Idézem magamat:

De Kovidivi is leírta kicsit hosszabban.

Lítium elemről van szó, nem pedig Li-ion akkuról. Magyarán át lenne alakítva hasonlóra, mint amit manapság alkalmaznak.

Benéztem, bocsi.

Most írtam meg kérdő levelem feléjük. Holnap, de talán inkább holnapután várható a válaszuk. Akkor majd beszámolok erről, s meglátom, hogy tőlük, vagy Tőled szerzem-e be a kérdéses akku-csomagokat.

Sziasztok! Kellene építenem egy kimeneti szint mérőt erősítőhöz, amely 8ohmos hangszórót hajt meg. Nem VU meter, hanem teljesítménymerő. Tudnátok ajánlani kapcsolást, vagy valami linket, ahonnan elindulhatok? Köszönöm!

Ha egy konkrét ellenálláson (impedancián) feszültséget mérsz az is teljesítmény mérés. Az, hogy feszültség, vagy teljesítmény, az egy állandó ellenálláson (impedancián) pusztán skálatényező kérdése, attól függ, hogy mit rajzolz a skálára.
P=U²/R
Csak arra kell figyelni, hogy a mérőkéd sávszélessége elegendően nagy legyen. Ez nagyobb (~1V -nál nagyobb) feszültségeknél nem nagy probléma, akár átlag, akár csúcsfeszültség mérővel dolgozol. Kisebb feszültségek mérésénél beleszólhat az erősítő eszköz sávszélessége.

Szia! Van hasonló készülékem. A teljesítménynek valamely átlagát, vagy esetleg egy intervallumon belüli csúcsértékét szeretnéd detektálni? A hangszóróra jutó teljesítmény pillanatról-pillanatra változik, meg kell fogalmazd mit szeretnél megmérni.
A VU méterrel mi a gond? A hangsugárzó névleges impedanciájához be lehet skálázni. Az a leginformatívabb.

Köszi a választ Patópali, proli007, pipi és Epu2.
Tehát gyakorlatilag semmi értelme nincs ennek a feszültség "duplázásnak" ebben a formában. Kár. Mint ahogy a topic választás is jelzi, elektronikában kezdőként lelkesedem az ilyen egyszerű és érdekesnek ható kapcsolásokért. Gyakorlásnak jó volt, ha másra nem is .
De, hogy tanuljak is a kisebb kudarcból: miért nem terhelhető? Azért mert a kimenetekre kapcsolt fogyasztó által meghatározott áram áthalad nem csak a T2 tranzisztoron, hanem a C4 kondenzátoron is?

Igen, a C4 10u energiatárolása meg kevés...

A "C3" negatívját odaforrasztottad a "3"-as kimenetéhez? Szerintem ott az csak keresztezés kéne legyen, nem összekötés. De nem értek hozzá... Csak úgy gondolom, (lehet, hogy rosszul), hogy ha az össze van kötve, akkor az 555 kimenete egyből gnd-ra kerül -azaz, mintha ott sem lenne az 555.
-Ebben az esetben amikor ráadod a tápfeszültséget, akkor kap egy impulzust, egyetlen löketre működik a "kétszerezés" (14,5V-ot mértél egy pillanatra), majd marad a normál feszültség, a 8,4V-ból ezután a két dióda "eszik" meg 1,2V-ot, marad a 7,2.
Szerintem itt a hiba, de nem vagyok szakértője ennek (sem).
De még:
-R1 helyébe 1K-t
-C1 helyére 1 µF -t
-C4 helyébe is sokkal nagyobbra gondolnék.

De nézd meg e hozzászólást:
Sokkal egyszerűbbnek tűnik.

