Hát nem valószínű. A vivőfrekit veszed, és ennek a vivőnek kell tartalmaznia a moduláló frekit. Ha nagyobb lenne, akkor nem tudom hogyan tudná ezt a vivőfreki elvinni...

Nem tudjuk, hogy mit jelent az "enyhén meleg lett" kifejezés. Mert nyilván töltés közben melegszik az akku, ez természetes, hiszen a töltési veszteség mivé is válna?
A kérdés csak az, hogy mennyire. Ez maradhat az "egészséges" szinten belül, de okozhat katasztrófát is.
De az biztos, hogy a töltésre oda kell figyelni, ezt sokan elmondták már.

Lithium ion akksinál a "töltési veszteség" olyan minimális, hogy még langyosodnia sem szabadna egy normális cellának! Ha langyosodik, akkor csökkenteni kell a töltőáramot, hogy ne a cella belső ellenállásán essen óriási feszültség. Ez már nem a Nimh és Nicd korszak, a lithium cellák belső ellenállása sokkal de sokkal kisebb, ezáltal a töltés hatékonysága is szuper.

Ma is tanultam valamit. Köszi!

Van olyan modulációs mód, ahol nincs vivőfreki, pl. SSB, vagy AM-DSB/SC. Lehet nagyobb frekvenciás a moduláló jel, csak az oldalsávokat utána szűrni kell.

Lehet, csak a keletkező oldalsávokat megfelelően szűrni kell, mert jó kis kavarodás lesz belőle.

Ez így nem pontos. Van vivőfrekvencia SSB adásoknál is, csak kisugárzásra nem kerül. Attól még, hogy az éterbe nem jut ki attól még magasabb frekvenciájú vivőfrekvencia van, amit ugye a vevő oldalon vissza kell állítani. Vivőfrekvencia nélkül nem működik a rendszer.

Szerintem ha a térben nem lehet detektálni, mérni semmivel, akkor az nincs... A vevő oldalon sem tudod visszaállítani (adott frekvencia, fázis, amplitúdója a moduláló jelhez képest), csak egy közel azonosat tudsz létrehozni, amit addig változtatsz, amíg a végeredmény életszerű nem lesz. Aztán ha az eredetileg moduláló mély férfihangból egy magas női hangot kapsz vissza, akkor így jártál...
De ez egy filozofikus kérdés, nem érdemes tovább ragozni szerintem.

Pontosabban elnyomott vivő van. Vagy is ha "nincs moduláció", nincs a teljes amplitúdójú vivő kisugározva. De mikor moduláció van, akkor ott a vivő a modulációval együtt. SSB-né pedig, mivel mind két oldalsáv ugyan azt az információt hordozza, csak a féloldalsáv van kisugározva. De minden az adó sávbeli helyigényéről és az adó teljesítmény felhasználásáról szól..

Már megbántam, hogy hozzányúltam egyáltalán az egészhez.

Most ott tartok, hogy amennyire tudtam, visszaállítottam az eredeti állapotot, az eredeti kvarcot visszaforrasztottam, illetve forrasztottam bele egy új 22 pF SMD kondenzátort.
Így sem indul el az oszcillátor. Illetve kb. 2 óra alatt kétszer elindult, villogott az óra pár másodpercig, majd leállt.

Szerintetek mi történhetett, miért nem működik az eredeti alkatrészekkel? Ennyire érzékenyek ezek a kvarc oszcillátorok, hogy ki/beforrasztás után már el sem indulnak? Vagy lehet, hogy az IC ment tönkre?
Segítsetek, szépen kérem.

Határozottan érzékenyek a tartós hőre, forrasztani csak minél kevesebbszer, és lehetőleg rövid ideig szabad.

Attól, hogy az éterben már nem lehet közvetlenül mérni attól még van.
A kérdező arra kérdezett rá, hogy létezik-e az, hogy a moduláló frekvencia nagyobb a vivőfrekvenciánál. Ebben sehol nincs modulációs mód, vagy éppen az, hogy éterhullámokról van-e szó.
Én még soha sehol nem találkoztam olyannal, hogy a moduláló frekvencia nagyobb lenne a vivőnél. Szerintem ilyen a gyakorlatban nincs.

Igen ez így igaz, attól függően pedig, hogy a felső vagy az alsó oldalsávot sugározzuk-e ki SSB adásnál nevezzük USB cagy LSB módnak. Legalábbis a rádióamatőr szakzsargonban.

