Köszönöm, a 60mA -t nem igazán tudja egyik sem ez a gond. Ezeket egyébbként én is megtaláltam.

pipi mondja:

Mivel majdnem 10 W -ról van szó, ha megfelelő teljesítményű tranzisztor, vagy FET rugdossa egy trafó primer oldalát, akár jó is lehet. A szekunder oldalon levehető a 160 V, amit egyenirányítva használhatsz. A 160 V -nak nem kell különösebben stabilnak lenni, mert bőven több a nixik gyújtófeszültségénél.
De a blocking oszcillátorosnak is működni kellene, mert láttam fénycső invertert 8 - 15 W -ost hasonló megoldással. A gond a megfelelő tranzisztor kiválasztása. 1 A, és f_T min 60 MHz. Esetleg PC tápból bontva.

Közben eszembe jutott. Minek neked a 60 mA ? a nixik égőárama 1 - 2 mA, ha egyszerre megy mind, akkor is csak 12 mA. De többnyire multiplexelés van, akkor meg egyszerre csak egy nixi áramát kell fedezni. Vagy nem jól gondolom?

Zm568 hoz kell annak csövenként 6 mA kell+ némi tartalék. És nem multiplexbe megy.

Sziasztok.
Ha párhuzamosan kapcsolok két ugyanolyan tekercset, akkor az induktivitásuk csökken.
Ki szeretném kerülni az induktivitás csökkenést úgy, hogy egymástól elszeparálom a tekercseket. Ez a megoldás működőképes?
Abból indulok ki, hogy ha van 10db 1A-es step up konverterem, azokat párhuzamosan kötve 10A-t kapok a kimeneten, miközben a tekercsek mondjuk 1A max. áramot tudnak.
A lényeg, hogy Ebay-es tekercset szeretnék használni, teszteltem, és 5A-t tudnak, de szeretném ezt 20A-ig feltornázni. Ha csak simán párhuzamosan kötök 5db-ot, az eredő induktivitás annyira lecsökken, hogy alig megy át teljesítmény a kimenetre.
Köszi.

A bal oldalon párhuzamosan vannak kötve a tekercsek, a jobb oldalon nem. Ha tudod biztosítani, hogy az ágak egyenletesen legyenek terhelve, akkor jó lehet.

Minden alkatrész azonos a párhuzamos ágakban.
Tényleg csak egy dióda lenne, és kész? Olyan hihetetlennek tűnik. Még a gate meghajtás is lehet azonos, az induktivitások a bemenő feszültségre pontosan egy időben lesznek kapcsolva (párhuzamosan), mégis a plusz diódák miatt a tárolt energia máshogy vándorol a kondiba?
Vagyis ha azt nézzük, amíg a FET-ek be vannak kapcsolva, a két kapcsolás között semmi különbség sincs.

Ez még elméletben sem igaz a gyártási szórások miatt. A gyakorlat majd válaszol.

Nem is ez volt a legfőbb probléma, kis eltérés bőven belefér.

Szerintem ellenütemben kellene hajtani őket, amikor az egyik pihen a másik dolgozik.
Kisebbek a csúcsáramok, egyenletesebb a teljesítmény leadás.

Nem lehet. Ugyanaz a helyzet, mint ellenállások párhuzamos kapcsolásánál. Csak van egy plusz feltétel, a párhuzamosan kapcsolt tekercsek nem lehetnek csatolásban. Ha elszeparálod a tekercseket, a csatolást szünteted meg.
A csatolási tényező jelentékenyen befolyásolja az eredő induktivitást.
Bővebben: Link

Köszi a linket.

