ST/WD-250IV

fő panel: 28409S

Mind a 4 IGBT (D31, D31_1, D32, D32_1), HCPL-3120 (G001, G002) Ez a hibás inverter
és néhány apró alkatrész.
Az én problémám az R013 smd ellenállás Q02 (FQP4N90C) mosfet, ami égett, így nem tudtam az értékét.

Kérem, kollégái, ha valaki rendelkezik ezzel az eszközzel, vagy mondja meg nekem az R013 ellenállási értékét.
Vagy ha valaki ezt a szerencsétlen helyzetet javítja, és itt minden alkatrész égetett.
Kérjük, ha kollégáidnak szolgáltatási (Service manual)
kérelme van ebben a készülékben
küldje el nekem: radetv@gmail.com
Köszönöm!
Üdvözlet!

Elég értelmetlen az írásod,valószinü gogle fordítóval írtál.A kérdéses részről egy képet rakj fel,többet tudnánk segíteni.

Main board:28409S
Resistor smd:R013 ,burned

Please Service manual.
Thanks!

Burned:
IGBT31,D31_1,D32,D32_1
G001,G002-HCPL 3120
zener doides24,D25
.........
........

Gate ellenálás 20ohm körül van.De nézd át az meghajtó ic és a fetet.Szkóppal gate jelre rá kéne mérni.

Szerintem ez az eredeti gép, aminek a kínai másolata van képeden.

Köszi a választ!

Igazad van, nagyon lassú IGBT-ket sikerült kiválasztanom. 200-300ns-körüli kiürülési idővel bír, 1-5kHz-hez ajánlja az adatlap. De ez volt. HGTG 12N60A4D -ket fogok belerakni. Most a meghajtásban semmi sem purcant ki, de biztonság kedvéért mégis kicserélem a diófákat, tranyókat. Amúgy 75kHz-et mértem üzemi frekinek.

Ezeken a több száz ampert tudó egyfázisú gépeken már én is agyaltam, hogy egy fázisról hány ampert vehet fel. 3900W 250A-nál 15,6V ívfeszültség. Úgy tudtam, az 18-22V. Ráadásul annál magasabb, minél nagyobb a hegesztő áram. Pl. az elpukkant Centroweld adattábláján ez van.:
10A: 20,4V
130A: 25,2V

Ha 250A -hoz 28V-ot saccolok, akkor az 7kW-ra jön ki, 100%-os hatásfoknál 230V-on 30,5A. Durva.

Két konnektorba kell bedugni

Ezt nem tudod így kiszámolni mert ennél ez egy picit bonyolultabb. Akkor lehetne így számolni ha teljes kitöltéssel menne a vezérlés. Aztán még ott van az a dolog is hogy míg a híd mindkét félperiódusban teljesítményt visz át a trafón addig a 2T forward csak az egyikben. Ha hegesztettél már mindkét elrendezéssel akkor érezhetted a különbséget.

Nagyon komoly teljesítménnyel is készültek 2T forward gépek, csak egyet említek: Fronius Transarc 500. Mint ahogy a típusszám mutatja,a gép 500A-es, és ezt a teljesítményt 60% Bi-vel képes volt leadni, multifunkciós volt,és programozható. Elhiheted,aki dolgozott vele, munka közben semmi különbséget nem vett észre egy teljes hidas és e között. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik hogy válogatott-egyedi igényre készült félvezető készlettel és brutális méretű ferrit trafóval készült, még a '80-as évek elején. Akkor ez a gép egy technikai kuriózum volt a maga nemében a maga 60 kilójával(igaz ebből 20kg volt a hálózati segédtrafó). Akkor még 3-4 mázsát nyomtak a hasonló teljesítményű hagyományos gépek.

Információra, tapasztalatra lenne szükségem az inverteres MMA hegesztésre alkalmas berendedésekkel való hegesztésről, esetleg összehasonlítva egy hagyományos nagy súlyú és térfogatú trafóval szemben.
Nekem egy sima trafóm van, ahol a csatolás változtatásával lehet néhány fokozatot beállítani, amit egy jelentős méretű diódákból felépített híd egyenirányít. Ezzel az eszközzel minden szükséges hegesztést kifogástalan minőségben meg tudok oldani.
De a készülék mozgatása nagyon problémás, ezért felmerült egy inverter vásárlásának lehetősége. Ebből már 40-50 ezres árfekvésben akár 300 A-es változat is elérhető, 4-5 kg az összsúly tehát a hurcolásra kimondottan ideálisak a paraméterek. E mellé szeretnék a hegesztésre vonatkozó tulajdonságokról olvasni, ami segíthetne dönteni.
Illetve mennyire megbízhatóak ezek a készülékek? Első ránézésre, egészen hasonló paramtérekkel rendelkező típusok (szinte csak színük tér el), akár 2-3 szoros árkülönbözetet is mutatnak.

