Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Az egyik kérdésem, mennyit ingadozik a hálózati feszültség? Mert gondolom ez jelentkezik a trafón a szekunder oldalon is. Én Budapesti vagyok ha ez segít. A másik kérdésem lenne, egy 160VA-as 2x21V toroid trafónak, mekkora lehet kb. a feszültség esése 10% és 80%-os terhelés esetén. A vasmag méretét nem tudom, az oldalon a toroid mérete ø115×45 súlya 1,9kg.
Kismillió dologtól függ, leginkább szolgáltató és a helyi adottságok. Megméred a nap több időpontjában és megtudod. Simán ingadozhatna (elvben) akár +/-10%-ot is, de ennyit nem szokott, nálunk falun pl. sosem mértem még 225-nél kevesebbet vagy 230-nál többet.
A 160-as toroid primer ellenállása 8,1 ohm, ha megterheled mondjuk 100W-tal akkor az a primer oldalon 0,43A, ami a 8,1 ohmon 3,5V azaz kb. 1,5% feszültségesés.
Pl.: Attól is függ, hogy 21V üresjáratban vagy a névleges terhelés mellett értendő.
Nálunk elég jó az ellátás, ennek ellenére már találkoztam 208 volttal és 247 volttal is. Néhány faluval odébb napelem miatt rá kellett mérni, akkor 248 V-ot mértem. Az inverter tavalyi tárolójában 269V, a tavalyelőttiben 270,3 V volt a csúcs.
alfa008: A 21 V természetesen a névleges terhelésnél mérhető feszültség.
Kösz. Megkérdeztem a gyártót is, és folyamatos teljes terhelésnél kb. 8,5%.
Egy ilyen toroidnál a két szekunder lehet párhuzosítva? Amatőr kérdés, de gondoltam megkérdezem.
Ha külön ki van hozva mind a 4 tekercsvég, akkor mérd meg közösítve az egyik végeket, hogy a másikak között mennyi a különbség... ha csak 10-20 mV, akkor talán...( ha duplát mérsz, 16-18 voltot, fordítasd meg az egyik tekercset ).
Persze még akkor is rizikós, mert a szigeteléseket nem lehet tudni, milyenek.
A 4 tekercsvég ki van hozva. Én azt gondolom hogy ezeket a szekundereket együtt tekerik, szóval nagy különbség talán nem lehet kettő között.
Ha együtt is tekerik, akkor NAGY szerencséd van. Ilyent még nem bontottam le.
Üdv! Ennél csak akkor lehetne rosszabb, ha nem lenne. Vagy a műszered hibás, vagy csoda szerencséd van, hogy még nem purcant ki semmi a háznál 269 V-nál.
Idézet: „elég jó az ellátás,”
Írtam, hogy nem nálam volt, hanem 2 faluval odébb.
Nem műszerrel mértem, hanem a Fronius inverter adattárolójából olvastam ki. Később beszéltem a telepítőjével. Menüben max. kimenő feszültségre állították az invertert, hogy néha dolgozzon is. Amikor ilyen magasra felmegy a feszültség, akkor azon a vonalon éppen nincs semmi fogyasztás (nincs mi tönkremenjen).
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni tőletek. Van egy 600W-os toroid trafóm 2x55V feszültséggel. Nekem viszont 1x10.5V feszültség kellene, ami maximum 50A-t kibír impulzus üzemben. Milyen összkeresztmetszet kell ekkora áramhoz? Úgy gondoltam több tekercset készítek vékonyabb huzalból és összekötöm a végeit párhuzamosan, hogy kiadja a megfelelő keresztmetszetet. Milyen vastag huzalból és mennyi párhuzamos tekercsből kellenne ezt elkészíteni?
A kívánt teljesítményt át tudja vinni a trafó, mert azon a 110V-on tudnia kell kb. 5,5A áramot. Ha elvagdosd a rajta lévő szekundert 10 egyforma részre és ezeket utána párhuzamosan kötöd, akkor lesz egy 11V-os 55A-es trafód.
