Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Na de így nagyságrendekkel kevesebb áramot folyasztasz át a tekercsen a kézi kapcsoláshoz képest. A tranzisztor alig nyit ki, így jó nagy ellenállást képvisel és így már borul is az elképzelésed.
A reaktanciára gondolsz? Persze valamivel lehet kisebb az áramerősség, de nem jelentősen. Ettől függetlenűl még meg kéne jelennie az indukált feszültségnek. Én az ellenállásra gondolok hibának amit a tekercs elé raktam hogy ne vigye telítésbe a vasmagot. Elképzelhető hogy ez befolyásolja az áram lecsökkenésének az idejét? Vagy rossz felé kapisgálok?
Sziasztok!
230V AC hálózati feszültség jelenlétét szeretném jelezni egy LED-el a lehető legkevesebb alkatrészzel, leválasztás nélkül. Arra gondoltam, hogy a fázis után sorosan kötök egy méretezett előtét ellenállást és egy 1N4007 diódát, majd magát a LED-et. A kérdésem az, hogy érdemes lehet a LED-del párhuzamosan még egy kondenzátort is tenni? Ha igen, akkor milyen fajtát? Célszerű lenne X2 kondenzátort használni, vagy lehet sima elektrolit is?
Inkább ilyennel ne kísérletezz! A Google segítségével sok kapcsolás közül választhatsz.
A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2018
Szia!
Jobban járnál, ha egy dióda helyett egy egyfázisú diódás hidat tennél be, és ehhez méreteznéd az ellenállást. A 100Hz-es fényerő lüktetés szerintem nem gond. Ha kondi, akkor inkább az ellenállással sorba, hogy a disszipációt csökkentsed, persze megfelelően átméretezve. Mondjuk a kondival akkor illő volna még egy ellenállás párhuzamosan, hogy szép lassan kisüsse.
sany:
Sokat nézegettem a Google találatokat mielőtt írtam, egyszer van puffer kondi, egyszer nincs. Itt van pl. a legegyszerűbb kapcsolás kondi nélkül: Bővebben: Link Ezért kérdeztem itt, hogy fontos-e a pufferkondi, vagy elhagyható. Peter65: Egy egyszerű LED-hez nem akarok Graetz hídat tenni, minek? Sehol nem is tesznek a neten talált példákban. A soros feszültségosztó kondenzátor + párhuzamos ellenállás valóban elegánsabb megoldás lenne, de szerintem azzal nem lehet pontosan belőni az LED áramát, akkor utána kell még egy Zener plusz előtétellenállás, ez már túl sok, nem akarom ennyire túlbonyolítani.
Egy egész topik van erről...
Előtét ellenállás helyett 2-300 nF-os 400V-os kondenzátort szoktak használni, egy kisebb soros ellenállással. A LED-del párhuzamosan antiparalel dióda kell, különben az első negatív félhullám kinyírja. Lehet még ragozni további kondenzátorral, ellenállással, hogy ne villogjon, de a fenti topikban ezt már ezerszer körbejárták.
A kapcsolásnak van egy apró hibája, hogy 10W-os ellenállás kell hozzá legalább, fűteni fog rendesen. Ha meg kisebbet raksz bele, akkor elfüstöl..
Szerk: Bocsánat nem néztem meg alaposan, elég fél wattos ellenállás, viszont a 2 mA árammal alig fog világítani. A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2018
Miért akarod pontosan belőni a LED áramát? Célozd meg az 5-10 mA tartományt.
Nagy fényerejű LED-et néztem ki, a névleges árama 20 mA, maximális árama 50 mA, feszültségesése 1,9 V @20 mA. Ezt lehet méretezni egy soros feszéltségosztó kondenzátorral?
Nekem teljesen megfelel, ha mondjuk 20-30 mA közöttre be lehet lőni. Ha igen, akkor hogy kell kiszámolni mekkora kondenzátor és párhuzamos ellenállás kell hozzá? A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2018
Itt egy link, ahol a kapacitásból, frekvenciából és a feszültségből kiszámolja a kondenzátoron folyó áramot.
220 nF 230V-on 15,9 mA-t enged át. Elég csak a kondenzátorral számolni, a LED feszültsége és a kis soros ellenálláson eső feszültség nem sok hibát okoz. A soros kondenzátor inkább áramgenerátornak tekinthető a jelen esetben, mint feszültségosztónak, mert a LED-en a kondenzátorhoz képest elhanyagolható feszültség lesz. (A kondenzátor értékének szórása nagyobb hibát okoz.)
