Nos, körülnéztem kicsit külföldi oldalakon, úgy láttam, ezt a rajzot elég sokan használják különféle verziókban.. És állítólag kb. 20 Hz-től 80..100 kHz-ig működik. Tehát ezt pl. egy TL072-es IC-vel megcsinálnám, az erősítést a felső két ellenállással beállítanám, meg a kondi-ellenállás szorzata kiadja a frekvenciáját is.. De a konkrét elemértékeket mi alapján állapítom meg? A képleten kívül, mert az csak az arányukra ad megkötést.

Sziasztok!
Digitális IC-kből szeretnék oszcillátort készíteni.
Az 1. kérdés az lenne, hogy mi a különbség pl. az 74ls00 és az 74f00-es IC-k között vagy inkább az F és az LS jelölésűek közt?
Vannak itt nekem régi alaplapokban ls00, ls04, ls14, f00, f05, f07 stb. IC-im. Melyik lenne a legalkalmasabb oszcillátornak?
Az lenne az ideális, ha a kimenete minél nagyobb terhelést elbírna. Frekvencia az 10MHz-ig bőségesen elegendő lenne. Lehetőleg közel 50-50% kitöltéssel.
Illetve egy olyan oszcillátor lenne az ideális aminek lehetne állítani a kitöltési tényezőjét.

Ha jól látom, a 74F00 a Fairchild terméke, és gyors kapcsolási idejű kapuja, és ezért viszonylag nagy teljesítmény felvételű. Az LS az a kisteljesítményű és Schottky effektussal gyorsított változat, de még így is lassabb, mint az F (Fast)változat.
F adatlap
L, LS adatlap
10 MHz alatt mindkettő jó lesz, bár oszcillátornak Schmitt trigger bemenetű 74LS14 jobb lenne. Ha szükséges az 50 % kitöltés, akkor használj 74LS73 bistabil áramkört, ha állítani akarod a kitöltést, akkor 74LS123 monostabil áramkört.

A Wien hidas oszcillátor egy nagyon jó, kistorzítású jelet ad. Az erősítőnek 3 × -t kell erősíteni, és ha a felső, erősítést beállító ellenállás osztó alsó tagjának nemlineáris elemet választasz, kisteljesítményű (rizsszem izzó, termisztor) akkor még amplitúdó stabilitást is megvalósíthatod.
Az RC tagoknál az R értékét 1 - 10 kohm közé választhatod, és ehhez számolhatod a kondik értékét. A frekvenciát is változtathatod ha az ellenállások együttfutó lineáris potméterek. A kondipárok átkapcsolásával a frekvencia határokat is átkapcsolhatod.

Sziasztok!
Már megint sikerükt egy kihalt topciot találnom...
Tehát szeretnék egy 1 HZ-es oszcillátort építeni, Ezzel a kapcsolássalA gond csak az, hogy nekem nincs 1Mhz-s kvarcom, csak 10, vagy 12, de ha az jobb, akkor akad 4MHz-s is. Hogyan módosítsam ezt a kapcsolást, hogy ismét 1Hz-el oszcilláljon?
A segítséget előre is köszönöm!

Szia,
Igazából nem vagyok híve az ilyen színezett kapcsolásoknak... Annyira nem, hogy nem is bízok bennük.
De a lényeg az az lenne, hogy sokkal egyszerűbben meg lehet ezt oldani... pld. HCT4060 osztó, meg egy órakvarc, vagy olyan órajel kristály, mely 2 hatványaira van. Ez gyakorlatilag 5 darab alkatrész.
De minden esetben, mint az eredetiben is, adott a lehetőség, hogy fejlődj belőle: megnézed az alkatrészek adatlapjait, jelen esetben az osztók működését, variálási lehetőségeiket, ezekután varrod a kabátot a gombhoz, vagy a gombot a kabáthoz.
Ezért a válasz, feltérképezed a működését, kiszámolod, a meglévő kvarcodhoz milyen osztással lehet elérni a kívánt jelet, és vizsgálod a kapcsolásban lévő osztók osztási lehetőségét, ki jön -e a kellő eredmény, ha nem akkor mi az amivel kijön, eképpen módosítani ill. átkötni.
( ha 4 megás köved van hozzá , akkor a meglévő kapcsolásba kell 2 x 2 osztót kötni...)
De ha nem idegen a mikrokontroller világa, vagy tervezed használni akkor, jó alkalom pötyögni egy ilyen progit.

