A poligont nem értem. Éppen eltüntetni kellene a maszkrétegből a pad helyet, nem pedig egy poligonnal még nagyobbá tenni.
Csak ezt nem tudom megtenni, mert a maszk "hozzá van nőve" a pad-hez, nem tudom róla leválasztani.

Ha VIA-t raksz le, akkor az le lesz takarva. Erre írtam, hogy ha poligonnal körbe rajzolod, akkor fel lesz fedve. Nálam a réz oldalakat összekötő forrszem a VIA-t jelenti, de ha te nem erre gondoltál, akkor arra is találunk megoldást

Igyekeztem eddig is nagyon világosan elmondani mit szeretnék, sajnálom ha nem sikerült.
Ez egy öncélú törekvés, alig van bármi jelentősége, de a kérdés felkeltette az érdeklődésemet. Abból indulok ki, hogy ha valamit nem akarok forrasztani, akkor az jó ha el van takarva a lötstop réteggel. Az oldalakat összekötő VIA éppen egy ilyen technikai elem.
Mellékeltem két képet. Az elsőn egy végtelenül egyszerű részlet van, amibe szándékosan tettem két VIA-t. Már ezen a képen is jól látszik, hogy ott van körülötte takaró maszk, tehát festéskor ezek a szemek bizony nem lesznek fedve, forraszthatóak maradnak. A második képen ugyanaz van, de csak a lötstop réteget hagytam bekapcsolva. Ez ezen látszó két "karikát" szeretném leszakítani a VIA-ról, hogy azokat eltakarja majd a forrasztásgátló lakkozás.
Van erre valamilyen egyszerű módszer?

Amikor a gerbert csinálod, kiveszed a viát a lötstop rétegből. Nem?

Ezt lehet?

Igen, lehet. Én a Gerber elkészítéséhez a dirtypcbs.com oldal cam feldolgozóját használom és pont úgy működik, ahogy szeretnéd.

Megint ránéztem és gyanús volt, hogy nekem a legutóbbi tervemen hiába kapcsoltam be minden réteget, nincs ott a stop réteg felette... A VIA tulajdonságait nézd meg és, ahogy a mellékelt kép mutatja, kikapcs/bekapcs

Kipróbáltam. Működik.
Át kellett állítanom a furathatárt, de utána a képernyőn eltűnik a maszk, ha kikapcsolom. Pont ezt akartam, remélem a gerberen is ez fog látszani (pontosabban nem látszani).

Ú azért az a fordítás nagyon ott van

Van lehetőségem a paneltervet többszörözni a gerberek és a furatfájl készítésekor, az eredeti (1 db-os) terv piszkálása nélkül?

Ha azt szeretnéd, hogy ez utána eagle-ben módosítható legyen, akkor csinálj egy biztonsági mentést az eredetiről és úgy vissza tudsz térni hozzá. Ha pedig nem gond, hogy a gerbert panelizálod, akkor van külön gerber panelizáló program is. Ez utóbbi nekem 30db-nál már nem úgy viselkedett, ahogy illett volna, illetve van két dll fájl, amit a régi verzióból kell bemásolni az új mappájába, hogy működjön, de alapvetően egyszerű program.

ViewMate gerber néző is tud többszörözni minden trükk nélkül

üdv.

Mekkora szigetelési távolságot hagynátok 100V DC tápfeszültségre?

Sajnos ez történt:

0,6mm most a távolság a kondenzátorok lábai közt de mint a kép alapján látható durva íves kisülés lehetett a GND és a + táp közt.

Lehetséges hogy a forrszemből kicsúcsosodó hegyes kondenzátorlábon akkora töltés halmozódott fel hogy átüsse még azt a nagyobb távolságot is?

230 V-ra - szabvány az min 6 mm, és nem szabad a vezetö rétegnek sarkosnak lennie, azaz semmi 90 fokos kanyar vagy csucs a rézfolián. Ha ilyen van akkor inkább duplázd triplázd a távolságot.

Emlékszem hajdanán, amikor a Marshall használt elöször NYAKot sorra mentek tönkre az erösitök mert a sarkokon átugrott a szikra. Ami még rosszabb ilyenkor a NYAK müanyagrésze is megéghet azaz elszenesedik és átmegy a szigetelöböl vezetöbe....

Ha mint a témában képzetlen amatőr hozzászólhatok, akkor ez a 6 mm totális maflaság. Valóban van egy ilyesmi méretű ajánlás (ha szabvány, akkor azt még senki nem tudta eddig elénk tárni), és 7,0 mm az érték, de nem az átütésről szól. Az ajánlás a hálózati és a kisfeszültségű részek közti távolságra elvárt érték. (Az csak érdekesség, hogy az éppen erre kitalált optocsatoló is éppen nem fér bele ebbe az értékbe.) Tehát a 6-7 mm az egy érintésvédelmi biztonság szempontjából elvárt érték.
Cimpota esetében átütésről van szó. Erre is vannak ajánlások, méghozzá valami miatta a tengerszint feletti magassághoz kötve. Ezt én nem értem, és eddig más sem magyarázta el nekem az okát, ezért pusztán a saját gondolatom szerint inkább a környezet páratartalmát kellene vizsgálni, és a panelon lévő esetleges védőlakk milyenségét.
Nagyjából minden körülmények között jól működő érték, és nagyon könnyen kezelhető is egyben a 100 V-onkénti 1 mm-es szigetelő távolság. Ez már akár lakkozás nélkül is képes akár hosszú távon is garantáltan szigetelni.
Természetesen a vezetékek alakjában teljesen igazad van, a sarkok kockázatot jelentenek. Illetve szintén nehezen tervezhető problémákat okozhatnak a forrasztáshoz használt folyasztószer maradékok is, amik akár önmagukban, akár elszenesedésük okán tudnak sok-sok gondot okozni.