Az új kvarcot éppen csak odapöttyintettem.
Nem tartom valószínűnek, hogy mindkettő kvarc tönkrement volna, a régi és az új is.

Mikor viselkedhet így egy kvarc oszcillátor, hogy csak néha indul el, rövid időre? Mi okozhat ilyen hibát?

Leginkább zárlat. Nem kell masszív zárlatra gondolni, elegendő lehet egy ki ottmaradt folyasztószer is.

Mi is a moduláció? Két (többnyire szinuszos) mennyiség összeszorzása. Igaz? Ebből aztán egy gyönyörű spektrum keletkezik, (matematikailag polinomok) amikből szűrőkkel válogathatsz. Úgy is mondhatnám intermoduláció. Ettől kezdve a szorzat két tényezőjéről ki tudja melyik melyik. Ez akkor is igaz, ha nem konkrét frekvenciákat, hanem frekvencia sávokat (spektrumokat) szorzunk össze, csak a helyzet egy picit bonyolultabb.
Meg kell tanulni az időbeni történések frekvencia tengelyen való ábrázolását, és oda vissza. (FFT)

A szorzás kommutatív művelet ez rendben van.
Eddig úgy tudtam, hogy a moduláló frekvencia mindig az átvinni kívánt információ. A vivőfrekvencia és moduláló frekvencia között inkább elnevezésbeli különbség van, nem technikai, ez is rendben van. A vivőfrekvencia általában stabil míg a moduláló frekvencia változhat az időben (vagy akár összetett spektrum is lehet) de eddig amikkel találkoztam ott mindig alacsonyabb volt mint az amit vivőfrekvenciának nevezünk.
FFT-ről már olvasgattam, de marha bonyolultnak tűnik.

Természetes, mert így szoktuk meg. De jobb a dolgokat általános esetként kezelni, abból mindig levezethetők a speciális esetek. (a magyar már csak ilyen) A zavarvizsgálatban elhiheted, minden eset előfordul, sokszor nehéz kideríteni, hogy ki, vagy mi modulál kit.
Gondolj csak egy adóoldali intermodulációra. Egy telephelyen két adó mindkét adó jele modulálva. Az elégtelen szűrés miatt, az egyik jele visszakerül a másik végfokozatába, amiről tudjuk, hogy lineárisnak mondott végfok, sem annyira lineáris. Ott aztán szépen modulálják egymást, és az antennára visszakerülve (igaz jóval kisebb szinten) kisugárzódik. Ha a modulációs termékek valamelyike pl. ugyanazon telephelyen működő vevő frekvenciájára esik, kész, padló.

Ami még lehet, hogy a sok forrasztástól a NYÁK sérült meg, feljött a fólia, esetleg meg is szakadt, esetleg egy lyukgalván engedett el. Ebből is lehet a kontakthiba.
Meg lehetne próbálni egy pici öcsi panelen összerakni egy új kvarcot a kondijával, és bedrótozni a régi helyre, hátha az segít. Persze attól is függ, hogy hol lett hibás a NYÁK, mert ha a hiba elé kötöd, akkor így sem fog menni.

Hello! Ezek általában céláramkörök, így nem tartalmaznak semmi védelmet a Fet-es bementek, mint pld. egy MOS logikai áramkör. Tehát akár érintésre, vagy statikus feltöltődésre is tönkre mehet egy áramkör. Az átütés belső sérülést okoz a félvezetőben és megszűnhet vagy bizonytalan lehet a működése. Régebben ott volt a "ne tapizd" címke.

Nagyon köszönöm az eddigi tippeket!

Folyasztószerből maradt bőven a NYÁK-on, most szépen letörölgettem alkohollal, bíztam benne, hogy ez lesz a gond, de sajnos semmi változás.

Szakadás, kontakthiba nem hiszem, hogy van, műszerrel kicsipogtattam a kritikus vezetősávok folyamatosságát.

Ezek a CMOS IC-k (CD4521) azért annyira nem érzékenyek, régebben raktam össze pár NYÁK-ot ilyen IC-kből és nem rémlik, hogy különösebb gond lett volna velük. Talán az lehet a gond, hogy az IC egyik lábára forrasztgattam mindig a 22 pF-os kondi helyett az egyéb kondikat amikor kísérleteztem, és lehet, hogy túlmelegítettem egy kicsit az IC-t vele.

