Nem.
5V-os adapter-re megy közvetlenül.
Miért kellene csökkentenem, nem tudja azt a kis panel maga intézni?
Hová és mit tegyek be, elé ellenállást?

A képen látható állapotban van berakva.
IN a betápra, OUT a készülék felé, a BAT meg az aksi.

A lehető legegyszerűbb megoldás kellene egy ilyen 16×2 LCD meghajtására! Lehet az (olcsó) fejlesztő modul is, csak működjön. Az is jó lenne, ha egy PC billentyűzettel is lehetne írni az LCD-rel, valamint minél kevesebbet kellene szerelni...
Például Arduino jó lenne ehhez, kérdés, hogy egyszerű-e megvalósítani?
Tehát tudtok-e olyan kész kódot, amivel Arduino fejlesztő modul tudna PS/2 billentyűzettel üres 16×2 LCD-re írni?
(Ha kell, nyugodtan irányítsatok át másik témába...)

Valami ilyesmire gondolok, ha így érthetőbb...

Ez egy ilyen fórum. Sajnos. Látni fogsz még hasonlókat ha itt maradsz. Fürdővízzel kiöntik a gyereket. A szakmai tévedések viszont védettek.

Ott van a link ís:
Bővebben: Link

Minden levan irva!

De annak valami ilyennek kellene lennie, hogy alap esetben üres az LCD és a billentyűzet visz fel rá karaktereket vagy visszatöröl vagy reseteli az LCD-t!
Ti tudtok más linket, ami ilyen egyszerű kódot tartalmaz? Mert arról video hiányában nem tudom eldönteni, hogy jó-e nekem... Ráadásul ilyen Arduino-val lenne megvalósítva...

Sajnos meg lett nekem mondva, hogy "nem vehetek még egy "akármit" a neten, ami azután vagy jó vagy nem és esetleg még szerelni se kell" (valahogy így)! Tehát sajnos csak azzal gazdálkodhatok, ami már van! És sajnos csak egy meghibásodott(?) PIC16F887 és egy sikertelen PIC16F887 áll rendelkezésre, amikkel esetleg összehozhatnám az LCD-billentyűzet-interfészt! Szóval a helyzet eléggé nem lett jó, sőt...

Ha jól tippelek, akkor a töltő egy TP4056 alapú panel, az akku pedig saccra 240 mAh kapacitású. Van egy töltő áramköröd, ami rossz esetben 4C áramot küldhet az akkura, de legalább annyit, amennyit a táp le tud adni. Ez nem éppen optimális, élettartamnövelő üzemmód.
A továbbiakat itt kellene megbeszélni.

Az, hogy hazavágod a megrendelt alkatrészeket, arról nem az alkatrész tehet, hogy hibás, hanem te, mert nem olvasol semmi után, nem fogadsz meg semmi tanácsot, mész a saját makacs fejed után. Utána meg siránkozol, és kombinálsz, hogy mit lehetne tenni... Tipikus esete az eső után köpönyegnek...

Sziasztok! Az lenne a kérdésem hogy egy behajtóba raknék ilyet Bővebben: Link
Itt a Charge-Discharge-re megy a motor is meg a töltés is?
Választ köszönöm!

Sziasztok! Van 4db li-ion akksi sorba kötve. Teljes töltésnél közel 17V (4*4,2V). Erről autós fejegységet hajtanék. Hogyan garantálható, hogy 14,4V-nál ne legyen nagyobb a tápfeszültség? Sima feszültség stabilizátor nem jó, mert kb 2V a veszteség. Így kellene:
akku kimenő feszültségek/ szabályozott kimenet
17,0V-nál ki: 14,4V
15,0V-nál ki: 14,4V
14,4V-nál ki 14,4V
13,0V-nál ki: 13,0V
Nyilván 0,6V veszteség belefér, tehát ha az akku 14V-ot ad, a szabályozás után 13,4V jön ki az teljesen jó. (Az elfűtendő teljesítmény a pillanatnyi felvett teljesítmény függvénye. De alapból 10A-t el kell bírni. Ekkor 17V-nál 26W van elfűtve).
Köszi.

Valamilyen nagy áramú LDO-t kéne nézned, az megelégszik 0,3-0,6V feszültség különbséggel. Már persze ha nem akarsz DC-DC konverterben gondolkodni.

