Az komoly táv. A 2,5mm²-est én sem ajánlom. Lehet, hogy működne, de nem aludnák mellette nyugodtan. Én minimum 4mm²-sel mennék oda 16A-re biztosítva. Külön épületről van szó? Mert ha igen akkor ütnék le földszondát is.

Ha jól látom a Legrand 600 Ft, Schneider 1500 Ft körül van.
Nem elsősorban a spórolás miatt, de nem látom az árkülönbség előnyeit. Ismerem mindkét márkát, minden kapcsolóm és konnektorom Legrand, de szereltem Schneidert is szüleimnél, nagyon tetszettek a beépítést könnyítő megoldásaik. Más előnyt nem tudok felhozni. Maradnék a Legrandnál és persze a kérdésnél, hogy a B vagy C karakterisztikát mi szerint válasszam meg? Jó a motoros fix fogyasztókhoz a C és a többihez B?

Akkor biztosra megyek és 6 mm2 lesz, ahogy tanácsolod.

A ház része, de ez egy L alakú ház és annak a távoli részéről van szó, annak is a legtávolabbi pontjáról. Persze lehetne közelíteni a konnektort némi véséssel, de azzal maximum 4 métert nyernénk és nem is lenne ideális. Egyetlen módon lehetne közelebb, ha a házfalon menne el a vezeték, akkor úgy 21 méter lenne a távolság.

Szerintem itt mindenki félreérti a dolgot. 32A re bővítésnél a szolgáltató megköveteli a 10-es betápot az oszlopról! Gondolom hogy családi házról van szó, amit régen 6 os betáppal szereltek.
Az teljesen mindegy a szolgáltatónak, hogy a 32A -es biztosítótól milyen kábel megy a lakáselosztóba.
A szaki szerintem arra gondol, hogy a ház homlokzatán/tetőtartó közötti cső vékony a 10-es kábelhez.

Sziasztok!

Szerintem a főzőlapos topikra nincsnek olyan sokan feliratkozva.
Valaki, aki szakmailag kompetens rápillantana erre?
Bővebben: Link

Ahogy értelmeztem 3fázis volt eddig is, tehát 3x6mm jön be a tetőtartóról/homlokzattól az MÉRŐIG! És ez a lényeg a bővítésnél, és nem más. Ide követeli az EON a 10-es kábelt, ami valószínűleg már tényleg nem fér be a meglévő csőbe. Kár ide bekavarni a lakáselosztót és a a szobákat, áramkörök számát.

A C-set feleslegesnek tartom lakásba. Nálunk a műhelyben minden B16-os (egy és háromfázisúak is) és a 3kW-os motort is simán indítja (de még a 4kW-os kompresszort is). A C-snek az a lényege, hogy lassú reagálású ami családi házakban semmi előnnyel nem jár (kivéve ha mondjuk 5kW feletti motorokat indítasz). Egyedül a PC-s saroknak a konnektora van C10-el védve, mert a B10-est minden harmadik, negyedik feszültség alá tételkor kiverte (oda csak 1,5mm²-es vezeték megy ezért a 10A-es védelem).
A Schneider sokkal megbízhatóbb, ipari márka, komolyabb ellenőrzéssel és mechanikai szilárdsággal (meg sok más szempontból is ipari). Családi házba sok előnnyel nem rendelkezik szerintem. Annyi, hogy a minőség garantált. Legrandból már találkoztam gyárilag hibással, Schneiderből soha (ami nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő).
Amit lakásba semmiképp nem tennék az a Mentavill és egyéb "gazdaságos" kategóriák, "ezekben még az érintkezők is műanyagból vannak". Ha mindenképp az olcsóság a szempont -és ezért sokan hurrogni fognak- akkor Tracon, de ajánlani semmiképp nem tudom, gyakorlatilag az elfogadható kategória alsó határa.

Valamit elnéztél. A Schneider is 6-700 körül van.

Tényleg, a 6kA-es az 1500 Ft, a 4,5kA tényleg 600. Jó tudni.

Családi házakba a 4,5kA-es elég. Ha nagyon közel van a trafó akkor esetleg jó a nagyobb bár szerintem felesleges, mert a ház beállásánál amúgy is ott vannak a kötelező olvadóbetétek (pont ezért kötelezőek) amik ha modern kisméretű késesek akkor 100-120kA-ek, ha régi típusú "patronosak" akkor kb. 50kA-ek.

Mivel úgy tűnik itt márkafüggetlenül a hasonló teherbírású megszakítók egy árban vannak, mégis a Schneidert választom. Inkább a minőség a fontos.
Nagyobb áramú gépek nincsenek tervben, a számítógép 10 éves, 500 W aktív PFCs táppal. Fő célom a felújítással úgyis az, hogy minél kevesebb fogyasztó jusson egy megszakítóra és így az esélyét is csökkentsem, hogy egy megszakítónak le kelljen kapcsolnia túlterhelés miatt. Ez a mostani 3 megszakítóval nem könnyű, de 10-12-vel már igen.

