Előbb kérdeztem, mint számoltam volna. Számoljunk együtt, hátha elrontottam valamit. Reakcióegyenlet:

Cu + Na2S2O8 -> CuSO4 + Na2SO4

Magyarán 1 mol nátrium-perszulfát 1 mol rezet képes feloldani.

1 mol Na2S2O8 = 238.105 g
1 mol Cu = 63.546 g

A normál rézvastagság 35 µm, ami 0.035 cm. A réz sűrűsége 8.96 g/cm3. 1 cm2 panelen 0.3136 g réz van. Ebben a vastagságban 1 mol réz 202.634 cm2 felületre elég.

202.634 cm2 rézfelülethez 238.105 g nátrium-perszulfát kell.

202.634 cm2 / 238.105 g = 1 cm2 / x g

Az egyenletből x = 1.175 g.

1 cm2 réz oldásához 1.175 g nátrium-perszulfát kell, normál panelt feltételezve, rajzolat nélkül. Már ha nem tévedtem.

Valami sántít a számításodban (neked 117,5g kéne egy 10*10cm es panelra , a valóságban elég egy csapott evőkanál ami kb 2dkg (20g)

Igen, ez feltűnt nekem is. De hol a hiba?

Pesten a Donuauchem-nél szerintem tartálykocsira való mennyiséget is adnak... Igaz nekem már rég hozták, de akkor 90Ft/liter áron volt, és még mindig felénél feljebb van a 20 literes kanna.

Nem lehet hogy a nátrium perszulfát által "oxidált" réz még reagál a maradék nátrium szulfáttal ?
35 éve vezettem le utoljára reakcióegyenletet , ez most csak tipp ... Vagy a réz menyiségét számoltad el

Ha elintézed, hogy lehozzanak nekem Dusnokra 50 litert, jutalékot kapsz. Nemrég bementem egy elektronikai boltba (az is 25 km) és felvásároltam az összes vas-kloridot az eladó szúrós tekintetének kereszttüzében. Nem teljesen értettem, miért baj hogy pénzt hagyok ott, de magamban megígértem, ott többet nem fog előfordulni.

Ehhez képest a nátrium-perszulfátot, mint a többi alkatrészt, házhoz hozzák. Különösképpen nem érdekel, hogy technológiát kell váltanom, pusztán a szükséges mennyiségekkel szeretnék számolni, már ha menne.

Használj inkább sósav hidrogénperoxid keveréket olcsó gyors és beszerezhető ...

Nem sok kedvem van klórgázban lubickolni. Nyáron nem is lenne gond, kimegyek az udvarra de télen a pincében?

Ha jó a keverési arány akkor nem "dől belőle" a klór, én 8 évig használtam minden hétvégén télen is kibírható az a 3 perc kint amíg lemarja a nyákot

A kémiával sem tegnap foglalkoztál

Ebben tökéletesen igazad van, mindig is utáltam.

Ugyanakkor ha ennyire jól megy neked, segíthetnél, mi nem stimmel a számításommal.

Mindegy, lépjünk túl ezen (nem, CNC géppel sem akarok NYÁK-ot készíteni ). Ha másként nem megy, feloldok 100 g-ot fél liter vízben és addig dobálom pele a paneleket amíg nyalja a rezet, a végén visszamérem a területeket.

Ez lesz a legegyszerűbb megoldás, mert gondolom ebből a menetből nem lehet már kizökkenteni.
Közben azért elámulok dolgokon pedig láttam már ezt-azt

Igazából arról van szó, menet ide vagy oda, hogy ez volt az eredeti kérdés: 100 g nevezett anyagból feloldva 0.5 l vízben, mennyi rezet képes megenni?

Nincs azzal gond hogy felvetődik egyéb ötlet is, de ettől még a kérdés megválaszolatlan. Sőt, ahogy látom, más sem tudja a választ (eddig), a számításom valahol hibás, pedig most már tényleg érdekel a dolog, egyre jobban.