Zener diodával és elleállással nem lehet?
Az a baj, hogy akár 20-30 Amperről is szó lenne, mert az autós végfokot is így hajtanám, egy méretes akkupakkról. Ha visszaveszem a cellák számát, akkor meg 12,6V a max, így névleges 3,7V cellafeszültségen csak 11,1V-ot tudna. Az áramok csak pillanatnyi csúcsok, ahogy a zenében bejön a dob. (Vagy célszerűbb egy 12V DC DC a fejegységnek, amiről csak az előfok megy, és a hangszórók külön végfokon lennének, pl.: TAS5630 D osztályú modulról, és akkor nem kell az autós vég, felmehetek akár 50V-ig is.)

Zener sokat fogyaszt, akkumulátoros ellátásnál nagyon nem javasolt. A fejegység nem bír ki 17 V-ot? Igaz, eleve fura az egész, az autókba szánt erősítők és fejegységek nem a takarékosságukról híresek, lévén az autóban szinte korlátlan az energia.

Egy 12 V-os munkaakku nem lenne jobb ötlet, ha már mindenáron ragaszkodsz ehhez a megoldáshoz?

De csak annyit fogyaszt amennyit elfűt, nem? Tehát 17V nál csak 2-3V ot fűt el. Ez még beleférne. De veló igaz, jobb lenne egy DC-DC a fejegységnek, elég ha 1A-t tud, mert nem lenne a kimenetén hangszóró. És egy D osztályú végfok simán mehetne egy az egyben az akksiról, mert 25-50V között működőképes amit írtam. Lényegében egy hordozható bluetooth-os hangfal lenne, aminél erőteljesebb, és mélyebb hangzású nincs a piacon.

Az autós fejegységek 18-20V-ot is elviselnek.

Sziasztok,

van egy hagyományos hálózati trafóm, viszont semmilyen felirat vagy jelzés nincs már rajta.
Honnan tudhatom melyik a szekunder és melyik a primer tekercse?

Az egyik kék a másik pedig piros kábelpár (bár nem hinném ez sokat jelentene)
kék vezetékből készült tekercs ellenállása: kb. 4 Ohm
piros vezetékből készület tekercs ellenállása: 103 Ohm.
55 x 50 x 47 mm-es a befoglaló mérete.

Köszi a segítséget.

Ha tényleg hálózati transzformátor akkor a piros lesz a primer, mert annak a nagyobb az ellenállása. De az első indításkor kössél vele sorba egy 40W-os hagyományos izzót, ha nagyon világít akkor ne kösd rá direktbe a 230V-ot, mert nem arra méretezték, ha nem világít és a szekunder tekercsen mérsz feszültséget akkor nagy eséllyel hálózati trafó és nyugodtan direktbe kötheted a hálózatra a primer tekercset.
A vasmagot ne felejts leföldelni, hogy ha véletlenül testzárlatos akkor nem öljön meg.

A piros kivezetésű tekercs a primer, a kék kivezetésű a szekunder. A keresztmetszete a nagyobb ellenállású tekercsnek kisebb, a menetszáma nagyobb, ezért nagyobb az ellenállása.

.... néha ha csak egy kicsit is gondolkoznék mielőtt kérdezek mennyivel könnyebb dolgom lenne.
Ha jól emlékszem akkor ez egy asztali lámpa hálózati trafója volt amolyan teleszkópos fejjel.
Valami ILYESMI volt ha minden igaz.

De köszönöm a segítséget. ment az UP! mind a kettőtöknek.

Akkor 12V esetleg 24V-os lesz a szekunder tekercs, mert ezekben általában ilyen izzó van. Ha rendes volt a gyártó akkor biztonsági transzformátor lesz, mert a törpefeszültségű rész megérinthető. Sajnos vannak olyan trafók amik bár a primer és a szekunder között nincs fémes kapcsolat (nem. ú.n.: autorafók), de mégsem felelnek meg a biztonsági trafók kritériumainak (nincs meg az előírt izolációs távolság stb.).