Csak akkor van olvadóbetét, ha közös betápról több mérő van megtáplálva.

Érdekes. Nálunk (Szlovákia) minden leágazásnál kötelezően van olvadóbetét még a méretlen oldalon a szolgáltatói kismegszakító előtt (légkábelnél tipikusan az oszlopon). Én eddig úgy tudtam, hogy ez Magyarországon is így van. Ha nem akkor viszont első megszakítónak mindenképp nagy zárlati áram megszakítására képes megszakítót szerelnék fel.

120kA-ről(pontosabban a megszakítóképesség közt) 2 lépcső kellene legyen a maximum. Az lenne a helyes ha utánna 50kA-es olvadóbetét következne. Nem tehet be 4.5-set mert átég az ívoltó kamra.

Lakásoknál általános gyakorlat a 4,5kA-es kismegszakítók használata. Ha teljesen korrektek akarunk lenni, számolni kellene a kialakuló zárlati áram nagyságát. A gyakorlatban ennél nagyobb zárlati áram legfeljebb a transzformátor közvetlen közelében alakulhat esetleg ki.A zárlati áram függ a hurokimpedancia nagyságától ami kis keresztmetszetű vezetők alkalmazásakor kivételes esetben engedi meg 4,5kA-nél nagyobb zárlati áram kialakulását.

A csatlakozó vezetéknek legalább 16 mm2-nek kell lennie .
3 fázis esetén 4x16 mm2, teljesen mindegy, hogy légvezeték, vagy földkábel.
A PEN szétválasztástól és a 32 A-es kismegszakítótól a mérőbe már lehet 10 mm2 --es vezetéknek kell mennie. A védővezetőnek a földszondához 16 mm2-es szükséges.
A mérőhelytől a lakáselosztóba szintén 10 mm2-es vezetéknek kell mennie.

Nem tudom mennyire releváns a hozzászólásom, a mostani kismegszakítók 3kA-osak és a főmegszakító 10kA-os.

A kérdés, hogy volt-e már zárlatra leoldás. Amennyiben igen és a kismegszakító nem ugrott le a falról azt bizonyítja, hogy a kialakuló zárlati áram nem érte el a 3 kA-t. Ha nem volt akkor nem tudom megmondani mekkora alakulhat ki nálad. Hogy mekkora zárlati áramú kismegszakítókat raksz így csak attól függ, hogy mennyit áldozol rá. Én beraknám a helyedben a 4,5kA-es típust, de az én vagyok.

Eddig még a helyén maradtak a dolgok, de mivel a Schneider 4,5kA 600 Ft, a Schneider 6kA pedig 900 Ft, inkább a jobbra szavazok a jövőre gondolva. A különbség 3-3600 Ft és arra a 10-20.000 ciklus élettartamra vetítve nem sok.

Arra figyelj, hogy emlékeim szerint a 6kA-es schneider kismegszakítók soroló csatlakozója más.

Régen a 80 -as években emlékszem hogy a karón volt biztosíték és úgy jött be a két szigeteletlen vezeték.

Pontosan. Olyan porcelán szigetelők voltak amibe bele lehetett tekerni olvadó biztosító fejet.

Lehet, hogy nagy hülyeséget kérdezek, de az az a sín, amire a megszakítók mennek az elosztóban?

Nem. Az amivel összekötöd a kismegszakítókat a bemenő oldalon. Fésűs vagy soroló sínként árulják. Amire ráteszed az kalapsín és az megegyezik.

Értem, köszönöm!

Van rá valami szabály, hogy egy zsugorcsőbe mennyi vezetéket tuszkolhatok bele? Azt tudom, hogy minél többet, annál kevesebb az átvihető áram és persze annál nagyobb kínlódás a vezetékezés.

Ha a falon kívül vezetek el szerelt 3 eres 6 mm2 NYM-J vezetéket, akkor kell külön FI relé hozzá? Nagyrészt eresz alatt futna, de akkor is ki lenne téve az elemeknek. A gyantás zsugorcsövek méterárát kicsit húzósnak találom, vagy elég oda a vezeték meglévő PVC szigetelése?

Léteznek műanyag (PVC) és fém védőcsövek is. Zsugorcsövet ilyen célra nem ajánlom, nem erre van kitalálva. Ha a falon kívül fut a kábel mindenképp ezt használnám, főleg a rágcsálók miatt (padláson, ólakban stb. szintén lényeges). Azt is vedd figyelembe, hogy kültérre UV állót vegyél (ebből a szempontból a horganyzott fém védőcső biztos megoldás, de drágább is).

Köszönöm, egészen tűrhető árakon vannak.

KPE cső a legegyszerübb!