Szerintem egy nagyságrendet tévedsz, mert 0.035 mm lenne az.

Valóban, ott a pont! Így mindjárt más a leányzó fekvése:

A normál rézvastagság 35 µm, ami 0.0035 cm. A réz sűrűsége 8.96 g/cm3. 1 cm2 panelen 0.03136 g réz van. Ebben a vastagságban 1 mol réz 2026.34 cm2 felületre elég.

2026.34 cm2 rézfelülethez 238.105 g nátrium-perszulfát kell.

2026.34 cm2 / 238.105 g = 1 cm2 / x g

Az egyenletből x = 0.1175 g.

1 cm2 réz oldásához 0.0175 g nátrium-perszulfát kell, normál panelt feltételezve, rajzolat nélkül.

szerk.:
Nyílván ez a nullától a teljes telítődésig (már ha ilyet el lehet érni itthon záros időn belül), mindenféle ráhagyás nélkül.

Ezt megint elírtad szerintem, az 0.1175 g.

Ha meg még figyelembe veszed azt is , hogy egy nyákfelület hány % ban lefedett , akkor megint nem jó a számítás.Mert nem a teljes felületet maratod hanem csak , ami nem kel.És hát ott a teliföldes rajzolat ott, aztán teljesen nem érvényes a számitás.

Hát igen, nem is lehet kiszámolni a bekeverés mennyiségét csak megsaccolni.
Aztán figyelni lehet a lötyi kék színének az erősségét.
Viszont az arányt be kell tartani.
Az arány adott : HESTORE - Keverési arány: 100 g Na2S2O8 + 0,5 liter víz.
Kisebb bekeverési mennyiségnél vissza kell osztani, tehát pl. 1dl. víz 20 gramm kása.
A mennyiség függ a tervtől, a nyákmérettől, a fólia vastagságtól, oldalak számától stb.

Sziasztok!

Van-e viszonylag nem túl húzós áron, házi műhely körülmények közt kivitelezhető megoldás egy NYÁK-lap vízlepergetővé tételére?

Egy hátravehető, saját készítésű zenedoboz végfokozatáról van szó (1 IC, kb. 5x5 cm panel), amit egyszer már elkészítettem teljesen házilag, de mindenféle bevonat nélkül - és a probléma az volt vele, hogy párás hajnali-reggeli időben rendszeresen elkezdett gerjedni az egyik csatorna, ami napra kitéve kb. 10 perc után elmúlt. Így gondolom, a páralecsapódás lehetett a baja.

Az nem gond, ha olyan a módszer, amit beültetés előtt kell használni, mert 5 évvel ezelőtt arra sem sikerült gondolnom, hogy be kéne ónozni oxidáció ellen a vezetősávokat, tehát mostanra mindenképp újra kell gyártanom az egészet.

PLASTIK 70 néven keresd.

Nyák készítéshez létezik az üvegszálas lemeznél jobb nagyfrekvenciás tulajdonságokkal rendelkező anyag?

Köszi.

Igen: kerámia.

Köszönöm szépen.
Valószínűleg ez nem az amatőröknek készült lehetőség.

Üdv Urak!
Olyan lehtetséges, hogy a vas klorid azért nem marja a fotózott majd előhívott panelt mert régi, lejárt a szavatossági ideje, még melegítve sem?

Két eset lehetséges , vagy amit leírtál , vagy nincs rendesen előhívva a rajzolat (egy vékony hártya rajta maradt a rézen)

Kipróbálhatod a vaskloridot egy tiszta csiszolt felületű hulladék nyákkal. Ha azzal sem jó, akkor már a vasklorid gyenge.

Úrja elő kéne hívni?
Az előhívó flakonon 1:9-es hígítást írt a gyártó.
Ami bele sem szagolt a megvilágított lakkba.
Majd kb 1:7 aránynál már megjelent a rajzolat.
Most így néznek ki.