Az a 6 mm benne van valamilyen szabványban - elég sokat szekiroztak érte. Nem kerestem az okát, mert amugy is át kellett alakitani a NYÁKot igy mindjárt 10 mm-re csináltuk, és valoban. 7,5 mm-s optocsatolo átment a vizsgán (akkor minden külföldi berendezést vizsgáztatni kellett).
Az a 100V-ra az 1 mm tul kevés, és nézd meg a kondenzátorokat meg hasonlo elemeket, azok lábai olyan távol vannak amik biztonságot adnak az átütésre. És nem az anyagot akarják elpocsékolni az alkatrészre. Az a mérvado.
Amugy a NYÁKot nézve lehet, hogy más oka volt az átütésnek, mert nagyon nem természetes ahogy az kinéz. A Marshallon ( igaz ott vagy 600 V van, bizony jo 15 mm-re ugrott a szikra mert a NYÁK nagyon sarkos volt.).

Bocs, de a kvk után ezt a panelt igy megcsinálni, és ezt a kérdést feltenni.. rezeg a léc

Másolatot szoktam csinálni a .brd fájlról. A másolatot megnyitom, és abban másolom több példányban a nyákot, illetve akár többféle nyák is összerakható az import paranccsal. Utána berajzolom a marásokat, hogy könnyű legyen a kész nyákot széttördelni, és ezután csinálom meg belőle a gerbert. Bővebben: Link

Sok optocsatoló tipusból kétféle lábtávolsággal gyártanak, van az alap 7,62mm-es, és van szélesebbre nyitott lábakkal is ugyanaz. A megoldás: vagy a nagyobb lábtávolságú verzió kell, vagy a 7,62mm-es alá marást kell tenni a nyákba.

Még annyit, hogy az érintésvédelmi védőtávolság, és az átütési távolság összefügg, mégpedig úgy, hogy a felületen kialakuló kúszóáram-úton, hálózati feszültség esetén, 2kV-ot kell kibírnia, azaz ennyitől nem üthet még át. (lehet, hogy teljesen nem pontosak ezek az adatok, de a lényeg benne van)

Elmehetsz ám a tudod hova.

Köszönöm az ötletet. Mindjárt kipróbálom.
Talán arcátlanság, de esetleg nem lehet a panelgyártót is megkérni egy ilyen "panelizálásra"? Nekem elég ésszerű lenne, és így éppen úgy rakják egymás mellé, ahogy nekik a legpraktikusabb.

Ez teljesen logikus és elfogadható.
Az zavar engem ebben az egész történetben, hogyha van egy ilyen fontos szabály, akkor miért nem lehet ezt valahol megismerni? Sokan beszélnek róla, de talán még senki nem látta mindezt leírva egy érvényes és elfogadott szabványban.
Viszont az is igaz, hogy minden honnan van az ismeret, ha az helyes vagy hiteles.

Kb igy van én is igy emlékszem és ehhez jön a saját tapasztalat a csucsokkal meg nasonlo megoldásokkal - ott összegyülnek az elektronok és készek az ugrásra.

Prímán működik.

De, a jlcpcb hajlandó helyetted panelizálni, ha minden igaz 15$ felárért, de nekem amit most próbálok majd tőlük rendelni, valamivel kevesebbet számoltak fel.

Annyira azért nem prímán... Nézd meg az alkatrész nevek feliratait! Ha ezt gyártatni küldöd, akkor bizony az egyébként ugyan úgy kinéző paneljeiden más-más feliratok lesznek. Ennek a problémának az orvoslására van egy "panelize.ulp", ami a cadsoft oldaláról letölthető volt annakidején. Ez annyit csinált, hogy a feliratokat a 25-ös és 26-os rétegről áthelyezte a 125 és 126-os rétegekre, majd rád bízta, hogy figyelj oda gerber generáláskor, hogy melyik réteget használod.
Egy jó leírás hozzá, bár angolul.

Mert valoszinü, ez a leegyszerüsitett 6 mm egy sereg szabványnak az összesitése, és aki ezzel kapcsolatba kerül, annak felsorolnak egy tucat (vagy több szabványt) és elmondják, hogy hagyjon legalább 6 mm távolságot ( mint anno nekem). Elküldtem az infot az USAba, megycsinálták az uj NYÁKot és két napon belül megkaptam a stemplit....

Hú de igazad van. Nem is vettem észre, a pillanatnyi siker fényében. Nagyon jó, hogy ráterelted a figyelmem. Köszönöm.

Én nem mondom, hogy ne létezne ez az adat. Csak azt kérem, mutassa meg nekem valaki ezt hivatalosan leírva (rendkívüli mértékben meg lennék lepve ha ezt leírva látnám). Feltételezem Te sem láttad a szabványt -pedig elvárták a betartását-, csak követted a hallottakat.
Nem teljesen oktalanul feszegetem a kérdést. Határozottan vannak fenntartásaim, amiket jó lenne eloszlatni.

Nézd annak a tucatnyi szabványnak egy része nem volt ingyenes. ( akkoriban az internet is még elég gyerekcipöben járt (1994-95)). Hogy az amerikaiak megvették vagy nem, azt nem tudom. Én beértem azzal, hogy megmondták mit kell változtatni a NYÁKon, ezt megcsináltattam és megkaptam az Europai engedélyeket. Miért kellett volna tovább kutakodnom?