. Mert a TL-nek van egy alapárama amiből előállítja a referenciáját. Ez maximuma 1mA. Az R4 azért kell, hogy ez az áram ne tudja kinyitni még a Q2 végtranyót. Viszont mikor nyitni kezd a TL, akkor R5-ön keresztül elkezd bázisáram folyni a Q2 bázisába. De az R5 korlátozza is ezt az áramot.
- Az R1 terhelő ellenállásnak akkorának kell lenni, hogy a napelem teljes áramát le tudja húzni úgy, hogy azon maximum 12V essen. Így az aksi felé semmi esetre nem tud áram folyni, ha a Q2 ki van nyitva. Pld. ha a napelem maximálisan 1A-t képes adni, akkor a 10ohm-on ekkor 10V feszültség esik. A bázisáramnak, pedig amit az R5 biztosít a kollektoráram/béta értéknél nagyobbnak kell lenni. Ha a béta mondjuk 50, (az adatlap 1. ábráján látható, hogy ez 1A mellet 100 körül van) akkor 1A/50=20mA bázisáram szükséges.
Ha a napelem feszültsége ekkor 12V, a tranyó bázis-emitter feszültsége 0,8V (3. ábra) és a TL katódfeszültsége 2,5V, akkor az R5-re 12V-0,8V-2V=9,2V jut. Vagy is 9,2V/470ohm=19,5mA bázisáram fog ekkor folyni. (Az R4-en ebből még 0,8V/470ohm=1,66mA áram elvész.) Tehát 17,8mA bázisáram marad még. Tehát 56 béta felett, már megfelelő az üzemmód, az adatlap pedig 100-at mutat.
- A tévedésed az 5V. Mert ez a tranyó bázis-emitter zárófeszültségének maximuma. De azt nyitóirányban működtetjük, nem záró irányban. A bázis-emitter pedig egy nyitóirányú dióda jelleggörbéjével azonos. Mint ahogy azt a 3-as ábrán is látható. A tranyó kollektor feszültsége ekkor 1V körüli. Tehát 1A és 10ohm R1 ellenállás esetén a napelem feszültsége 11V lehet.
"Egyszóval", így kell ezt számolgatni.

Hello!

Az bázisáram-számolós részt kétszer kellett elolvasnom de értek mindent, amit írtál.
Illetve meg is építettem, minden lényeges ponton rászkópoztam és tökéletesen működik.

Köszönöm szépen!

Sziasztok.
Az elkövetkező pár napban lesz egy kis időm építgetni.
És azután szeretnék érdeklődni hogy az alábbi alkatrészek összekapcsolhatóak egy működőképes egységgé?


Napelem:
3.5W 18V polycrystalline silicon
Operating voltage: 18V
Max work current: 0-180mA

Dc-dc converter
Input voltage: 4.5-28V
Output Voltage: 0.8-20V (adjustable)
Output current: rated current 3A(MAX).
Switching Frequency: 1MHz
Output Ripple:less than 30mV
Efficiency:96%(max)

Aksi
6V 4.5AH/20HR

Ha 6 V -os akkuból 3 db lenne, lényegesen egyszerűsödne a helyzet.

Igen tudom De akkor viszont a 180mA elég kevés lenne nem? 60mA már semmire sem elég. Legalábbis ahogy én gondolom.

Hello! Meg kellene nézni, a napelem hol adja le a maximális teljesítményét. Mert terhelve az árama szinte állandó, miközben a feszültség nő. Vagy is vélhetően egy 12V-os aksi jobban illene a dologhoz. És kétszeres energiát is adna le a napelem, mint a 6V-os aksi esetén.
A konverternek a feszültség tartományába bele esik a 12V is, így ugyan azon teljesítményhez az áramfogyasztása is kisebb lenne. Viszont az aksi túltöltésének megakadályozásáról (esetleg alámerüléséről) is gondoskodni kellene.