Talán meg kellene próbálnom kicserélni az IC-t.
Ilyen kvarcoszcillátoros alkalmazásnál lehet foglalatba tenni az IC-t? Az nem okozhat további problémákat a berezgéssel, működéssel? Ha már egyszer kiforrasztom, az célszerű lenne foglalatba betenni az újat.

Pont az a lényege a kontakthibának, hogy nem tudod kimérni, (vagy csak nehezen), mert nem állandó a hiba.

A foglalat semmilyen problémát nem okozhat, ha megfelelő minőségű (főleg a precíziósat javaslom, a másik, olcsóbbal több a gond)

Én nagyon ügyesen fogtam meg, és emeltem fel. Magának vert ajtót a műanyagon, nem én öntöttem ki.

Üdv! A mennyezeti lámpában gyorsan tönkremennek a kompakt fénycsövek. Beletettem egy ledet. Az néha percekre elalszik. Ez az egész egy kicsi szobában van, egy kicsi 40 éves panellakásban. Volt már nem is rég egy olyan problémám, hogy egy másik helységben recsegést hallottam és a kapcsolóból jött. Akkor kilazult egy csavar a falikapcsolóban és a vezeték nem volt szoros. Meghúztam a csavart és jó lett. Most nem hallok ilyen recsegő hangot amit egy ív okozna.

Hogyan kellene megoldani a mennyezeti lámpa problémáját? Most is valami kontakthibára gyanakszom. Én arra gondoltam először a foglalatot kellene szétszedni, ha szemre jó akkor összerakni. Ha újra jelentkezne a hiba akkor a falikapcsolót szétszedni, meghúzni a csavarokat. Aztán ha újra jelentkezne a hiba akkor elfogytak az ötleteim.

(230V-ról van szó ami életveszélyes, tehát a lakás bármilyen villanyszerelése előtt a kismegszakítókkal áramtalanítani kell a lakást és minden szerelést saját felelősségre végzünk.)

Ha a LED ment tönkre, a nem megfelelő hűtés a legvalószínűbb ok. Ufo lámpa? Annak az anyaga rossz hővezető, legalább 2mm vastag alumínium lemez kell a hűtésére.
Ha még alumínium vezeték, akkor cserélni kell.

Akkor marad az IC csere, mást nem tudok kitalálni.
Természetesen precíziós foglalattal.

Srácok segítsetek egy kicsit.
Van egy Zener diódám, egyik felén sárga csíkkal, SMD (SOD80).
A dióda elvileg egy BZV55 C30-as, azért gondolom, hogy 30v-os mert egy LM78L típus stabkocka bemenetén lóg és 30v-ot kap. A furcsaság, hogy a bemenettel sorba van kötve tehát még a stabkocka előtt, sárga csíkkal az áram folyással ellentétes irányban.
Mi a szerepe ennek a diódának?
Mit csinál? (Bővebben: Link)

Olvastam az adatlapjában, hogy ez elvileg egy kisebb stabilizálást csinál, de nem vagyok meggyőzve, hogy csak ennyit. Köszi előre is a kiokosítást.

Ha a 30V-ból viszonylag alacsony feszültséget akarnak előállítani, akkor a stabilizátor melegedését lehet csökkenteni olyan módon, hogy a bemenettel sorba kapcsolunk egy zéner diódát vagy esetleg egy ellenállást. Így a veszteségi teljesítmény egy része átkerül a stabilizátorról a sorba kapcsolt elemre.

LM78L kapja a sorba kötött diódától a 30v-ot, elvileg, mert hogy most nincs ott semmi, (ez lett volna a második kérdésem), és az LM78L pedig 15v-ot ad ki a kimenetén.
Az egész azért érdekes, mert a dióda egyik felén, vagy is a sárga csíkkal jelölt felén ott a 30v, de a másik felén már nincs csak 0.9v, ami persze kevés az LM78L-nek, hogy beinduljon.
Hogy tudom kimérni a zénert, hogy tutira jó e?
Kivettem a kapcsolásból.

A helyén nem ereszt át. Eredetileg jó volt és így működött egy gyári kapcsolólás, de nem értem miért is van ott és, hogy kell e egyáltalán.

Kiforrasztod, sorba kötsz vele egy 1 kOhm-os ellenállást és az egészre nagyobb feszültséget kapcsolsz, mint amennyi a zener névleges feszültsége. Ha a diódán a megfelelő feszültséget méred, akkor jó. Ha nagyon keveset, akkor zárlatos és ha a kapcsolás tápfeszültsége megjelenik a zener-en, akkor szakadt.