Én a következőképp gondolkodtam:
Ha a kapcsolást 1 az 1-ben megépítem csak a kvarcot cserélem ki 10MHz-re, akkor az osztók végén 10Hz lesz, ezért kell még egy tizes osztás. Ezért a kapcsolás végére, ahol a rajz szerint 1Hz van írva, oda bekötök egy 7490-est, ami ugye 10-zel oszt. Ugye ez így rendben lenne?

Igen, pl, így. Ha amúgy az egész áramkör működik, és minden kéznél van hozzá.. Ha már vásárolnod kell hozzá, akkor érdemes nem alkatrésztemetőben gondolkodni. Még egy öreg elektromechanikus órabelső is jó alap a megvalósításhoz, már ha van a fiók alján ilyesmi. Mert abban is többnyire 1Hz- el lökdösik a "motort...

Ez is igaz, hogy nem kéne telerakni alkatrésszel, mert egy nem PIC-es, hanem hasonló logikai áramkörökkel felépített óra lesz, tehát elmegy elég pénz a kijelők meghajtására....
Mechanikus órabelső is van itthon.
Azt viszont nem tudom, hogy ez az áramkör milyen jelet ad (szinusz, négyszög) meg hogy az órabelső megfelelően meg tudja-e hajtani az óra továbni részeit...

Sziasztok!
Szeretnek epiteni egy 800MHz es 2GHz kozott allithato oszcillatort. Tudnatok segiteni benne?

Mikrohullámú technikában otthon vagy? Különben nehéz lesz.

Sziasztok!
Olvastam a cikket a Wien-hidas oszcillátor építéséről. Én egy ilyen elven működő hanggenerátort építenék a magnójavításhoz készülő célműszerembe, két apróbb módosítással.

Az egyik, hogy erre a célra elegendő a 20..20000 Hz-es tartomány lefedése. Ehhez ugye elég 3 fokozat, és hát ezzel is kell gazdálkodni, mert csak ennyi nyomógomb fér el a generátornak szánt helyen. Ugyanakkor a sávokat feljebb kell tolni, mert 10k fölötti frekvenciákra még szükségem van (20 Hz alattiakra már kevésbé). Ehhez a cikkben szereplő képlet szerint vagy a potmétert kellene 5k-sra cserélni (ill. ekkor gondolom, célszerűen R5-R6 is 500 Ωos), vagy a kondikat 7.5 többszöröseire, elvileg teljesen mindegy, hogy melyiket. Gyakorlatban esetleg van olyan szempont, ami miatt egyik összeállítás célszerűbb a másiknál?

A másik pedig, hogy a beállítandó készülékek bemeneti érzékenysége jellemzően 50..90 mV. Ekkor is szükség van a második erősítőfokozatra, ill. a cikkben említett műveleti erősítőre? (Utóbbi nyilván még takarékossági szempontból sem túl nagy áldozat, csak azért kérdezem, mert TL072-eseim vannak itthon..)

Azon kívül még egy dolog lenne, ez már nem módosítás a cikkhez képest, csak az egység beillesztése a már meglevő környezetbe. Szimmetrikus táp nem áll rendelkezésre, viszont 25V-os stabilizált tápfesz igen. Adódik az ötlet, hogy ellenállásosztóval adjak neki szimmetrikus feszültséget (műv. erősítőnél Vcc+ a +25V-ra, Vcc- a GND-re; két azonos ellenállás sorban a +25V és a föld közé, és a közös pontjuk megy az áramkör testpontjaira). Ez esetben viszont szükség lesz a kimeneten leválasztó kondenzátorra, jól gondolom?

Előre is köszönöm a választ/megerősítést!

Ezt a hanggenerátort (ELO 1977) anno én is megépítettem, kiegészítve egy négyszögjel kimenettel. Egyszerű, a tápfesz 24 V-os. Az amplitúdó szabályozó telefonizzó csak parázslik, 35 év alatt sem ment tönkre. A frekvencia függvényében mérhető amplitúdó a kettős poti pontosságától függ.
Üdv!

Lemaradt még 2 kép...

Amint a cikkben is láthatod, a generátor frekvencia átfogása 4 dekádos. Neked csak 3 dekádra van szükséged, 21 - 200 Hz, 200 - 2000 Hz, és 2 - 20 kHz. Ezt a kettőspotméterrel sorban levő ellenálládokkal, valamit a kondenzátorok értékeinek átszámolásával tudod beállítani. Ha a számolásnál a konenzátorokra nem szabványos értékek jönnek ki, akkor azokat két kondi összekapcsolásával tudod kellő pontosságúra beállítani.

