Ha kicsit visszaolvasol, számtalanszor leírták, hogy LED-et fix - adatlapján megtalálható - árammal és nem fix feszültséggel hajtunk meg. És például egy ilyen kapcsolás semmivel se drágább, mint amit Te mutattál...

Áruld el már nekem, ha egy ledre olyan stabil feszültséget adunk, ami a megengedett áramán belül van és megfelelő hűtést kap, akkor mitől menne tönkre?
Köszönöm a kapcsolási rajzot, de ez így használhatatlan. Ha kiegészítenéd, nagyon megköszönném.

Az adatlapokon megadott nyitófeszültség egy tartomány, amit a környezeti és réteghőmérséklet is módosíthat. Hab a tortán, hogy a LED kevés esetben rendelkezik típusjelöléssel, kivéve, ha csomagolási egységben, (cső, 2500 darabos tekercs, esetleg 1000 darabos tasak) vásárolod, akkor az adott szállítmányról tudhatod, miféle. Ez ugye a ritkább eset. A kereskedelemben elterjedt egyszerűsítések miatt kialakult, hogy a fehér (kék) LED nyitófeszültsége 3,2V. Igen, az átlag ennyi, de bizony létezik ettől eltérő nyitófeszültség is. Más alapanyogokból keverik ki a csipet, és hoppá, 2,7 V feszültségen világít? Bizony, és ha megküldöd 3V feszültséggel, Paks túlterhelés miatt leáll, mert nincs áramkorlátod... Hűtheted akár folyékony nitrogénben is, el fog olvadni, vagy a kivezetések belső aranyforrasztása lesz kontakthibás.
Egy LED többféleképpen megy tönkre. Megszakad, zárlatos lesz, vagy a fényereje csökken drasztikusan.

Te is már FAZ topiktárs nyomába lépsz? Ha egyszer a LEDek áramát kell szabályozni ( már vagy 5x irták) akkor azt kell, s nem a feszültséget. Ráadásul ezt egy autoba teszed, ahol nyáron napsütésben a kikapcsolt LED is vigan 60-70 fokra melegszik. Ha ilyenkor bekapcsolod csak a mennyeiek tudják mennyi áram folyik rajtuk ( a feszültség stabilizátor ilyen esetben teljesen láma).

Hogy miért megy tönkre ? A tudományos magyarázatot ne tőlem várjad...A Google is jó barátod lehet és pl. ez a kis leírás is. És persze az is ha olvasgatod ezt a topikot.
A linkelt áramgenerátort a LED adatlapja alapján tudod méretezni: így.

Köszönöm a kapcsolási rajzhoz adott méretezőt, ki fogom próbálni.
Más:
Az én spéci áramgenerátoros led izzóm nem bírt ki 6 hónapot. Mióta átalakítottam a tápját, azóta kifogástalanul működik. Más dolog az iskolában tanultak és más a gyakorlat. Nagyon régóta foglalkozom ledekkel, pontosan tudom hogy meddig szabad elmenni a terhelésükkel. Én mindig mérek, csak utána csinálom meg a végleges kapcsolást. Ha közben elszáll egy led, na bumm, akkor mi van? Veszek helyette másikat.

Sajnos semmilyen termék nem mentesül a gyártósori hierarchia alól. Gyakran az egyszerű feladatot a leggyengébb szegmensre bízzák, így előfordulhat, hogy bár a minőségi led chip tökéletesen van felszerelve, de a bekötő drót csak oda van taknyolva. Tehát nem az áramgenerátoros elv a hibás, hanem az, hogy másodlagos fontosságúnak tartották, ezért nem volt megbízható. Abban a kapcsoló üzemű előtétben elég ha a ferritmagos fojtó telítésbe megy, máris kész a baj.

Persze egy 50-100 forintos LED nem egy nagy veszteség, csak inkább bosszúság...Nyilván ebben az árkategóriában ne várj olyan túl hosszú élettartamot. De ha -nagyon helyesen - először mérsz (méretezel!) és azután alkotsz, akkor tégy úgy mint a többség: egy labortápon beállítod a a LED-re max. megengedhető áramot, majd azt elkezded csökkenteni kb. 70-80 %-ra, vagy amíg nincs érezhető fényerő csökkenés. Sokszorosára nő az élettartama ! Jaa, és nagyon jó hűtés mindenképpen pasztával. (a pillanatragasztót nem arra találták ki...)

Ez kb. akkor igaz, ha nem figyeltél az iskolában.Ennek 1000 oka lehet, had ne kezdjem el felsorolni.Ez úgy fordulhat elő, hogy eleve kevesebb teljesítményt eresztesz rájuk igaz, így nem is adnak annyi fényt.

Igazat adok Neked, mert a ledet meghajtó FET szállt el. Szerencsére a ledek túlélték, ezért sikerült újra életre keltenem a világítást. Utólag nem tudom megállapítani hogy mi okozta a hibát, egy olyan izzóról van szó, amelyiket 8V-tól 80V-ig lehetett használni, de én csak 12,6V-os stabil feszt adtam rá és mégis meghalt. Biztos úgy van, ahogy írod, elég egy gyenge láncszem és vége.

