Fórum témák
» Több friss téma |
Ha fesz.stabit alkalmazol az nem stabilizálja az áramot. Már korábban is említve volt, hogy a led nem lineáris terhelés, tehát "elszaladhat" olyan irányba hogy a melegedés következményeként csökken az ellenállása abban a bizinyos kritikus munkapontban és elkezd "gerjedni". Tehát bár a feszkó stabi, de az áram nő, ergo melegedés nő, ergo ellenállás tovább csökken, ergo áram tovább nő....és így tovább, aztán esetleg a led kipukkan, ha más nem határolja be a folyamatot.
Ez akkor kritikus főleg ha: vagy a led elég magas hőfokon működik a bizonyos kapcsolásban, vagy pedig akkor amikor a környezet hőmérséklete megnő (pl. a szobában minden oké, de ha kiviszed a lámpát és felmelegszik a napsütés hatására akkor a fent említett gerjedés fennállhat).
ITI47 nem led chip-et hajt feszültség stabilizátorról, hanem integrált fényforrást, ami 7-80V között üzemelhet. Gondolom azért érdemes stabil tápról járatni, mert nem a led, hanem az előtét melegszik túl. Az meg mivel be van integrálva a leddel közös hűtőtestbe, viheti magával a ledet is.
Bocs, nem olvastam el az előzményeket.
Semmi baj. De valóban ha magát a led chipet tennénk stabil tápra, akkor a "PN" átmenet nyitófeszültségének hőfokfüggése miatt elpukkanhat hamar. Amit linkelt ITI47, abban valószínűleg kapcsolóüzemű áramgenerátor lehet, mert a több mint 10 szeres feszültség átfogást nem hiszem hogy sima disszipatív előtéttel meg lehetne oldani. Ebben az esetben ez a 6 W-os fényforrás 80V-ról közel 70W-ot venne fel, aminek jelentős részét az előtét fűtené el. Mivel az is bele van sűrítve ebbe a tokba, lepirulna róla a felület. Bár azt is írta, hogy nagyobb tápfesznél szeret elpukkanni.
Utána is nézek ennek az elég igényesen összeszerelt fényforrásnak, mert nem látszik gagyinak. u.i. Ott is van a kis tekercs. A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2018
Idézet: „Az áramkörben kb 20 mA áram folyik - a 2 ellenálláson meg a LEDen.” Ezt az átfolyó áramot én nem számoltam, hanem MÉRTEM!. Csodáloztam is rá erősen, hogy hogyanisvan mindez? - Idézet: - Ez bizony megeshet!„felül kell irni a fizika törvényeit” Miután az életben van - az elméleti (kiszámítható) fizika, és melléje - a gyakorlati (tehát műszerekkel mérhető) fizika. Az elektronikáról azonban még egy szót se ejtettem. Én is rendesen csodálkozom. ... No meg - itt maga a VALÓSÁG!. A felsőfokú technikumban a gyakorlaton elég sokat mértünk ... A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2018
Ird már meg mennyit mértél, és hogyan. Mert némi kétségeim vannak, hogy miröl is beszélünk egy ilyen primitiv áramkör esetében.
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2018
Most felállok a számítógép elől, odamegyek ahhoz a "deszkamodell" áramkőrömhöz, és rákapcsolom (persze minden sorosan van benne) - így az átfolyó áramot (Amper-t mérő) műszer is- a már oly sokat emlegetett, és +12V-ról működő kisérleti LED-hez.
Nem magyarázkodom, itt a képek.
Mint a jutyúbos örökmozgó...
![]()
Bocsi, de most milyen két állítás is áll egymással szemben?
Annyi lenne jó, ha csak mérnél (foto nem kell): LEDen eső fesz (led két lába között) ellenálláson eső fesz (ellenállás két lába között) tápfesz (bár ezt is látni). Az ellenállás értéke MÉRVE. Az áramot már tudjuk. Ha ebből kijön az Ohm törvény, minden rendben. Ha nem jön ki, rossz a műszer.
A 27 mA rendben van, de mérd le a 330-LED-680 alkatrészek lában a feszültségeket a GND hez viszinyitva. A 27 mA-nél még nagyobb az ellenállások igénybevétele.
(Amugy én is 27 mA-t számoltam, csak nem akartam azzal büvészkedni a fejszámolásban. A 20mA egyszerübb négyzetre emelni ![]() A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2018
Idézet: Szép is lenne, ha a kettő nem egyezne. Ha nem egyezik, akkor valami hibás. Vagy a mérés vagy az elmélet. Az előbbi gyakoribb. „Miután az életben van - az elméleti (kiszámítható) fizika, és melléje - a gyakorlati (tehát műszerekkel mérhető) fizika.” A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2018
A harmadik kép /a 190.jpg végű) az az.
A kék színű a 330 ohmos ellenállás, + a hűtő (szerelő) csillag, előtte/rajta a LED a lencséjével, és benne/mögötte van a 680 ohm. Nincsen ebben valójában semmi titok. A kék ellenállás (Renix) 1%-os pontosságú (azért is kék).
