Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Az egy elvi rajz! Nincs odaírva semmilyen érték...
A "domenek"-be ne menjünk már bele.. Van kimenőtrafós topic is.
Mindenesetre annyit érdemes azért tudni róla, hogy nem úgy működik, ahogy itten leríva vagyon. Lényeg: SE-nél a munkapont kb. a lineáris szakasz közepén van. A gerjesztés IRÁNYA a vasban nem változik. PP-nél meg minden nullátmenet-nél megfordul, többen ezt vélik lényeges különbségnek.
Nem számít az erősítés, az itt most lényegtelen. A betett kapcsolás csak egy extrém eset. A jel felső felét bizony _mindig_ a fojtó gerjesztett mágneses tartalékából “rúgja vissza”. Ez által lesz kisebb az impedanciaja is, mintha csak egy ellenallas volna ott. Extrém esetben, ahogy a képen is, ez a visszarúgás még akár fölémehet a teljes tápfesznek is. Sőt! Az elméleti maximuma a tápfesz kétszerese. De ez csak az elméleti, a gyakorlatban 180%-ot szerintem nem nagyon halad meg.
De van. 5 V-ból állít elő 300V-ot egy trióda. És ez a baj.
Azt én nem irtam, hogy a gerjesztés iránya változik. Az indukált áram na az viszont ellentétes lesz miközben a gerjesztés esik.
Úgy esetleg igaz, hogy a gerjesztésVÁLTOZÁS iránya változik.
Leakadtál az elvi példa számainál...ismétlem, NEM az a lényege az ábrának, hanem a tápfeszültség értékét meghaladó kimeneti jelamplitudónak.
Ha nemhiszed, csak szerezz egy relet, forrassz a ket labara egy 10K ellenallast. Tedd ra a ket labara a szkopot, de 10x-es attenuatorral. Tegyel ra egy 9V elemet, majd vedd le, es nezd meg mekkora a tuske a szkopon. Szinte biztosan tobbtiz volt lesz. Mindez a 9V tapbol.
És egyben közben rajottem, hogy nem a tap duplaja a felső határ. Sokkal-sokkal több is lehet. Terheles es gerjesztéselvétel gyorsaságfüggő.
De itt egy kimenőtrafóról beszélgettünk eddig, nem reléről. Ráadásul nem is megfelelő helyen. MZ/X kikapcsol.
A push pull csöves erősítő végcsőveinek anódján nem ritka a 400-500 voltos peak to peak jelnagyság, miközben 300-400 voltos az anódtápfesz.
Na az hogy lehet?
A SE kimenőtrafó tök ugyanugy mukodik, mint egy fojto, csak van rajta masik tekercs is, amire kotheted a terhelest és emiatt még impedanciát is konvertál.
A relé az pedig egy igen nagy légréssel rendelkező fojtótekercs.
Ha lezarnank, akkor indukalna.
De nem zarjuk le csovet igy nem indukal. Ne keverd a fojto es a kimeno funkciojat/mukodeset, mert alma es korte. A kimeno trafon mindig ott ul a terheles, ami lelkesen atalakit minden 'betaplalt' elektromos energiat mozgasi energiava, ellentetben a fojtoval, ahol teljesen mas a cel. (BTW: Alapszabaly, hogy terheles nelkul nem hasznaljuk az erositot mert vagy a trafotol vagy a vegcsotol elbucsuzhatunk.) Ha az atalakitott energiarol beszelsz (bar szamomra nem vilagos), akkor igaz az ott van, addig amig fel nem hasznaljuk . A trafo (barmelyik) ebbol a szempontbol eleg rossz hatasfoku eszkoz: Elektromos-> magneses->elektromos->mozgasi, ez a kimenotrafo es a doboz (hangszoro). Azt szeretenem tudni mi a celod, mit akarsz ezzel bizonyitani, vagy elmagyarazni? Idézet: „Azt szeretenem tudni mi a celod, mit akarsz ezzel bizonyitani, vagy elmagyarazni?” A csöves single end erősitő teljesen aszimmetrikus működését, ami alapvetően felelelős a kapott hangzásért. Mivel a végcső az egyik és kimenőtrafó a másik, a hangszóró részére energiát átadó eszkőz - ezért is illetik "egyvégű", vagy együtemű elnevezéssel. Erre utaltam azzal, hogy sokan nem tudják, nem értik a kimenő transzformátor szerepét, mivel itt alapvetően az önindukciót használják energia átvitelre. Ebből a szempontból a fojtó - mint anódban lévő munkaellenállás - ugyanilyen működési elvet mutat, ott is a kimenő jelet (energiát) az önindukció biztosítja. Ennek bemutatására raktam be egy elvi rajzot, bárki összerakhatja és oszcilloszkópón láthatja, hogy az anódtáp feszültsége felett lehet a p-p kimeneti jel! TJ.
