Minden anyagnak van egy ún. gőztenziója, ami lényegében a folyadék fölötti gőztérben levő anyag koncentrációjával arányos. Tehát pl. a víznek is van 25 C fokon gőznyomása, mert szép lassan elpárolog a víz. A salétromsav és a víz tenziója hasonló, emellett a két molekula nagyon "szereti" egymás társaságát, ezért a desztilláció hőmérsékletén jelentős mennyiségű víz is át fog menni a desztillátumba. Ennél töményebb savat egyszerű módszerrel nem lehet készíteni (egyébként a "háztartási" felhasználáshoz (maratás, oldás, galvanizálás) elég ez a töménység, minek ennél töményebb?).

A hobbicélokra is alkalmas, ámde amatőröknek beszerezhetetlen kloroform előállítható minimális laborfelszereléssel is. A reakciót haloform reakciónak hívják.

http://designer-drugs.com/pte/12.162.180.114/dcd/chemistry/chloroform.html[Leirat - angol nyelven][/url]

A kiindulási anyagok könnyen beszerezhetők (aceton, klórmész), viszont az eljárás óvatosságot és némi gyakorlottságot igényel (a felszerelésről nem is beszélve). Hűtő nélkül nem érdemes hozzákezdeni! A folyamat elején visszafolyó hűtést, desztillációnál leszálló hűtést kell alkalmazni! Köpeny, védőszemüveg, megfelelő balesetvédelmi felkészültség pl. laborjegyzetből, stb.

Csak saját felelősségre!

Ha már előállításnál tartunk: távlati terveim között szerepel egy digitális vekker készítése (ha majd ráérek), jó nagy számjegyekkel, de nem szeretném megvenni a gyári, méregdrága, óriás hétszegmenseseket.
Elektro- és fotolumineszcencia témákban való kutakodás, illetve a fénycső alaposabb tanulmányozása után két dolgot tettem. Sárga és zöld kihúzófilcek belét desztillált vízben kiáztattam, valamint eltörtem egy selejtes fénycsövet, és kiszedtem belőle a fényport. Az oldatok, főleg a sárga, meg a fénypor is reagálnak az UV-led fényére, csak az oldat mintha lebomlana, és gyenge, a fénypor meg csak úgy gyenge.
Ősrégi jelfogókból van egy halom üvegcsövecském, 5 cm körüli hosszban, 4 mm belső átmérővel. Per pillanat még Reed-kontaktusok vannak bennük, de csak amíg a köszörűhöz oda nem érek. A tervem az, hogy egy megfelelően preparált csövecske lenne egy szegmens, amit egy UV-led világítana meg, erre a cső hálából láthatóvá tenné nekem az időt Így egy led, meg némi meló, 50 mm-es fényleadást jelentene.

A sok duma után csak annyit kérdeznék a kémia egy tudójától: lehet-e házilag olyan elegyet előállítani, ami a fent leírt kívánalmaknak megfelel? Építeni majd egyszer fogom, ha fogom, de már most is érdekel.

Helo

Én is szeretnék vízbontást csinálni otthon, mint oly sokan; de én nem vízzel/hidrogénnel szeretném hajtani az autómat csak kísérletezni akarok.

De úgy hogy a Hidrogén előállítása a "leggazdaságosabb", legjobb legyen.
Nem akarok baromi sok Hidrogén gázt előállítani. (kb 1-2cm3 ) Arra gondoltam hogy régi p2-es gép tápját (DELL táp) keltem életre és azzal... vagy pedig csináljak valami kapcsolást?
Számolgattam és ha jól emlékszem kb 5-12 A kéne...

Vettem egy lombikot, aminek 3nyaka van. Arra gondoltam fullra megtöltöm vízzel a szélső nyakakba rakom az elektródákat. Egy kis csapot akartam rakni arra a nyakra ahol a hidrogén áramolt volna kifele, mert nem akartam hogy folyamatosan kis adagokban jöjjön. DE ezt nem sikerült beszerezni (kicsit drága és spéci kell)...

Azt remélem tudod, hogy H2 + O2 == durranógáz ?(bocs, lgyk, a pongyola fogalmazásért)
Vagyis nehogy berobbants magad...
Csap helyett meg tegyél rá pvc-csövet, műszerészsatuban vagy valami egyéb eszköz pofái között szorítsd el, és kész, menetemelkedéstől függően "szabályozhatod". Nem éppen laboros cucc, de működik.

a vaskloridból nem lehetne kivonni azt a rezet amit lemaratunk a NYÁKokról??