Semmiképp sem elég a fél wattos, egyrészt mert közel 1W-ra adódik a terhelés, másrészt a fesz. tűrést is figyelni kell!!
Ne 230V-al számolj, hanem a csúcsértékkel!
A feszültségnél kell a csúcsértéket figyelembevenni, a hőtermelést az effektív érték adja. Nem?.
Az ellenállások feszültségtűrését is érdemes figyelembe venni, ott a csúcsértékkel kell számolni.
Köszönöm az eddigi tippeket, akkor megyek olvasgatni a másik topikba.
A képen látható bekapcsoló panelről lenne szó, sajnos elromlott. érintős bekapcsolás az utóbbi időben nehezen kapcsolt, már egyáltalán nem. nem lehet kapni már sehol sajnos. kérdésem az lenne, hogy be lehet e kapcsolni valami más módon, átkötni sima kapcsolósra akár. köszönöm a válaszokat
itt egy link ha esetleg nem látszódna a kép
Milyen gépbe való pontosan? Nézni kellene adatlapot a géphez, hátha van benne csatlakozó kiosztási rajz.
Fujitsu Esprimo Q9000 ,sajnos nem találtam rola semmit, még annyi, hogy ehhez a penelhez csatlakozik a cd kiadó kapcsoló is. sw1
A képen nem látszik pontosan. Nem csak annyi lenne a feladat, hogy a külső, arany színű keretet kell a középsőhöz érinteni?
Az a középső valami szerintem LED (is). Csodálkoznék ha nem világítani valami csicsa egy ilyen kütyü elején. 50%-nál magasabb esélyt adok, hogy kéken
De szemlátomást sokat nyomkodták, ha ennyire behorpadt A hozzászólás módosítva: Júl 1, 2018
Üdvözlök mindenkit!
Az egyik kérdésem az lenne, hogy melyik műveleti erősítő tolerálja jobban a mélyhangszóró magas impedanciáját (jelen esetben a minimum 6,8ohm a maximum 62ohm)? A másik kérdésem, hogy alkalmas lesz-e erősítő tápegységnek, a halogén lámpa toroidja, a szekunderét áttekercselve? És hogy házilag meg lehet oldani a hat szekunder feltekerést? Előre is kösz! Szóljatok ha a kérdést inkább másik topikba tegyem fel . De általában ez a legforgalmasabb.
Nem tudom milyen műveleti erősítőre gondolsz, a műveleti erősítők zömének a kimeneti impedanciája, 100 - 200 ohm körül van, azok nemigen tolerálják, ha kvázi rövidzár üzemben kell dolgozniuk.
Léteznek nagy kimeneti terhelést bíró műveleti erősítők, de ezek meglehetősen drágák, ezért ritkák is. Ilyen célra végfok IC -ket szoktak használni, léteznek elég széles teljesítmény tartományban, ezeket azonban nem szokás műveleti erősítőnek nevezni. Ezek kimeneti impedanciája a működési frekvencia tartományban egy ohm alattiak, ezek jól meg tudják hajtani a hangszóróidat. Ha valóban toroid, akkor megoldható az áttekerés, ha elég ügyes vagy. Ne felejtsd el megmérni a toroid kimeneti feszültségét, és megszámolni a letekert meneteket, mert így a menet/volt alapján fogod tudni, hány menetet kell feltekerned. A huzalvastagság a leadni tervezett áramtól függ. Bár jobban járnál ha vennél inkább egy megfelelő méretű trafót, mert könnyen lehet, hogy a megfelelő menetszám, a szükséges átmérőjű drótból nem fog ráférni. A teljesítmény nem fog változni, biztos elég lesz? A hely, ahol továbbiakban érdeklődhetsz: Erősítő mindíg mindíg, és Transzformátor készítés. Mindíg az a topik "él", amelyikbe írsz. A hozzászólás módosítva: Júl 1, 2018
Hali!
Mit csinál ez a kis lifegő műanyag korong a magas habgszóró előtt?
Sziasztok
Kapcsolás BcC_548 helyett bcBC_640 típust használok. Nnem befojlyásol semmit_sem? Tudom:_lábkiosztás, de azt orvosoltam. Segítségeteket előre is_köszönöm. A hozzászólás módosítva: Júl 3, 2018
Moderátor által szerkesztve
Kb csak annyit, hogy az első NPN, a második meg PNP, így a kapcsolás nem működhet megfelelően...
A hozzászólás módosítva: Júl 1, 2018
Ránézésre tulajdonképpen semit. Legfeljebb "védi" a hangszórót, de ha zavar akár le is csípheted onnan...
Engem őszintén meglepne ha így is működne a kapcsolás...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |