Mielőtt elmennénk egymás mellett, megpróbálom sorba rakni a dolgokat. Te az alkatrészek hangjáról írtál. Reloop jelezte, hogy ennek van topikja, mert itt elsikkad. Igaza van, mert bár tudok példát mondani egy kondenzátor vagy vezeték cserélése miatti változásról, itt elhalna a téma, vagy vita lenne belőle. Erre írtam, hogy itt még nagyobb bajok vannak. Csak nagyon nehéz úgy állást foglalni, hogy valakinek ne legyen kellemetlen. Amit feltettem képeket, az egy fórumtag erősítője, ami már elkészült. Több lépésben készülök helyrehozni, de látni kell, hogy milyen problémák vannak vele. Majd elválik hogy emitterkövetős fetmeghajtás, vagy csak bemeneti szűrő módosítás a gyógyír. Felhasználás módjától függ, hogy kinek mi kell. Van itt a fórumon olyan, akinek 20hz-20khz között kell az átvitel, de olyan is, aki DC és 1Mhz, vagy még több között szeretné. Igénytől függ, hogy mi a cél. Szóval először a koszt mossuk le, aztán lehet a parfümök között válogatni.

Nem. A karcos hang volt a téma. Meg a fetek meghajtása. Én csak jeleztem, reagálva a hozzászólásra, hogy az a tapasztalatom, hogy karcos hangot még a passzív alkatrészek is csinálhatnak. Nem csak kicsit karcosat, hanem nagyon csesznye fémesen karcosat is.
Nagyon rossz a parfümös hasonlatod. Ez nem parfüm, hanem egy vastag réteg ganyé, amit ki kell talicskázni. Ezt csak te hiszed parfümnek.

Visszatérve a fetmeghajtásra: a fetek feszültségfüggő kapacitásai is okoznak ilyet. Feltettek az előző oldalra egy szimulációt a gate áramról. Az ilyen IRFP-knek a valóságban is ennyire ocsmány gate árama van, nem csak a szimulációban. Ez okoz egy jól hallható fémes karcos "fetes hang"-nak nevezett dolgot.

Mérsékelni lehet a hatását. De az emitterkövetős meghajtásnak is véges a kimeneti impedanciája. A gate ellenállások minimum kellenek akkor is. Valamint másképp kell megoldani az erősítő nyilthurku fázismenetének a kialakítását is. Mondjuk ki kell alakítani egy domináns pólust ami a leglassabb (ez az integráló szabályzás a legegyszerűbb). Az emitterkövetővel hajtott fetek által bevitt pólusfrekvencia feltolódik és rontja a fázistartalékot. Ezt is figyelembe kell venni. Némileg bonyolultabb fázistartalékra méretezni. Több a gond vele. Mondjuk aki ilyen erősítőt csinál, azt nem tudom, minek zavarja a karcos hang...

Másik megoldás, hogy nagyon alacsony értékű ellenállásokat teszünk a VAS fokozatba. A VAS fokozat tranyóit magas nyugalmi áramról kell járatni és hűteni kell.

Ha elképzeljük a feszültségfüggő kapacitás és az ezzel párhuzamos ellenállás vektorábráját, akkor ez úgy néz ki, hogy a vektorok egy derékszögű háromszöget adnak ki. Egyik vektor az 1/XC a másik az 1/R, a háromszög átfogója meg az 1/Z. (az eredő admittancia)

Namost ha változik a C értéke, de az 1/R vagyis a G vektora sokkal hosszabb, akkor 1/C változása alig befolyásolja a háromszög átfogójának a hosszát, (ami az eredő admittancia).

Tehát így látható, hogy minél alacsonyabb értékű ellenállást kell kötni a feszültségfüggő kapacitással párhuzamosan, hogy csökkentsük a torzítását. Sokkal jobban csökken a torzítás, mintha egy azonos nagyságú kapacitiv reaktanciát kötnénk vele párhuzamosan. Tehát megéri az emitterkövető, sokkal kisebb torzítást okoz a feszfüggő kapacitás azzal.

Nem szépen kell szólni egy erősítőnek, hanem jól. És a kettő között nagy különbség van...

Valóban van különbség. Csak én látok itt némi ellentmondást? Akkor ezek szerint mégsem úgy van, hogy "bármilyen kapcsolással összehozod azt a rendkívül jó hangot" csupán alkatrész csereberével?
Nálam ez a dolog úgy működött (amíg működött, mert már nem nagyon izgat, nem hiszek már a mesékben), hogy elkészült mondjuk yageo ellenállásokból meg kondikból többféle kapcsolás, és mindig volt egy legjobb, amihez tudtam hasonlítani ezeket, és 2-3 perc alatt el tudtam dönteni, hogy az adott kapcsolással érdemes-e tovább görcsölni vagy sem. Nálam sosem lett a sz.rból vár, pedig eleinte voltak erre is próbálkozások, viszont a kezdetben jót már érdemes volt javítgatni, meghálálta.