A zener+ellenállás megoldásnál szinte minden jobb. Nem csak a soros ellenállás fűt, hanem a zener is, és a soros ellenállás is már eleve többet fűt mint egy LDO stabilizátor, hiszen nem csak a fogyasztó árama folyik át rajta, hanem a zener árama is. Ha ez még nem lenne elég, ráadásul ha legfeljebb 0,6 V feszültségesést engedsz meg, akkor 16,8 V feszültségen már 4-szer akkora lesz az ellenálláson folyó áram, ami természetesen 4-szeres fogyasztást is jelent.

A teljesítmény (fűtés, disszipáció) nem a feszültséggel egyezik meg, hanem a feszültség és áram szorzatával. Az áramra pedig kirchoff csomóponti törvénye vonatkozik, tessék szépen használni!

Hello!
Sikerült szereznem egy 14.4V-os Csavar behajtó motort. Szétkaptam újra a Jetski-t mikor egymás mellé raktam őrültem. Meghajtottam az eredeti motort 12V-al,aztán a beszerzett motort 14V-al (lehetett hallani hogy az új jóval gyorsabban pörög). Arra gondoltam hogy ezt meghajtani kb 5 db sorba kötött 3,7V-os Li-Ion akkuval. A tengelyekről át kéne cserélni a fogaskereket (azzal szívok most úgy érzem).

És a behajtómotoron nem volt rajta az áttétel?
Mert akkor használhattad volna cakkompakk az egészet egyben is...

Sikerült megszenvedve De rajta volt csak ott teljesen más az egész áttétes dolog nem fért volna bele abba a fekete bigyóba. Ez a kicsi kondi meg ellenállás ami van a régi motoron, ilyen nem kéne az újra? vagy ha leszedem a régiről jó erre is vajon?

A kondi+tekercs-nek zavarszűrő szerepe van, hogy a motor ne zavarja a rádiózást.
Ha ez 1 távirányítású modell? Akkor bizony fontos szerepe van.

Nem. Ez egy felfújhatós Jatski motor.Bővebben: Link De ha szükséges rá akkor átforrasztom,ha nem akkor nem.

Üdv,

Ezen cikkben szereplő áramkör hogyan működik? Nagyon tetszik, és szeretném megépíteni, de nem értem, mi alapján működik a LED-ek meghajtása, és milyen jelet ad ki a fő panel. El magyarázná nekem valaki?

Hello! A főpanelen az IC1a, csak követi e zéner feszültségét ami munkapontként szolgál a többi fokozat számára. Erre azért van szükség, mert egy tápfeszültségről üzemelnek a fokozatok, és az erősítő fokozatoknak féltápfeszültség a munkapontja.
- Az IC1b egy keverő erősítő, mely összekeveri a jobb s bal csatorna jelét. valamint erősítését is lehet állítani az R5 segítségével.
- Az erősítő fokozatokat, sávszűrő fokozatok követik (pld. IC2a), ezek csak a megadott frekvencia és annak környezetét erősítik tovább. Így több sávra bontják, a hangfrekvenciás jelet.
- A sávszűrőket egyenirányító fokozatok követik (pld. IC 2b). ennek munkapontja már a GND-n van, így csak a pozitív félhullámot erősítik tovább. A dióda ezt egyenirányítja és a jel ütemében tölti a C10 kondenzátort, amit az R13 süt ki. Ennek időállandója (t=R*C) határozza meg a jel csökkenését a jelcsúcsok után. Vagy is ez fogja meghatározni a kijelzés "dinamikáját".
- A fokozatok kimenete után a sávszűrt egyenfeszültség jel van, ami a sávban lévő hangfrekvenciás jel amplitúdójával arányos értékű.
- A főpanelt egy-egy csatornában egy halom feszültség komparátor követi, ami a Led-eket is meghajtja egyben. Ha a bementi jel pillanatnyi értéke meghaladja a referencia feszültség értékét (vagy felette van), akkor a komparátor bekapcsolja a Led-et. A komparátorok referencia jelét egy soktagú feszültségosztó állítja elő a tápfeszültségből. Igazából a D1 dióda szükségtelen, mert a főpanelről egyenfeszültség érkezik. De lehet, hogy feszültségeltolás a szerepe, hogy 600mV alatt ne kerüljön a komparátorok bemenetére feszültség.

Tulajdon képen csökkenti a szénkefék szilrázását, ez által a beégésüket is mérsékli.
Jobb, ha rá teszed.