Kezd már bonyolult lenni a dolog. Nekünk teljesen mindegy, hogy kék vagy zöld szinü az ellenállás meg 1%-s vagy 10. Mérd meg a 3 ponton a feszültségeket (330-LED-680-12V), mert az többet mondana mint 5 hozzászolás.
![]() A hozzászólás módosítva: Jún 19, 2018
Igazatok lehet.
De érdekesen alakul a dolog. Rámértem az ellenállásokra, a kék az tényleg 330 ohm, a lábán levő feszültség pedig +9,366V, de a kék-szürke-barna - az aztán volt minden, így nulla is, meg 580 ohm is. Lehetséges, hogy rossz (KH-s) a digitális műszerem? Na mindegy, most elővettem a régi japán analógot (és ha vettem/tettem bele egy 9V-os elemet), akkor majd azzal mérek. A digitet pedig szépen szétszedem, mert minden bizonnyal a Jackley-knél a réz érintkező csúszkái rosszalkodhatnak újra. (bizony egyszer már volt megjavítva - ilyesmi hibával ...) Tehát - türelem, rajta vagyok a témán. A hozzászólás módosítva: Jún 19, 2018
Nem kell ebböl nagy ügyet csinálni, ha az egyik ellenálláson mér akkor mérnie kell a másikon is. (Föleg ha nem nyulsz a kapcsolohoz).
De már megint sokkal többet mondott volna 3 adat 680 Ohmos felsö vége: (12V?) LED felsö vége: 330 Ohmos felsö vége: GND A hozzászólás módosítva: Jún 19, 2018
A hetvenes években történt, egyik haveromat látogattam meg, aki az egyik Gelka szervízben volt ipari tanuló. Már egy órája kínlódtak a mesterével. Nem akart megszólalni egy Szokol rádió, pedig látszatra minden rendben volt. Ránéztem a panelra, és egyből kiszúrtam, hogy a hangszóró mindkét vezetékét a földre forrasztották.
Ezzel csak azt szeretném demonstrálni, hogy ha Te állítottál össze egy kapcsolást, abban - akárhányszor nézed át még a legegyszerűbbet is - nem mindig veszed észre a tévedést. Ilyen okból feszegettem a teljes áramkör képét. Különösen igaz ez akkor, ha egy párhuzamos univerzum eltérő fizikája/elektronikája érvényesül egy áramkörben.
Szia!
"Amiről szó esett, az pedig a csupasz led chip, amihez nekünk kell előtétet csinálni. Természetesen áramgenerátorosat." Értem mi a probléma. Azonban nem kell áramgenerátort csinálni, mert kisebb teljesítményeknél elegendő az előtét ellenállás. Nagyobb teljesítménynél sem szükséges, elegendő a feszültség stabilizálás. Azt azonban nem árt tudni hogy a led chip mekkora áramot bír el. Én ezt úgy oldom meg hogy van egy szabályozható egyenáramú tápegységem, arra rákötöm a chipet és addig növelem a feszültséget, amíg el nem érem a ledre megengedett áramot. Ehhez a feszültséghez csinálok egy feszültség stabilizátort. Adott feszültségre előtét ellenállást pedig úgy választok hogy beállítom a tápot a feszültségre (12V), a leddel sorba kötök egy trimmer potit és amikor a led árama megfelelő, megmérem az ellenállást és egy fix ellenállást teszek a poti helyére. Nem számolgatok, mert az eléggé bizonytalan, amit mérek, az a biztos.
Elnézésedet kérem, de a számítógépem elfelejtett lapozni, mindig az általam beírtat hozta utolsónak.
A történetnek az a folytatása hogy két hónapja elszállt a csodaizzóm elektronikája. Rámértem a ledekre, azok túlélték. Nagyon megörültem, mert tudtam hogy azt meg tudom oldani hogy újra működjön az izzó a motoromban. A mérés szerint kockánként két led chip van sorba kötve. Ezért csináltam egy egyszerű stabilizátor kapcsolást, L 7806 IC-vel, ami 6,2V-ot ad ki. Két hónapja ezzel járok. Ilyen volt a régi stabilizátor kapcsolás, a mostaniban már L 7806-os IC van, ami 6,2V-ot ad ki:
Nos - össze-vissza méregettem - de lehet, hogy igazatok van.
Bááár? Ha a + lábhoz álló ellenállást nézem - a negatívra tett méretében ugyanolyan (pl. tizedwattos) ellenállás az sokkal jobban melegszik. Itt van a rajz, és a mért értékek.
A 330Ω pólusain 6.28V van, a 680Ω pólusain meg csak 3.08V, a LED nyitófeszültsége pedig az általad vázolt elrendezésben 2.64V, legalább is a rajzod alapján.
Képtelenség, hogy a kissebb értékű ellenállás két pólusán nagyobb feszültséget mérsz, mint a nagyobb értékű ellenállás két pólusán... A fizika törvényei szerint, fordítva kell lennie...