A többi problémára:
Ha nem nagyságrendi az eltérés, a frekvencia beállító elemeknek az értékét viszonylag szabadon változtathatod, csak az arányokra kell ügyelni. (10 k helyett 100 k már nem jó) Pl. az ellenállások felső határát a műveleti erősítő bemeneti ellenállása korlátozza, az alsót a mechanikai kivitelezés. A két határ között van sz optimum, kb. félúton. Az sem árt, ha olyan a választás, ahol az elemek értékei legalább a szabványos értékek közelébe esnek. Szóval az értékválasztásban van némi szabadság, amit ügyesen kell kezelni.
Az elválasztó erősítőre szükség van, mert az elválasztáson túl, a kimeneti feszültség osztó számára stabil, pontosan beállítható feszültséget tud biztosítani a teljes sávban, megfelelően kis impedancián.
Az egy tápfeszültséget megfelezheted, ezzel előállíthatod az áramkör számára a földet, egy 1 -es erősítésű műveleti erősítővel, aminek a kimenetét visszacsatolod az invertáló bemenetére, a neminvertáló bemenetét egy két egyforma ellenállásból álló feszültségodztóval képzett "félfeszültségre" kötöd. Igy a műveleti erősítő kimenetén előáll a féltápfesz, amit testként, földként használhatsz.

Előre megköszönve a választ, kérdezem a Wien hidas cikk T. Szerzőjét:
1. mit csinál a D1?
2. mivel mérte a torzítást?

A potikat kell kisebbre cserélni, kisebb lesz a müv.erősítő bemenő (bias) árama okozta zaj.
Érdemes leválasztani, mert a változó terheléssel változik a torzítás.
Sajnos az egy tápfesz.-ről járatás nem probléma mentes. Ha az osztó nagy impedanciás,
romlik a torzítás, ha agyon szűröd, hogy kis frekv.-án is jó legyen, lassan fog felállni.

Néhány megjegyzés a cikkhez.
A fet asszimmetrikusan van hajtva, ha a gate fesz. a source–drain közepén van, rögtön
tizedére esik a torzítás.
A diódás csúcs egyenirányítás fűrésze az időállandó miatt (kb.150Hz) modulálja a gate-et,
így kis frekv.-án nő a torzítás.

LT1028
A 20.oldal szerint érdemes átalakítani,legalább a fet környékét.


LT1115
14.oldal: a fet-linearítás problémát egy led meghajtotta CdS oldja meg, az LT1022 kiszedi
a LT115 közös modusú elnyomásából eredő torzítást és 0,0005% alá viszi.

Sziasztok!
Kéne nekem egy oszcillátor, aminek mondjuk a frekijét egy fűrészjellel tudom változtatni, kb. 400Khz-3000Khz ig. Detektorosok rezgőkörének a mérésére kéne. Igen kéne egy wobbler, de nincs azt akarom kiváltani. soros párhuzamos rezgőköröket akarok mérni, de nagyfrekis témában eléggé kezdő vagyok. Nincsen valami integrált áramkörös megoldás erre? Hogy ne kelljen LC köröket tekernem az oszcillátorhoz. Sajna a funkciógenerátorok túl drágák nekem... de egy 1Mhz-s szkópom van. tehát egy fél wobbler már a kezemben van.

Ha elég az 1,5MHz is, akkor ott van a filléres XR2206, wobbler rajzot találsz hozzá itt is (nekem is olyan van megépítve), a neten meg láttam régebben egy jóval egyszerűbbet is (csak be van csatolva a lábra egy RC tagon keresztül a fűrészjel.
Ha több kell akkor meg mondjuk MAX038, arra itt van két példa.

Hello, ha elég a 0,6-3MHz-es tartomány egy tekerccsel, akkor a TDA1072-essel lehetne. Bár ha jobb varicapot használsz, akkor jobb lesz az átfogása.