Igen. Az enyém ne jól szóljon, mert ami jól szól az csak műszakilag jó, hanem szépen, úgy, ahogy az nekem tetszik.

Igen, csak te látsz ellentmondást. Nincs ellentmondás. A gyári ion obelisket leverte az egyik erősítőm, mint vak a poharat. A saját gazdája is elismerte, hogy hát az egy jobb hang. Egyet értettem vele...

A gyári ion obelisket nem én szórakoztam össze, hanem a gyártó. Nekem ahhoz közöm nincs. Igaz ugyan, hogy után építettem, már több, mint 10 alkalommal. De az nem a gyári. Másrészt ezeknek a hangja sem a legjobb nálam, mert van ezeknél jobb hangú végfokom is. Ami történetesen nem HTA 30...

Viszont nem rossz a HTA 30. Az egyszerűségéhez képest kiemelkedően jó. Nem kell bele védelem stb. Ha olcsón és egyszerűen kell egy végfokot építenem zenehallgatási célra, akkor ilyet szoktam csinálni. Persze már csináltam belőle saját verziót is, amit más alkatrészekre éleztem ki, mivel már nem nagyon lehet kapni a bele való BDW83-84-et. Úgyhogy van belőle kvázikomplementer végű változatom, ami TIP3055-el megy és 40-60V tápfesz között használható átalakítás nélkül. Ilyen kis univerzális dolog lett. Majd lehet, hogy kitenyésztem MJL21194-re 100-110V-os tápra...

Még mielőtt megharapod az orromat:

Amit feltett Karesz az előző oldalra, az a játékizé a hibajavító fokozat nélkül. Az a hibajavítóval együtt nálam üzemel. Sokak szerint nagyon jó. Bár Karesz szerint nem annyira. Ezt azért meri mondani, mert azóta csinált még egy jobbat, meg aztán egy attól is jobbat. Amit én tettem fel, az meg egy módosított baji féle. Ezekben csak annyi a közös, hogy mindnek ugyanaz a végerősítő eleme. Ezért hiba lenne azt mondani, hogy csak gyenge minőségű erősítőhöz használható. A vas is egy undorító rozsdásodó fém, mégis évtizedeken keresztül készült belőle autó. Meg talicska is. Elnézést az újabb hasonlatért. Ez a vas nem az a VAS.

Karesz legújabb IRFP erősítőjét nem hallottam, arról majd az beszéljen aki ott volt meghallgatni. Engem egy fórumtárs kért meg, hogy valamit próbáljunk meg a baji féléjével. Szabadon választhatok két döntés közül. Vagy azt mondom hogy dobja ki mert s....r, vagy a lehetőségekhez képest megpróbálok kihozni belőle valamit.

Ugye, az ember hiába veszi meg a világ legjobb hangszóróit, az még semmi. Ezeket még bele kell szerelni egy nagyon jól méretezett dobozba és akkor még mindig nem szólnak, mert keresztváltó is kell hozzájuk. Ha a három dolog eggyé áll össze, akkor van egy jó hangú hangsugárzónk.

Az erősítő ugyanilyen. A kapcsolás még semmi. Kell hozzá a nagyon jó nyákterv és a nagyon jó tápegység, majd ezeket össze kell hangolni egymással, hogy egyetlen megbonthatatlan egységet alkossanak. Akkor van kész az erősítő, ha mindezek a feltételek maradéktalanul teljesülnek. Oszt nem kell benne cserélgetni semmit, csak élvezni kell a zenét....

Fet gate áramot írt. Nagyjából úgy is néz ki egy IRFP gate árama. A valóságban nem ennyire ronda, de szinuszos vezérlésnél egy nagyon elcseszett fűrészjelre hajadzó ocsmányság...

Itt van még ilyet is csináltam. Ez egy ilyen mutáns HTA30. Csak NPN végtranzisztorok vannak benne. Csak két tranyót kell felcsavarozni a bordára, szóval különösen egyszerű a mechanikai beszerelése a dobozba.

A bemeneti DIM szűrő hatása.
A gate áram 10%-al a THD 0.2dB-el csökken. Az aluláteresztő gyakorlatilag annyit csinál, hogy a sztereóképet beszűkíti. Inkább úgy kell megcsinálni egy végfokot, hogy ne okozzon gondot neki ha porszem van a lemezen. Minden jelet fel kell tudnia dolgozni ami belemegy. Ahogy a Mesterem tanította (nem KD): ami belemegy, az jöjjön ki, oszt kész.

