Akkor lehet, hogy az lesz a megoldás, és egyébként ha 130-ról szeretnék gyorsan vezérelni, tehát, hogy nem kell megvárni, amíg kiürül a táp kondija, arra mit ajánlsz? Egy pici trafó+dióda híd?

Nem igazán tudom értelmezni azt amit írsz. Szerintem, biztos van kéznél valamilyen adapter amit tesztelhetsz, abban minden van ami kell, amiből meg sok van benne, értelemszerűen csökkented, vagy kidobod belőle.

Már észrevettem a hibám, nem 130, hanem 230 akart lenni, tehát az lenne a kérdés, hogy ha 230-ról szeretnék egy 12v-os relét vezérelni, úgy, hogy rövid legyen a reakció ideje, arra mi a legjobb megoldás? Egy pici trafó+dióda híd?

Igen, mint írtam egy adapterrel kísérletezhetsz. De ha van kéznél az amit írsz, akkor az is elég lehet. Bár szerintem valamekkora pufferkondi elkelhet, 10-100µF -nél nem több, de relé függő.

Rendben, köszönöm szépen, akkor kísérletezem.

Igen, szerintem kísérletezés tárgya ez. Aludtam rá egyet. Mert ha nagy az áramfelvétel, és a tápról működtetett berendezések értéke nagy, és mivel direkt táplálásról van szó ezért tesztelni kell óvatosan a helyzetet.
Az elején ez miatt nem véletlenül ajánlottam a diódás megoldást. Mert az, ha jól van méretezve -kivitelezve, akkor tranziensmentesen észrevétlenül elvégzi az áthidalást. Míg a relé, adottságaitól függően sokkal rosszabbul. Mert 15A 12V egyenfeszültség átkapcsolása nem játék már. Simán okoz szkópon jobban megfigyelhető durva tranzienseket. Ami árthat a tápra kapcsolt értékes berendezéseknek. Mellette, előfordulhat a nagyáramú egyenfeszültség miatt a ívhúzás veszélye, ami ha csak kis mértékű is, de rohamosan csökkenti átkapcsolásonként a relé élettartalmát. Főleg ha épp csak megfelelőt tettél oda.
Ezekből kifolyólag, megfontolandó lenne mégis a főtápfeszültség megemelése, dióda miatt csak 0.6Voltal. Az akku magasabb feszültsége miatt annyira nem aggódnék, mert az az 1 Volt feszültség többlet nem szabad, hogy problémát okozzon. Ha mégis, akkor egészen más alapon kell elindulni ami sokkal veszteségesebb és költségesebb. Az akku készenléti feszültsége 13.8Volt, ebből a vele soros dióda levesz 0.6-0.7Voltot, de ha kettőt teszel egy sorba akkor a dupláját. Lehetne csalni, hogy a főtáppal soros dióda speciális alacsony nyitófeszültségű 0.2-0.3V, míg az akku diódái 0.7-1.5Volt közöttiek, Ekkor az akku diódákra kell a jó hűtés, mert üzemben 20-25Watt is hővé válhat rajtuk. Nos a diódás átkapcsoló maximum 1Volt feszültség lengést visz a rendszerbe, ami nem indukál még ekkora áram mellet sem jelentős galibát. De a relés, bár kézenfekvőnek tűnik, az sok milliszekundum átváltási és prellezési jelenséget idéz elő, szkóppal rámérve a tápfeszültségre lenne ajjaj. De gyakorlatilag ettől még működhet.

És akkor mennyire kéne emelnem a táp feszültségét? Illetve akkor a kimeneten kb mennyi menne ki?

Hát Én igazából semmit nem tudok, hogy most mennyi, és mi megy róla és az mennyit bír, illetve enged -e 5-10% pozitív irányú toleranciát.
Lehetőségét sem tudom megítélni, milyen tápról van szó, és lehet-e kényelmesen emelni a feszültségét. A kisebbik nyitófeszültségű dióda miatt sem tudni, hogy az átfolyó áramnál mennyi veszteség keletkezik, mert ebből kiindulva lehetne megmondani az emelés mértékét. Gyakorlatilag annyi amennyit Te beállítasz terhelés közben mérve a dióda után. Gondolkozni szeretek, de találgatni nem. Lerajzolhatnám, beméretezhetném, adhatnék képletet a számolás módjáról, de oly egyszerű, hogy nem akarlak megfosztani a gondolkodás és eredmény sikerélményétől.

5%-ot még bír, de 10-et már nem igen... Ez egy fémházas ipari táp, potméterrel állítható bizonyos mértékek között a feszültség, de nem igazán szeretném kinyírni a kamerákat.