Az inverteres hegesztő, nagyon is használható!
Esetleg kezdetben fura lehet a trafóshoz képest, hogy pl fej fölötti hegesztésnél, ha picit jobban az ömledékbe nyomod az elektródát, az inverter letapadás védelme letiltja a hegesztő áramot, egy picit nagyobb ívtávot kell tartani. Ehhez én már teljesen hozzászoktam, már fel sem tűnik, sőt mér trafós géppel furcsa hegeszteni.
Az általad megnevetett költséghatáron belül, egész jó "alap" (csak MMA és nem TIG) gépeket lehet már venni!
Arra figyelj, hogy minél több legyen a bekapcsolási ideje adott áramon (%).
Igazából elég tartósak.. én 4 éve vettem egy (Kínai) Esab TIG hegesztőgépet (160A) azóta már rengeteget nyúztam. Főként TIG üzemmódban, már 45m3 gázt áteresztettem rajta
Igaz nem hajtom maxon csak tirkán, általában vékony lemezeket (0,5-2mm) hegesztek vele, de van hogy szükség van a 160A-re is.
Aztán vettem egy ukrán MMA-MIG (CO) hegesztőt, az sem rossz masina, de még nem olyan sokat használtam.

Láttam az MMA/TIG kombinációkat is, de nálam az AWI-ra eddig nem volt igény (kíváncsiságból már hegesztettem ilyennel, és a pár perces próba alapján világossá vált, hogy a berendezés birtoklása nem pótolja a gyakorlat meglétét).
Nem is értem pontosan miként lehet a két technológiát egyszerre kiszolgálni, pontosabban egy MMA alapgép hogyan képes a gázadagolásra. Azt feltételezem, a gázpalackon és a reduktoron kívül szükség van egyéb kiegészítő eszközre is. Az AWI-nak már a pisztolya is teljesen más, és akkor még hol vannak a fúvókák különböző méretei.
Ha csak lehet, igyekszem elkerülni fej fölötti hegesztést.
Közben találtam a közelemben egy ilyen alapgépet, amit korlátlan ideig kölcsönadnak nekem mert nem használják, tehát lesz lehetőségem tapasztalatot szerezni.

Ha hosszútávra tervezel, akkor semmiképp ne kínai gépet vegyél. Az a 300A olyan, mint ahogy mpisti fórumtárs írta néhány nappal ezelőtt, a 200W-os piaci magnó este.
Egy áltagos felhasználó aki zártszelvényeket, szögvasat hegeszt otthon nem használ 90-100A-tól többet. Én még nem láttam olyat, hogy valaki 4-es pálcától vastagabbat használt volna, mert már azzal a vasúti sínt is össze lehet hegeszteni. A 4-es pálca 160-170A-t igényel, tehát felesleges még 200A-ról is beszélni.
Nekem az a tapasztalatom, hogy minden gép jól hegeszt, a kínaiak is, csak az a kérdés hogy meddig. Ez pedig az alkatrészek minőségétől függ. Ha valami olcsó, az azt jelenti hogy a legolcsóbb alkatrészek vannak benne. Aki nem szeretne sokat költeni, az természetesen kínait vesz, de aki megteheti annak mindenképp európai gyártású lehetőleg nem mikrovezérlős gépet ajánlanék.

Azon is csak a felirat ukrán Sok embert megtévesztenek vele, mert azt hiszik az oroszokra jellemző robusztus, mindent kibíró gépek, pedig ugyanúgy kínaiak mint a többi.

