Van még a csodálatos 160A-s Güde. 2x1mm szekunder tekerccsel. Ez elég pici méretre, de kb 80 ampert tud a lakatfogó szerint 160A-s poti állásban, hogy 2 pálca után kikapcsol.

Egyébként azt sem tudom mit akarnak 3-400A-val hegeszteni? A cégnél 40-es falvastagságú I és U gerendákat hegesztettek, igaz nem konzerves dobozokkal röntgen alá, de háztájiban 2,5 pálca meg 90-100A több mint elég.

Gondolom nem hegesztettél még 15 órát egyfolytában, de el kell keserítselek a pici doboz szét folyik és mikor pálcánként pihensz egy órát az igen idegesítő is tud lenni. Teszteld 3, 25-ös pálcával sínvason 18 órán keresztül. Akkor ki fog derülni mit ér. Ha nem áll le akkor lehet fennhangon szónokolni. Sok golyva látott már napvilágot, amivel 2 drótot össze lehet hegeszteni de egy napos terhelés alatt kifolyik a bele

Szia . Én is elkeserítelek ! Jó , hogy felvetetted a témát de szerintem több fórumlakó akit itt találsz már jó pár évvel előtted van a javításban , szerelésben és az általad felszínre hozott gondolatokon - mellette jóval több ipari gépet javított vagy épített mint amennyit te valaha csak láttál . Tehát az itt állandó megfordulók között helyén tudja kezelni a általad felvetett problémát és ezért próbálj több szerénységgel hozzáállni a témakörhöz . Annyi , hogy ők tisztában vannak azzal , hogy ez inkább hobbi oldal azaz kevesebb az ipari gép . Viszont bármelyikőjük (amennyiben akarná !) be tudná bizonyítani , hogy több mindenben nincs igazad de mivel nem akarnak kirobbantani nagyobb vitát így hanyagolni fognak . Csak azért vettem a bátorságot , hogy írjak ill. hozzászóljak mert látom a hozzászólásaidból, hogy nagyon "beindultál " .

A 250A simán, csak kapcsolási elrendezés kérdése. Ha visszaolvasol készült is itt már ilyen gép a rajzom alapján.

Szerintem Te sem, és senki más sem. Nincs is szükség rá, ezért ilyen készüléket nem is gondolnám hogy valaki is készítene. A 15 órás egyfolytában történő hegesztésnél nincs az a hegesztő ami ne égne le, vagy ne kapcsolna le, beleértve még a 100 kilós trafót is.
Egyébként a kínai is csinál olyan gépet nem is drágán, amivel egész nap el lehet hegesztgetni a ház körül. Elnyomsz vele néhány elektródát, majd pihen a gép mert mondjuk összeállítod a következő adag vasat. Mire összeállítod már újra hideg az egész, mert olyat nyom benne a ventilátor mint egy hajszárító.
Nem versenyre készítenek itt a topiklakók hegesztőinvertert hanem maguknak a ház körüli munkára. Arra pedig tökéletes. Nekem van itthon 3 különféle elrendezésű saját készítésű, és ezek így hárman kerültek kb. annyiba mintha vettem volna egyet a boltban. Ja, és még egyik sem ment tönkre, pedig az első már 8 éves.

Na igen, 15óra után megnézném annak a hegesztőnek a kezét is, hogy milyen stabil. Ez már nem csak gépet, de embert próbáló időtartam. Robotokkal biztos tolják, akár 24/7-ben is, de az ugye már más kategória...

Egyet értek az előttem szólókkal.Ez itt a hobbi kategória de nem jelenti azt hogy ne tudnánk nagyobb áramú 160-250A gépet épiteni.Épitettek is,én is vagy tiz éve 160A est,és itt megkérdezték hogy vasuti sint akarok hegeszteni? itthonra mi a bánatnak kell ekkora.Hát csak kiváncsiságból hogy el-e tudom késziteni.Háznál 100A többel szerintem senki nem hegeszt.Ha meg vállalkozó,vesz magának egy iparit ami vagy bejön vagy nem.