Folytatásként ide tartozik a push pull csöves erősítők működési elve, ahol ilyen "felemás" egyűtemű energiátvitelről nem beszélhetünk. Ott a kimenőtrafóval az egyik ütemben az egyik, a másik ütemben a másik végcső indukálja át az energiát. Ott van az óriási előnye ennek az ellenűtemű elvnek, hogy a két ellenütemű oldal azonos komponensei nem kerülnek át a hangszóróra. Ez legyen bármilyen brum, zaj, vagy torzítás komponens - nem indukálhatók a trafó szekunder tekercsén.
Na ebben és a hatásfok javulásban a push pull elv fejlődést jelent a single end erősítőkhöz képest. Hangsúlyozom itt elvekről van szó, lehet nagyon jó SE erősítőt építeni (lásd Ongaku), és nagyon gyatra PP kapcsolást is megvalósítani. TJ. Idézet: „A push pull csöves erősítő végcsőveinek anódján nem ritka a 400-500 voltos peak to peak jelnagyság, miközben 300-400 voltos az anódtápfesz. Na az hogy lehet?” Úgy, hogy a két ellenütemű primer tekercs egymással is csatolásban van. Ezért azon a feszültség akkor is létrejön, ha az egyik tekercsre nem kötsz rá semmit, csak a másikat vezérled. Tehát ez a hasonlat itt most nem stimmel, mindamellett, hogy az SE-hez kapcsolódó részével egyetértek.
Sziasztok!
A legfrissebb topicban van egy Peavey 5150 erősítő rajza. Nem teljesen értem, hogy mi célt szolgál a rajzon bekarikázott rész. Biztosan valami zavarszűrés. De akkor miért van rajta kapcsoló? Mi alapján dönti el a zenész, hogy hová kapcsolja azt?
Az alapján, hogy a villásdugó melyik ága lesz a fázis.
Zajcsökkentés.
A tekercs működése középiskola (elektrotechnika) első vagy második osztályos tananyag, nem kell azt újra feltalálni. Pontosan tudják a többiek is szerintem, hogy ugyanúgy energiatároló eszköz mint a kondi, csak egyebek mellett van neki egy olyan tulajdonsága, hogy míg a kondi igyekszik mielőbb magára rántani ezt az energiát, addig a tekercs épp ellenkezőleg, próbál tőle mielőbb megszabadulni.
A PP-ben is ugyanúgy működik akár a tekercs akár a kimenő (hiszen az csak egyféleképpen tud működni), csak ott annyi a különbség, hogy mivel nem 1 hanem 2 irányba van mágnesezve a vas, azaz van egy másik aktív félperiódus, így a visszaalakuló energia (áram) mivel nem tud más fele folyni, ezért a tápba folyik be, meg a többi tekercsbe, a szórási induktivitásokból. Csak ugye mivel bekapcsol a másik cső az előbbi meg ki, ezért az áram nem tud szembefolyni a másikkal. Az SE gondolatmeneted ott sántít, hogy akkor csinálhatnék egy kapcsolóüzemű SE-t, hiszen minden alsó félperiódus a kimenőből jön vissza mint írod, tehát az alsó félperiódusokban nyugodtan ki is kapcsolhatom az erősítőt, azaz leválaszthatom a tápról. Próbáld ki hogy működik-e. Vagy nézd meg egy SE áramfelvételét a tápból, hogy az vajon szinusz alakú-e szinuszos kivezérlés esetén, vagy netán csak félhullám alakú. Erősen meglepődnék utóbbi esetén... Mondjuk én az egész polémiádat nem értem, mert elindultál valamikor onnan, hogy az SE a jó, a PP az nem, de úgy gondoltad hogy abból is lehet jót csinálni fojtóval meg hálózatiból kimenővel, majd eljutottál oda, hogy tulajdonképpen az SE már eleve nem is lehet jó. Nálam mondjuk a csöves erősítő az egyetlen olyan produktum amihez kizárólag hangzás alapján állok hozzá, és nagyon magasról pottyantok arra hogy ki mit mond, milyen műszaki, vallási vagy egyéb érveket vagy ellenérveket vonultat fel a valós vagy vélt igazát bizonyítandóan. Tehát nem érdekel hogy mit mutat a szkóp, meg az FFT, ha egyszer sokkal szebben szól mint a másik, ami meg műszakilag sokkal jobb. Egy újabb példa az eddigiekre amiket már leírtam. Úgy 30-40 évig elvoltam a félvezetőkkel, sőt ugye a csövesek amiket addig hallottam nem is érdekeltek, nem tetszettek. Ez az SE csak pár hete van meg, de már ennyi idő alatt eljutottam oda, hogy nem tudom a félvezetőst hallgatni. Bekapcsoltam mert nekiálltam egy csomó zenét válogatni, és azon kaptam magam hogy nem bírtam 25 percnél tovább, mert egyszerűen bántott ahogy szólt, nem csak a fülem de már az agyam is zsibbadt tőle. Vissza kellett kapcsolnom a csövest. Amin meg olyan zenéket hallgatok néha napi 3-4 órán keresztül amiket eddig meg sem hallgattam.