Ez nagyon jó, eszembe se jutott ez a megoldás! Nagyon szépen köszönöm!
Ezt nem tudom elképzelni a valóságban.
Inkább le kellene tekerni azt a szekundert, és 10 szálat összefogva belőle visszatekerni azt a néhány menetet. Ebben is látok kihívást, de azért megoldható egy kis ügyességgel.
Pedig nem lehetetlen, attól függ hány sor van rátekerve. Én már olyat is csináltam toroiddal kényszerből, hogy a szimpla szekunderre kellet egy középleágazás, amihez viszont el kellett vágni 2 felső sort, és az alattuk lévő sor adott menetére kellett ráforrasztani a kivezetést mert ott volt a szekunder közepe. Elég barkács megoldás, de nem kellet hozzá trafót tekerni és a mai napig működik.
Viszont ha azt a vastag huzalt onnan lebontja, az életben nem fogja tudni rendesen visszatekerni. Nem 10 szálat, egyet se...
Sajnos azt az elcsipkedős módszert nem tudtam alkalmazni. A két tekercs 2-2 rétegben egymáson volt. Az egyiket letekertem, hogy kiszámoljam 10.5V-hoz mennyi menet kellene. 96 menet volt, ami szerint ha jól számoltam 18.5 menet kell 10.6V-hoz. A kérdés az lenne, hogy a képen látható kábellel meg lehetne e oldani ezt a kevés menetszámot? Felirat szerint 8.2 négyzetmiliméteres. Az eredeti szekunder tekercs huzalja 1.25mm átmérőjű volt. Vagy nagyon nem ajánlott sodrott huzallal megtekerni egy ilyen trafót??
4 A/mm2 fölé csak nagyon indokolt esetben szokás engedni az áramsűrűséget. Ha ebből indulsz ki, és 50A-t célzol meg, akkor 12,5 mm2 adódik.
ha elfér, tekerd két olyan szálból mint amit említettél, mert az már közel 16 mm2-lesz, ami 3,125 A/mm2 jelent (ez már egészen jó érték lenne). A műanyag szigetelés azért nem szokásos a trafó huzaloknál, mert részben nagy helyet igényelnek, és fontos részben lágyulnak melegedés hatására.
Tudok ebből vastagabbat is szerezni, akkor igazából alkalmazható ez a fajta vezeték is, ez nagyon jó!!! Köszönöm uram!!! Akkor veszek vastagabbat és az meg elfér egy sorban ilyen kevés menetszámmal.
Üdv. Azzal az MNC-s autós hifi hangszórókábellel vigyázz! Kapargasd meg egy pár elemi szálat, ha nem rèz fényű, akkor hajítsd el jó messzire gyorsan. Ugyanis találkoztam már rézzel befüstölt alumínium kábellel, az is MNC volt. Jobb vezetéket keress.
Ez nem hangszóró kábel, autohifi tápkábel, 15 évet volt egy kocsiban, és tiszta réz. Ha "füstölt lenne azt már eszre vettem volna. A piros tenyleg MNC, de a barna DLD Acustic.
Éppen a legfontosabb adat maradt ki a számításból, ugyanis mintha azt írtad volna az elején hogy impulzus üzemben kell ezt a trafónak tudnia. Hát, nagyon nem mindegy, milyen az az impulzus, mert annak függvénye hogy mekkora áramot kell tudnia a trafónak, mivel ugye a melegedés az effektív áram függvénye lesz. Ha a példa kedvéért mondjuk csak az idő 20%-ában vesszük ki azt az 50A-t akkor elegendő egy 10A terhelhetőségű szekunder is. Illetve azt sem tudjuk hogy azt az 50A-t a trafónak közvetlenül kell-e leadnia, vagy esetleg egy utána kötött egyenirányító-puffer komplexumnak, mert akkor azt az áramot közvetlenül a kondenzátornak kell biztosítania.