Akkor valamit eléggé elrontottál, ha beszűkíti a sztereo képet. Pont azért kell foglalkozni a bemeneti szűrővel, hogy ne legyen komoly negatív irányultságú hallható hatása.

Dehogy nem lett. A HTA is egy tipikus s...ból épített vár. A leggagyibb, legfatengelyesebb kapcsolás. Az egyik legolcsóbb is. Ez az igazi s...ból vár...

Másrészt ne forgasd ki a szavaimat. Nem azt írtam, hogy bármilyen tervezési hibás kapcsolásból tudok jó hangot csinálni alkatrészek cserélgetésével. Azt írtam, hogy bármilyen tipikus alap topológiával tudok. A normális, jó tervezés esetén nem a kapcsoláson múlik a hang. Kizárólag az alkatrészek teszik borzalommá, vagy abszolút felső kategóriás szintűvé a hangot. És ilyenkor már nem számít a kapcsolás. Bármilyen alaptopológiával meg lehet csinálni a legmagasabb színvonalú hangminőségi szintet is.

Ami nincs, annak semmilyen irányú negatív hatása sincs. Ez a véleményem a csatolókondiról is.

Hát hibás a véleményed. Mert, ha visszajut valami nagyfrekis zavar a bemenetre annak elég negatív hatása van.

Például nyitott bemenetnél a hangszórókábel megszórja a bemenetet, azt kapacitív úton becsatolódik a jel, begerjed az erősítőd, azt mehetsz a poroltóért...

Én közben szedem az igét, meg még mindig a gate áramokon gondolkodom. tegnap a VF2 gate kisütő izén agyaltam, de rájöttem, hogy nem jó. Sőt! Talán az a lényeg, hogy nem sül ki. De akkor meg az a baj, hogy a relatív nagy értékű kisütő ellenállás miatt magasabb frekin nő a nyugalmi áram. Volt az a sosemenjennulláraazáram elmélet. Ennél meg lehetne csinálni. Majd hátha.

Kicsit beszállnék a védelmedre kelve.. Épp ezt az arctk 600 at építettem meg, fetes és a bemeneti fóliakondenzátort kipróbáltam majd betettem egy sima elkót és láss csodát sehol egy karcos "fémes" hang.. Hanem egy dinamikus jól szóló végfok kerekedett belőle...
Visszatérve a Baji fetesre ami megint egy másik téma ott is 2 kit közt annyi különbség van az alkatrészek miatt hogy el sem hittem míg nem hallottam meg.. Az új kit leveri a régit hangzásra... Csupán annyi hogy ebben az irfp 9240 párjának egy 250 N est raktak az volt gondolom raktáron, ennek olyan hatása lett hogy lehídaltam mikor meghallottam azt a szépen csilingelő nem fűrészes magas hangot és azt a dübürgő erős dinamikát ahogy megszólalt szóval van igazad tanúsítom.. Egy jó magyar feltalálótól idéznék" nem mindíg a legjobb félvezető felhasználásával érjük ela legjobb hatást"...

Lehet, hogy Karesz bedrogoztatja a vendégeit, aztán csak víziójuk volt hogy valami jót hallottak. De lehet hogy az OP37-en is volt ebből, mert azt meg tőle kaptam.

De viccen kívül a nagy sávszélesség, meg a nyitott bemenet az tényleg veszélyes. Viszont van egy egyszerű megoldás, hogy nagy sávszélesség esetén se szórja meg a hangszórókábel a bemenetet. Ha valaki szándékosan akar nagy sávszélességet, akkor kénytelen lesz a professzionális elrendezést alkalmazni. Így egy csapásra három dolog is megoldódik. Ezt most nem áll módomban elmondani, majd elmondja az illetékes.

Tehát akkor nincs ebben a dologban tapasztalatod. Ezért élsz abban a tévhitben, hogy a kapcsolás számít. "Kapcsolásokat hallgatsz meg", mert azt képzeled, hogy az számít és 2 perc után dobod ki, ami szerinted "nem jó hangú kapcsolás".

Én sokszor vettem a fáradságot és lett a s...ból vár. Mert tudtam már, hogy nem a kapcsolás számít. Kellő energiabefektetéssel sikerült is. Úgyhogy teljesen biztos vagyok abban sokszorosan beigazolódott tapasztalatból tudom, hogy a kapcsolásoknak nincsen hangja. Nem léteznek jó hangú kapcsolások, mert a jó hanghoz édeskevés egy kapcsolás. Az csak a korrekt működéshez kell. De hogy a hang is jó legyen ahhoz 0 mértékben elég...