Az igaz, hogy 12 V -os akksihoz jobban illik, de akkor kéne töltő elektronika, három akksihoz pedig nem kell, sohasem fogja túltölteni. Az inverter meg készítheti a fogyasztási villanyt.

Bár ha rajtam múlna, akkor három ilyen napelem párhuzamosan, három ilyen akksi sorba, és az inverter. és ennyi.

Jelenleg egy 6v ami szabad, De hamarosan felszabadul egy 12v 7aH a szünetmentesemből. De erre nem is gondoltam még. A túlmerülés nagyon sokára következne be. A 2 darab UR18650a aksi a lámpát elég sokáig üzemelteti. 5-6 óra és még nincs lemerülve. De ezt több napos használat mellett hoztam össze. És gondolom ugyan annyit legalább tud a 6 voltos aksi is.
Még csak ismerkedek a multiméterrel hogy tudnám a maximális teljesítmény mérést megoldani?

Hmmm bárcsak lenne annyi időm pénzem hogy mind meg tudjam venni és csinálni. És legfőképpen erőm hogy cipeljem.

Lemerülni akkor fog, mikor az energia mérleg negatívvá válik. Vagy is a napelem által bevitt energia kevesebb lesz, mint a lámpa által kivett.
Mért értékek az igazán mérvadók. Ez a két aksi/5óra, kicsit Duracell nyuszis megállapítás. ("Akár kétszer tovább bírja") Van a lámpának fogyasztása, az átalakítónak hatásfoka, és az aksinak kapacitása. Ez alapján lehet eldönteni, a meddig bírja kérdést.
A teljesítményt mérni nem elég egy multiméter, változtatható terhelés és napsütés is szükséges hozzá. Egyszerűbb ha a gyártű által (ha van ilyen) grafikon alapján megállapítani.
De ha 180mA a maximális áram és 6V az aski amit töltünk vele, akkor a teljesítmény 1,08W. Ha 12V-os aksit töltünk és az áram még mindig 180mA, akkor az 2,16W. És a napelem még mindig ugyan az. Ha 18V a maximális feszültsége a napelemnek, akkor jó közelítéssel 12V-on is képes még leadni a maximális 180mA áramot az elem.

2-3 hetente egyszer fel tudom tölteni rendesen. Igy nem lesz probléma ha teljes lemerülés határán van. AZ hogy duraceles vagy nem hát ez van. Saját tapasztalat. Ha bekapcsolom akkor 3.5V és ugyanannyi A mérek. Nem tudom lehet rosszul mértem még nem sokat méregettem. Egyetlen egy felírat van rajta. Boruit.
Sajna nincs gyártói grafikon.

Annyit meg lehet tenni, hogy rákapcsolsz a napelemre egy 12V/2W-os izzót, és megmérni az izzón a feszültséget és az átfolyó áramot. Abból már lehet tájékozódni, hogyan tölti majd az aksit. Mert 2W/12V=170mA lenne, ha 180mA-at képes tényleg leadni, akkor a feszültségnek 12V-nál nagyobbnak kell lenni.

Ok. Holnap veszek egyet a boltban és megmérem.

Szia. Megvettem az égőt. A műszert 20v állítva 7-8 V között mutatott.

Hello! Remélhetőleg teljes napfény mellet mértél. De akkor azok a paraméterek amik a napelemre vannak írva, nem teljesen valósak. Kb. 120mA lehetett az áram a 7-8V feszültség mellett. De ha így van, akkor még is a 6V-os aksi lesz a jó választás.

Kint a szabadban mértem meg. Bent csak 3v körüli érték volt. De várok és újra mérek mert elégé erősödik a nap. Most már 8-9 volt közötti értéken van. Az elkövetkező fél órában még egyszer rámérek és meglátom hogy mi lesz. Nem csak a műszer mutat többet de az izzó is fényesebb lett.

Most már 9-9.6 volt között ugrál. De ez a vége szerintem. Így marad a 6V aksi. Köszönöm a segítséget. Kezecske ment.