Egy 4 csatornás erősítő és egy fejegység amit el kéne látnia árammal, az erősítő egyik oldala hídban hajt egy 300mm-es subot a maradék kettő kimenet meg egy egy hangfalat. Műhelybe, kerti partikra készül. Egy 50A-es Greatz és minimum 40 000µF lenne a többi alkatrésze, meg egy lágyindító. Van egy 1F-os kondim is de nem tudom hogy azt kéne inkább beépíteni vagy a 4db vagy akár 10db 10 000µF kondit ami van. Az 1F-al jobban nézne ki, meg egyszerűbb lenne szerelni is, nem kell panelezni.
Így már értem, azaz hogy mégsem. Tehát akkor autó erősítőt akarsz hajtani róla, ahhoz kell egy nagy áramú táp. Én mondjuk ezt több oldalról is értelmetlennek tartom. Ha van hálózat a kerti partihoz, akkor miért ne üzemelne az egész hálózatról, minek a fából vaskarika és a hatalmas veszteségek a 12V-os hangrendszerrel? Ha vannak szomszédok, eleve elképzelhetetlennek tartom a 600W-nyi hangosítást. Nekem kerti partikra van egy ilyenem, még ezt sem lehet bömböltetni a szomszédok miatt, viszont ez egy akkuról elműködik egész délután akár az erdő közepén is.
A trafót én nem szedném szét emiatt, inkább néznék egy hozzá illő másikat. Nekem is van itthon egy 12V 500VA-es toroidom, én nem használom semmire. Az 1 farádos kondival meg az a baj, hogy azt nem tudod bekötni a graetz után, mivel a töltődésekor olyan brutális áramot vesz fel, hogy a graetz-et azonnal kinyírná. Oda valóban kell valami lágyindítás, meg egy másik is a toroid elé.
Esetleg meg lehetne nézni hogy az autós végfok belső DC/DC konvertere mekkora tépfeszt állít elő a végfokok számára. Ott már barátságosabb áramokkal kellene dolgozni.
Igen, pontosan ezért hajlok a sima 4db 10 000µF felé. Nekem 6 éve van meg ez a 600W-os toroid, sose került beépitésre ezért estem neki, van még itthon 5db 320W-os meg egy 1.5kW-os, a garázsban meg egy kb 3kW-os is.
Ezt azért szeretném igy megépíteni, mert minden alkatrésze egy két apróságtól eltekintve, maradék. Az erősítő is 5 éve ki lett rakva lerobbanva esztétikailag, sajnáltam és most mondom eladni nem érdemes, szépen felujitottam, kívül és belül is kapott új alkatrészeket, pl új kondenzátor készletet. Szeretem, ennyit meg megér nekem.
Legy szives fenykepezd le az 1500as es 3000es toroidot. Koszonom.
Szia! Ez a 1.5kW-os.
Méretei, Magasság 12.5cm Átmérő 14cm Súly 11kg A 3kW-rol most nem tudok csinalni képet mert a garazs mélyén van valahol ahova 3 éve tettem be,de lovesem nincs hova.
A kinézete alapján nekem gyanús, hogy ez nem 1db mag hanem 2 van egymáson. Nekem is van ilyenem, formára éppen így is néz ki, csak az jóval kisebb. Az oroszoknál volt divat az efféle megoldás, néha olyan okból, hogy kapjanak toroidból is nagyon nagy szórású trafót. Ami nekem van az majdnem olyan, hogy a szekunderét rövidre is zárhatom, semmi baja nem lesz, mivel nem egy magon vannak a tekercsei, hanem vegyes tekercselése van.
Élesztéshez használtam néha, mert ilyen 2 az egyben leválasztó. Kijön a szekunderén a 230V, de már egy 60W-os izzó terhelésére is a felére esik a feszültsége, vagy nullára, már nem emlékszem... |
Bejelentkezés
Hirdetés |