Teledobálod szöggel, elég durván kristályosodva kiválik rajta. Csak az oldatot is tönkreteszi...
Nemrég a használttal kipróbáltam, egy szög félig bele, egy óra után egy rézcsövet tudtam lehúzni róla

Tom hogy durranógáz. Láttam robbani hidrogént régen kémiaórán. De úgy gondolom az 1-2cm3 szobahőmérsékleten, normál nyomáson csak "kis puki" . Nem szeretném persze hogy meglepetés érjen, (mert lehet elszámoltam valamit ....) A vízbe lehet hogy szappant v habfürdőt (vm-it ami buborékot csinál)kevernék (mármint elvileg a zárt csap feletti kis vízbe). Így kis buborékok keletkeznének és lehet vele szórakozni ... Persze a buborék képződés nem nagyon szabályozható ... de jó lesz ez így...

Nekem a gondom továbbra is az hogy mivel bonstam szét, mivel jobb : számítógép táp vagy van valami kapcsolás?

üdv.: Vermelho

Robbanó buborékok

Sok helyen olvastam, hogy fűrész-impulzusokkal hatékonyabb a folyamat, de még nem volt alkalmam kipróbálni. Elvileg a frekvencia, valamilyen határon belül, a bontás sebességét is befolyásolhatja.
Az áramerősségre figyelj, nehogy hazavágd a tápot. Kár lenne, pár bubi miatt

szöggel??? sima mezei 100 -as szög is jó? :eek2:

Legjobb Gombostűvel is próbáltam, azon is kivált, így olyan rézcsövem is volt, ami belül 1mm-nél kisebb átmérőjű
De utána már nem nagyon tudsz vele maratni, büdös lesz, sötétbarna és sűrű... Valamikor olvastam, hogy mi megy végbe, de a bitek kergetése közben elfelejtettem.

Hát, éppenséggel lehet... :yes:

A gyakorlatban használt fluoreszcens anyagok többsége könnyen gerjeszthető delokalizált elektronszerkezetet tartalmaz, ennek köszönhető a viszonylag kis gerjesztési energia is. Ám reaktivitás szempontjából a gerjeszthetőség azt is jelenti, hogy könnyen elreagál sok anyaggal. Ezért nem túl stabilak kémiailag a fluoreszcens oldatok. Ráadásul az UV-fény még el is indíthat további reakciókat is...

Ha viszont nincs mivel elreagálnia az oldatnak, akkor sokáig megmarad a fluoreszcenciája. Tehát ha szennyeződés bevitele nélkül beviszed az oldatot egy üveg vagy műanyag csőbe, és leforrasztod, akkor stabil marad az oldat. A stabilitást lehet növelni stabilizátorokkal, oxidációra érzékeny festékeket lehet védeni pl. aszkorbinsavval (C-vitamin). Természetesen lehetőleg a legtisztább anyagokat kell ilyenkor használni, desztillált víz vagy absz. etanol az oldószer. Így készülnek a vízszintezőkben használt löttyök is.

Éppen a reaktivitás miatt nem könnyű házilag összedobni fluoreszcens festéket, bár nem lehetetlen. Ftálsavanhidrid és rezorcin reakciójával lehet fluoreszceint előállítani, de a ftálsavanhidrid és a rezorcin is engedélyköteles vegyszer. Itt jegyezném meg, hogy nem méregengedély van Magyarországon, hanem tevékenységi engedély; teljesen ártalmatlan anyagokhoz is kell engedély, ha nincs egyéb felhasználásuk (pl. pácsó, maratószer, hajszőkítő). Fluoreszceint egyébként lehet indikátorként kapni, de az ára miatt nem túl gazdaságos megoldás (100 g-os kiszerelés 13000 Ft), bár nagyon kevés kell belőle élénken fluoreszkáló oldathoz...

Érdemes lehet még a halgyógyszerként árult "xantakridin" nevű akridinszármazékkal is kísérletezni. Olcsó, és élénken fluoreszkál. Viszont erősen oxidálódik levegő jelenlétében...

Szerintem első körben érdemes megnézni a filcből kioldott festéket, hogy beforrasztva üvegampullába (üvegcsőbe) mennyire tartós. Ampullát lehet kapni laboreszköz-ellátóknál kb. 100 Ft-ért.