"Na igen , 15 óra után " - hegesztők ha reggeli 6-kor kezdenek akkor már 15 óra után a családjukkal vannak , rosszabb estben a tömegközlekedési eszközön . Persze értem én az alapmondatot de aki dolgozott már iparban azért az tudja , hogy létezik-e napi 15 óra hegesztési munka . Persze tudom ... az emberkénk csak nagyot akart mondani !

A sólyán bizony előfordult még hosszabb is, ha csúszás volt, vagy célprémium! De a Siemens dinamók ettől még meg sem izzadtak.

"Előfordult" vagy gyakorlat - kétleném . Itt senki sem a marsról jött vagy tévedek ? Világ életemben dolgoztam ( többször lakatosként még hajógyárban is ) de azért a több mint napi 15 óra munka - hát ez már nekem is sok , sokk és "off", inkább hagyjuk !

Sziasztok!

Van egy inverteres pálcás hegesztőm, és szeretnék mellé csinálni egy egységet amire rákötve MIG hegesztőként tudnám használni.
Ebben lenne a huzaltoló, a mágnesszelep a gázhoz és minden más ami a szabályzáshoz kellene.
Ezek a hegesztők már egyenáramúak, ha jól gondolom, így az egyenirányításra már nem lesz szükség, viszont kellene valami leválasztót csinálnom, ha elengedem a gombot a pisztolyon kapcsoljon le az áram is. Ilyen teljesítmény mellett már egy relé áthúzna nem? Mit gondoltok milyen áramkör kellene, ami tudna kapcsolni 15-30V 200A-t de nem zavarná a 60-70V üresjárati feszültség sem. Mikrovezérlő programozással nincs gondom, így ha az áramkör valamelyest szabályozható lenne (így szabályozva a visszaégést) az külön jó lenne.
Szintén kérdés, hogy a jobb hegesztés elérése érdekében, szokás a MIG hegesztőknél a feszültséget is állítani, tudtok ebben is segíteni, hogy ilyen teljesítmény mellett mivel lehetne a kb 25V-os munkafeszültséget 10-25 között állíthatóra megcsinálni?

Mivel manapság már elég olcsón lehet venni inverteres MIG hegesztőt, így a projektnek van némi hobbi szerepe is.

Köszönöm!
Robi

Szerintem ha elengeded a gombot, azzal az előtolást állítod le (mint általában minden CO hegesztőnél), aminek következménye, hogy az ív megszakad, mivelhogy a huzal nem ér hozzá a munkadarabhoz.
A gomb benyomásával pedig szintén az előtoló motort indítod, az ív csak a huzal munkadarabhoz érésének pillanatában keletkezik, ekkor záródik az áramkör. Ez nem elég?

Ebben az álapotban mondjuk lehet relével kapcsolni, mivel így nem a relé szakítja meg az áramkört, inkább amolyan biztosnági funkció lehetne a szerepe, feltéve ha valóban szükség van rá.
Bár nem hiszem, hogy a gyári gépekben volna ilyen egység, vagy igen? Mindenesetre az a lényeg,
hogy a kapcsolóelemnek mindenképp bírnia kell a munkaáramot, amihez nem kis pályás relé kell.
Akár lehet három fázisú is, az érintkezőit párhuzamosan kapcsolva, biztos ami biztos.

Elérhető új videók a csatornámon.: External DSLR screen 1 part / Külső monitor kamerához 1 rész...

A felvetés jogos, én nem ismerem a kézi CO hegesztőket, anno programozható trafókat használtam (robotokon) ott lehetett állítani a visszaégést, ezzel szabályozva a hegesztés után kint maradt huzal hosszát. Nyilván ezek nagyon drága gépek voltak, viszont az érzésem az, ha nincs lekapcsolva az áram, akkor a huzal elég sűrűn vissza fog égni az áramátadóba. Nem jól gondolom?

Na igen a relével vannak gondok, szerintem az össze fog égni, mivel megszakítás esetén ott is át tud majd húzni az ív. Ezért gondolkoztam valamilyen félvezető áramkörben, de nyilván itt is gondok vannak a túl nagy teljesítménnyel.