Teszteltem a két külön (de párhuzamos) egységből álló step up konvertert, és meglepődve tapasztaltam, hogy ha csak egy egység működik, feljegyzem a kimenő/bemenő áramot és a feszültségeket, majd hozzákapcsolom a második egységet is, akkor semmi más nem változik szembetűnően, csak a hatásfok növekszik. A kitöltési tényező az átfolyó árammal levő aránya is marad (tehát ha maximumra tekerem (ami 80% jelenleg), akkor is max. 14A folyik a bemeneten, mindegy, hány FET dolgozik).
Őszintén, azt vártam volna, hogy ha az egy egység 70% kitöltési tényezővel 8V-nál 10A-t vesz fel, a kimeneten meg lesz 14V 4.5A (hatásfok 78.8%), akkor ha engedélyezem a párhuzamos ágat, az ott levő tekercs is átvisz egymagában ugyanennyit, és a bemenő áram is duplája lesz, meg a kimeneti is jócskán növekszik. A valóságban pedig annyi történt, hogy lett 14.5V 4.66A (hatásfok 84%), a terhelés 3Ohm 100W.
A két párhuzamos ág egy duál diódával van közösítve.

Ha jól értelmezem, a kimeneten levő terhelést is függetlenítenem kellene, és akkor minden egyes tekercs külön ellenállásra dolgozna, így nem a hatásfok növekedne, hanem az átvitt teljesítmény többszöröződne?
Tudom, zagyva az egész történet, én sem értem mi a gond.

Amit elsősorban szeretnék, az az, hogy 3V-ot 20A-rel tudjak terhelni. Ez sikerült is már 8A-ig, onnantól viszont minél jobban esik a feszültség, annál kevésbé megy át teljesítmény a kimenetre. Ezért gondoltam arra, hogy a már jól működő 8A-es részt dupláznám, vagy akkor négyszerezném inkább, és minden résznek csak 5A jutna. Így meglenne a 20A is, a részeknek se kellene izzadniuk a nagy áramtól. Csak az egységek mégsem akarnak párhuzamos tagokként viselkedni, ez a furcsa

Vajon az ellenütemű meghajtással tudna a két párhuzamos egység ugyanarra a terhelésre dolgozni? Vagy ez sem lenne igazi teljesítmény duplázás, hanem valami köztes lépés csak?

Mert ilyenkor nem párhuzamosan működnek, hanem egymás mellett. Akkor működnek párhuzamosan, ha egy a vezérlésük. A megoldás a "Multi-Phase Buck Converter", mint pl. az alaplapokon.

Jó lenne még több infót megosztanod:
Melyik step-up konvertert használtad?
Mire szabályoztak a konverterek külön-külön (kimenő feszültségre, vagy áramra)?
Ugyan az a 3 ohmos terhelés volt az 1 és a 2 egység működtetésekor? Amikor 2 egységet működtettél, mekkora feszültségre/áramra szabályoztak az egységek?
Ha az előírt kimenő feszültség és a terhelés nem változik, a kimeneti áram sem fog. Amikor 2 egység működik, 1,5ohmos terhelést tegyél rá, hogy az elvárt terhelő áram ki tudjon alakulni. Az árameloszlás biztosításához a konverter ismeretében lehet vagy nem lehet ötleteket adni.

Hello.
Melyik step-up konvertert használtad? - invertáló buck-boost kapcsolást, TL494-gyel, IRF3710 hajtja a tekercset, MBR30100 a dióda, kondik a bemeneten, kimeneten.

Mire szabályoztak a konverterek külön-külön (kimenő feszültségre, vagy áramra)? - a bemeneten folyó áram van visszacsatolva, elég furának tűnik, de ez egy akku lemerítő készülék lesz, ahol egyedül ez a fontos.

Ugyan az a 3 ohmos terhelés volt az 1 és a 2 egység működtetésekor? - 4db 1Ohm-os 100W-os ellenállásom van, úgy kötöm, ahogy jobb a hatásfok. 4Ohm-on tervezem használni, egyébként ugyanaz volt a kimeneten.

Amikor 2 egységet működtettél, mekkora feszültségre/áramra szabályoztak az egységek? - még mindig a bemenő áram, szóval ismét átgonolva, nem is kellett volna változásnak történnie a második ág engedélyezésével. Ez eddig jó.