A fluoreszcens anyagok kvantumhatásfoka 1 alatt van, ami azt jelenti, hogy 100 elnyelt UV-fotonból kevesebb, mint 100 látható foton képződik. Tehát kevésbé "gazdaságos", mint a normál LED-es megvilágítás. Ez egy másik lehetséges megoldást vet fel: látható fényű LED-del megvilágított kolloid oldat. Stabil kolloid oldatot könnyű készíteni, és a látható LED-ek olcsóbbak, mint az UV. Régebben csináltam világító rudat a ragasztópisztolyhoz való áttetsző műanyag rúd és egy LED segítségével. Elég jó fénye van, bár a fluoreszcens megoldás kétségtelenül kontrasztosabb.

Általában a látható fényben is élénken fluoreszkáló anyagokat lehet kék LED-del is gerjeszteni. Egy kicsivel olcsóbb talán...

A fénycsövek szétszedésével csak óvatosan, mert a bennük levő higany nem a hosszú élet titka.

Köszönöm az útmutatást, megint kaptam pár jó ötletet
A szennyeződés hatásaira én is gondoltam, bár a filcek belét sima vízben áztattam, próbának elég volt. Ha a kis üvegcséimből csinálok valamit, maximálisan a tisztaságra megyek, jóllehet labor nincs.
Ez a vízmértékes téma mostanában, mióta építkezek, nagyon érdekelt, irigyeltem a kőművesek (jó drága) cuccosát, mert az enyém csak egy sima átlátszó, az övék meg szép sárgás. És amíg nem volt villany, nem is láttam belőle sokat...
A halgyógyszer érdekes, és végül is a csövecskében oxigén nélkül maradna. Azon gondolkodom, hogyan tudnám lezárni a végeit, ha a folyadékba merítve töltöm fel, anélkül, hogy magát a folyadékot is szennyezném.
Fénycsővel óvatos voltam, ennyi azért még rémlik kémiából Az udvaron nyitottam meg, fújt a fagyos szél, nagy levegő, és két gyors roppantás a két végén, aztán félóra pihenő odabent.
Azt viszont még nem tudom, hogy a fényport mivel kényszerítsem a csövecske belsejére, ha ki akarnám próbálni.

Olvass vissza Lényegében a legtöbb dolgot már leírtuk a kollegákkal. Nagy felületű és közel lévő elektródák kellenek.
+ legyen rozsdamentes acél - lehet alumínium is.
Készülj fel hogy A-k fognak folyni.
(Én a rozsdamentes acél beszerzésénél elakadtam. De anélkül nem építek újat, pedig most van 3db AT tápom )

Nem tudnátok abban segíteni, hogy hol lehet rozsdamentes acéldrótot kapni? Kb 1-1,5mm átmérőjű kéne...
Most van tápom, de vízbontóm nincs...
Meg türelmem is egy nagyot építeni(az is műanyag flakonban lenne, valszeg ecetesüvegben, de sokkal komolyabb lenne, mint az előzőek. Remélem sikerül.)
(na nem a durranógáztól ugrálok)

Keress egy lakatosműhelyt ahol "békebeli"szakik dolgoznak.Ha szépen kérsz biztos adnak 1-2 szál saválló hegesztőpálcát

Kipufogó-javítóknál, készítőknél meg saválló acéllemezt is lehet találni, hulladék mindig van bőségesen

Akkor saválló hegesztőpálcának hívják... Kösz.
Kunyizok remélhetőleg valahonnan...

Sziasztok!

Kérdeztek tőlem valamit a napokban, amiről azt hittem egyértelmű, de aztán mégiscsak zavarba jöttem. A téma szerves kémia. Adott egy trimetil-hexán molekula (csatolmány), el kéne nevezni. Namármost egy középiskolás tankönyv azt írja, hogyha a főlánc végeitől ugyanolyan távolságra vannak az oldalláncok, akkor a szénatomok számozását a rövidebb felől kezdjük. Ebből 2,5,5-trimetil-hexán jönne ki. Ugyanakkor ott van az is, hogy úgy kell számozni, hogy az oldalláncok mindig a lehető legkisebb helyzetszámot kapják. Ez pedig akkor teljesül, ha a másik irányból indítjuk (most balról), és megvan a 2,2,5-trimetil-hexán. Na most akkor melyik a helyes?

Hi!

A szénhidrogének nomenklatúrájában sorszámozott szabályok vannak. Mindig a nagyobb sorszámúnak van magasabb prioritása, azt kell alkalmazni, ha nem lenne egyértelmű az elnevezés.