Én relé helyett inkább mosfet-tel kapcsolnék, jóval olcsóbb, rövidebb a kapcsolási idő, nincs beégés, mivel kapcsolóként működik egy combosabbhoz még hűtés sem kell. Ja és nem kell tápfeszeket emelgetni.

Minden rendszernek van tűréshatára, a tiédnek neked kell tudni, de szerintem ha csak 11 voltot kap, akkor is mennie kéne. A tápfeszültséget nem a szűrőkondin szokták figyelni, bár komparátorral megoldható. A 220V-os részen pár dióda, kondi,ellenállás és egy optocsatoló kell a leválasztáshoz, a kapcsoló rész is csak milliampereket vesz fel, és közvetlenül az akkuról menne. A gugli tele van hasonló kapcsolásokkal.

Szia! Tehát akkor most pontosan hogyan is lenne ez?

Szia! Keress a guglin olyan áramkört ami trafó nélkül működtet egy optocsatolót, vagy bármit, ezen elindulhatsz. Ez adja a kapcsolórésznek a jelet, és leválasztást biztosít a 220-ról. A kapcsolórész maga az akkuról működik, és mivel kicsi az áramfelvétele nem sok vizet zavar. Ha az optón van feszültség akkor a hálózati tápot kapcsolja kifelé egy fet, és ami az akkuról megy kifelé egy másik fet az le van zárva. Amikor nincs áram, az optó sem működik, a kapcsoló átváltja a két fetet és kész, ami eddig vezetett az kikapcsol, a másik meg be. Egyre kell figyelni, a mosfetek belül át vannak hidalva egy védő diódával, terhelés nélkül, vagy inkább kis terheléssel ellenőrizd őket, tehát ha kikapcsolt állapotban is vezetnek akkor fel kell cserélni a drain és a source lábakat. Mivel 16A-akarsz kapcsolni, legalább 25-30A -es fet kell, minnél nagyobb annál jobb, és nem kell hűtés sem neki, mivel kapcsoló üzemben dolgozik, vagy teljesen nyitva vagy teljesen zárva van.

Az a gond, hogy még soha nem használtam optocsatolót, ha jól nézegetem, tulajdonképpen az a lényege mint egy relének, hogy pl a 230v-tal tudom vezérelni a pl 5v-ot táp nélkül.

Majdnem Lényege hogy egy ledet hajtasz meg a bemenetén, és egy fototranzisztor adja a jelet a kimenetén. Tökéletesen elválasztja neked a 220V és a kisfeszültségű részt. Két fő fajtája van, az AC 0 átmeneténél kapcsol be, dimmerekhez, nagy áramfelvételű kütyükhöz használják legtöbbször, ami az alábbi rajzon is van. Neked nem ez a típus kell, csak a 220V-os része kell neked az optóig. A másik folyamatos működésű, ez kell neked, amíg hálózati feszültség van, addig jelet ad ki. Nagyon fontos hogy eléggé közel vannak a be és kimeneti lábak, ezért nagyfeszültségnél amatőr körülmények között érdemes a panel szélére helyezni az optót, és alatta a panelt keresztben befűrészelni, ezzel megnöveled a be és ki lábak közötti áramutat, életvédelmi szempontból a gyárak is így csinálják, csak nekik mindegy hol van az alkatrész, ott csinálnak rést ahol akarnak.

Bocs a kép lemaradt.

Értem, és az ellenoldalon hogyan oldom meg, hogy vagy az egyik vagy a másik mosfet menjen? Egyébként én találtam egy jóval egyszerűbb megoldást, ez nem lenne jó?

Ez is jó lehet de nem ajánlom. Az előtte levőben nem véletlenül van ott a zéner dióda. A mosfetek kapcsolgatását nagyon sokféleképp meg lehet oldani, ez mindég az adott feladattól függ. Nem mindegy hogy N vagy P csatornás fetet használsz, ha csak pillanatokra is be lehet e kapcsolva egyszerre a kettő, vagy vagy sem. Kapcsolhatod úgy is hogy az egyiket egy inverterrel hajtod meg, így ellentétes ütemben fognak működni. Neked kell tudnod mire használod.

Kisteljesítményű szünetmentes tápegységet szeretnék építeni (vagy venni), amely képes ellátni egy 10-20W-os fogyasztót (25-50V-on) pár tíz perc erejéig. Fontos, hogy a berendezés kisméretű, könnyű és hosszú élettartamú (nyilván az akku tekintetében) legyen, ne nagyon melegedjen fel (elzárt térben sem, ahol nem tud járni a levegő), s viszonylag gyorsan feltöltődjön. Fontos, hogy az eszközt szabványos soros és/vagy USB felületen monitorozni, vezérelni lehessen. Tudtok mondani ilyen gyári eszközt, vagy valamilyen kapcsolási rajzot, amivel érdemes foglalkozni?