Ha az előírt kimenő feszültség és a terhelés nem változik, a kimeneti áram sem fog. Amikor 2 egység működik, 1,5ohmos terhelést tegyél rá, hogy az elvárt terhelő áram ki tudjon alakulni. - azt vettem észre, minél kisebb a terhelő ellenállás, annál rosszabb hatásfok...

Az árameloszlás biztosításához a konverter ismeretében lehet vagy nem lehet ötleteket adni. - nem tudom, hogy ezzel különösen foglalkoznom kellene-e. A tekercsek azonos módon melegszenek. Mit lehetne egyébként tenni?
Köszi.

Ez a kérdés ébresztett rá a hibámra: "Amikor 2 egységet működtettél, mekkora feszültségre/áramra szabályoztak az egységek?" - ha a bemenő áramra szabályzok, akkor miért is változna bármi is egy plusz tag közbeiktatása miatt? A 20A pedig azért nem jön össze, mert a referencia feszültség és a shunt-ön eső feszültség ennyit enged. Kapcsolnom kell még néhány 0.1Ohm-ot a jelenlegivel párhuzamosan, és akkor feljebb is tudom csavarni az áramot. Ez a hátránya annak, ha csak ritkán jut az ember a műhelybe, elfelejti, hogy mit, miért is rakott össze "gyorsba"...
Köszi mindenkinek a segítséget, folytatom a tesztelést tovább, de át kell néznem a jegyzeteimet.

Sziasztok!

Lehetséges egy nem túl sok alkatrészből álló nem invertáló DC-DC konverter készíteni, ami egy merülő Li-ion akku feszültségéből(4,2V --> 2,8V) fix 4 voltot állít elő? Kb. 1,5A-re lenne szükség.

MT3608 elég olcsó, pici chip, a napokban teszteltem, 3V-ból állítottam elő 20V-ot kb. 100mA-rel. Valahol 2V-nál van a határ, ami alatt lekapcsol, és ha terhelés van a kimenetén, akkor nem is tud visszakapcsolni (elindulni sem). Nálam valószínűleg az indulásnál akkora áramot kért volna, amitől ismét beesett a tápja, tehát megint letiltotta magát. Lehetséges, hogy ha a tápja kis belső ellenállással rendelkezik, és stabilan tudja a 2-2.5V-ot nagy áram mellett is, akkor terheléssel is el tud indulni.
Én a terhelést kapcsolhatóvá tettem, megjelenik a 20V a step up kimenetén, és akkor szépen megkapja a terhelést. Jó kis cucc, Ebay-ről komplett nyákkal árulják 10db pár $-ba kerül (Hestore-ban is kapható pici pénzért). Én pl. át fogom forrasztani a nyákomra az IC-t és az induktivitást, nem muszáj a kész nyákot használni.
Tönkremegy az IC, ha a kimenetén kisebb a feszültség, mint a bemenetén, erre kell ügyelni. Egyébként jól működik, elég hatékony, és van hővédelme is. Én 10W-os LED-et hajtottam vele próbaként, de az már nagyon maximum, amit még elbír! Forró lett az IC. A nyákot is úgy kell kialakítani, hogy a hőt elvonja. Az IC lábainál VIA-k, a nyák mindkét oldalán rézből kialakított nagyobb felület (relatíve nagy, kb. 1cm² mindkét oldalon). A FB ha lehet legyen fixen bekötve, mert ha megszakad, akkor az IC is megszaladhat (erről nincs tapasztalatom, de logikus).

Látom már mi a probléma... 4V-ból 4V-ot előállítani. Az MT3608-at használtam sepic üzemben is, jól teljesített (kell plusz egy kondi és plusz egy induktivitás (lehetőleg két ugyanolyant kell használni)). Vagy készítesz 7-10V-ot, majd stabilizálod egy másik konverterrel.

Köszi a választ.

Ha jól értem, akkor ez nekem nem lesz jó. Teljesen feltöltött akku esetén a kimeneten kisebbnek kell lennie a feszültségnek, mint a bemenetnek, majd pont fordítva ahogy csökken az akku feszültsége.

