Díjazom Krisztina felvetését, micsoda lavinát indított el a magas tudományok terén! Remélem olvassa, és nem kuncog, hanem hahotázik a kialakult purparlén!

És milyen egyszerű dologból.

Valószínű a szöveget megírták wordben majd amikor átmásolták a honlapra eltűnt a gyök jel a másik karakterkészlet inkompatiblitása miatt. Nem véletlenül van a képletek nagy része képként beillesztve.

Jó, jó, én is megjegyeztem ilyesmit, de hasznos a vita, erre van a fórum, hogy megbeszéljük az ilyen dolgokat, néhányan netán utána is nézünk (remélhetőleg), hogy az álláspontunk helytálló-e valóban. Netán meggyőzi az egyik a másikat, ha jól érvel.

Még mindig nem értem, hogy a teljesítmény miért idő alapú, pld.: elektronikában: W=UxI, hova kell idő. A munkához kell, annyiban több a teljesítménynél, hogy teljesítmény szorozva idővel, ezt fejezi ki a KWh is, csak más mértékegységgel. Ezt tanultuk, igaz jó régen.

Az a baj, hogy nem csak a gyökjellel van probléma és nem csak azon a konkrét oldalon. A másol-beilleszt probléma nem ad felmentés ekkora butaságokra sehol, pláne egy oktatási célra (?) létrehozott oldalon.

Az alpkérdés az, hogy egy egyutas egyenirányítás után mekkora hőmennyiséget (munkát végez egységnyi idő alatt) ad egy fűtőbetét. Ehhez kell az idő is.

Csak úgy felteszem az idő miatt..
Lehet viszonyítani a két szituációban, erről írtam korábban.
Itt jön ki, a diódáktól és az egyenirányítandó feszültség nagyságától függően, mi lesz a veszteség ideje.
A felső ábrán a kis piros zsebpiszok a 24 voltos szituáció.
Az alsó pdig 2,4 V AC és egy dióda.
A vízszinteseket nem rajzoltam be ( 0.4 és 0.8 V ), úgy látszana igazán a különbség...
Aztán rá lehet még számolni a diódákon lévő veszteséget vezetés közben, de az is csak fél-1 W nagyságrend.

Ez a gyakorlat, de nem ez a kérdés, hanem ideális feszültségforrás, dióda és rezisztív fogyasztó esetén mit és hogyan kell számolni.

Jó, hát te is látod, milyen nagyon különböző vélemények vannak számoláskor..

Éppen ezért ne keverjük bele a valóságot, maradjunk az elméletnél.

Akkor meg is van a frontvonal:
- Fele;
- Negyede.

A munkához igen kell az idő, de a teljesítményhez írta itt kolléga, hogy az is időalapú. Szerintem az nem, ezt vitattam.

Mateateknek sok igazsága van.
Direkt előkapartam egy 220V/60W-os izzót.
Hidegen 67.4Ohm.
Az bekapcsoláskor messze nem 60W...

1., A hidegellenállásnak semmi köze a jelenlegi témához....nincs akkora visszahűlés hiányzó félperiódusonként, hogy ennek jelentősége lenne.
2., Mérd meg az izzód ármfelvételét 230 volton, számolj vissza ellenállásra, aztán ezt ismételd meg 100...140 volt között több lépcsőben.

Egy 24 voltos, 48-50 wattos weller pákának pedig így is, úgy is nagyjából 12 ohm az ellenállása.

Ezen már túl vagyok:

Mert, mint írtam, a teljesítményt wattban(meg kilowattban) mérjük. Joule/sec (kJ/sec).
Az, hogy származtatott mértékegységek lézeznek, az ezt egyáltalán nem zárja ki, sőt. Azért UxI-vel értelmezzük az elektromos áram teljesítményét, mert azt a bizonyos teljesítményt, amit egységnyi árammal (Amper) létrehozunk, az ahhoz tartozó szorzót ki kellet fejezni egy mértékegységgel. Ez lett feszültségnek elnevezve, Volt-ban mérve.
Mint általában is, előbb volt a tyúk, mint a tojás (azaz először beszéltünk a kW-ról, előbb volt az időnek, a teljesítménynek meghatározása), a feszültség és ilyesmik csak származtatott mértékek és mértékegységek (Volt).
Természetesen igaz az UxI, de nem az határozta meg a teljesítményt, a teljesítmény határozta meg e szorzatot.

Az úr hova szavaz?

Nekem sem mondta meg tegnap, csak feladta a feladatot, válaszoltam is, de csak mások feleltek.Ő meg aztán kínoz csak

Izzónál többre mint az elmélet (tekintve a hideg és meg ellenállás közötti jelentős különbséget).
Kivéve, ha alacsony feszültségről beszélünk (tekintve a dióda nyitófeszültségét, ami ez esetben számottevő).
Azt meg direkt megmértem hogy egy valós pákánál az előző hatás nem számottevő, és mivel a 230V-os pákája van Krisztina75-nek, ezért a másik is...
A villanykörte meg csalafinta állat.

Na, eszembe jutott Öveges. Én nemcsak tv-ben láttam, olvastam is. Nagyon jól meg lehet határozni e kérdést, a rá adott választ kísérlettel. Fogok egy 100-as izzót, belelógatom vízbe, és mérek. Felviszi bizonyos hőfokra, bizonyos idő alatt. Majd másik vizet teszek (uganannyit, ugyanolyan hőmérsékletűt), egyenirányítót az izzó elé, megint megvárom azt a hőfokot, megmérve újra az időt. Meg is lesz a hatásfok, a két összeállítás közti különbség. Csak nincs itthon izzófoglalat, de holnap veszek.

Ügyesen kikerülted a válaszadást. Nálad mi az elmélet?

Elmegyek az OBI-ba, és veszek egy dimmert Krisztinának, mert arra van szüksége.

...nekem csokira van szükségem...

Nem a hatásfok volt a kérdés hanem a teljesítmény , én még mindig azt mondom hogy nem lesz elég az ólomüveg forrasztásához ...25%

Te is tegnap és ma is

És holnap is ki fogom kerülni, mert már bő harminc éve (még amikor szakközépben tanitottam) sem mondtam meg a házi feladat megoldását.
Jó politikusként azt mondanám, hogy:
- Fele hullám fele teljesitmény...
- Fele feszültség, fele áram, negyed teljesitmény...
Mindkettő mellett szólnak érvek. Szavazzunk.

Nem kerültem ki semmit, ma is azt mondom mint a többség, hogy a munkavégzés a felére esik vissza, mint azt a grafikonok és képletek is mutatják.

Gondoltam megvárlak a kísérletek eredményeivel.

Kísérletet végzel ?

Ez nem szavazás kérdése, lásd mellékletek.