Hello!
Lenne egy kérdésem a korábbi kapcsolási rajzodhoz: ha a napelemet 10W-osra cserélném (ez most egy másik alkalmazás, több delej kell), akkor a kapcsolás hogyan módosulna? Az odáig világos, hogy a napelem-akksi párosítás fontos, de ezzel nincs gond (a napelem rövidzárási áram: 0.9A, az SLA akksi max töltőárama: 2.1A).

Viszont a sönt áramkört át kellene méretezni... Ehhez elegendő, ha a sönt ellenállást megnövelem és mondjuk 2 db 10Ohm/10W ellenállást teszek sorban (=20 Ohm, 20W) vagy a BD442-t is le kellene cserélni? Adatlap szerint 36W-ot tud max eldisszipálni, és nyilván hűtőborda kérdése is a dolog, de azért némi aggodalommal tölt el, hogy nem valami izmos így ránézésre ez a SOT-32 tokozás... Egyáltalán mekkora része fog a teljesítménynek a tanzisztoron eldisszipálni, ezt mi alapján lehetne megbecsülni?

Köszönöm!
Ádám

Hello! Leszimuláltam számodra, hogy mi a helyzet.
A grafikonon látható, hogy a sönt ellenállást úgy célszerű megválasztani, hogy le tudja nyelni (és elfüstölni) azt az áramot, amit a napelem maximálisan teljesít. De még a tranzisztornak is legyen szabályozási lehetősége. Az X tengerlyen az aksi feszültség e változik 14..14,5V között.
- A napgenerátor áram 900mA. A sönt két párhuzamos 22ohm, ami 11ohm eredőjű. Látható, hogy a sönt feszültsége addig nő, míg el nem nyeli a 900mA-t. U=11ohm*0,9A=9,9V.
- A tranyó kollektor feszültsége úgy csökken, ahogy a söntön a feszültség nő. A 11ohm jó, mert a tranyónak is lesz szabályzási tartománya. Hiszen a napelem feszültségét a söntszabályozás, kb. aksi+D1 feszültsége határozza meg. Ez kb. 14,2V+0,8V=15V. Tehát marad a szabályozásra 5V feszültség.
- A sönt terhelése úgy nő, ahogy a rajta eső feszültség. Vagy is 10V*0,9A=9W.
- A tranyón akkor van a legnagyobb teljesítmény, mikor a söntön a fél feszültség van. Tehát látható, hogy kezdetben együtt nő a sönt feszültségével, majd a felétől visszafordul.
Így a tranyónak maximum 5W-ot kell elfüstölnie. Erre még a BD442 megfelelő, de választhatsz nagyobb teljesítményű (felületű) tranyót is a kapcsolásba. (A BD-nél a 36W csak egy elvi érték, mert ahhoz a kristály hőmérsékletét 20fokon kellene tartani, ami lehetetlen. Ahogy nő a hőfoka belül, úgy csökken a terhelhetősége. SOA görbén megnézhető ha van neki ilyen.)

Végezetül, min írták is (és talán én is) ennek a megoldásnak csak kis teljesítményen van létjogosultsága. Ahogy nő a teljesítmény egyre kezdi értelmét veszteni a sönt szabályozás.
Tehát az nem jó módszer, hogy ha valaki bírja, akkor mindig teszünk a hátára még egy zsákot..

Köszönöm szépen!

- Így, a szimuláción keresztül tényleg eléggé szemléletes, bár valahol várható volt, hogy a tranzisztor (megfelelő sönt ellenállás választásnál) valahol "középen" fog a legtöbbet disszipálni és nyilván nem amikor teljesen zárt vagy teljesen nyitott.
- Szerintem választok egy nagyobb tranyót, mint a DB442 (jobban fogok tudni aludni)...
- Persze, a végtelenségig nem akarom elfűteni a jó kis napenergiát... gondolom egy feszültség-vezérelt áram-generátorral megoldható lenne a dolog söntölés nélkül is... elvégre a nepelemről nem "muszáj" levenni a teljesítményt, üresjáratban sem robban fel

Köszönöm még egyszer!
Ádám