De jó lehet, sepic üzemmódban, vagy először boost, majd buck konverter egymás után.
Hogy milyen IC-t használsz, azt rád bízom. Tele van az internet vele. Én most az MT3608-ra adtam le a voksom. Max. 4W-tal tervezem használni.

hmm. Valóban.
Köszi, ennek utánanézek.

Ha 4,2V a max. bemenő feszültség, elképzelhető, hogy jó lesz az MT3608 simán feszültség növelő kapcsolásban. Az MT3608-ban ugyanis nincs felsőági fet, hanem egy külső diódát kell hozzáépíteni, amin pedig létre fog jönni a 0,2V-os feszültségesés, sőt inkább nagyobb. Tehát végig feszültség növelő üzemmódra lesz szükség.

Ez az IC nagyon-nagyon kényes arra, hogy a kimeneten a feszültség mindig nagyobb legyen, mint a bemeneten, különben kifüstöl. Elég csak letekerni a feszültség szabályzó potit, betápnak meg 18V-ot adni és már füstöl is. Nálam így viselkedett. Csomó videó is van róla a neten, hogy nem szabályoz egyáltalán.

Nem tudom, miért lenne annyira kényes. A be és kimenet között van a korábban említett dióda és egy induktivitás van. Ha a bemeneti feszültség nagyobb, akkor a diódán keresztül megemeli a kimenetet. Nyilván van a diódának egy tűrőképessége, amit nem szabad meghaladni, mert ha a dióda zárlatos lesz, akkor az IC is belehal. Ami nálad baj lehetett, hogy az FB feszültség viszont nem lehet nagyobb 6V-nál, és ugye ha a kimenetre kijutott a 18V, és nem volt megfelelő az osztó, akkor tönkre mehet az IC, de nem azért mert a bemeneten néhány tized volttal magasabb feszültség van.

Lehetséges. Annyit tudok, hogy tekergettem a potit, és tönkrement legalább 2db...

MP1584EN-el szerelt DC Step down panel terheléses teszt. A kínai oldalon, ahol én is vettem, ennél nincs odaírva, hogy 2A folyamatos és 3A rövid ideig. De a videó szerint még ez sem igaz minden feszültségnél.

Én magam tesztelném, ha ennyire érdekelne, mert ez a teszt, ami a videón szerepel számomra elég furcsa (egyáltalán nem professzionális). Feszültség esésről beszél, miközben nem is használja a sense vezetékét a műterhelésnek. Meg ez a "műszerpark" a +-1V-os voltmérővel...
Egyébként jó kis IC, én szeretem, megbízható. A határait magunknak kell megkeresnie.

28V-ig írják a bemeneti feszültséget, de 12V-nál nagyobbat nem javaslok neki, 24V-ról hajtottam meg és izzik szinte üresjáratban is az IC. A 2A talán 5V bemenő és 3.3V kimenő mellett tudja

Helló.
Egy MT3608-cal szeretnék egy 24V-os ventilátort 12V-ról táplálni, fordulatszám szabályzással.
Az IC Enable lábát húzzam le GND-re a PWM jellel, vagy pedig a venti negatív lábát húzzam a GND-re? A kapcsoló FET SOT-23-as, és elbírja a venti áramát is minden gond nélkül.
Csak azon gondolkozok, hogy vajon jobb-e, ha a DC-DC konvertert, ami 1.2MHz-en működik, én 10KHz-el kikapcsolgatom, vagy esetleg a 10KHz-cel változó terhelést viselné-e el jobban?
A legjobb az lenne, ha a kimenő feszültséget tudnám a PWM jellel a feszültség osztó által meghatározott maximum érték és 0V között módosítani, ezt viszont biztosan a FB lábon tudnám, de nem vagyok benne biztos, hogy hogyan, és hogy ez egyáltalán megoldható-e...
Köszi a válaszokat!