Szeretnék egy egyszerű, elemről táplált nagyfeszültségű LC rezgőkört építeni, de sehol sem találok pont olyan kapcsolást, mint amilyet elképzeltem. Az nagyfeszültségű LC rezgőkör vezérelne egy kisfeszültségű tranzisztort, ami erősítené az LC rezgést, hogy stabil maradjon. Hasonló kapcsolásokat ugyan találtam, de azoknál az LC feszültsége akkora volt, mint a vezérlő kör feszültsége. Én az LC kört kb. 100 voltosra szeretném, míg az elem és a tranzisztor 3V körüli lenne.
Mivel a kapacitás lesz maga a fogyasztó is, nem kell mást csinálnia a kapcsolásnak, mint fenntartani az LC rezgését, külön kivezetésre nincs szükség. (Tudom, vannak ilyen előre robbantott kapcsolások, de én szeretnék egyet magam építeni.)
Nem célom egy előre meghatározott fix frekvencia elérése, inkább az, hogy az LC saját rezgésével rezegjen C és L aktuális értékétől függően (ezeket szeretném cserélgetni).
Eddig a csatolt kapcsolás az elképzeléseimhez legközelebb álló, amit találtam. Ezt meg is építettem, és működik is, de szerintem elég nagy a tranzisztor vezérlésénél a veszteség. Szeretném minimalizálni a veszteséget. És persze az sem lenne baj, ha nem kellene külön elindítani - mint ezt - hanem feszültség alá helyezve rögtön működne.
Látom, a csatolt kép elromlott. Innen származik.

Sziasztok. Miért nem működik ez a wien hidas oszcillátor? A potik 10kohm osak. A rajz innen származik: Bővebben: Link
(R2-t közben javítottam 1Mohm ra de semmi változás)
Előre is köszönöm a segítséget.

Hol nem müködik, a szimulatorban van a megépitett áramkör?

Nem tudom pontosan mi a hiba. Pspice szimulátor. A kimenetén nem áll be a jel csak gerjed vagy nem szimmetrikus és torz. Az R4-R3 ellenállásra gyanakszom mert annak változtatásával változik a kimeneten is a jelalak de nem sikerült beállítani, képletet meg nem talaltam annak kiszámítására.

A két potinak egyszerre kell müködnie, mert egyformának kell lennie az RC paraméternek, különben nem indul el az oszcillácio. A szimulatorhoz nem értek, de a valos áramkör általában gond nélkül megy.

Igen a két bal oldali poti együtt mozog az a finomhangolásra szolgál, de a jobboldali (R3) potinak az ellenállása mennyinek kell lennie? Lehetséges az, hogy csak 0.5másodperc a bekapcsolási idő, ugyértem nem tul sok? Én olyan 0.1mp-re számítanék.
Illetve a finomhangolással a kimenet amplitúdója is változik. Ez hiba vagy a kapcsolás sajátossága?

Mondom, hogy nem értek a szimulátorhoz, abban nem tzdok segiteni.
Szerintem lehet, hogy a baj ott van, hogy a 2 baloldali poti egyike forditva van berajzolva, igy lehet, hogy a szimulator rosszul tekeri.

Ezt neked kellene tudnod.

Sziasztok!

Építettem egy ESR mérőt. A Ge Lee féle verziót.
Az a gondom vele, hogy az oszcillátora, olyan 220kHz-en mehet, 100kHz helyett.
Egyenlőre se szkópom, se freki mérőm.
Bekalibráltam precíziós ellenállásokkal. Mérés közben azt vettem észre, hogy kb. a felét mérem mindennek. 1µF-osoknak 1,3 Ohmot. Az 1000µF fölöttieknek meg 0,04 Ohmot.
Ezután fogtam pár fóliakondenzátort és elkezdtem méregetni őket.
Végül az jött ki, hogy a 270nF+47nF azaz 317nF-os, ami 5 Ohm lenne 100kHz-en. Megfelel a 2,2 Ohmos ellenállásnak.
Valaki rá tudna nézni erre az oszcillátorra, hogy mennyin is kellene mennie? Mert a neten, ahány leírás találtam, annyi féle eredményt is. Azok szerint inkább kisebb kéne, hogy legyen mint 100kHz.

Szia,
Szerintem összekevered az ESR-t a reaktanciával. A 317nF-nak 100kHz-en 5Ohm a reaktanciája. Az ESR érték azt adja meg, hogy mennyire tér el az ideálistól a kondenzátor.
Ugye ideális esetben csak kapacitása lenne. De a valóságban létezik minimális induktivitása, soros és párhuzamos ellenállása. Egy valós kondenzátor ekvivalens kapcsolásban így néz ki: Bővebben: Link

Hello! Ezekkel az értékekkel, az osci 100kHz-en megy.