Elvben bármelyik inverter alkalmas Co-hoz is, ha teszel bele egy visszacsatolást, azaz feszültségszabályozást (lásd UKT-s cikkem). A gyakorlatban nem annyira, mert jobb ha nagyobb a trafóáttétel, és az alapján készül az egész inverter (a hidas, kondis-nagyfeszgyújtós rajzom tökéletes a célra).
A 200A-t sehol sem kapcsolgatják. Vagy a primer oldal (trafó esetén) van kapcsolgatva, vagy a vezérlés leállítva (inverternél). Nem. Ez csak nem kellően begyakorolt munkafolyamat eredménye. Az enyémnél sosincs lekapcsolva a feszültség, mégsem égett még vissza egyszer sem. Roppant egyszerű a dolog, egy fél másodperccel tovább nyomom a gombot miután abbahagytam a varratot, így mindig ott marad legalább 1cm huzal a végén.

Én sem ismerem pontosan az adott gép működését. Az biztos, hogy az áramszabályozás félvezetővel van megoldva. Visszaégésgátló funkciót még nem láttam élőben. Ha csökkentjük a feszültséget,
nyilván hamarabb megszakad az ív, kissebb rés között képes fennmaradni stabilan.
Hogy ezt valójában az áram, vagy feszültség változtatással szabályozzák, azt nem tudom.
De nyilván itt is, mint máshol is, az egyik érték szabályozása hatással van a másik értékre is.
Valójában az lenne a legjobb megoldás, ha az erdeti félvezetők vezérlésénél tudnál beavatkozni.
Szóval ez sem lesz piskóta feladat...

Köszönöm, megnézem a cikkeid.

Akkor első körben azt hiszem kipróbálom. úgy, hogy nem kapcsolom le az áramot, se az inverter feszültségét. Illetve nem változtatom a feszültséget, hanem hagyom az inverter munkafeszültségét. és megnézzük, hogyan dolgozik.

Senki szakértelmét nem kérdőjeleztem meg és a közvéleményt sem szándékoztam borzolni, csupán méltatlankodásnak adtam hangot a sok hirdetett "ipari erőgép nonstop üzemre", "310A 100%-on 10A-s kismegszakítóról", sok készüléket jobb volna ha félne a vásárlója áram alá helyezni. Mindenesetre mindenkitől elnézést kérek a felháborodásomért! További szép napot mindenkinek!

Semmi gond , egyszerű az eset azaz nem kell a spanyol viaszt feltalálni . Értsd : minden állandó jelenlévő régóta azaz évek óta ismeri a felvetett problémát . Ez van .

" sportszelet méretű igbt izgulj már fel,mikor to247 be is van ami tud akár 100A is."

Hmm Lehet, hogy tud 100 A-t de nem lehet annyira terhelni mint az isotop tokozásban lévőt.
Vesd össze az ISOTOP tokozású BSM50GAL100D IGBT-t és a TO247 tokozású HGTG40N60B3 IGBT 25 Celsius fokos környezeti hőmérséklet mellett melyik tud többet disszipálni. ISOTOP 500W TO247 290 W Érthető, hogy a csokiszeletre izgul. Nem beszélve arról, hogy a TO247-ben keletkezett hő kisebb felületen lép ki a tokból.. Szóval a hővezetésre nagyon oda kell figyelni. Míg az ISOTOP nagyobb felülettel indul. Azonos hűtőfelülettel az ISOTOP tokozású jobban terhelhető. Véleményem szerint.

Na most meg te kezded?A hobbi épitő meg fogja venni a sportszelet méretűt nagyon drágán?mikor a HGTG ből 10Db vesz azon az áron?Látod a topik cimét?2 Db bol lazán kijön a 130A.Túl vagyok a nagyon sokadik és nagyon sok féle gép épitésén.Megépitek neked neked egy gépet hogy amikor kész csak akkor kapcsolom be működni fog.Nem értem mi folyik itt,csak a szöveg de mostanában senki nem épitett.Méretes hűttőborda,hővédelem,venti neki az otthon található legnagyobb,és elég lesz a házkörűl.Erről szól ez a topik.

Lomex HGTG40N60 2425 Ft/db x 10 = 24,250 Ft
FF75R12RT4 IGBT modul 19.177 Ft

Ha nem olvasol ne irj hülyeséget.2 Db elég a gépbe,de az árából 10Db lehet venni.Ja, mégtöbbet mert az FF 1Db 19 pénz.Majd a hobbista kiad 38,és mint kezdő el is durrantja.