Jó az a műszer, illeve a benne lévő elem, amivel mérsz? Nincs felcserélve a két ellenállás a rajzhoz képest? Utóbbi esetben kb. jók lennének az eredmények.
Nagyon jól mondod: "össze-vissza méregettem".
Bővebben: Link
Szia!
Szeretném megkérdezni hogy mire szeretnéd használni ezt a kapcsolást? A műszelfalra visszajelzőnek? Mert arra jó, másra nem.
Na itt van a kutya elásva. Vajon a fizika melyik törvénye szerint lehetne egy sorbakötött kisebb ellenálláson nagyobb feszültséget mérni mint a nagyobbon???
Ha hihetünk abban, hogy a 330 Ohm valoban annyi, akkor azon pontosan 19 mA folyik. S miután az áramkörben nincs semmi elágazás a LEDen is annyi folyik meg a 680 Ohmon is. A baj az, hogy akkor a 680 Ohmon 12,94 V-nak kellene lennie,de neked csak alig 3 V van!!!!! Ha stimmel a 330 Ohm akkor a 680 Ohm csupán 192 Ohmos. Lehet, hogy rosszul nézted vagy forditva olvasod a kodot.
Az ilyesmiröl mindig a hajdani tanárom jut az eszembe, szerinte "nem érdemes a laborba menni mérni, ha nem tudjuk, hogy milyen eredményt kell kapnunk".
Ez nálam nagyon bejött, és hány olyan esetem volt ( mind ez is), amikor már elöre tudja az ember, hogy valami nincs rendben, mert más eredményt kaptunk, mint amit vártunk.
Az ellenállásokkal valóban vigyázni kell, mert én is belefutottam abba, hogy:
-Visszafelé olvastam a színkódot, esetleg nem volt tiszta a gyűrűk jelentése. -Nem is ellenállás, hanem mikroinduktivitás volt. -Elégtelen világítás, és/vagy nem megfelelő színű festék miatt tévesen ítéltem meg a színt. -Megsült az ellenállás, és a festékek színe megváltozott, esetleg meg is nyúlt. Ez utóbbi javításnál megtornáztat, főleg ha nincs rajz. Itt találtam a fórumon. Ezt melyik végéről kezdődik, mekkora az értéke? Segítség nélkül hányan találnánk ki?
Ez valoban gond, már én is méregetek ( a gyors kis kinai alkatrészmérök nagyok jok ilyesmire), mert sem a szinekben nem igen stimmelnek sem a jelzésben. S minek játszak szerencsejátékot?
Nemrégen vettem vagy fél kilo pontos alkatrészt (1% körüliek), kin szenvedés azokrol leolvasni a kodot ( lehet, hogy ezért vesztegették fillérekért ![]() Amugy ha arany vagy ezüst szint látok az alkatrészen akkor azt a végének tartom.. A hozzászólás módosítva: Jún 21, 2018
Az arany vagy ezüst régebben gyakoribb volt, mert megfelelt az 5-10% tolerancia. Ma viszont gyakrabb az 1%, vagy még kisebb szórású alkatrész. Ott meg lehet más szín is.
Hogy ne offoljam a topikot, éppen a ledes világítás spektrumképe mellett lehet tévesen beazonosítani a gyűrűk színét. "A ledes világítás megjelenése előtt nem kellett vonalkódos ellenállásokat válogatni a ledek előtét ellenállása gyanánt." "A számítógépek arra valók, hogy segítségükkel sokkal könnyebben és gyorsabban meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyek a számítógépek megjelenése előtt eleve nem fordultak elő"
Ez egy olyan Metex műszer, amelybe már nem kell 9V-os elem!
Bár általában benne szokott lenni, de én megcsináltam az egészet hálózati tápegységesre (valami kidobott 9V-os táppal), mert nem győztem az elemeket 2 hetente cserélni, és az akksi sem túl megbízható (a maga 8,4 voltjával.) Viszont a 220 a tápon át - az aztán tolja bele rendesen a stabil 9V-ot. Ezért érdemes az elektromos hulladékgyűjtőkbe kidobott videókamera tápot, a mindenféle mobiltelefon töltőt, és persze a számítógépek (laptop és asztali gép) kidobott /de még jó/ tápegységekből - egynéhányat begyűjteni. Nincsen felcserélve. Én is csodálkoztam rajta rendesen. Lehet, hogy másmilyen az elmélet és teljesen meglepő a gyakorlati valóság? Az a baj ezekkel a LED-ekkel, hogy (pl. a mindenféle kisméretű SMD-kel), hogy egyszerűen rá sincs írva semmi sem (mert már alapból olyan kicsiny) Aztán találja ki (avagy méricskélje ki) az ember a tápfeszét (nyitóirányú feszültségét), no meg a többi elektromos hülyeségét. A hozzászólás módosítva: Jún 21, 2018
|
Bejelentkezés
Hirdetés |