Sziasztok!
Az alábbi képen látható kondenzátor ősszekötésnél jól számoltam az értéket? 41,4uF?
Még egy kérdés. Egy 1,3KW motornak mekkora kondenzátort illik rakni?
Köszi

Hello! Elsőként értelmezni kellene a működését. Ha már okulni szeretnél belőle..
Az 555, astabil kapcsolásban oszcillál, és a kimenetén négyszögjel van.
- Amikor az 555 kimenete alacsony szintű, a T2 kinyit, és a C4 kondi feltöltődik a D1-C4-T2 útvonalon, közel a tápfeszültségre. (Itt a feszültség veszteséget a D1 dióda és a T2 bázi-emitter feszültsége okozza. Ha az R3-on eső feszültséget elhanyagoljuk.)
- Amikor az 555 kimenete magas szintre vált, T1 kinyit, T2 pedig lezár. Ekkor a C4 feszültsége hozzá adódik a T1 emitter feszültségéhez. Ekkor D1 lezár, és D2 kinyit. A C4 töltése áttöltődik a C5 kondiba. (De itt is vannak veszteségek. Az 555 kimenetének magas szintje a tápfeszültségnél kb 1V-al csak kevesebb lehet. Ehhez még hozzáadódik a T1 bázis-emitter feszültsége. Majd az így kapott feszültségből még levonódik a D2 feszültségesése.)
Így a 9V tápból legfeljebb 14V képződik.

A frekvencia nálad állítólag 3kHz, ami az alkatrészeket számítva kevés. 8kHz körüli érték lenne a helyes. Azért lényeges, mert a C4-C5 feszültség esése függ a terheléstől, a kondik kapacitásától és a kisütés idejétől. (Vagy is a működési frekvenciától.) Tehát az áramkör legfeljebb 100mA-al terhelhető, és ekkor ha a tápfesz tényleg 9V, a kimenti feszültség kb. 12V értékű.
Ellenőrizni kellene a C1 kapacitását, ami 8,2nF lenne. A 9V tápfeszültség beesését. Egyébként pedig szükség lenne a 9V-t szűréséhez egy 100µF-os kondira. Mert a C4 töltése "nagy árammal" működik, amit nem biztos hogy biztosítja egy 9V-os elem, ha arról járatod. A pufferkondi biztosítani fogja ezt. Ha a kimenet kis hullámossága kritérium, akkor a a C5 kondit célszerű növelni. Mert így kb. 100mA terhelés mellett, kb 0,5V lesz a hullámossága.

Mellesleg nem írtad milyen tranyókat használtál, nem mutattál fényképet a kész műről és nem árultad el mekkora feszültséget és terhelhetőséget vártál volna a kapcsolástól. Enélkül pedig csak a "vak vezeti világtalant" szindróma érvényes.

Hello! A kötéspontoknál "pontot" kellett volna rajzolni, mert így ki tudja eldönteni, hogyan vannak összekötve a kondik. Egyébként, párhuzamosan összekötött kondik kapacitása összeadódik.

Ok köszi. De az a 18µF kondi az elvileg változtat a dolgon? 1,3kW villanymotornak mekkora kondi kellene? Ez egy ezeréve összetákolt valami

Ha úgy van bekötve, ahogy lerajzoltad, akkor a 18µF rövidre van zárva. Ezért feszegeti proli az összekötések kérdését.

Hát pedig ugy kötötték. Ez egy motor üzemi kondenzátora akar lenni. Nekérdezzétek miért igy van megcsinálva. Ezer éves sufni tuning

Nálam 42.5-nek adódik (5+12.5+25), de annyi sok (egy kicsit) 1.3 kW-hoz. A 18-as, mintha ott sem lenne.

Sziasztok
Automnál észrevettem azt a jelenséget hogy amikor az elakadás jellzőt kirakom és a belsö villágitást bekapcsolom akkor érzélkelhetöen elhalványodik picit a belső villágitás amikor az öszes index égő villágit. Videó
Erősebb akumulátor van benne mint az előirt 45h helyet 55 van benne.
Valakinek van ötlete??
Segítséget előre köszönöm

Aku saruk megtisztítása segíthet a helyzeten. Amúgy pici ingadozás elfogadott.