" Db bol lazán kijön a 130A" Meddig két percig?
Az FF75R12RT4-ben kettő darab van.. tehát csak 19 ezer Ft és nem 38.

Tehet bele olcsó tranzisztort is..

Személyeskedés nélkül is lehet érvelni.

Hozzászólások törlésre kerültek.

Nekem 2db HGTG30N60A4 el van egy Maci konstrukcióm. Jó, 130A-el nem lett még soha próbálva. A legnagyobb terhelés 110A-el történt, 3,2-es pálcával, durván egy órát hegesztett vele fater egy bálázóalkatrészt, és bírta a masina. Egy 1000 forintos kínai hűtőbordán vannak az IGBT-k. Igaz 2 ventillátor megy a gépben, ami 40 C° bordahőmérsékletnél indul. Úgy rémlik 50-55 C°-nál nem mértem többet a bordán a munka alatt. Nagyon sokat lehet nyerni a bi-n egy vacak ventivel, hát még kettővel Amúgy maga az IGBT sokkal többet is bírna szerintem, a gyenge pont a szekunder egyenirányítóm így már.

Ház körüli munkákhoz nem kell a 2,5-esnél vastagabb elektróda, annak meg nem kell több 100-110A-nél, de én általában 80-90A körül használom. Ehhez meg bőven elég a 2db IGBT. Ha jól van kialakítva a hűtés, jó erősen fúj a venti, egész nap el lehet vele dogozgatni a ház körül. Nyilván nem úgy, hogy egyik pálcát tolom a másik után folyamatosan, ami nem is életszerű.

Persze, azért írtam ezt példának, mert ez egy fokkal komolyabb igénybevételnek tekinthető a ház körülinél, és még ezt is simán bírta a 2db hgtg30n60. 3,2-es pálca indokolt volt a nagy méretek miatt. Kb 3,5-4 centi széles varrat lett. Ide is bőven elég volt 110A. Jól beégette. A szekunder egyenirányító bordáit nem mértem meg akkor sajna, de szerintem az melegebb lehetett.

Sziasztok.
Flinike MMA350 hegesztöhöz keresek rajzot. Sehol nem találok, és nem jövök rá, hogy hol lehet a hiba. Hiba, beindítás után a kijelző 3-alkalommal felvillan, a hidegindító rele is ezt proddukálja, majd, szépen beindul. Utána egész nap lehet hegeszteni vele, ha lekapcsolom, a hűtő ventillátor szépen utánhűt. Mivel smd alkatrészek vannak skópom nincs, így elég nehéz. Az összes elkót cseréltem, de semmi.

Az Én alapelvem -és ezt is tanultam-, hogy tervezni a legmostohább körülményekre kell. vegyük például csak a hűtés részét. Milyen esetek fordulhatnak elő? Leáll a hűtés ventilátor hiba miatt. Ok ott van a bordán a hőkapcsoló. Igaz de mi van ha az is meghibásodik. Mondhatnád erre azt, hogy kicsi az esélye a kettő meghibásodásának. Igaz, de ott van a lehetőség.
A következő kérdés amit felteszek magamnak. Akarom e hogy meglegyen a lehetősége esetleg egy folyamatos használatnak? Bele kalkulálom ezt is. Mi van ha készülék nem árnyékolható le. A tűző napon van.. A magasabb a környezeti hőmérséklet. Mi van ha túlterhelik? Tehát ezeket figyelembe véve választom ki az eszközt. És a hűtőbordát. A blokk IGBT tokozása ezekre az esetekre előnyösebb. Lévén a hordozó rézlemez a tömege miatt,már jobban elviszi a hőt a félvezetőből. Alapból jobb a hűtés. Ha kicsit fel is lazul nem olyan gyorsan fut meg mint a kisfelületű tok. Amelyeket általában még egy szigetelő hővezető lappal rögzítenek. A Blokknál fém fém kapcsolat van eleve jobb a hővezetés. Lehet túl aggályosnak tűnik amit írtam, de én már nem változom.
Röviden ennyi.