Igen, sejtettem hogy Kínai..
Nekem igazából egy projectra kell (autó tetőlemez csere) aztán már csak ajándék

A 300A-t csak azért említettem, mert ha 300 A-ig lehet szabályozni, akkor vélhetően magabiztosabban és tartósabban képes az említett 100 A-es tartomány környékén teljesíteni. Nem született még döntés, de az emlegetett gépet itt láttam, és még ciril felirat is van rajta.
A kínai kontra kevésbé jó minőség ma már egészen másképpen van. Az európai készülékekbe is teljesen hasonlóak az alkatrészek (akár kínaiak), csak egészen máshová teszik a haszonelvárásukat. Konkrétan vásároltam már teljesítmény ellenállásokat Ebay-ról, és ici-pici töredéke árért kaptam pontosan ugyanazt, amit nálunk is meg lehet vásárolni. Teljesen hasonló tapasztalatom van egy autóba szerelhető inverterrel kapcsolatban, amit szintén 1/4-e áron várok, mint az itthoni beszerzési ára (típusra és kinézetre is pontosan azonos a termék). Tehát a kínai mint negatív jelző már idejét múlt. Inkább kevésbé mohó a kínai árképzés.

Nem lehet 300A-ig szabályozni, mert nem tud 300A-t, de még 200-at sem. Január 12 körül tettem fel pár képet, pont idevág, érdemes lenne visszalapoznod egy oldalt.
Azok a gépek amikről beszélsz néhány év alatt a kukában végzik, miközben én a 22 éves európai gyártású inverteres gépet meg tudom javítani.

Ezt jól mondod, hasonlóak, de közel sem olyan minőségűek.
Én kb. 1000 gépet javítok egy év alatt és elmondhatom, hogy a kínai gépek meghibásodásának legfőbb oka a gyenge minőségű alkatrész (ellenállások, kondenzátorok) és a hanyag összeszerelés.

Még annyit, hogy számolj utána nyugodtan, mekkora hálózati áram szükséges 300A-es hegesztőáramhoz 230V-on...Ekkora teljesítményű gépek 3 fázisúak.

Az adatok között meg van adva a 6 kW-os maximális teljesítmény felvétel. Ez így éppen korrekt nekem, mert ők megadják, én meg eldöntöm van-e alkalmas hálózatom.
De ne érts félre, mert én egyáltalán nem érvelek egyik oldalon sem. Csupán elolvastam a megadott paramétereket. Saját tapasztalatom még nincs, ezért próbálok tájékozódni.
Más területeken szerzett konkrét tapasztalataim alapján továbbra sem értek egyet a kínai = vacak gondolatoddal, de elfogadom a véleményedet.
Pl a Hetra-Trakis is kínál MMA gépeket hasonló árban, hasonló paraméterekkel, és ők korábban még magyar gyártók voltak. Most mintha már ez se lenne egyértelmű mert egy "Holli" név is felmerül mindenhol.
Esetleg tudnál ajánlani valamilyen típust, ami véleményed szerint racionális áron, értelmes műszaki tartalmat ígér?
A Hetra most éppen akciós! És a 200-as típus, ami 160A-ig jó, 9 kW fölötti forrást kíván magának. Az már komoly energiaigény.

300A-es hegesztőáramohoz 32V-os ívfeszültség tartozik, ebből kiszámítható durván hogy ez 9,6kW-ot jelent és még nem számoltam a cosφ-t, ami kb 0,75-0,8. Szval ehhez a hegesztőáramhoz 12kW szükséges.
Ha valaki itthon próbálna meg invetert gyártani, az olyan költségekkel járna hogy 100ezer forintba kerülne a legolcsóbb hegesztőgép, mert ha egy alkatrészből veszel 1000db-ot az x forint, viszont 1 milliót veszel belőle akkor x/50. Itthon nincs akkora piac erre, hogy megérje beruházni a gyártásba. Ezért gyártat mindenki kínában.
Keress meg privátban, tudok segíteni, hogy mit érdemes venni.

Akciós volt, tavaly Az oldal tetejénél a 2017-05-03 dátum szerepel... De kérdezz ott rá.

Én vettem egy Hetra 140-et tavalyelőtt télen, meg vagyok vele elégedve. Igaz, fojtó nincs benne, azt magamnak tekertem egyet és bekötöttem sorba a kábellel - simább vele az ív, kevésbé fröcsköl és szebb a varrat. Tervezem hogy bele is szuszakolom a dobozába, bár nem sok hely van benne, arrébb kellene telepítenem a nyákokat...

Amúgy a weblap érdekes, mert ezt írják: "A Hetra 100 és HETRA 140 típussal 1,6 - 2,0 mm-es elektródák olvaszthatóak le", viszont az utána levő táblázatban már 1,6 - 2,5 mm szerepel a 140-es típusnál. Én azért fogtam, és 3,2-est is leolvasztottam vele, a max áramával (100A). Leolvadt szépen és 5 mm-es anyagokat szépen megolvasztotta, a varrat nem lett nagyon domború.