Pontosan leírtad, ahogy én is csinálom, ebben teljesen azonosan gondolkodunk. A pillanatragasztót a szükség hozta, de bevált. Próbáld ki, ér annyit, mint a paszta.

A pillanatragasztó nem ér annyit, mint a paszta. Rosszabb a hővezető képessége.

De legalább melegedéskor elenged

Én igazat adok Neked. A pasztát arra találták ki. Mindig azt használom én is. De, mint írtam, a szükség a ragasztó mellett döntött. Te még nem voltál ilyen helyzetben?

Voltam már olyan helyzetben, hogy vizet kellett innom sör helyett. Ez még nem jelenti azt, hogy leírhatom, a víz ér annyit mint a sör. Ha minden kötél szakad, szükséghelyzetben megteszi.
Az ilyen kijelentésekkel vigyázni kell, mert még komolyan veszi valaki, hiszen "olvasta az interneten", pláne szakmai fórumon. Az internet használata felelősségel is jár.

Ebben is igazad van. De el kell fogadnod hogy a pillanatragasztó, jól odanyomva, fém a fémhez érintkezik. Én előtte be szoktam csiszolni az érintkező felületeket, nem bízom a véletlenre. Ez talán egy szakmai fórumon is elfogadható.

Sok TO220 tokozású hibás félvezető gyűlik fel a javítások során. Ezekről lepattintom a plasztik részt, a chipet pedig eltávolítom. 1 W-os ledeket szépen fel lehet rá forrasztani, aztán felcsavarozható a hűtőre. De régi intel processzorok fedlapja is jó. Arra rá fér 4 vagy akár több led is. Szép sima a hátuk, két furatot készítve átlósan, szépen fel lehet szerelni a bordára. Amit vettem ledeket, azok alap korongja szigetelve van a led chiptől. Azért érdemes ellenőrizni.

Ezen ne múljék. Ritka mázlista vagy.

Ha nincs hőmérő, ez is jó a túlmelegedés felismerésére.

Ami alapból LED-es fényforrás kategória, az már eleve nem lehet izzó, mert ugyan mi izzik benne? Maga a LED?
Ha meg valójában a LED izzik, az régen nagyon rossz!

Én használtam már "duál módban" megoldást. Rögzíteni kellett, meg aztán a keletkező hőt is elvezetni ...

Tettem bele a közepébe egy ragasztó-pöttyöt, míg köré azt a pasztát.
Vagy fordítva, ha valamivel nagyobb volt a tárgy (pl. a chip-lapkára hűtőbordát). Ott a négy sarkára ment ragasztó, míg a közepére paszta.

Fizikában nincsen mázli. Aki arra épít, jobb ha bele se kezd. Mint írtam, én mindent mérek. A melegedést is. Az 1W-os ledet egy 2 mm vastag 8 g súlyú alu lemezre rögzítettem (pasztával) és 3,3 V-on 300 mA-ral meghajtva, 10 perc után a hőmérő 46 C°-ot mutatott. Szerinted a pillanatragasztó ezen a hőfokon elenged? Természetesen ennél nagyobb hűtőt javaslok a 4 lednek, (minimum 40 g) a biztonság kedvéért. Ha magamnak építenék egy ilyen menetfényt, azt is megmérném, mielőtt felszerelném.

Az addig rendben is van. Amivel nem számolsz, hogy megméred a szobában 22 fokon, azután kiteszed a napra, ahol 60 fok is lehet. És ha áramgenerátorral hajtod szinte semmi nem változik, te viszont a feszültséget akarod beállítani, ami ebben az esetben biztosan nem fog állandó áramot adni, a jelentős környezeti hőmérséklet változás miatt.

Ez is egy precíz meghatározás. Grammra mérni a hűtőfelületet.

Ha egy led hőmérséklete eléri a 60 fokot, akkor arra már semmit nem szabad kapcsolni.

Ez egy 6W-os ledes világító "készülék". Te hogy határoznád meg a hűtő felületét?
A súlyát viszont meg lehet mérni.

Meg hát, de egészen más, ha rézből, alumíniumból, vagy spiáterből van. Utóbbi semmit sem ér mert rosszul vezeti a hőt.

Így van, ezért csinálják alumíniumból, meg súlya annak a legkisebb. Ennek, az adatlapja szerint 9,07 g.

A hűtőknél fontosabb szempont a hőátadó felület nagysága, mint a hűtő tömege, hiszen a levegőnek kell átadni a keletkező hőt. Olvasnivaló: Bővebben: Link.Egyébként azért csinálják alumíniumból, mert jó a hővezető képessége és viszonylag olcsó, egyébként rézből lenne....

Sőt! Az oldaláról még 8 W-ot is le lehet olvasni.