A HTA30-al is pont így jártam. Amit elsőre építettem az egy leírhatatlan vacak hangú dolog lett. Annyira tompa összemosott, döglött hangot nem sokszor hallottam. De később hallottam egy jót, vettem a fáradságot, megint megépítettem, megint s...r lett. Nem csináltam egy darabig. Amikor viszont tudatosult már bennem végleesen, hogy számítanak az alkatrészek, aztán az hogy nagyon számítanak, megcsináltam fénykép alapján a HTA30-at. Már odafigyeltem mit teszek bele. És az végre jó lett, meglepően jó hangja lett.

Én régebben nagy sávszélességű erősítőt szoktam csinálni. Olyat, hogy a 100Khz-es négyszög is négyszög rajta és 1Mhz fölött van a teljesítmény sávszélesség. De mindig lekorlátozom.

Most már azon a véleményen vagyok, hogy tök fölösleges a magas teljesítmény sávszélesség. Semmilyen összefüggésben nincs a jó hanggal. Csak egy csomó felesleges nehézséget okoz. Azon kívül nem jó semmire.

Ott van példának ez a VF, meg HTA. Szerinted mit csinálnának ezek, ha kivennéd a bemeneti szűrőt, azt tökig vezérelnéd 100Khz-es négyszöggel? Gyorsan füstbe menne a terv.

Na, hát igen, aki kipróbálja a dolgokat, annak van tapasztalata. A többi meg kergesse csak a tévképzeteket, játsszon csak a szimulátoron, azt hallgassa azt a sok f...t amit így össze tud hozni.

Nem lehet szimulátoron jó hangú erősítőt "tervezni". Ezeket sajnos meg kell építeni, ki kell próbálni.

Hozzátok képest én még nagyon kezdő szinten állok,sokszor olvasok utána dolgoknak és inkább 2x rákérdezek mielőtt elkövetnék nagyobb hibákat, nyilván így csak arról tudok írni amit tapasztalok.Viszont a zenére és minőségére kényes vagyok...Nem azt jelenti hogy nem érdekel amit a másik mond leszűröm belőle amit szeretnék. Ezt az 1µF os becsatoló bemeneti elkót is azért követtem el egész véletlenül mert nem volt más otthon lesz ami lesz beteszem.
És mert egy régebbi kvázi komplementerben így láttam, bekötve, miért ne lehetne a fetesnél is kipróbálni alapon.. Már nem tennék oda fóliát csak azért sem...

Akkor most érdemes játszadozni a szimulátoron, vagy nem?

Én ezt úgy szoktam csinálni, hogy van egy ilyen alaplap szerűségem. Cserélhető bemeneti fokozat, cserélhető VAS fokozat, cserélhető servo kártya és táp stabilizátor modulok mennek bele. A modulokban meg cserélhető tranyók és passzív alkatrészek vannak. Így ki lehet tenyészteni a valóságban is jó hangú erősítőt. A szimulátoron történő játszással azzal olyan eredményt nem lehet elérni. Az a vakon célba lövés kategória. Matematikai esély van a véletlen beletenyerelésre, de nem túl sok.

Ha csak a műszaki oldalát nézem, akkor én 40hz-en alul, 20khz-en felül határolnám. Nagyon jó lenne. Sőt még a konstukció is könnyebb lenne. Csak a meghallgatás az mást mutat. Itt jön az a pont, hogy nem tudok számokkal érvelni, mert ez már szubjektív. De innen kezdődik a parfüm válogatósdi. Mert valahogy lehunyt szemmel a szobában meg tudom állapítani a hangszerek helyét, míg szűrőzve inkább a hangsugárzóból vélem hallani.

Szokás szerint csengetnek, én meg megyek. Másodállás.

Annyiban érdemes, hogy le lehet tesztelni egy áramkör működő képességét. Főleg annak jó, aki kezdő szintű az elektronikában és nem teljesen érti a dolgok működését. Az úgy mélyebben megértheti, megtanulhatja ezeket.


De hát ahhoz édeskevés, hogy a valóságos erősítőnek valóságosan jó hangja legyen. Ahhoz meg kell csinálni és ki kell próbálni a kapcsolási részleteket, alkatrészeket, mindent.

Na hát innen kezdődik a játék az alkatrészekkel. A 20Khz feletti töréspontú szűrőnek elvben nem lehetne hallható hatása. Hát a gyakorlatban mégis van... Az alkatrészeknek elvben nem lehetne....

Ilyenkor nem az a megoldás, hogy elhagyod a bemeneti szűrőt, hanem a saját dimenziójában támadod meg. Kipróbálsz bele kondikat ellenállókat. Esetleg az erősítő vcs hálózatában, kompenzálásában ezt azt, aztán összehangolod ezeket, hogy hangilag is koherenciában legyenek.

Valami olyasmi rémlik, hogy az LTspice-ban, vagy valamelyik szimulátorban át lehet tolni egy WAV fájlt egy szimulált erősítőn.

És a szimulált erősítők hangja között is különbség van állítólag.