Köszönöm a hozzászólásokat!

Ilyen esetben a legegyszerűbb, ha semmiféle átalakítás (inverter,stb.) nincs, hanem az akku látja el a fogyasztót, az akkut pedig töltöd a hálózatról. (Persze csak akkor igaz, ha a fogyasztó nem váltakozó áramot kíván.)

A fogyasztó ez esetben egyenáramú táplálást kíván meg.

Üdv.
Egy kamerás megfigyelőrendszerhez szeretnék szünetmentes tápot készíteni. Mivel a router, (a felvevő 5V 2A, de úgy gondoltam hogy a 12Vos közös tapból egy DC-DC átalakítóval levinném 5Vra) , és a 4 kamera is 12voltról működik, így úgy gondoltam, hogy egy 12Vos aksiról működne, ha nincs áram. Egy kamerához van 1A táp. A router is 1A körül. Összesen 5A, + a felvevő. Mondjuk lenne egy közös táp, ami 220rol 12V 6-7A. Ha a hálózati feszültség megszűnne, akkor a relé átkapcsolna az aksira. Szerintetek milyen ötlet?
Azt az átkapcsolási időt kellene megoldani, hogy még az a miliszekundum kiesés se jelentsen gondot.

Szoktak már 2-3000Ft körül hirdetni szünetmentest amibe csak akku kell és működik, szóval egyáltalán nem éri meg szórakozni vele...
De ha előbb szóltál volna ingyen is adtam volna belsőt, mert vagy hármat bontottam szét a tavasszal.

Hát ha aksi úgyis kell bele, akkor van itthon autóaksi, lehetne az. A kimeneten állandó kondenzátor lenne. A a hálózat megszűnik, a bemenő táp átkapcsolna hálózati tápról aksira. Szünet nem lenne, mert a kis idő alatt kondiról menne. Mennyire paraszt megoldás? ( nem ismerem ezeket a szünetmentes tápokat, de nemhiszem hogy tovább bírná egy autóaksitól.)

Üdvözlöm a fórumozókat.
Teljesen analfabéta vagyok az elektronikához, ezért a segítségüket kérném. Szükségem lenne egy 1500W-ot tudó szünetmentes tápegységre. Újakat csak horror áron találtam. lenne ötletük, hogy hogyan lehetne lényegesen olcsóbban hozzájutni egy ilyenhez?A helyen ahol lakunk, elég sűrűn van áramkimaradás.10-15 percig kellene bírnia, addig be tudjuk üzemelni az aggregátort.
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel :Jánosi Anikó

Hello Anikó! Ha valóban analfabéta, ahogy írja, akkor még is csak a vásárlás a megfelelő megoldás. Mert egy 1500W-os szünetmentest már nem lehet az asztal sarkán összereszelni, és félő, hogy így anyagilag sem lesz rentábilis a dolog. De ekkora teljesítményhez negyedórára, már "komoly" aksi is kell. Valamint tisztázni kell, hogy mihez lenne használva, mert a szünetmentesek java nem szinuszos kimenetű és néhány berendezéshez nem megfelelő más. De azt is figyelembe kell venni, hogy képes-e a készülék tényleg ennyi ideig szolgáltatni ezt a teljesítményt. Mert az sem szokott általános lenni.
Tehát, át kell ezt gondolni azért..

Használt 2000, 3000 vagy 5000 W-os szerverhez való szünetmentest kellene keresni. Hirdetési oldalakon fellelhető, nem is túl drága és kezelni tud nagyobb külső akkucsomagot is.
Ez pl. 1500 VA-es
Akad nagyobb is alkalmanként de 1000-ig elég gyakori.

Köszönöm a lionket, de nekem asztali PC-khez kellene, legalább 1500 W-os. ha külsővel lehet bővíteni, akkor az üzemideje teljes terhelésser egy 80 AH-ás akkuval mennyit nőhet meg?

Nem is volt szándékomban építeni)Házat azt tudok, de azt is csak tervező asztalonSima asztali PC-hez kellene. Az az igazság, hogy azt sem tudom, mit jelent hogy szinuszos.A kész termék érdekelne. Azt olvastam , hogy van amelyikhez lehet külső akkut tenni, ami lehet sima autó ólom akku is.Ami nekem megfelelne, ahh lehet?

Szia! Én a helyedben lecserélném az asztali gépet egy laptopra. Kötnék rá külső monitort és vezeték nélküli billentyűzetet és egeret. A laptopnál alapból meg van oldva az áramszünet alatti működés, több órára is akár. Így nem kellene bíbelődni a szünetmentessel.