De 1,6-os pálcával 1 mm-es lemezt is meghegesztettem, persze óvatosan, minimum áram környékére szabályozva. Kézügyesség kell, mert nem mindegy a pálcavezetés sebessége.

Köszönöm, hasznos információk.

Én nem vagyok hegesztő, de nem értem mi a baj ezzel...

Pl. a végkráter, az ív megszakítását a kész varrat felé húzással kellene végezni
Amúgy nem rossz

Én mondtam valami rosszat?

Én mondtam hogy nem vagyok hegesztő, mindent MIG-el hegesztek. Csak azt nem értettem minek a fojtó, ha így is jól hegeszt. Amúgy szinte majdnem az összes gépből kispórolják már, csak a 100ezer feletti gépekben látni, meg a régebbi gyártásúakban.

A fojtó azért kell hogy csökkentse az áram hullámosságát, ami ha nem is vészesen de kihat a varrat minőségére is. Tegyél a kimenetre valami combos söntöt, arra szkópot, és nézd meg hegesztés közben az áram jelalakját egy fojtós, meg egy fojtó nélküli gépben.
Épp emiatt a gép üzembiztosságára is hatással van, mert ha nincs benne fojtó akkor az áram felfutásának meredekségét csak a munkakábel csekély induktivitása korlátozza.
De hát az a drót is belekerül vagy néhány centbe, amit meg lehet spórolni...

Ezzel tisztában vagyok, de ha gyakorlatban elhanyagolható a hatása és a gép is üzembiztos, akkor minek? Az emberek olcsó gépet akarnak, megkapják...

Kölcsön kaptam egy invertert. Lefotóztam és mellékeltem róla képet. Ez talán olasz gyártmány, kb. 8-10 éves, és akkor került kb. 40.000 Ft-ba a gazdája emlékei szerint. Ez egy drámaian alapkialakítású gép, de az első 5 cm varraton remekül szerepelt. Sokkal kisebb mint amire számítottam (próbáltam a mérőszalaggal érzékeltetni).
Kipróbáltam. Találomra 2 db 5-ös lemezt próbáltam összeolvasztani, 3 mm-es hézagot hagyva közöttük. Ehhez szintén találomra kb. 3/4-ig tekertem a potit, ami nagyjából 100 A áramot jelent a skálája szerint. Elektróda 2,5 mm.
A hegesztés nagyon könnyen megy vele. Az ívfogása olyan jó, hogy konkrétan bárki tudna vele ívet fogni és tartani azt. Gondolom jó magas az üresjárati feszültség. Kicsit játszottam az ív hosszával is, és ez is várakozáson felül jó, még egészen hosszú ívet is stabilan megtart -a nagy trafóm pl. ezt nem tudja-, de ha egészen lecsökkentem az ív hosszát (benyomom az olvadékba a pálcát), akkor kicsit dadogni kezd. Egyébkén csak annyi az eltérés, hogy egy számomra szokatlan de nagyon jellegzetes cicegő hangja van az ívnek hegesztés közben.
A varrat nem égette át a teljes 5 mm vastagságot. Egyenletesen beégett, de csak kb. 3 mm mélyen. Tehát ezzel az árammal a másik oldalról is hegeszteni kell a teljes átolvadáshoz.
Összefoglalva, messze könnyebb vele hegeszteni mint az én hagyományos trafómmal. Az egészen rövid teszt alapján semmi ellenérzésem nem alakult ki vele kapcsolatban. Jó eséllyel magamnak is veszek valamit. Már csak az a kérdés, a mai darabok is hasonlóan jók-e mint a közel 10 éves példány.

Talán nem is a technológia sajátja, hanem a kezem fogyatékossága, de a varrat alakja eltér attól amit eddig húztam. (Én sem vagyok hegesztő, csak hobbi szinten olvasztom a vasat.) A közepén végig fut egy "gerinc". Tehát nem a megszokott domború vagy homorú felülete van, hanem egy kicsit kiemelkedő (kb. 1 mm) gerincforma, a közepén egy kis éllel. Ez mitől lehet? Már lusta voltam játszani vele, de érzésre kipróbálnám 20%-al nagyobb árammal. A mostani áram függőleges varrathoz lenne nagyjából jó.
Kiegészítés: A varratot toltam, mert látni akartam miként kavarog az olvadék. Húzva egyenletesebbre számítok.