Én abban az irányban mennék, amerre nem az igazi.
Vagyis, ha a műszerfal világítása instabil oda jut kevesebb áram.
Biztitáblától a saruk, madzagok krimpelése, ezek vizsgálata.
Azonban egy pillanat alatt nagy kárt tudsz csinálni, ha zárlat adódik.
Villanással égnek le a szigetelők a kábelekről a keletkező túláram miatt.
Fő az óvatosság. Szerintem ohmmérővel is kimérhető, lekötött aksisaruval.
Melós lesz, de nem kell érte fizetni.
Az autóvilágításokra jellemző az időjárás miatti oxidálódás. Ezért az áramkörök hibáinál a testelés hibája tán még jobban jellemző, mint a meleg ágé.

Köszönöm szépen a választ és a magyarázatot. Nálam a C1 10nF, R1 100 Ohm, R2 8.2KOhm, T1 BD139, T2 BD140. A frekvencia és a kitöltések aránya jó közelítéssel ugyan akkora így, mint a 8.2 nF és 10KOhm elemekkel. (nem tudtam beszerezni a 8.2 nF kondenzátort)

Tulajdonképpen különösebb cél nélkül raktam össze. Az elektrotechnika alapjait, mint új érdeklődési kört/hobbit ehhez hasonló áramkörök keresgélésével, megértésével, "megépítésével" igyekszem elsajátítani.

Kérlek erősítsd meg, vagy cáfold, hogy helyesen gondolom-e a válaszod második felét:
Ennél az áramkörnél meg kell határozni a működtetni kívánt fogyasztó teljesítményéből egy helyettesítő R ellenállást. Ez és a C4-C5 kapacitása alapján számolható a töltés/kisütés ideje a tau=RC képlettel. Ebből az idő értékből kell számolni az 555-ös IC frekvenciáját az f=1/T képlettel. Ha tudjuk már a frekvenciát akkor az 555 kalkulátorral meghatározható az R1, R2, C1.

Sajnos utólag néztem meg a videódat.
Ennek alapján fontos kérdés, hogy a film alatt járt-e a motor.
Mert, ha nem, akkor antikzsolt véleménye a megoldás, vagy az accu töltöttségi állapotát mutatja a fény ingadozása.

Az üzemi kondenzátor értékét méréssel meghatározhatod. Üresjáratban megméred a segédfázis áramát és nem lehet több, mint a segédfázis maximális árama. Ha állandóan van terhelve, feljebb kúszhatsz a kondenzátor értékével, 10...30%-kal, de akkor sem lehet több a segédfázis tekercsének árama a maximumnál.

Nagyon szépen köszönöm meg nézegetem öket. Kösszi

Sziasztok, van egy DFPlayer Mini MP3 lejátszóm Arduino-hoz. A probléma az, hogyha az Arduino-ról kapja a tápot (5V), akkor recseg-ropog, nagyon zajos. Ha másik tápról adok neki 5V-ot, akkor szépen szól. Hogyan lehetne megoldani, hogy egy tápról kapja mindkét eszköz az 5V-ot és ne recsegjen? Mellékelek egy képet is (nem saját kép) a bekötésről, ahogy normálisan működik. Ezt szeretném egy táppal megoldani. Előre is köszönöm szépen a válaszokat.

Recseg-ropog alatt azt érted, hogy fuldoklik? Ennek az az egyszerű oka lehet, hogy a tápja terheléskor megcsuklik. A külső táp valószínűleg bírja a terhelést, az Ardué meg nem. Én erre tippelnék. Kicsi hangerőnél is csinálja?

A TX és RX vonalakat ne direkt, hanem egy-egy 10 kΩ-os soros ellenálláson keresztül kapcsold össze.

Igen, kis hangerőnél is csinálja. Van egy alap "berregés".

Nem oldotta meg sajnos a problémát, ugyanolyan rossz.

Kel LC szürő a hangrendszered tápja elé.
Bővebben: Link