Paraffinoknál:

1. Leghosszabb el nem ágazó főlánc kiválasztása.
2. Azonos sz.atomszámú szénláncok esetén azt választjuk, amiben több szubsztituens van
3. A lánc számozása úgy történik, hogy a szubsztituensek a lehető legkisebb helyzetszámot kapják.
4. Ha több lehetőség van a számozásra, akkor a betűrendben előrébb álló szubsztituens legyen a kisebb sz.a.számú szénatomon
5. az előtagokat betűrendben kell felírni

A legkisebb szám (3. pont) miatt úgy kell elnevezni, hogy a lehető legkisebb számok jöjjenen ki. Így a helyes elnevezés a 2,2,5-trimetilhexán.

Aha, értem! Nagyon szépen köszönöm!

Újra én...
Na szal szereztem hegpálcákat. Mindenképp kaparni kell róla azt a salakképzőt( nemtom minek hívják ), vagy van egyszerűbb mód is a leszedésére?
A másik kérdésem:
Honnan lehet tömény KOH-t szerezni? (tudom nagyon veszélyes: vakság, egyebek...)

Hát most lehet, hogy el fogtok hűlni a kérdésemtől és remélem, Topi sem veszi észre az enyhén OFF-jellegű kérdést, de ha már kémiaóra van, meg nagy szakik szoktak idejárni, megkérdem...

...valóban lehetséges eset az, hogy mikor a cukrot karamellizálok, akkor egyszercsak egy bizonyos hőmérséklet után enyhén mérgező anyagok keletkeznek a cukor "bomlása/karamellizálódása" folyamán? :eek2:

Nem itthoni tapasztalat alapján kérdem ezt, hanem ezt valahol korábban hallottam, és meg akarok győződni erről a dologról jobban is!

Amíg normálisan karamellizálod (magyarul nem égeted le) addig a cukormolekulából csak víz válik ki... (de valami molekuláris átrendeződésnek is kell követni, de sztem nem egyből a legmérgezőbb anyagok lesznek... )

Gondolom magasabb hőmérsékleten illetve oxigénhiányban már eléggé furcsa anyagok jöhetnek ki... (pl benzol- rákkeltő! metil- alkohol - vakít! )

No de én még csak 17 éves vagyok. Várjunk a vegyészekre!

Hi!

Hát, pirolitikus folyamatoknál (pirolízis: hő hatására történő reakciók, főleg bomlás) elég sokféle reakciótermék képződhet. A karamellizáció folyamata még most sem teljesen tisztázott folyamat, sok lépésből áll (főként: vízelimináció a molekulákból, ciklizáció, deciklizáció, izomerizáció, krakkolódás és polimerizálódás). Ebben a folyamatban kétségkívül keletkeznek egészségre káros anyagok, nemkülönben az olajsütés folyamán. Leginkább a keletkező finom eloszlású szén és a kátrányos melléktermékek rákkeltő jellegűek, de nem kell nagyon megijedni a dologtól, hiszen az enyhe pirolízis során csak nagyon kevés anyag alakul át szerkezetileg, és a végtermékek között még kevesebb a rákkeltő anyag.

Alapszabály, hogy minél magasabb hőmérsékleten és minél hosszabb ideig történik a karamellizálás, annál több káros anyagot tartalmaz (és személyes véleményem szerint annál kellemetlenebb az íze...). Egy normálisan elkészített karamell (pl. Dobostorta) nem jelent komolyabb egészségügyi kockázatot.

Egyszerűbb módszer: kalapács.

Egyébként a Metalloglobus-nál lehet kapni mindenféle rozsdamentes rudat és lemezeket.

KOH: vegyszerboltból. Ugyanúgy kiadják, mint a NaOH-ot, csak drágább. De a legtöbb reakció, ami KOH-ot igényel, elvégezhető NaOH-dal is. Még P20 előhívására is jó a KOH. :yes:

Ez nem tartozik ugyan szervesen az elektronika körébe, de olvastam sok kémiában járatos ember gondolatait, és a következő kérdésem van:

Tudja-e valaki, hogy rézkarc-készítéshez vaskloridot vagy salétromsavat honnan tudnék szerezni? Megköszönném, ha egy adott bolt pontos címét megírná valaki, ahol ezek a lötyik baráti áron beszerezhetők.

Köszönöm!

Hol laksz? (egyébként minden elektronikai alkatrészbolt tart vaskloridot,+ gyógyszertár megrendelésre)

Basszus, jól van!