Nincs nálam elsőbbségi erősítő elv, mivel építettem OTL (Twin Servo), no NFB SRPP (V-FET+MOSFET) és V-FET SE, végül csöves no NFB PP-t. Az egy más kérdés, hogy miről milyen véleményem született...
Amúgy ebből felsorolásból szerintem az derül ki, hogy keresem a lehető legtermészetesebb hangzáshoz vezető utat TJ. A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2019
Idézet: „Amúgy ebből felsorolásból szerintem az derül ki, hogy keresem a lehető legtermészetesebb hangzáshoz vezető utat” Lehet, hogy rosszul keresed?! Én itt szoktam: Bővebben: Link
Ááááá, pont ezt akartam írni. A természetes hangzás kizárólag az élő zene, azt nem lehet ugyanúgy visszaadni semmilyen eszközzel sem, de nem is kell, épp ez a lényeg. Persze erőlködni, meg egy életen át keresni azt lehet, csak nem sok értelme van. Erről az Ágoston Audiofil könyvében jó kis írás van, érdemes elolvasni.
Akkor én szerencsésnek mondhatom magam, mert már nem keresek semmit, hiszen tökéletesen megfelel nekem az élmény amit az SE nyújt. A természetességhez illetve annak visszaadásához csak annyi gondolatom van, ami vagy igaz vagy nem, hogy azt 2 dolog teszi tönkre leginkább, az egyik maga a rögzítés és az akkor elszenvedett komprimálás, a másik meg a láncban lévő visszacsatolások. A szél közepébe se teszünk ventilátort hogy még tökéletesebben fújjon, meg az énekes szájára se aggatunk semmit, hogy a hangjait még tökéletesebben formálhassa.
"Ott a kimenőtrafóval az egyik ütemben az egyik, a másik ütemben a másik végcső indukálja át az energiát."
Na ez az ami nagyon nagy tévedés. Ha így lenne, akkor a kimenőt "rángatná" a jel. A két módusú vezérlés egy időben történik. Ezért nem mágneseződik fel a trafó vasa, mivel egy időben hat az ellentétes felmágnesezés. Ezt az alábbi szkóp ábra is mutatja, a + és - jel egyidőben van jelen a kimenőn.
Jól látod, de Callas, Philharmonica Hungarica, Miles Davis, vagy Ella Fitzgerald koncertre mikor tudsz besurrani - ****
Mod: Kérésre törölve. A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2019
Moderátor által szerkesztve
A sötétség nagy úr
Ki irta azt, hogy ez NEM egyidőben történik?
Idézet: Hűha. Látom elég nagy a baj. Küldök középiskolai tankönyvet ha kell, de a gugli is talál mágnesezési görbét így most nem csatolok ide, meg egyébként is felesleges. Tehát két irányba mágneseződik a vas adott időben... Hát, olvastam már néhány ökörséget ezen a fórumon, de ez szerintem mindent visz. „Ezért nem mágneseződik fel a trafó vasa, mivel egy időben hat az ellentétes felmágnesezés” Hogy a bánatba mágneseződne egyszerre erre is meg arra is az a szerencsétlen vas? Úgy látom hogy felesleges lesz, de azért javaslok egy próbát. Bökj le a ceruzával a papír egy pontjára, majd próbáld meg a ceruzát egyszerre a bal és a jobb oldalra is húzni. Milyen vonalat fogsz látni? Na a vas pont ugyanúgy tud egyszerre 2 irányba mágneseződni, ahogy te 2 irányba egyszerre vonalat húzni... El kell kezdeni az alapoknál, elektrotechnika I, II, III, aztán jöhet a többi.
Uraim!
Itt még a vándorhangyák populáció fluktuációját is szimulálni képesek többen, ezt a fojtós csodacsöves erősítő feszültségnövelőt miért nem szímulálja le valaki??? Akkor megnyugszunk és talán (???) vége lenne a huszon oldal (!!!) rétegérdeklődőknek szóló sagának (ca. 2fő). Hátha találnak egyéb témát, mint a hálózatit kimenőnek csűrcsavart? Ugorgyunk már, az isten szerelmére...
Kedves József!
Nem fogják a szimulátor programmal kivesézni, mivel annak a mindentudó programnak az adatbázisában csak 3 (három) infó nincs benne: - a felhasznált elektroncsövek (417A + 6528) - a kimenőnek bekötött Triad F-10Z hálózati trafó - a középleágazású (center tapped) fojtó Igy aztán be kell érjed sutemenyx topiktársunk büdzsé verziójának (ECC85 + EL34) a mérésével -THD/1W/8R-nél Gondolom felfedezed spektrumanalizátoros fotón a no NFB PP előnyeit a harmonikusok hiányának a tekintetében TJ. A hozzászólás módosítva: Okt 31, 2019
|
Bejelentkezés
Hirdetés |